Székely Napló, 1924. január-június (54. évfolyam, 1-98. szám)

1924-04-19 / 60. szám

LIII. évfolyam. Targu-Mureg Marosvásárhely 1924. évi április 19. szombat 60. szám. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő Benkő László Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkő László könyvnyomdájában (saját házában.) rsrr Telefonszám: 161 rrrrr Klörístési Arak Vidékre pogtÁn küüdve: Egész évre .160 Leu Fél évre . 80 Leu Negyed évre 40 Leu Egy hóra .16 Leu Megjelenik hetenkint 4-szer; hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton Egyes számára 1 Leu Húsvét hetét üljük. A keresztyén hitvilág lelkében megismétlődik a kétezer esztendős golgothai tragédia, melynek hőse: „az Istenember megfeszíttetett, de harmadnapon föltámadott“... A milyen megindító fönséges a keresztény hitben a Golgotha-járás szomorúsága, és oly örvendetes a húsvéti reggel fényessége, mert a feltámadás bizonyságul szolgál arra, hogy az emberi szűklátkörűség, butaság és gonoszság fölött a mindeneket átfogó evangéliumi Szeretet, ha későn is, de mindig győzelmeskedik. Bizonyosságul szolgál arra, hogy a temetőben is van megújulás, van élet, mert ami jó és nemes, az nem pusztulhat el. A fölfeszített Megváltó tett tanúságot arról, hogy a krisztusi hitvallás, az Örök Szeretet igéje az, amely kétezer esztendő viharai dacára, fényes irányító csillaga marad az emberiségnek. A húsvéti események az emberiség nagy lelki vívódásairól számolnak be nekünk. De nagy lelki tusában éltek maguk a tanítványok is, kik közül az egyik elárulta, a másik megtagadta a Mestert. A húsvéti fényözönnek ez a sötét árnya mintha ma is itt vonulna el előttünk. A világháború után ez az emberiség az önzés, szerencsétlenség, lelki elvadultság fertőjébe sülyedt és talán soha sem állott távolabb a krisztusi eszmék melegítő tűzhelyétől, mint ma. Romlás, hanyatlás, pusztulás, lelkiekben, anyagiakban egyaránt. Hideg és nehezen zsendülő tavaszban mintha a természet is újabb nehézségeket támasztana. Újabb küzdelmek és súlyos aggodalmak ,láncolatos tömege vár ránk. Nyomasztó közterhek, rossz időjárás, drágaság reménytelenné teszik legközelebbi jövőnket. Hanem azért, ha a húsvéti legenda fensége, a hit, a munka és emberszeretet felemelő érzése behatolni tud szíveinkbe , akkor a tavasz balzsamos ünnepe — mégis reményt fakaszt. OB • Spines gyász. Újabban már több család hallgatólag elfogadott szabállyá tette, temetési alkalmainak felszabadítását a hagyományos feketeposztók apoly nem szép, mint egészségtelen — gyári gyászpompája alól. Jobb házaknál már rendszerint fekete kárpitozás nélkül ravataloznak. A nemrég elhalt német pénzkirály, Stinnes Hugo végtisztessége még ennél is továbbhaladt O szia tekintetében. A mindenben egyénileg elkülönülő nábob saját búcsuhagyakozása szerint, a „gyászszertartás” valósággal rózsaszínű fátyolkelmékbe volt öltöztetve. A ravatal a grunewaldi villában volt felállítva. A koporsót a Stinnes-ház hajólobogója borította ; üvegfedél alatt látható volt a halott. Virágszegélyes út vezetett hozzá — a Lohengrin nászinduló hangjai mellett. Majd gépkocsi szállította a tetemet a krematóriumba. Száz másik automobilban követte a „gyászkiséret “. Ezrekre rugó néptömeg gyülekezett a halotthamvasztó csarnok előtt. A krematórium rózsaszínű és fehér hortenziákkal volt díszítve. 40 kocsi szállította az erre felhasznált virágot. Koszorú azonban egy sem volt... És az „Eroica“ hanghullámain ereszkedett Stinnes koporsója az izzó mélységbe, bibliai hét kövér tehénre példázni’, tény, hogy ezen csinos csomagolásban jelentkezik évenkint a pénzintézetek helyi — sajtót támogató obulusa. Nos, ez a köztudomású, hallgatólagosan elismert adottság arra „bátorította” a Magyar Kisebbség súlyos anyagi küzdését, hogy „szerény hangon, mint ahogy szerénynek kell lennie, aki egy kisebbségi nemzet érdekeit képviseli“ — ötven dúsan virágzó vállalatot keressen meg, ötven levél azon tiszteletteljes kérésével,miként mérlegük közlését, 300 illetve 500 Leu hirdetési díj mellett engedélyezni méltóztassanak. A Magyar Kisebbség, melynek publicitása talán nem vetekedhetik a „Gyilkos“, vagy a „Tolláéval — ötven levélre csupán öt választ kapott. Jakabffy Elemér kiábrándított önérzete, szerény gőgbe szegzett nyakkal zárja le az ügy aktáit. „Bocsánatot kérünk ... ígérjük, hogy leveleinkkel többé zavarni nem fogjuk*. Mi is bocsánatot kérünk. De csak, hogy egy •— királyi szóval*) végezzük be ezen szomorún jellemző kis — korképünket : szégyen ! _________ (Ego.) *) Melyet tudniilik a román király indignációja ötvözött cambronne-i kifejezéssé a prahovai hídszakadáskor... drótnélküli eszperantó tanfolyamot. A nyelvleckéket minden szerdán, középeurópai időszámítás szerint déli 1 óra 15 perc kezdettel dr. Edmund Privat genfi egyetemi tanár tartja, a genfi drótnélküli telefon állomásról. A leckék után eszperantó nyelven felolvassák a fontosabb napi eseményeket. A tanfolyamot és hírszolgálatot hallani lehetegész Európában és Észak-Afrikában. Részletesebb tájékozás szerezhető az eszperantó világszövetség bukaresti titkárságánál. Hétfői Napló címen, Sebestyén László hírlapíró, lapunk belmunkatársának szerkesztésében húsvét másodnapján, heti társadalmi és riportlap jelenik meg. Kistükör. * Semmivel se fejeljük meg szívesebben szerény igénytelenségünket, mint a Jakabffy Elemér, mindig fenntartás nélkül elismert tekintélyével. A meggyőzés mestere a „Magyar Kisebbség“ legfrissebb (8.) számában ilyen csattanó emód végezt a Gézákkal: „Úgy halljuk Szőcs szenátor úr eddig tizenegy sejtőpert indított becsülete kifoltozása céljából. Mi a tizenettedik foltot nem ejtjük rajta, inkább egy politikai igazság leszögezésére használjuk fel szóbahozását: a nemzetek eladhatók, a vételár is felvehető, de nemzetet szállítani, módjában még senkinek sem állott.“ * A „Románia“ színes szóművészete szerint „hollók szállták meg Erdélyt* és — „a miniszteri székekben a cinizmus, a perfidia és a zsindárerőszak ül.* Igazán nincs mit hozzáadnunk. * A templomok zsúfolva vannak húsvéti ájtatossággal. Ugyan mit jelenthet ez ? Az ember általán felejdékeny fajzat. A boldogság hálazsolozsmáitól nem szoktak viszhangzani az Isten házai. Nagyon sok lehet már a szenvedés, mikor a Könyörüld Atyjának annyi vendége van... Bocsánatot kérünk .. Szomorú magyar kiábrándulás. A Magyar Kisebbség és a magyar kisebbség tőketényezői. Csak tízszázalékos mindet szó a magyar „áldozatkészség” ? Amikor a tavasz rendjén azon pénzintézetek és vállalatok mérlegei napvilágot láttak, melyeket a közhit némi joggal a magyar kisebbség tőketényezőinek tekinthet, minden magyar ember — a saját, külön nemzeti elégültsége tartalékának vélte volna azt a kedvező átlagot, mely majdnem valamennyire alaptőkéjének 30, 40, sőt még annál is magasabb százalékos nyereségében mutatkozott. A vidéki sajtó színétjének szokták tréfásan nevezni — a mérlegek mosolygó tavaszidényét. Bár túlhajtott lenne, mindjárt a — Kifizeti az állam a kisajátított földárakat ? A „Monitorul Oficial“ 74 ik száma részletezi, hogy Erdélyben, Bánátban, Kőrösmelléken és Máramarosban mikor és mily módon kerül fizetésre a kisajátított föld ára, a tulajdonosok részére. A folyó évben csak azoknak a birtokoknak az ára kerül kifizetésre, amelyeknek kisajátítása 1923 december 31 ig jogerőssé vált. — Kardpárbajt vívtak meg tegnap Marosvásárhelyen zarándi Knöpfler Albert és Vay László báró. Az első összecsapás mindkét fél könnyebb sebesülésével végződött. — Az állami egyenes adók második negyedévének esedékessége alkalmából, az adóhivatal — végrehajtás és további költségek terhe alatt hívja fel a közönséget az adóösszegek beszolgáltatására. A „speciális” bizottság kárvallottjai a korzóközi állami adóhivatalnál fizetnek. A többi tömeg — mint eddig a városnál. — Gyűlési meghívó. A csizmakészítőiparosok dalárdájának vezetősége ez után is felkéri alapító, pártoló és működő tagjait, valamint a dalkedvelőket, hogy húsvét harmadnapján, délután 3 órakor a Központi szállodában tartandó közgyűlésén, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Nagyobb szabású sportesemény készül vasárnap délután Marosvásárhelyen. A központi bizottság határozata értelmében ugyanis Románia nemzeti válogatottja mérkőzik Vásárhely válogatott tizenegyével. Sportkörökben óriási érdeklődéssel néznek a nagy érdekességű sportesemény elé. — Drótnélküli eszperantótanfolyam. Az eszperantisták világszövetsége genfi központja most nyitotta meg az első Színház. * Fajk Rózsi a Pompadourban. Fall Leo csipkefinom zenéjű operettje tegnap este immár nyolcadszor került előadásra. Ezúttal a címszerepet Fajk Rózsi a színház kitűnő primadonnája játszotta. Fajk Pompadourja általában véve igen jó volt, csak meglátszott, hogy nincs még megérve nála kellőleg a szerep. Fajk határozottan illúziótkeltő, impozáns madame de Pompadour — aki az énekrészek nehézségein is fölényesen uralkodott. Toillettejei is pompásan harmonizáltak alakításával. Kozma Hugó René szerepét szépen énekelte. (Ilyen.) Holnap, szombaton a színházban Bisson világhírű színműve . A marosvásárhelyri bértárgyalások. Lesz e megegyezés a munkások és munkaadók között ? Pár nappal ezelőtt Marosvásárhelyen az ipari szakmában bértárgyalások kezdődtek meg. Az eddig érvényben volt megállapodások nagy része ugyanis lejárt és épen azért idultak meg a tárgyalások, hogy újabb megegyezést hozzanak létre a munkások és munkaadók között. Az első nap a vasmunkások ügye került letárgyalás alá. A tárgyalások folyamán a munkások kívánták a kollektív szerződés kötését, míg a munkaadók ragaszkodtak, hogy továbbra is az úgynevezett „munkarend“ keretein belül legyenek lefektetve a megegyezés pontjai. Hangoztatták a munkaadók képviselői, hogy az Országos Szindikátus véleményének megismerése, illetve annak hozzájárulása nélkül semmiféle megállapodást sem köthetnek. Szükséges tehát, hogy a szindikátussal vegyék megtárgyalásra a kérdést és csak annak döntése után váljék aktuálissá az új szerződés megkötése. A munkaadók Brassóban, vagy Nagyszebenben fogják erre vonatkozó gyűlésüket megtartani és majd ennek megtörténte után ülnek ismét tárgyalásra össze. im.