Székely Lapok, 1904. október (44. évfolyam, 224-249. szám)

1904-10-01 / 224. szám

2-ik oldal, fosztottunk a múltban, miért ne pótolnánk ki a jelenben? Miért ne törnénk előre a haladás útján, mikor az út oly világosan ki van jelölve. Kijelölte, megerősítette a Maros és különösen a Nyárád mente szőlő­művelésre való feltétlen jogosultságát, sőt szükségességét a magyarországi rekon­­strukc­ió. Felújították a kopár területeket ott is és azon munkálnak ma is, még olyan vi­dékeken is, a­hol a rekonstrukc­ió pedig óriási nehézségekkel találkozott. Miért? Mert tudta az a nép, hogy mi neki a sző­­lője, hogy nehéz munkáját, erejét a leg­jobban hol értékesítheti. Szinte megélhe­tési feltételének tartotta a szőlőt és remé­nyében, hitében meg nem csalódott. Ha ilyen területeken nap nap után szé­lesebb medret ás magának a rekonstrukció, miért tűrjük, hogy a legalkalmasabb olda­laink kiaknázatlanul heverjenek ? A Nyárád mentének mostani csaknem tökéletesen kipusztult szőlőterületei sehogy sem állanak arányban a természet nyújtotta feltételekkel. A folyó jobb partjának kitűnő fekvésű lejtői, párosulva a teljesen meg­felelő, sőt sok helyen igazán kitűnő talaj­jal, a legvirágzóbb szőlőcultúra feltételeit kínálgatják. (Folyt. köv.) Székely ügyek. Iparoktatásunk. A székely iparkamara jelentéséből közelebb általánosságban meg­emlékeztünk. Mint igen érdekes és tanulságos részle­tet közöljük belőle minden kommentár nélkül a székely iparoktatásra vonatkozó részt: Székely fiúk ipari kiképeztetése. Külön fejezetben kell megemlékeznünk erről az ügyről, mely többé már nem a jó szándékú kísérletezés, hanem sarkalatos tétele a székely iparfejlesztési akc­iónak. Első szavunk a köszönet nyilvánítása a kereskedelemügyi kormánynak a kitartó támogatásért, melylyel ezt az ügyet felka­rolta és fejlődésében kedvezmények bizto­sítása mellett kiváló érdeklődéssel kisérte- Kamaránknak ez újítás terén gyakran kel­lett félreértésekkel, sőt kezdetben a ki­csinyléssel megküzdenie s ha a kereskede­lemügyi minisztérium nem fektet oly nagy súlyt reá, mint sok más reményteljes kez­deményezés, ez is fennakadt volna az első próbálgatásokon. Ma már tervszerűen és nagy kitartással folytatott munkálkodásnak oly eredményei­vel számolhatunk be, a­melyek még egy­felől elvitathatatlanul ez akc­ió szüksége és hasznossága mellett bizonyítanak, másfelől megelégedést keltenek mindazoknál, akik szolgálatába szegődtek. A tárgyalt év végén már 1500-ra emel­kedett a kamara által magániparosokhoz elhelyezett fiúk száma. Ezek közül mintegy 800-an szabadultak föl. Önálló mesterré lett eddig tudomásunk szerint 5 ifjú, kö­zülök 4 a Székelyföldön és 1 Orosházán, ki oda házasodott. A zömét tanonczainknak az 1897, 1898, 1899. és 1900. években helyeztetvén el, mindannyian még igen fiatalok arra, hogy ő felsége névünnepe. A helyi róm. kath. egyház f. évi október 4-én d. e. 10 órakor Ö cs.­­ és kir. Felsége, I-s. Ferencz József | Magyarország apostoli királyának dicső­­ névünnepe alkalmából, a plébánia­­­templomban ünnepélyes istentisztele­tet tart. A Reé pár hangversenye. Tegnap este zajlott le a hires bécsi­­ zongora művész-pár Reé Lajos és Reé ■ Zsuzsanna hangversenye a Transsylvánia­­ szálló dísztermében. A zongorajáték mű­­j­d­vészetének legmagasabb fokán álló házas-­­ pár két zongorán négy kézre játszik, s mint tudjuk, együttes művészetük párat­lanul áll a világon. A zongora irodalomnak idevágó nagyon csekély részéből a legjobb szerzeményeket hallottuk tőlük. A műsor lefolyása különben a következő volt: A bevezető számot Mozart D dur Sona­­tája képezte, a halhatatlan szerző egyetlen­­ műve két zongorára, mely után Weber:­­ Aufforderung 7. Tanz­át gyönyörű átirat­­­­ban adták elő. 2 ik számut három apró­ság: Arensky, Romance, Valse, Chami­nade, Pas de cymbales és végül Brahms. „Magyar tánczok“ került előadásra az előb­bihez hasonló művészi kidolgozásban. Ez­után Reé Zsuzsánna asszony egyedül jelent meg a dobogó, hogy mint sok­­ művésznő ragadja el a hallgatóságot. Mendelssohn— Liszt: Auf Flügeln des Gesanges, Wagner —Brassin: Tűz varázs­át adva elő, majd saját szerzeményeit: Menuette-et és Valse Caprice-t, végül a szűnni nem tudó taps­orkánra Poldini: Marche Mignon-ját. A 4-ik számot Reé Lajos or solo játéka töl­tötte be Grieg Sonatájával s ráadásul saját szerzeményű: Melodie jával. Bezáró szám gyanánt Liszt: Norma Fantasia ja. Két zon­gorára remek előadásban. Lisztnek e hatal­mas művét a művész pár előkelő felfogás­sal interpraetálta. Ráadásul Schubert Erl­königje Liszt átiratában csendült meg a két Ehrbar-féle concert zongora, melynek utolsó accordjai elhangozván, a kis számú, de igazi műértő közönség egy valóban classikus zeneestély soha el nem homá­­lyosuló emlékével hagyta el a termet. (Dr. Phonograph.) Erdő-vizsgálat. A helyi ev. ref. egyház holnap, szomba­ton délelőtt tartja meg a szokásos erdő­­vizsgálatot az egyház h. bodoni erdejében. A vizsgálaton az egyházi tanácsosok és képviselők közül sokan vesznek részt s ősi szokás szerint az erdőn tartandó barát­ságos ebéddel fejezik be. A rongyos egylet uj alapitói. Mióta dr. Fenyvesi Soma, a hírlapírói kör elnöke, társadalmunk ezen nagybuss­­galmu, tevékeny fiatal tagjaiért az elnöke, uj életre kelt ez a nemes czélú egyesület. Tagjai szaporodnak, a közönség érdeklő­dése fokozódik s már a közelgő télen éreztetni fogja jótékonyságát sok szegény gyermekkel. A buzgó elnök most új ala­pitó tagokat gyűjt, ezek sorát dr Kemény Kálmán val, belső titkos tanácsos, a fő­rendiház alelnöke, vármegyénk nemes sziva fóura nyitotta meg, ki 200 koronával lépett az egylet alapitói közé. Hisszük, hogy ne­mes példáját sokan fogják követni. Köves­sék is, mert a czél megérdemli. Öngyilkosság. Nagy Domokos, a helyi „Agrár takarék­­pénztár” alkalmazottja, ma kora reggel ki­ment az Erzsébet-ligetbe s ott agyonlőtte magát. Két lövést tett revolveréből, me­lyek közül az egyiket a mellébe, másikat a fejére irányította. Azonnal meghalt. Tet­tének okát nem tudják. Távozó hírlapíró Szenner József hírlapíró kollegánk, a „Székelység” volt főszerkesztője október 1 én kezdi meg egy éves önkéntesi szol­gálatát a helyi 22 ik honvéd gy.-ezrednél. Távozása alkalmából hírlapíró társai közül többen, dr. Fenyvesi Soma hírlapíró köri elnökkel, a Platz-féle vendéglőbe gyűltek­­össze s töltöttek el együtt egy pár kelle­mes órát. A távozó kedves kollegának itt is szives Isten hozzádot mondunk, a vi­szontlátásra ! Székely Lapok, Maros-Vásárhely, K­HM. október hó 1. önállóan folytathassák tanult mesterségei­ket ; nagy részük még katona, vagy a so­rozás előtt áll. Annyit azonban már kon­statálhatunk, hogy a nagy számban iparos segéddé felszabaduló ifjaink általában mind jó kiképeztetést nyertek s mint munkások keresettek. Folyt. köv. MI ÚJSÁG?! 1904. szeptember 30. Dal. Megtelt szivem mindannyiszor Véghetetlen szenvedéllyel, Valahányszor csillagszemek Néztek le rám holdas éjjel. Odavágytam raegfürdeni, Csillagsugár özönébe, Halványarczu holdvilágnak Titokzatos közelébe. De mióta két szemedbe Belenéztem — már nem vágyom . Ott van az én csillagfényes, Holdsugaras mennyországom! A m.-paniti gyilkosok. Megemlékeztünk a napokban arról, hogy M.­Paniton egy este Barabási Barabást is­meretlen tettesek orozva agyon verték. A csendőrség buzgó nyomozásának meg volt a kívánt eredménye. A tetteseket sikerült ifj. Barabási Sándor és Jánosi Antal sze­mélyében kideríteni. A tettet beismerik s azt mondják, hogy az öreg Barabásin akartak bosszút állani azért, mert az a tagosításkor kivitte, hogy az a tag jusson neki, a­melyik a tettes, ifj. Barabási Sán­dor atyjának már ki volt jelölve. A gyil­kosokat letartóztatták. Műkedvelői előadás. Holnapután, vasárnap este van az iparos ifjúság köréből alakított műkedvelő társa­ság előadása a Transsylvánia szálloda nagy termében. Mint említettük, „Felhő Klári“ ismert népszínművet adják elő. Az előadást tánczmulatság fejezi be. A közön­ség figyelmét felhívjuk rá.

Next