Székely Nemzet, 1883 (1. évfolyam, 1-198. szám)

1883-04-29 / 65. szám

Április 29. a törvényjavaslat vezérelve a jelenlegi gyakorlat le­hető fentartása, következő szerkezetben volna megál­lapítandó. „A főpapok és szerzetes­rendek által fentar­­tott, illetve ellátott középtanodák tanárai a főpapok és a rend“ stb. 6. Az 50. §. első bekezdése negyedik sorába eme szó „megejtendő“ helyett „teljesített“ javasol­­tatik felvétetni. 7. Szabatos kifejezés czéljából eme szó „főis­kolai“, „felsőbb iskolai“ kitétellel helyettesítendő a 60. §. második és negyedik sorában; a 61. §. 2. pontja első bekezdése második,­­ második bekez­dése negyedik és ötödik sorában, továbbá a 3. pont első sorában, s végül a 4-ik pont második bekez­dése első sorában ; a 62. §. második sorában ; s a 61. §. 2-ik pontja második bekezdése első sorában „főiskolán“, „felsőbb iskolán“,­­ második sorában „főiskolákon“, „felsőbb iskolákon“ kifejezéssel cse­rélendő fel. 8. Ugyancsak a szabatosság kedvéért a 71. §. első bekezdése következő szövegezésben ajánltatik elfogadásra : „a vallás- és közoktatási miniszter rendelkezése és közvetlen vezetése alatt álló r. kath., úgyszintén a jelenleg fennálló mindennemű“ stb. Budapest, 1883. évi ápril­is 24-én. Szögyény László, s. k. bizottsági elnök. Báró Rudnyánszky József, s. k. bizottsági jegyző. KÜLFÖLD. — április 28. Londoni hírek szerint az ott élő nihilisták közt gyanús mozgalom vehető észre s azt is be­szélik, hogy a pétervári kormány Londonból de­­tektíveket kért kölcsön a moszkvai koronázási ünnepélyekre, mely kérelmét az angol kormány teljesíteni is fogja. Pétervárott még mindig tartja magát azon általunk már említett hír, hogy orosz titkos rendőröknek sikerült több for­radalmárt, köztük Sassulics Vjerát is, orosz földre csalni s ott letartóztatni. Hasonló hírek a koronázásig bizonyára nagy számmal fognak még felmerülni, megbízhatóságukról bajos íté­letet alkotni, de az is bizonyos, hogy nem zörög a haraszt szél nélkül s e szerint nagyon való­színű, hogy a nihilisták csakugyan készülnek a koronázásra. Alexandriában csak a minap végezték ki a tavalyi mészárlások egyik tettesét. Ballal Jus­­suf, benszülött rendőr volt a kivégzett, kit egy európai meggyilkolása miatt ítéltek halálra. A kivégzés a Mohárem-kapun kívül történt , vagy kétezer európai, köztük sok asszony nézte végig az akasztást. Angol csapatok nem jelentek meg, a rend fentartása benszülött rendőrökre volt bízva; a város főnöke és kormányzója meg szá­mos hivatalnok szintén jelen volt a kivégzésen. Ballal hosszú beszédet tartott a néptömeghez s ártatlanságát bizonyítgatta. A holttestet egész nap ott hagyták a bizán­i európaiak és benszülöttek seregesen zarándokoltak megtekintésére. Gróf Hoyos párisi új állomását azonnal el fogja foglalni, mihelyt ügyeit a külügyminiszté­riumban utódjának átadta és legsürgősebb csa­ládi dolgait elvégezte. Azon állítás, mintha be­várná a bécsi franczia nagykövet kinevezését, teljesen alaptalan. A conference á quattre összes tagjai már Bécsben vannak s az előtanácskozások még a hét folyamán megkezdődnek. A formális ülésekbe tudvalevőleg már kész megállapodásokkal jön­nek a meghatalmazottak. Sedid Effendi Habeis, a bécsi török nagy­­követség titkárja, tegnapelőtt hagyta el ez állo­mását és Csetinjébe ment, a­hol mint minisz­­terresidens ő fogja a portát képviselni. Sedid Effendi, a­ki jó emlékben áll Budapesten is, a­hol több éven át a főconsulatusnál működött, őszinte barátja monarchiánknak, és mindenesetre örvendetes, hogy a csetinjei fontos állást ő fog­lalja el. Elődje nem állott felül minden gyanún, hogy összeköttetéseket ápol a herczegovinai izga­­tókkal. fület puszta legelő, nem gyakorolhatja, épen azért nem is kellett volna így járni el a telekjegyzőkönyv felvétele alkalmával; az 5380 hr. számú erdőrészre vonatkozólag épen nem. Ilyen figyelmetlenségek szol­gáltatnak alapot a községi perekhez. Páké község ezen telekjegyzőkönyvekben foglalt ingatlanokra nézve arányosítási keresettel lépett fel s törvényes utón követeli illetőségét. Ha már most Papolcz község elveszti jogos tulajdonát, vájjon ki lesz akkor a hibás? Mindenesetre a községi elöljá­róság és a hitelesítéssel megbízottak, a­kik elköve­tett hibájukat nem igyekeztek azzal jóvá tenni, hogy kiigazítást kérjenek. És most, midőn a következmé­nyeket sejtjük, még most sem tettünk egy lépést sem arra nézve, hogy a tudatlanságból eredő mu­lasztást jóvá tegyük.. . Előfordult az az eset is, hogy a helyszíneléskor a község részére felvett közhelyekből (legelő, erdő, utczák) egyes birtokosok saját birtokaikhoz csatol­tak kisebb nagyobb területet. A községi képviselő­­testület később elhatározta, hogy az ilyen elfoglalt területeket az illető birtokosok vagy adják vissza a községnek, vagy pénzen váltsák meg. Néhányan meg is váltották, míg a többi máig is ingyen birja a jog­talanul elsajátított területet. A megváltott területek még ez ideig mind Papolcz község nevén állanak a telekkönyvben és a község adózza. Hogy ebből mi lesz, azt sejteni is alig lehet. Megtörtént közelebbről is azon páratlan eset, hogy a ref. templom előtti köztérből egyik elöljáró elfoglalt egy darab helyet és oda házat épített, pe­dig ezen köztérre a községnek kiváló szüksége van. Minthogy az új épület által a templom is eshetőle­­ges veszélynek lehet kitéve, nem mulasztjuk el felhívni az illető hatóság figyel­mét ezen körülményre. Még csak a községi erdők kezelésére vonatko­zólag akarok pár sorban megemlékezni. A községi erdőket és legelőket, a községi tör­vények meghozatala óta is a képviselőtestület és elöljáróság úgy kezelte, a­mint akarta. Egyes erdő­részeken a törvényhatóság jóváhagyása nélkül levá­gatta a fákat s a törvények mellőzésével a befolyó pénzeket úgy használta fel, hogy azokról a közbir­tokosság tudomást nem vehetett. Ha valaki megkér­dezi az intéző köröket, hogy a befolyt pénzek hová lettek fordítva, rendesen oly kitérő feleleteket kap, a­melyből eligazodni egyátalában nem lehet. Azt mondják, hogy egyesektől bizonyos havasi illetményeket vásároltak meg és arra kellett a pénz. Pedig ez egyszerűen nem igaz, mert az illető telek­könyvi hatóságnál utánnézvén, meggyőződtem, hogy sem az „ebkát“, sem a „mogyoró bokor“ nevű ha­vas részeken nem vásároltatott oly terület, mely a közbirtokosság tulajdona lenne. Azért igen üdvös dolog lenne, ha a községi elöljáróság, már csak a békétlenkedő birtokosok ked­véért is, úgy az erdőkezelést, mint a község jöve­delmeinek felhasználását illetőleg az illető hatóság részéről szigorúan kérdőre vonatnék. Egyes községi miseriákról a szerkesztő úr en­gedelmével máskor szólok. ________ — e­gy. NAPI HÍREK. — Időjárás: Április 28. Légnyomás : 757­2 mm. Hőmérséklet: -f 13-4 Celsius. Szél iránya : DNy. Ereje : 1. Csapadék : 0. Felhőzet : 3. — Időjóslás: Az oláhok azt tartják, hogy a­milyen idő van márczius 21-én (a naptár sze­rint 9-én), olyan leszen 40 napon át. Az idén a jóslat nem teljesült be, mert márczius 21-én szép nap volt, azóta pedig szünetlenül havazott és esett. — A megállított toronyóra. Papolcz közsé­gének még a régi jó kommendes világban Divéky tábornok egy értékes toronyórát készíttetett. Az óra a rendetlen gondozás miatt most nem jár pontosan, s hogy megigazíttatni ne kelljen, a községi elöljáróság a ref. egyháztanácscsal együtt azt határozta, hogy „miután minden jó gazdá­nak most már házában úgyis falióra van, a toronyóra állíttassák meg“. Ezt nevezik aztán góbéságnak. — Arany lakodalom. Bagoly Pál papolczai lakos és neje Bibó Judith asszony egybekelésük­nek 50-ik évfordulóját a napokban fogják meg­ünnepelni. — A papolczi harangozói állomásra, mint nekünk onnan írják, pályázat hirdettetvén, ezen nevezetes állomás elnyerhetéséért 15 egyén folya­modott. A folyamodók egy része megválasztása esetére jövedelmének egy harmadrészét vissza­ajánlotta az egyháznak. Sikert kívánunk a vá­lasztáshoz. — Hirtelen halál. Egy londoni sürgöny Batthyány herczeg hirtelen halálát jelenté. E sürgöny azt a hiedelmet kelté, hogy az öreg Batthyány Gusztáv hg halt meg, ki 1803. deczember 8-án született, s 1840 óta özvegy s két fia van, Ödön és Gusztáv grófok. Egy bécsi laphoz érkezett sür­göny szerint nem az öreg herczeg, hanem Batthyány Ödön gróf, a londoni nagykövetség tiszteletbeli attach­éja, és hires sportsmann az, a ki hirtelen meg­halt. Közvetlenül a newmarketi hires 2000 guineás futam után hirtelen összerogyott és meghalt. Szél­­hüdés érte. — Mit olvas Kossuth ? Nagy hazánkfia tudvalevőleg folyvást melegen érdeklődik hazai iro­dalmunk iránt. Újabban Aigner Lajos budapesti könyvkereskedőnél a következő könyveket rendelte meg : Die Demokratie, Schwarcz Gyulától, Hazánk és népe Keleti Károlytól, Amerikai levelek ifj. Szé­chenyi Imrétől, Otthont mentesítő törvény gróf Andrássy Gézától. — A csángók — Boszniában. Ott szeretné látni egy bécsi lap, mely ma a közönség köréből érdekes felszólalást közöl ez ügyben. „Magyarország­ban a csángó-magyarok beköltöztetésével, írja az illető, túlbuzgóságból vagy figyelmetlenségből több bajt okoztak, mint a­mennyi hasznot szülhetett volna maga a betelepítés.“ Ezzel kapcsolatban aztán el­mondja, mekkora nyomorba jutottak a moldvai csángók, a­kiknek honmaradt része a beköltözhetés reményében eladta jószágait és végül azzal az in­­dítványnyal áll elő, telepítsék a csángókat a török­osztrák határra, a­hol persze mint gutgesinni Neu- Oesterreicherek ellensúlyozzák a görög­ orthodoxok izgatásait. Természetes, hogy ebből az a haszna is volna Ausztriának, hogy Magyarországot megfosztaná a magyar állam amaz erősbödésétől, melyet az ösz­­szes moldvai csángók betelepítésétől várhatni. Vala­hogy meg ne is essék rajtunk, hogy a bécsi lap indítványát végre is találják haj­tani! — A csángók itthon. M.-Vásárhelyről f. hó 26-áról írják : Városunk hatóságához a csángók elutazása tárgyában sűrűn érkeznek hivatalos megkeresések. A csángók, a­merre csak elha­ladnak, mindenütt barátságos fogadtatásban fognak részesülni. A csapóradnóthiak ebéddel, a maros­hidasiak vacsorával várják és szállással látják el az átutazandó csángókat. Nagy-Enyeden a polgármester, Gyula-Fehérvártt a városi ható­ságon kívül Lönhardt püspök ünnepélyesen fo­gadja a hazatérőket. Déván Pogány György főispán áll a rendezés élén. Hadikfalváról egy csángó család délben zuhogó záporban érkezett. Sántha nevű csángónak elhullott lova helyett a rendező bizottság 64 írton lovat vásárolt. A városházánál a székely asszonyok 40 családfő részére külön csomagolják az útravalót. A csán­gók irányában tanúsított szívesség határtalan. — Gróf Andrássy Gyula — nagyapa. Bat­thyány Lajos grófné, született Andrássy Ilona grófnő e hó 11-én leánygyermeket szült. A keresztelő ün­nepély nagy fénynyel e hó 15-én tartatott meg az ikervári kastélyban. Az újszülött a keresztelésben Emma és Katinka nevet nyert. A keresztanyas tisz­tet Batthyány Géza grófné, a keresztapáit pedig Andrássy Gyula gróf teljesítették. A keresztelésnél jelen voltak Batthyány Géza gróf, Festetics Andor gróf és neje szül. Pejachevich grófné, ifj. Batthyány Géza és Béla grófok , Andrássy Gyuláné szül. Kendeffy grófné, Andrássy Tivadar, Andrássy Géza grófok és az összes tiszti és kastélyszemélyzet. A keresztelést Somogyi József plébános végezte a kas­tély egyik salonjában. — Gyászhir. A következő gyászjelentést vettük : Kun István és neje, Könczei Borbála, mint szülők; Kun Irma férjezett Rápolthy Gáb­rné és Kun Jolán, mint forrón szerető nővérek; és özv. Kun Gáborné szül. Pethő Zsuzsanna, mint elaggott busongó nagyanya, bánat­­dalt kebellel jelentik egyetlen kis fiuknak, fivérüknek, unokának, a karathnai ősi Kun-család egyik ága utolsó fiusarjának, Kun Endrének, gyermekkora 7. évében 1. év és hó 25-én estéli 11 órakor rohamos hagymázban (typhus) váratlanul történt gyászos kimultát. A már néhai kedves kis halottnak kiszenvedett tetemei e hó 27-én d. u. 2 órakor fognak a helv. hitüek vallásos szertartásával a karatnai köztemetőbe őseinek sírboltjában örök nyugalomra elhelyeztetni, mely gyászos szertartásra minden rokonok, jó barátok meghivatnak. Béke poraira­ Karab­án, 1883. ápril­ió 25-én. — Kérelem a kir. József műegyetem volt hallgatóihoz. A kir. József műegyetemen a jövő 1883—4 iki tanév ünnepélyes megnyitásakor ki fog adatni mindazon volt hallgatók teljes név­jegyzéke, kik e műegyetemre vagy annak anya­intézetére (a kir József ipartanodára) az 1851 /2 és 1882/s tanévek között mint rendes hallgatói be voltak iratkozva. E hatalmas névlajstromban, mely közel 4500 névre fog kiterjedni, az illető hallgató neve után születéshelye és éve, végül jelenlegi állása vagy foglalkozása fog előtüntetve lenni. Hogy ezen több tekintetben rendkívül ér­dekes statisztikai kimutatás, különösen pedig an­nak legutolsó rovata, mely a jelenlegi (1883) állásra vagy foglalkozásra vonatkozik, lehetőleg teljessé tétethessék, fölkérem mindazon urakat, kik e műegyetemnek vagy a volt József ipar­tanodának a mondott években habár csak egy féléven át is rendes hallgatói voltak, s habár a technikai pályától mindjárt eleinte megváltak is, szíveskedjenek jelenlegi állásuk vagy foglal­kozásukról alalk­ottat legkésőbb f. évi jun. 15-ig (Muzeum körút 8-ik szám) pár sorban értesí­teni. Budapest 1883 évi április hó 24-én Szily Kálmán a kir. József műegyetem e. i. rektora. — Hogy kell gyógyítani a pestist. Egy krónikás hagyta hátra a múlt század végéről a kö­vetkezőket : Háromszék megye P. községében egy Oláh­országból bevándorolt család települt le. A pestis épen legjavában dühöngött azon városban, honnan ezeknek menekülni kellett, s igy a kórt magukkal hozván, egy hét alatt egytől-egyig elhaltak. A köz­ség lakosai megrettentek; azonban nem az okos biró, ki a következő gyógymódot találta ki. m­inden embert a községből összegyűjtött s felszerelte őket mindenféle eszközökkel, mik a tűzoltáshoz szüksége­sek. Akkor meggyujtotta a pestises házat és elégette annak még az utolsó darabka fáját is. A pestis csakugyan megszűnt. Vájjon ma lehetne-e hasonló esetben ily módon eljárni ? — Dinkát, a mi jó madarunkat, azt a rablót, ki börtöntársát gyilkolta meg, kiről többször emlé­keztünk meg lapunkban, az itteni járásbíróság bör­tönéből elkísérték a kézdi­vásárhelyi törvényszék börtönébe. Azt hisszük, ez utolsó útja volt, ama börtönből még csak egy utat fog tenni — a bi­tófa alá. — „A mezőgazdaság alapvonalai“ czímen Szüts Mihály egy 215 lapra terjedő munkát irt, melynek most második javított és bővített kiadását küldte hozzánk a szerző. Az értékes munkát a vall­ás közoktatási miniszter tanitóképezdék és népkönyv­tárak számára elfogadta. Ajánljuk az intézetek fi­gyelmébe. — Négyszeres öngyilkossági kísérletet kö­vetett el Sebastianbergben egy életunt napszámos. Először a sínekre feküdt és a vonat által akarta VIDÉKI LEVELEZÉS. P a p o­­­c z, ápr. 26. — Községi miseriák­. — A hatvanas években, midőn a helyszinelési mun­kálatok folytak, a telekkönyvi intézmény következ­ményeiről mi községi lakosok nem sok tudomással bírtunk, így történt meg az, hogy ezen község régi közbirtokosságának ingatlan tulajdona „Papolcz adó­község“ nevezet alatt vétetett fel, mint a község akkori bírája és egy választmányi tag hitelesített is. Ez a dolog a tulajdonos ésközbirtokosságra nézve még nem szülne valami nagy nehézséget, hanem igen az, hogy sok, részben hibás felvétel történvén a telekjegyzőkönyvet hitelesítők által, ma már nagy mérvű pereknek lehet alapja, így per tárgya lehet a papolczi 252. számú telekjegyzőkönyvben felvett „meleg oldal“ nevű dűlő, legelő és erdős terület. Ezen telekjegyzőkönyvnek A­­lapján a tulajdonos neve így van felvéve: „Pa­polcz adóközség“ és alatta: „Páké adóközség farrási jog haszonélvezetében.“ I. községi vagyon 5378a helyrajzi szám alatt 310 hold 1067 négyszögöl és 5380 helyrajzi szám alatt 61 hold erdő, 5378b helyrajzi szám alatt 135 hold 533 négyszögöl legelő. Aztán jön a községi biró és egy választmányi tag pláírása. Az 5380 helyrajzi szám alatt foglalt terü­let részben egyes birtokosok, részben a község ősköz­birtokosságának tulajdonát képezi. Az 5378a és 5378b alatti ingatlanokra nézve Páké községének minden további bármi jog nélkül csak fairási joga van. Ezen jogot azonban, minthogy a nevezett tó­ SZÉKELY NEMZET. 65. szám. magát összezuzatni. A pályaőr azonban még jókor észrevette és meggátolta terve végbevitelében. Ez­után beleugrott egy tóba, de az őr, a les nyomában volt, innen is kihúzta. Éjjel fel akarta magát akasz­tani, de idejekorán észrevették és levágták a kötél­ről. Végre egy zsebkéssel el akarta vágni a torkát, de ekkor is csak veszélyes sérüléseket tudott magán ejteni. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai: Budapest, ápril 28. Füzesséry Géza és Verh­ovay Gyula között 111a pisztoly­­párbaj volt. Egyik sem sebesült meg. Füzesséry a levegőbe lőtt, Verhovay nem lőtt. A képviselőházban Berzeviczy Al­bert jegyzőnek választatott. London, ápril 28. Northamptonban titkos glyceringyárat fedeztek fel. IPAR, KÖZGAZDASÁG. A dohánytermelés. ii. Hogy bizonyos területű dohány­ültetésre mily nagyságú melegágyak szükségesek, arra a követ­kező gyakorlati adatok szolgálhatnak. Alföldi dohányosok egy holdra 4 méter hosszú és 1 mé­ter széles területet vesznek föl s ebbe a magot igen sűrűn vetik. Azonban melegágyakban, hol mégis nagyobb a melegség s a plánták fölnyur­gulhatnak vagy kipállanak oly sürü vetés mel­lett, csak ritkább vetést tehetünk s igy nagyobb területre van szükségünk, így egy holdra 5 mé­ter hosszú, 1 méter széles ágy kívántatik. A magot gonddal kell elvetni, még pedig finom homok vagy hamuval kevertem Mennyisé­gét illetőleg a melegágy minden négyszögméter­­nyi területére kell 2—3 gyüszünyi mag. Mielőtt a magvakat a melegágyba szórnánk, meg kell a földet locsolni s a bevetett magra fél ujjnyi földet szitálnunk. A melegágyban való folytatólagos kezelés sok gond és utánlátást föl­tételez, a kikelt plántákat naponkint locsoljuk és szellőztetjük. A szellőztetéssel fokozatosan ha­ladunk, míg nem a kiültetés előtt, ha már fagyok nincsenek, egy héttel a borító ablakokat egészen eltávolítjuk, hogy a palánták egészen hozzászok­janak a szabad levegőhöz. A Pfalzban a dohány­ rászát kiültetés előtt kétszer átültetik. Ha már a melegágyban meg­­sűrüsödött, vagy akkorára nőtt, hogy átültethető, akkor más melegágyba rakják át, vagy pedig előre elkészített védett szabad helyre ültetik. Fagyok ellen az így átültetett rászokat éjjelen­­kint takaróval védik. Igaz, hogy e módszer által a rászok igen megerősödnek, de az is áll, hogy tetemes költséget okoz s nálunk igen nagy te­kintet alá esik, hogy lehet-e mindig elegendő munkást kapni e czélra. Ha azonban magot ter­mesztünk s azt nemesitni, javítani akarjuk, ak­kor a kétszeri átültetést mint nemesítő­ eszközt használjuk. Mielőtt a dohány-rászokat kiültetnék, a föl­det kell megmunkálni. Hogy dohány alá hány­szor szántunk, az a talaj minőségétől függ. A homoktalajt elegendő őszszel és tavaszszal egy­­szer-egyszer megszántani, ellenben a szívós agyag­­talajnak négyszeri szántás sem sok. Kerti mű­velésnél szántás helyett ásóval ássuk fel a föl­det. Mindkét esetben sinórra boronáljuk a föl­det, a boronálást közvetlenül a vetés előtt tesszük. A kiültetés a melegágyból május elején tör­ténik s kívánatos, hogy az ültetés május végéig, június elejéig befejeztessék, mert a későn ülte­tett dohány megérése, száradása már nagyon koc­káztatott dolog. A májusban kiültetett do­hány szokott a legjobban sikerülni. A rászok sorban ültettetnek ki egyenlő tá­volságú sorokban, vagy pedig két-két sor köze­lebb, azután a harmadik távolabb s így tovább. A szélesebb út a kapálás, fejezés és kacsolás könnyebb eszközölhetése végett hagyatik. Ez utóbbi ültetésmódot először Pfalzban és Holland­ban alkalmazták, de szokásban van már nálunk is. A sorok kijelölése soroló-gereblyével történik, mely oly súlyos legyen, hogy fogai jól a földbe nyomuljanak. A tábla szélén sinórt feszítvén ki, ehez alkalmazzuk a gereblye szélső fogát s et­től tovább sorolunk. Szokás még a dohányt ötös kötésben is ül­tetni, erre nézve lyukgató henger van, melylyel a kötések helye kijelöltetik. A dohánysorok és a növények egymástól való távola a föld termékenysége és a dohány nagyságától függ. Televényes földön nagylevelű­ szivardohány terem, ennek több tér kell, ellen­ben sovány földön kis levelű, melynek palántáit összébb lehet szorítani. Vannak ültetvények kö­zel 1 méter sorokban, hol az egyes plánták 60—70 c­entiméterre állanak egymástól; ellen­ben például Verpeléten csak annyi helyet ad­nak, hogy járni lehessen a sorok közt, az egyes növények pedig csak arasznyi távolra ültetvék egymástól. E tekintetben általános szabályt adni nem lehet, a termesztő határozza meg a távol­ságot saját belátása szerint. A hollandiak, kik pedig a dohány­termelés­ben mesterek, a­ dohányrászát május közepe tá­ján ültetik ki. Éghajlatuk nedves lévén, a do­hányt töltésre ültetik, oly módon, hogy a sor­távoloknak megfelelőleg töltögetőekével felhal­mozván a földet, a halom felső része homoluan hagyatik s a homorulatba hozzák a dohány pa­lántát. Ez eljárás az ő nedves éghajlatuk alatt lapályos földjeiken teljesen igazolva van. Felelős szerkesztő: MÁN­K JÓZSEF.

Next