Székely Napló, 1926. január-június (56. évfolyam, 1-96. szám)

1926-01-05 / 2. szám

LVI. évfolyam. ■■■!■■■■ ...TI. ..TI I ■■■■■" " ■ Targu-Mures 1926. évi január hó 5. kedd 2. szám. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő Benkő Lásló Szerkesztőség és kiadóhivatal Benkő László könyvnyomdájában (saját házában,) Telefonszám: 163 ------is 1 0 f 1 a e t 6 3 1 árak: Viáéra pesten Sjard?a: Eaétil évre . . 160 Leu Fél évre ... 80 Lea Hegyed évre . . 40 Liv? hóra ... 15 Lejt Megjelenik hetenkint 4-szer; hétfőn, szerdán, pénteken, szombaton Egyes számára 1 Leu. Az egyenlő jog és elbánás alapján Erdély egyes vidékeinek zárt tömegű fajromán népessége minden külön igény emelése nélkül részesülhet az állampolgári jogok egyenlőségének teljességében. Egyenlően jó lehet részére a román nyelvű állami iskola, színház, bíróság. Egyenlő rossz lehet a megbilincselt közigazgatás, vagy egyéb kivételes szabadságmegszorító intézmény. A kisebbségi állampolgár ellenben és részben a magyar vagy német nevelésű erdélyi többségi polgár az új állam intézményeivel szemben már bizonyos külön igényekkel kénytelen fellépni, hogyha a valódi egyenlőséget akarja élvezni, a szerencsésebb helyzetű és adottságú régi királyságbeli állampolgárokkal egyenlően. Ezzel szemben az egyenlőség örve alatt épen a legkiáltóbb jogfosztások történnek napnapután. Az új magánoktatási törvény e tekintetben szinte mintájául szolgálhat az egyenlő jogok oly kiosztásának, amely a gyakorlatban lehetetlenné, vagy sokkal nehezebbé teszi a nem román anyanyelvű gyermekeknek azegyenlő műveltségi fok és ismeretek elsajátítását. Ez a valódi tényállás a külföld előtt hivalgó ,hivatalos“ kijelentésekkel szemben. Egyszerű, mint minden igazság. Azért kell mindenáron elferdíteni. . . . N. N. a Felsőkabát a színházban. Pária ismét valami ujjal készül meglepni a világot. Az igazi párisi hölgy akár otthoni ruhájában is mehetne a színházba, úgyis mindegy, mi van rajta, mert legtöbbnyire kabátban ül a színház nézőterén. Tehát a párisi nő már nem jelenik meg félig meztelenül, hanem szép és finom kabátban. Ez némikép emlékeztet a háborús időkre, amikor a színházaknak nem tellett fűtésre és a hölgyek kényszerűségből ültek kabátban, vagy a marosvásárhelyi nézőtérre, mely még a mérsékeltebb temperatúra mellett sem szívesen rakódik le a ruhatárban... Az újfajta kabátok a legnagyobb rafinériával készülnek. Divatos és szép a fekete, arannyal átszőtt bársony talár, de nagyon kedvelt a brokát is, természetesen gazdagon díszítve prémmel. Újabban olyan színházi kabátok is kerülnek ki a híres szabócégek műhelyeiből, amelyek tisztán hímzésből készültek. Természetesen a minták a legbizarabb és fantasztikusabb vonalak. Erősen hódít az expraesionizmus. ai« tükör. Hogy egy nagy barátunkat veszítettük volna el, mi barátlan szegény magyarok? Miért, hogy a minagy barátaink“ mindig csak akkor »vannak“, mikor már nincsenek — soha akkor, mikor még lehetnének ? Mert mindenből kérésünk van, de — fantáziában : abban dúskálunk! * Dehogy van Itt valaha — végleges szó. S ez talán néha az egyedüli vigasztalás. Január elsejével életbe lépett volna az új közigazgatási törvény. Persze már itt van a »módosítás” . Az új törvény az anyakönyvi hivatal jelenlegi szervezetét 1927 január 1-ig meghagyja, továbbá a kihívási ügyek elbírálása első fokon a városokban a rendőrség, a községekben a főszolgabiróságok hatáskörében marad és a városi tanács is megmarad egyelőre, „további intézkedésig“ (jórészt a községi választások befejeztéig). Mert törvényeinknek csak parlamenti stádiuma olyan veszettül sietős... * ,A vasút nem komoly dologi* — mondta ki lecáfolhatatlan véleményét erről a leglezüllöttebb intézményről egy elsőrendű szakértő. Szatmáron kellett számot adnia a rendőrség előtt valami Nagy József nevű vasúti munkásnak azon lopásokról, melyeket szolgálaton kívüli szabadideje alatt követett el. — Hát a vasútnál elnézték, hogy maga napokig kimaradjon a szolgálatból ? Nagy József súlyos fölénnyel válaszolta : — Ugyan kérem, a vasút nem komoly dolog, Nagy Józsefnek lesújtóan igaza lehet. A mi vasutunk régtől nem komoly dolog, alkotása az emberek tudásvágyát és szórakozását szolgálja, öt éven belül a rádiófilm ép olyan népszerű lesz, mint amilyen népszerűek ma a rádióelőadások, rádióhangversenyek és rádiófelolvasások. Mit mond maga a feltaláló ? — Tizenkét esztendő óta foglalkozom a rádiójelenségekkel és egyáltalában nem tartom lehetetlennek, hogy belátható idő múlva rádiófelvevőnk mellé be tudunk kapcsolni egy kis készüléket, amely élőképeket vetít a vászonra. Azután részletesen megmagyarázza találmányának alapelveit és párhuzamot vont készüléke és a régi camera obscura között, melyet már Leonardo da Vinci is ismert. A tudományos és gyakorlati világ emberei most már kíváncsian várják Jenking további kísérleteit. — A Karácsonyi Misztérium, melyet szombaton délután mutattak be a Barátok elemi iskolájának növendékei a színházban — valósággal elbájolta a minden zugáig megtelt termet. A naivaágában megkapó, üde szinek skálájában ragyogó játék mindvégig valami sajátos hangulatot tartott ébren. Festenivaló jelenség volt a Krausz Mária által ábrázolt Szentszűz — elragadó az angyalok csoportja, kedves a külömböző mezbe bujtatott, részben hatalmas szakáldíszben is ékeskedő édes kis gyereksereg, a komikus méltósággal pompázó háromkirályok, az impozáns staffnge, mint pl. az elefánt, a tevék, a gondosan készített ruhák, melyeket bizony megirigyelhetett a mi szegény színházi ruhatárunk — mindezt egybevetve az apró szereplők bátor- ügyes dikcióival és a pontos összjátékkal: minden elismerésünk bókol a Barátok — színpadi pedagógiájának, mely egyben iskolájuk komoly feladatainak szellemét is szépen tükrözi. A felejthetetlen előadás egy nagy nyilvános egzamen volt, melyen maga az iskola vizsgázott le a a kitűnőre. Iparosoknál és kereskedőknél egészen természetesnek veszik, hogy a jótékonysági célokra igénybe vett árut megfizessék. A szellemi és művészi munkánál ellenben felháborítónak tartják, ha az illető megtérítést igényel .Az újság szerepe ilyen alkalmaknál szintén valamelyes, sőt külön fejezetre tartozik. A lapot nem írják, nem szedik ingyen, hihetetlen pénzbe kerül a papír, a festék és sok minden egyéb kelléke is. Mégis például Marosvásárhelyen ellenszolgáltatás nélkül vállaljuk a jótékonysági áldozatkészség reánk háruló hányadát és — unos-untig reklámirozunk minden efajta rendezést. Néha még arra se tartják érdemesnek az újságírót, hogy egy beléptijegyet adjanak neki. Hát Hölgyeim — mert hiszen ez a legtöbb esetben az illetékes címzés — mi szerény lehetőségeinkkel készségesen támogatjuk alkalmi ötleteiket, de — mecénásságra nekünk nem telik. Mi csak olyan ünnepélyeiknek lehetünk krónikásai, amelyek külön díjat nem kívánnak tőlünk a saját munkánkért. Okosabb dolog — állapítja meg a SZAMOS — tiszta vizet önteni a pohárba, mint viselni egy igazságtalan szituáció konzekvenciáit. . rádiófilnyis rádiómozi. — A jövő szenzációi. — Egy amerikai feltaláló már megtalálta képek továbbításának módját rádió útján— Mr. Jenkins találmányáról. — A Székely Napló alkalmi tudósítójától. — Az Egyesült Államok tengerészeti minisztere, Wilbourn, a minap megtekintette F. C. Jenkins amerikai feltaláló legújabb készülékét. Ez a készülék Amerika tudományos és gyakorlati köreiben nagy feltűnést keltett. Arról van szó ugyanis, hogy fényképeket és mozgóképeket — filmeket — rádió útján továbbítanának a világ minden részébe, ahol csak a technika e legújabb A „jótékonyság 11 szüreti időszaka előtt nem fölösleges figyelmeztetés máshol sem az, amit Szatmáron a SZAMOS talál farsangi „hasznos tudnivalódnak ... A jótékonysági szervezetek rendszerint műsoros estéket rendeznek, amelyeken néha professzionisták felléptetése adja az attrakció borsát-savát. Professzionálus művészekre gondolunk ... De nem az szabja meg itt a disztinkció alapját, hogy mennyiben van szó kenyérkeresetről, hanem az, hogy mit ér a teljesítmény és akarja-e az illető és milyen mértékben képességeit a jótékonysági akciók céljaira bocsájtani ? Strindberg kétségbeejtő komorságát szólaltatta meg szombat este a színház a »H a 1 a 11 - n c* bemutatásával — Hajnal László bevezető conference-sza nyomán. A pódium prózájában vendégeskedő poéta érdekes és lebilincselő előadónak bizonyult. Közelebb bírta hozni hallgatóságához — az asszonyat láthatárát. Mert isszonya a Strindberg színpadi költészetének mondanivalója, főkép az asszonyról... »Szándékosan kerülöm a nőgyűlölő jelzőjét“ — magyarázza Hajnal. És önkéntelen igazat adunk neki. Strindberg látszólag határt nem ismerő nőgyűlölete lehet hogy csak olthatatlan nosztalgia — a saját tragikus tapasztalatán földretiprult nőideál után. Az asszonyat asszonyát Völcsey Rózsi megrázó realitással rajzolta meg. Lényének minden lelki eleme épúgy vele játszott, mint legapróbb külsősége. Még azon igénytelen vállkendő is, melyet felrázó borzongása vonagló mozdulattal vont időn kint magára. Strindberg borzalmas bűvölete kellett hozzá, hogy Völcsey Rózsit a maga súlyos értéke szerint újra felfedezhessük. Hogy benne milyen ígéreteket pihentet parlagon, drámai műsorunk szegényessége . .. Tűzifát legpontosabban és szolid árban házhoz szállít — vagyontételekben is — Andrei (Andrássi úi) 7. Böftsipf János Telefon: 304. sz.