Székely Lapok, 1901. május (41. évfolyam, 36-44. szám)
1901-05-09 / 38. szám
Marosvásárhely, 1901. május hó 9. Székely Lapok, 3-ik oldal. HIMES. Marosvásárhely, 1901. május 8. — Lapunk szerkesztőségi helyiségét a mai naptól kezdve a zakatoló gépek és veszekedő szedők köréből kiszabadítván, a nyomdánk felett levő emeleti helyiségbe helyeztük át. — A vádtanács és a választások. Értesülésünk szerint a dr. Bernády György és Csiky F. Károly, valamint társaik ellen a kir. ügyészség által a választások miatt beadott vádindítvány a legközelebbi napokban kerül törvényszékünk vádtanácsa elé, hol annak előadója Dicső Béla kir. törv. biró lesz. Perrendtartásunk értelmében a vádtanács ülései zártak ugyan, de gondunk lesz reá, hogy az eredményt — mely közhiedelem szerint fölmentő lesz — tudassuk olvasóinkkal. — Bartók püspök Nagy-Teremtcen. Ez a derék kis székely község mostanában uj templomot akar építeni ev. ref. vallási lakossága részére, mivel a régit már megviselte az idő s kissé ki is esik a faluból. Hogy ebben buzgalmuk sikerre vezessen, a múlt hét csütörtökén maga Bartók György dr. püspök látogatott el hozzájuk, hogy biztassa, erősítse a népet a jóra való törekvésben. A lakosság — bár Bartók dr. már előre kifejezte azt az óhaját, hogy minden fogadtatást mellőzzenek — az állami tanítókkal együtt tisztelegtek a püspöknél, ki Kakasi Márton birtokosnál volt szállva. A hivatalos ügyek elvégzése után, meglátogatta Bartók püspök ifj. Solymossy László báró ottani nagybirtokost, kinek megköszönte azt a szívességét, hogy az uj templomhelyet ajándékba adta az egyháznak. — Iparvasút városunkban czímen múlt számunkban megemlítettük már, hogy a tervezett vasút közigazgatási bejárása ma fog megtörténni. Most referálhatunk arról, hogy e bejárás nagy érdeklődés és a szakközegek részvétele mellett megtörtént és ősi szokás szerint azt nagy ebéd fejezte be, melyet a tervezők adtak. — A „Székely Társaság“-be 1. Népes összejövetele (a 42-ik) volt kedden este a „Székely Társaság“nak, melynek főtárgyát a miniszteri jóváhagyás alá terjesztendő alapszabályok megállapítása képezte. Ezután a László Gyula által szerkesztett munka programmtervezetet tárgyalta le a társaság, megállapítva az egyes czímek és szakaszok íróit. A terv ugyanis az, hogy a jelen év folyamán egy nagyobb szabású könyv adassék, melyben lexikon-szerű összeállításban legyen feltüntetve a székely nép minden irányú szükséglete és a segíthetés módozatai. Végül Bedő Albert orsz.gyűlési képviselő, a „Székely Egylet“ elnöke, Balázs Árpád kir. tanácsos, a Budapesten levő gazdasági múzeum igazgatója, Györffy Gyula orsz.-gyűlési képviselő és Dr. Jancsó Benedek budapesti tanár tiszteletbeli tagokká választattak meg. — A m.-csávási kincslelet. Említettük volt, hogy márczius havában a Mező-Csávás községben szőlő munkások által talált 749 drb. ezüstérem leletet — melynek súlya 2 kiló 730 gramm volt — dr. Molnár Gábor járási főszolgabiró a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtári osztályának küldötte fel oly czélból, hogy az érdekes darabokat kiválasztván, azokat megtarthassa. Most érkezett vissza a muzeum igazgatóságának válasza, melyben értesiti a főszolgabirót, hogy a leletet gondosan áttanulmányozták — s azok mind a XVI. és XVII-ik századbeli németalföldi és lengyel királyságbeli érmeknek bizonyultak — s mintegy 60 darabot a múzeumi gyűjtemények számára kiválogattak, visszatartottak s az árát a találóknak leendő kézbesítés végett megküldötték. Úgyszintén visszaküldte a muzeum igazgatósága a megmaradott 689 drb érmet is, s egyúttal hazafias köszönetét nyilvánította a főszolgabírónak, hogy gyors és erélyes eljárásával lehetővé tette azt, hogy az éremgyűjtemény érdekes, értékes darabokkal gyarapodott. A „Székely Lapok" szerkesztője szombaton barátságos vacsorára hivta meg a lap bel- és külmunkatársait. Kedélyes hangulatban váltottak egymással eszmecserét s a felköszöntőkben sem volt hiány. A „Székely Lapok“ szerkesztőségét kedves vendégek is megtisztelték megjelenésükkel s az egész társaság a legvidámabb hangulatban a hajnali órákig maradt együtt. Ez összejövetel nagy valószinüséggel a „Székely Lapok“ jövőjére is nagy kihatással lesz, a mi e lapoknak tartalmasságát s főképpen megjelenési időszakait illeti. — Farkas Mendel, a nemrégiben elhalt tekintélyes gyártulajdonos, jótékony intézeteknek (legnagyobb részben a helyieknek) összesen 14 ezer koronát hagyományozott. Ebből kap az izr. leányárvaház 2500 kor. izr. nőegylet 600 kor. az izr. rongyos egylet 150 kor. a st quo ante izr. hitközség 1000 kor. a vöröskereszt egylet 100 kor. népkonyha 100 kor. A Ciotild leányárvaháznak 100 kor. a rongyos egyletnek 50 kor. a nőegyletnek 100 kor. az epileptikusok számára építendő kórháznak 200 kor. tűzoltó egyletnek 100 kor. a szászrégeni temetkezési egyletnek 2000 kor. a szászrégeni izr. hitközségnek 1000 kr. az erdőszentgyörgyi izr. hitközségnek 400 kor. a nagyváradi temetkezési egyletnek 600 kor. a topliczai izr. hitközségnek 400 kor. a szászrégeni jótékony nőegyletnek 400 kor. és a szászrégeni általános jótékny nőegyletnek 200 koronát, hagyományozott. A végrendelet szerint összes gyermekei egyenként 2000-2000 koronával járuljanak a jótékonyság eme szép munkájához. — Elfogott pénzhamisító banda. Mindenfelé leakszik a panasz: szűk a pénz. Örük bizony még Mező-Bándon is. Tudták ezt Kabos Gábor, Szász Fábián, Molnár János, Szabó Károly odavaló lakosok s egy néhány társukkal szövetkezve elhatározták, hogy úgy segítenek a bajon, hogy fölállítják Mező-Bándon az első magyar nemzeti bankot s saját hazai gyártmányú pénzekkel árasztják el Bándot és vidékét. Egy forintos tallérok gyártásával kezdették meg az üzletet, nem vihették azonban sokáig, mert az ottani csendőrörs már az első példányok forgalomba hozatala után figyelmes lett, hogy valahol hamis pénzt gyártanak a közelben. Nyomozni kezdett s rövid nyomozás után az egész társaságot kézre kerítette s az előbb említett négy egyént 156 drb. kész hamis 1 forintos tallérral és összes gépeivel együtt beszolgáltatta a kir. ügyészségnek. A hamisító készülékek mind gipszből vannak s jelen alakjukban nem igen lehetett volna velük sokáig folytatni a mesterséget. A vizsgálatot megindították s annak során részletesen fogjuk ismertetni az ügyről olvasóinkat. — Tornakerti megnyitó. A múlt hét szombatjára tervezett tornakerti mulatság folyó hó 11-éi fog megtartatni. Amint értesülünk, a rendezőség eltérőleg a már szétküldött meghívóktól, a sétahangverseny belépti díját 60 fillérben, a tánczmulatságét pedig 1 kor. 20 fillérben állapította meg. Az előjelekből következtetve a mulatság egyike lesz legsikerültebb nyári mulatságainknak. A Czirkuszszá alakult társaság. Mányainé, a „surlott grádics“ tulajdonosa, nem csak arról híres, hogy jó bort tart, hanem arról is, hogy ott van mindig a legiigabb kompánia, amin ugyan csudálkozni sem lehet, mert a jó bor jó kedvre hangolja az embert. Közelebbről egy ilyen jó kedvre hangolt társaság vonult onnan haza felé. Ki boldog megelégedéssel, ki meg a feleségétől való sok félelemmel eltelve. Útközben jutott eszékbe: „Nyissuk meg a czirkuszt!“ „Helyes“ — zajongták. És bevonultak a még üres czirkuszba. A kompánia egy része lóvá és kocsissá, a másik zsonglőrré, kigyóemberré, pojáczává stb. alakult át és majdnem egy órán keresztül futott, rúgott a „ló“, hajtott a „kocsis“, manzsettát hajigált a „zsonglőr“, facsargatta a fejét és derekát a „kigyóember“, hányta a kalapját és a bukfenczet a „pojácza“. Legérdekesebb volt, azonban az erőművészszé átalakult alak, aki súlyzók hiányában saját levetett czipőit emelgette a magasba, míg saját súlyát alig bírta tartani. Ez igy vigan ment, mig az önczirkusz-társaság haza nem ment. Hogy aztán otthon az asszonyok milyen szerepet osztottak nekik, arról, mert nagyon discrét az eset, hallgatunk. — Miniszteri kiküldöttek. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a helyi áll. szakiskola szabad kézi rajz-oktatásásának felülvizsgálása czéljából Várday Szilárd és Kovács Géza rajz tanárképző intézeti és Schausele Árpád műegyetemi tanárokat városunkba küldötte, kik feladatuk megoldására a napokban ide érkeznek. — Öngyilkos leány. A helyi orsz. kórházban Freitraub Róza, egy szép zsidó leány vált meg az élettől szerelmi bánatában. Topliczán szeszfőző leánya volt s a napokban eczeteszencziával megmérgezte magát. Beszállították a kórházba, de már segíteni nem tudtak rajta. — Laikus borszállítók. Bizony nehéz dolog eligazodni a különféle törvények paragrafusainak tömkelegében, azért lévén: a törvény nem tudása nem mentség, igen gyakran kellemetlen helyzetbe is jut az ember. Magyarázza a következő eset. Bölönyi Böhm Albert a napokban bort szállíttatott saját használatára be az alsóvasúti állomástól. A vámnál utasítást kért, hol kell a bort bejelenteni? A regalébérlőségnek éppen jelenlévő egyik megbízottja Bölönyi állítása szerint azt felelte: itt. Ő tehát lefizette a vámot, s mint aki jól végezte dolgát hazavitte a bort. Másnap megjelent