Székely Nemzet, 1885 (3. évfolyam, 1-202. szám)

1885-03-14 / 41. szám

Márczius 14. fel fog vétetni a szövetkezetbe, így Pálfalva község küldöttei a közgyűlésen kijelentették csatlakozásukat s a községi tűzoltó-egyesület fel is vétetett a szövetkezetbe. A parancsnokság ré­szint közfelkiáltás, részint szavazás utján követ­kezőleg alakult meg: Közfelkiáltással megvá­lasztattak : Becze Antal főparancsnoknak, Bogády Gyula I. segédtisztnek, dr. Molnár József orvos­nak, Pap Domokos mérnöknek; szavazás utján megválasztanak : Nagy Sándor alparancsnoknak, Leicht Károly II. segédtisztnek, Szabó Lajos mászó, Szopos Elek szivattyús, Baktsy Gáspár rendfentartó osztályparancsnokoknak, Szabó An­tal pénztárnoknak, Kövér György szertárnoknak, Orbán József mászó és Boriját András szivat­­­tyús szakaszvezetőknek. — Erdélyrészi magyar kulturegylet. Már­czius 3-án Gyergyó-Szt.-Miklóson népes értekez­letet tartatott, mely — mint a M. Polgár írja — megalakitá a gyergyóvidéki egyesü­letet A kolozsvári nagygyűlésre képviselőkül Lázár Miklós és Z­ü 1r­i­c­h­ István kérettek föl. — Homokai László színtársulata Csik-Sze­­redába érkezett s 1. hó 7-én a „Buborékok­kal“ kezdette meg előadásait. 8-án az „Igmándi kis pap“ volt színen. Mindkét előadáson alig volt néhány néző, a­mi egyébiránt a rettenetes nagy sárnak és esőnek tulajdonítható. Idáig elő­adták a nevezett darabokon kívül a “Czifra nyomorúságot“, a „B­u­b­o­r­é­k­o­k“-at (2.), a „Miniszter előszobájában“ és „Egy férj vétkét. Tiz előadásra bérletet nyitottak s azóta meglehetős számmal vannak nézők. A társulat­nak tűrhető tagjai azok is, kik a mult őszkor nem voltak h­omokaival. Közelebbről részletesen megemlékezünk az előadásokról. — Eladó tenyészállatok. A csik­szeredai gazdasági felső népiskolánál több darab honi és nyugati fajta (pinzgaui) borjazó tehén eladó, mire a gazdaközönség figyelme felhivatik. — Véres verekedés volt f. hó 10-én a Csik-Szeredától a nagy erdő felé vivő után. Két taploczai legény az után összeszólalkozott Ked­ves János szt-domokosi fuvarossal. A veszeke­désből hamar dulakodás és verekedés lett. Két szeredai polgár is oda érkezett időközben, kik a verekedőket igyekeztek lecsendesiteni. A legé­nyek kezében fejsze lévén s mert talán jól be is voltak pálinkázva, a fejszékkel kezdtek vag­­dalkozni. Kedves Jánosnak koponyáját ketté ha­sították, az egyik szeredai polgár Dávid János, valamint az egyik verekedő taploczai legény is súlyos sérüléseket szenvedett. Kedves János még életben van, a kórházban, de életéhez kevés a remény. Az egyik legényt befogták, a másik be­tegen a kórházban fekszik. — Asszonyok intézzék a nemzeti politikát. Erre buzdít a mai „Budapesti Hírlap,“ értvén a nemzetiség terjesztését. Mintául hozza fel az osztrák nőket, kiknek lelkes buzgólkodása foly­tán a létező 961 német iskola-egyesület 250,000 frtot gyűjtött és adott ki a szláv vidékeken né­met iskolák és kisded­ óvodák fenntartására, se­gélyezi a papokat, tanítókat és mindezt teheti, mert tagjainak száma 200,000! Nálunk jött ugyan létre egy pár magyarosító egyesület, de csak tengődnek, mert a tagok száma összesen 0000—8000. Míg az asszonyok nem veszik ke­zükbe a nemzeti politikát — mondja az idézett hírlap —• nem megyünk semmire. Ha Tisza Kálmánná lenne a magyar közművelődési egye­sületek miniszterelnöke, jobb magyar nemzeti politikát csinálna, mint Trefort, s ha Károlyi Gyuláné szervezné a főrendi ellenzéket a német nyelv ellen, s a grófnők mind követnék Pálffy herczegnő példáját uradalmaik magyarositásá­­ban, nemsokára fényesen állnánk hazánkban a magyar nyelv terjesztésével. Mert akkor a főis­pánná, az alispánná és a szolgabiróné is csinál­nának magyar közművelődési egyesületeket min­denütt, s a kisasszonyok az udvarló gavallérok el­be tennék a gyüjtők­et és tollat, hogy írják alá magukat magyarokul s adjanak egy-egy fo­rintot egy-egy tót fiúcskának magyarul tanítta­tására. — Gőzmalom-égés. Szerdahelytől nem mes­­­sze, a k­­apoldi uton levő gőzmalom szombaton éjjel leégett. A heves szél annyira élesztette a tüzet, hogy a nagy terjedelmű épület és a közelében felhalmo­zott nagy mennyiségű tüzelő­anyag pár pillanat alatt lángokban állt. Mint hírlik, a nagy gabonakészlet is áldozatul esett a tűznek. A malom már délután 5 órakor beszüntette a munkát. A művezető azt állíitja, hogy a tűz keletkezési helyétől következtetve, a vész szándékos gyújtogatás eredménye. A kár je­lentékeny. — Dühös eb. Segesvárról írják : Itt f. hó 9-én este 10 és 11 óra között egy dühös eb hét embert mart meg, köztük a vasúti állomás­ról jövő postahivatali szolgát és egy leányt ve­szélyesen megsebesítvén. Több kutyát is össze­­marczangolt, mig reggel felé egy városszolga lelőtte. Mint különös esetet felemlíti a levelező, hogy a kutyák a városon most is szerteszét csat­­langolnak, s a rendőrség megkötésük avagy el­­zárulásuk iránt még ez ideig nem intézkedett, holott el lehet képzelni, hogy azon dühös eb sok kutyát sebesithetett meg egész éjszakán át. — Magyar szabadkőmivesek Észak-Ameri­­kában. Az Egyesült-Államokban, hol egyma­gában több szabadkőmives van, mint a föld összes többi államaiban együttvéve, a kivándo­rolt magyarok által alapított páholyok is szépen virágoznak. Anyagilag és szellemileg a többi fölött áll a „Deák Ferencz“ páholy (Francis Deák o. f. Lodge), melynek 39 tagja van s ezeknek nagyobb része magyar. A páholy hivatalos nyelve — a nem magyarokra való tekintettel — az angol ugyan, de azért a ma­ SZÉKELY NEMZET. gyarok a munkában és a munkákat követő tár­sas vacsoráknál anyanyelvükön beszélnek. A páholy élén Rosenfeld Leó fiatal magyar áll, mint főmester és főképen az ő erélyének és ügyes vezetésének köszönhető, hogy a Deák Fe­rencz páholy anyagilag is nagyon jól áll, így a páholytagok januárban azt határozták el, hogy 5000 dollár alaptőkével menházat alapítanak oly kivándorló magyarok részére, kik sanyarú anyagi helyzetbe jutottak és kereset nélkül van­nak. Van Nevw-Yorkban ezenkívül egy „Petőfi­hez és „Kossuth“-hoz czimzett páhály is, melyek­ben azonban a tagok túlnyomó része nem ma­gyar. A Deák Ferencz páholy minden kedden tartja összejöveteleit. — Öngyilkosság harmincz forintért. Egy Nyerges Zacharia nevű czikmántori lakos a na­­pokban Segesvártt két tehenét elcserélte két tu­lokért. Mikor hazament, neje és fivére szemére vetették, hogy rossz cserét tett s legalább 30 forintig megkárosodott. A szegény paraszt erre úgy elkeseredett, hogy f. hó 9-én reggel elment a csűrbe s ott felakasztotta magát. A szeren­csétlen egyike volt a község legszorgalmasabb gazdáinak. — Száz napig a sivatagban. Mint Kairóból írják, dr. Schweinfurth hírneves utazó legutóbbi útjáról az egyptomi fővárosba érkezett. Kirándu­lása épen száz napot vett igénybe. A sír keleti részét kutatta át a Nílus és a Vörös ten­ger között. Útjának az volt a czélja, hogy ennek az 1500 km. nagyságú területnek földtani formáczióját kutassa és róla térképet készítsen Többi közt a Klaudián-hegyet (Dzsebel Fateré) is, megvizsgálta, hol a Traján és Hadrián csá­szárok korából való gránitbányák még ma fennállanak ; erről a vidékről is készített tájké­pet, mely új világot vet arra, hogy mily módon építették fel a fáraók a sivatag közepette nagy fegyházaikat. Az egyiptomi kormány szíves kész­séggel támogatta az utazót búvárlataiban, Nubár pasa miniszterelnök ajánló leveleket adott neki valamennyi helyi hatósághoz. — A pestis Perzsiában, Konstantinápolyból jelentik márczius 7-ki kelettel. A konstantiná­polyi egészségügyi tanács arról értesült, hogy Hamadan környékén, Perzsiában, újból kitört pestis. Az egészségügyi tanács azonnal felhívta a bagdadi hatóságot, hogy a járvány jellegét konstatálja, esetleg vesztegzárt állítson és tegy meg a szükséges intézkedéseket. Hasonló tar­talmú átirat intéztetett a bagdadi katonai pa­r­­­rancsnoksághoz — Jekelfalussy Lajos búcsúja és Török Já­nos beigtatása. Jekelfalussy Lajos f. hó 11-én délelőtt 11 órakor búcsúzott el a fővárosi ál­lamrendőrség tiszti karától. A rendőri palota leg­nagyobb terme egészen megtelt a salon ruhába öltözött tisztviselőkkel, a­kikhez Jekelfalussy meleghangú beszédet intézett, megköszönve ne­­kik, hogy öt hónapon át olyan buzgósággal tá­mogatták őt feladatában. Kiemelte, hogy a köz­­igazgatás terén, hosszú éveken át szerzett ta­pasztalatai folytán mondhatja, hogy a rendőrség feladata nagy és nemes, a­mennyiben hivatása az egyének személy- és vagyonbiztonsága felett őrködni; terhes is, mert szolgálata éjjel-nappal tart; de nem nehéz, ha társul kitartó igyekezet­tel s kötelességérzettel. Felhívta a tisztikart végül, hogy főnökéhez mindig bizalommal, de feltétlen tisz­telettel és odaadással viseltessék. Intette, hogy a közönség irányában mindig előzékeny magavise­letet tanúsítson, mert ennek tiszteletét és bizal­mát csakis ezen uton lehet kiérdemelnie és in­tette végül a tisztikart, hogy kollegiállis össze­tartást, kölcsönös megbecsülést honosítson meg kebelében. Ezzel a hivatalt Török János főka­pitánynak átadta. Pekáry József rendőrtanácsos, eddigi h. kapitány válaszolólag megköszönte az egész tisztikar nevében a távozó miniszteri biz­tosnak működése alatt a tisztikar irányában ta­núsított jóindulatát, elnézését s ajánlotta azt a miniszteri tanácsos további kegyeibe és pártfo­gásába. Még Török János kir. tanácsos mondott nehány buzdító szót a tisztikarhoz, mire a hiva­talt átvette s a beiktatás ünnepélye véget ért. — A sah vadász­ szerencséje. Nem régiben Teherán kormányzója jelentést tett a perzsa sahnak, hogy a fővárostól délre fekvő Tsaus- Peme kerületben több tigris kóborol, melyek nemcsak az állat állományban, hanem az embe­rek közt is nagy pusztításokat visz végbe. A sah e ragadozók ellen nagy h­ajtóvadászat tartá­sát határozta el és erre a minisztereket, vala­mint a diplomácziai testületet meghívta Tehe­ránba. A vadászat ezúttal rendkívül szerencsés eredmén­nyel végződött, nyolcz tigris esett zsák­mányul és kettőt a sah saját kezüleg ejtett el. E két tigrist lovakra téve, a vadásztársaság kí­séretében nagy diadallal bevitték Teheránba, hol kitömik és a sah dolgozószobájának bejáratánál fogják elhelyezni. A vadászaton meglőtt és sú­lyosan megsebesült két hajtó számára a sah élet­fogytiglan nyugdíjat rendelt. — Férj mint vőlegény. Operette-themának is valószínűtlen az az eset, melyet a párisi „Temps“ mint megtörtént eseményt beszél el. Leconty, ékszerügynök Alfortvilleben két évvel ezelőtt megkérte Levalleur vendéglős 15 éves leányát. Az apa nem adott tagadó választ, de miután a kérő 25 éves volt, 2—3 évi halasztást kért. A fiatal Leconty belenyugodott ebbe : kön­­­nyű volt neki várakozni, mert a házasélet örö­meit addig is élvezhette, mert volt neki törvé­nyes felesége. A feleségét még be is mutatta leendő apósának, de elhitette vele, hogy az csak maitresse-e neki. Levalleur nem ütközött meg azon, hogy leendő veje, miután két évig vára­koznia kell, egyelőre maitresse-et tart. Teljes két éven át tartott ez a komédia. Az após nem tudta meg, hogy leányának vőlegénye, ki ott az vendéglője mellett házat építtetett, törvényes feleségével együtt lakik abban, a feleség pedig nem tudta meg, hogy férje a szomszéd vendég­lős leányával jegyben jár. Az esküvő előtti na­pon Leconty elmondta nejének, hogy másnap el­megy a szomszéd vendéglős leányának esküvő­jére. Csak az tűnt fel a nőnek, hogy férje ma­­gával viszi minden pénzét. Kíváncsiságból elment másnap a mairie-re és ott megtudta, hogy az ő férje husz perczczel előbb megesküdött egy leán­­nyal. Sietett a násznép után, de a fiatal Leconty már megszökött. — A kézdivásárhelyi kincstári postahiva­tal. A nagyszebeni m. kir. postaigazgatóságtól a kö­vetkező értesítést vettük: A kézdivásárhelyi posta­hivatal, folyó év márczius 16-á­v­a­l másod­osztályú kincstári postahivatallá alakíttatván át, azon naptól kezdve a város területén a levél és kocsipostai küldemények az illetők lakásán ki­. postahivatali szolgák által fog­nak kézbesittetni és pedig: Közönséges és ajánlott levelek, levelező lapok, nyomtatványok, áruminták, heti és havi folyóiratok, hírlapok, valamint a pos­tautalványok kézbesítése díjtalanul történik. Kocsi­postai küldeményekért, ha csupán értesitvény állit­­tatik ki 2 kr értesítési dij, ellenben a czimzettnek lakásán kézbesítendő pénzeslevelek és 1­ 1/2 kilogr. súlyú szállítmányokért 3 kr kézbesítési díj fizetendő. Egy szállítólevéllel érkezett több küldeményért az értesítési illeték csak egyszerűen számítandó. Ha valaki a számára érkező összes levél és kocsipos­tai küldeményeket, valamint hírlapokat a postahi­vatalnál kívánja visszatartani, illetőleg személyesen vagy megbízottja által átvétetni, számára külön fiók lesz fenntartva, melyért havonként előzetesen 50 kr fizetendő, a kocsipostai küldeményekért járó 2 kr értesítési dijon kívül. Nagyszeben, 1885. évi márczius hó 8-án. A m. kir. postaigazgató: Bene. — Az „Ország-Világ,“ e szép képekben és becses czikkekben leggazdagabb magyar képes­lap ez évi 10-ik száma a következő tartalommal jelent meg: Tisza Kál­mán (arczképpel) Beksics Gusztávtól, egy szellemes epig­­ramm Szontágh Páltól, a képviselőház alelnökétől. Az első kliens Tóth Józseftől, „A falu urai,“ regény Tolnai Lajostól, „Őskori bányászszobrok“, Téglás Gábortól, „Az erdőben“, Eugéne Manuel szép költeménye, fordította Bogdánffy Lajos, „Művész-világból“, irta Jesson, angolból fordította Sámi Lászlóné, „A divat és a gyermekek“, irta Klemenszky Mihály, „Három vár“, rajzolta és irta Agyag­falvi Goró Lajos, „A hét története“, Székely Huszártól A képek közül megemlítjük Vénus és Amor, Müvésznöven­­dék, Canadai favágók tanyája stb. czimüeket. Végül rendkívül változatos és gazdag rovatok: Tudomány irodalom, színház és művészet, újdonságok, nők világa, könyvpiacz, vidéki élet, sport, hymen, gyászrovat, rejtvé­nyek. —■ Az „Ország-Világ“ előfizetési ára január—de­­czemberre 10 frt, január—júniusra 5 frt, január—már­­cziusra 2 frt 50 ki­. Az előfizetési pénzek a Pallas halmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, gráná­­tos-utcza 6-ik szám. — Köszönet és elismerés a sz.-udvarhelyi ev. ref. kollégium elöljárósága által kibocsátott felhívásra befolyt adományokért! A kibocsátott aláírási iveken esz­közölt gyűjtések eredményének közlését ezennel megkezd­jük : Az adakozók sorát dr. Felmeri Lajos egyetemi ta­nár nyitotta meg 5 frttal. Bőd Károly igazgató tanár irén: Solymossy János 2 frt, Solymossy István (esperes) 1 frt, Kelemen János 1 frt, Orbán Balázs 10 frt, Kovács Gábor mérnök 1 frt, Zathureczky Károly alezredes 5 trt, Gyertyánffy Gábor 1 frt, Nagy Gábor Irén: gr. Hal­ler József 5 frt, Nagy Elek 20 k­­, Molnár 10 kr­, Mántó György 20 kr, Veress István 20 kr­, Péter Ferencz 20 kr­, Kovács Imre 20 kr, Horvát Miklós 10 kr, Felméri Mózes 1 frt, Varga Domokos 50 kr, ifj. Vitályos Albert 20 kr, Kiss Mózes 20 kr, Lengyel Árpád 50 kr, özv. Duka Já­­nosné 30 kr, Horváth Károly 20 kr, Ráduly Mihály 20 kr, Keresztes János 50 kr, Nagy Miklós 20 kr, özv. Horváth Dánielné 10 kr, Szabó Dénes ref. pap 40 kr, Márk Imre irén: Zsigmond Sándor 20 kr, Mátyás Albert 30 kr, Száva János 20 kr, özv. Papp Fe­­renczné 10 kr, Rápolti Ferencz 20 kr, Deák Lajos 10 kr, Kovács József 10 kr, Csutak Domokos 10 kr, Zsig­mond Tamás 10 kr, ifj. Deák Károlyné 20 kr, Bogdán Ferencz 10 kr, id. Vencz István 10 kr, Désik Sámuel 10 kr, Izay Anna 10 kr, Finta János 10 kr­, Csutak József 10 kr, Butyka Józsefné 20 kr, Csórja Ferencz 10 kr, Gazda Gyula 20 kr, Csia Károly 30 kr, Márk Mihály 30 kr, Márk Imre 10 kr, Z­á­g­o­n­i Mózes Irén : Zá­­goni Dávid 10 kr, Csiszár Miklós 5 kr, Sándor József 4 kr, Major Ferencz 4 kr, Orbán József 5 kr, Jó Ferencz 5 kr­, Kovács Antal 10 kr, Farkas György 6 kr, Bálint Ferencz 6 kr, Nagy András 5 kr, Nagy György 10 kr, Nagy Mózes 5 kr, Molnár Márton 6 kr, Bedő József 5 kr, Nyisztor Sándor 5 kr, Kovács János 10 kr, Jó János 5 kr, Orbán Mihály 5 kr, Bálint Ferencz 5 kr, Sándor Mózes 10 kr, Kovács József 20 kr, N. N. 10 kr, id. Áb­rán Ferencz 5 kr, özv. Pap Istvánná 5 kr. K­i­s­s S­á­n­­d­o­r ivén, Kiss Sándor tanító 50 krajczárt, Zoltáni Elek 1 forintot, Salamon Ferencz 20 kr, Gyárfás Gábor 20 kr, Karácsony Béla ivén: Nemes Samu 50 kr, Nemes József 20 kr, Szász János 25 kr, Almosán János ivén) Almosán János gör. kel. lelkész 1 frt, Görög Sándor 50 kr­. Simon­ff­y Ákos ivén: Simonff­y Samu 1 frt, Kassay Samu 2 frt, Benedek Sándor 40 kr, Molnár Al­bert 20 kr, Gyertyánosy Károly 50 kr, Kovács János 60 kr, Maksay József 50 kr, Szabó Ákos ivén: Szabó Gábor 30 kr, Szalonka György 10 kr, Ugrón Lajos 40 kr, Ugrón János 2 frt, Ugrón Gáspár 1 frt, Máthé Pál 1 frt, Solymossy Károly 50 kr, Nagy Vilmos Irén , Csulak Dániel 10 kr, Kósa Dániel 3 kr, Incze András 10 kr, id. Incze Károly 10 kr, ifj. Németh József 5 kr, Kál­­noki Ferencz 10 kr, Incze Károly 10 kr, Szép Gergely 5 kr, Dévai Antal 18 kr­, Bartha Gábor 40 kr, Gáli János 40 kr, Nagy Lajos 10 kr, Incze Lajos 5 kr, Csulak La­jos, 6 kr, id. Incze Lajos 20 kr, Józsa György 4 kr, Szép György 4 kr, Nagy Ferencz 5 kr, Schwartz Farkas 10 kr, Incze Dániel (középső) 20 kr, Józsa Gergely 20 kr, Incze Károly 8 kr, Németh György 5 kr, Dávid Mó­zes 5 kr, Bartha Péter 6 kr­, Nagy János 20 kr, Nagy Vilmos 13 kr, Csiki Kálmán irén: Csíki József 1 frt, Simon Endre 20 kr, Veress Ferencz 20 kr, N. N. 20 kr, S­á­n­do­r Károly ivén : Sándor Mihály 20 kr, Sándor Károly 10 kr, Szabó Mózes 10 kr, Csomós Mózes 10 kr, G­á­l­f­f­y István ivén: Gálffy Ferencz 30 kr, Szabó István 50 kr, egy ismeretlen 20 kr, egy ismeret­len 10 kr, egy ismeretlen 10 kr, egy ismeretlen 10 kr, Gálffy Endre 40 kr, egy ismeretlen 10 kr, Apor Ilonka 20 krajezár, valaki 20 krajezár, Ugrón Lázárné 1 frt. (Folyt. köv.) 41. szám. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Budapest, márcz. 13. A képviselőház a nyugdíj-törvényjavaslat 25-ik szakaszát, mely a miniszterek és államtitkárok nyugdíjazásá­ról szól, a szó szerinti szavazásnál 112 szava­zással 96 ellenében elfogadta. * A * jegy trágyát jelent. IPAR, KÖZGAZDASÁG. A váltógazdaságról. (S.-Szentivány és Laborfalva községek gazdaközönségének folyó évi márczius hó 1-én előadta Erdélyi Károly, kézdi­vásárhelyi felső népiskolai igazgató.) Il­ i­k előadás. (Vége.) Hát váljon az állattenyésztéssel hogy áll a dolog? Bizonyára sokan erre is azt fogják mon­dani, hogy idővel az is keveset jövedelmez, mert ha mindenki sok marhát tart, bőviben le­szünk,­­ így természetesen olcsó lesz. Ennek be­­következéséig azonban még sok viz elfolyik a Dunán ; miért ne használnék tehát ki az alkal­mat, hiszen a körülmények most olyanok, hogy a marhatartást indokolják. Vegyük tehát ezt te­kintetbe váltógazdaságunk megalapításánál, mert ne feledjük, hogy az az okos gazda, a­ki alkal­mazkodni tud a körülményekhez és azt termel, minek kerete van s a­mit jól fizetnek. Hiába­­való dolog volna erőltetni a búzatermelést, mikor nincs meg utána a várt haszon. Lemondjunk tehát a gabonatermelésről és az állattenyésztéssel járó takarmánytermesztésre adjuk magunkat? Nem, mert csupán erre tá­maszkodni és a gabonatermelést mellőzni: szin­tén elhibázott dolog lenne, hiszen éppen a ta­karmánytermelés és állattartás emelkedése lehe­tővé teszi, hogy aránylag kis térről a gabona­­neműekből sokkal nagyobb terméseket nyerhes­sünk, mint ez előtt, a­midőn egyoldalú termés­sel igen kizsaroltuk földeinket. Mit tegyünk hát! Tartsuk meg az arany középutat, és váltógazdaságunk berendezésénél a takarmánytermesztés és állattenyésztés mellett adjuk meg az őt megillető helyet a gabonater­mesztésnek is, így bizonyára leghelyesebben cse­lekszünk, mert elkerüljük az egyoldalúságot és biztosítjuk magunknak a sikert, a­mennyiben nem leszünk annak kitéve, hogy rossz gabona­­termelő esztendőben az egész termést elve­szí­tsü­k. A váltógazdaság megalapításánál az előadot­takon kívül végre még a föld minőségét is tekintetbe kell vennünk azon oknál fogva, hogy a különféle növények nem elégesznek meg egyformán bárminő talajjal. Egyik ugyanis a nehéz, kötött, másik a könnyű, laza talajt szereti; ez a televénydús agyagos földben, amaz a mész és márga tartalmú homokos földben diszlik inkább, és igy tovább. Én Szentivány és Laborfalva községek határát nem ismerem , de azt hiszem, hogy a talaj itt sem mindenütt egyforma és igy könnyen lehetséges, hogy a mély vetésforgás egyik gazdának teljesen alkalmas, ugyanaz má­siknak már czélszerütlen lenne. E körülményt szem előtt tartva, összeállítottam néhány vetés­forgási mintát, megjelölve minőség szerint a ta­lajt is, a­melyre illető vetésforgás leginkább al­kalmas. Lássuk őket egyenkint! a) 1. Kapás növény, pl. törökbuza, pityóka, káposzta, répa s más efféle, amire egy kis bir­tokosnak szüksége van. Erősen trágyázva; 2. rozs ; 3. 1/1 lencse, ‘/a borsó, 1/4 len v. kender; 4. 1/2 árpa, 1/2 zab, vagy csupán az egyik, ló­herével vetve és ősszel megelőzőleg megtrá­gyázva; 5. lóber; 6. búza. Ez a vetés-forgás a kis gazdaságokban azért ajánlható, mert nemcsak a jó, hanem a közép­­minőségű talajokon is jól szokott sikerülni; to­vábbá fel van bele véve lehetőleg mind­az, a­mi csak itt e vidéken gazdáink által termeltetik. Ha van a tordán kívül egy kis l­ezer nálunk és egy darab rétünk, akkor ezt a mintát, melynek legnagyobb előnye az, hogy alomnak elegendő szalmát szolgáltat, a legjobbak és legajánlato­sabbak egyikének nevezhetjük. b) 1. Takarmánybab trágyázva; 2. rozs, lóherével; 3. lóher; 4. búza, trágyával; 5. ka­pásnövény (pityóka, törökbuza, répa stb.) 6. ta­vaszi (árpa, zab). E vetés-forgás a középközött jó minőségű talajokra ajánlható. c) 1. kapás növény*); 2. őszi gabona ló­­b­errel ; 3. lóber ; 4. kapás növény takarmányul* ; 5. tavaszi gabona ; 6. hüvelyes vetemény, vagy : 1. kapás növény*; 2. mák; 3. rozs, lóherrel; 4. lóber, gipszezve; 5. búza; 6. len. Ez a két vetésforgás csak jó erőben lévő, televényes lapályföldön van helyén, d) 1. kapás növény*; 2. tavaszi gabona, lóherrel; 3. lóher; 4. őszi gabona; 5. hüvelyes vetemény, fél; 6. rozs. Ez a vetés­forgás alkalmas ott, a­hol a gazda hármas nyomásról át akar térni a váltó­­gazdaságra. Még több ily vetés-forgást is mutathatnék be , de azt hiszem, hogy tájékozásul ennyi is elég. Akárki csinálhat magának vetés-forgást tetszése szerint, csak tartsa szem előtt a fentebb e tárgyban előadottakat. Én azért hoztam fel e példákat a hatos fordából, mert ezt a kis­gazdák részére itt a mi viszonyaink között a legalkal­masabbnak tartom. Ezzel bevégzem mai előadásomat, úgy azt, mint magamat szíves jó­indulatukba ajánlom. Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. Társszerkesztő: (Csíkmegyében) T. NAGY IMRE,

Next