Székely Nemzet, 1885 (3. évfolyam, 1-202. szám)
1885-03-14 / 41. szám
Márczius 14. fel fog vétetni a szövetkezetbe, így Pálfalva község küldöttei a közgyűlésen kijelentették csatlakozásukat s a községi tűzoltó-egyesület fel is vétetett a szövetkezetbe. A parancsnokság részint közfelkiáltás, részint szavazás utján következőleg alakult meg: Közfelkiáltással megválasztattak : Becze Antal főparancsnoknak, Bogády Gyula I. segédtisztnek, dr. Molnár József orvosnak, Pap Domokos mérnöknek; szavazás utján megválasztanak : Nagy Sándor alparancsnoknak, Leicht Károly II. segédtisztnek, Szabó Lajos mászó, Szopos Elek szivattyús, Baktsy Gáspár rendfentartó osztályparancsnokoknak, Szabó Antal pénztárnoknak, Kövér György szertárnoknak, Orbán József mászó és Boriját András szivattyús szakaszvezetőknek. — Erdélyrészi magyar kulturegylet. Márczius 3-án Gyergyó-Szt.-Miklóson népes értekezletet tartatott, mely — mint a M. Polgár írja — megalakitá a gyergyóvidéki egyesületet A kolozsvári nagygyűlésre képviselőkül Lázár Miklós és Zü 1rich István kérettek föl. — Homokai László színtársulata Csik-Szeredába érkezett s 1. hó 7-én a „Buborékokkal“ kezdette meg előadásait. 8-án az „Igmándi kis pap“ volt színen. Mindkét előadáson alig volt néhány néző, ami egyébiránt a rettenetes nagy sárnak és esőnek tulajdonítható. Idáig előadták a nevezett darabokon kívül a “Czifra nyomorúságot“, a „Buborékok“-at (2.), a „Miniszter előszobájában“ és „Egy férj vétkét. Tiz előadásra bérletet nyitottak s azóta meglehetős számmal vannak nézők. A társulatnak tűrhető tagjai azok is, kik a mult őszkor nem voltak homokaival. Közelebbről részletesen megemlékezünk az előadásokról. — Eladó tenyészállatok. A csikszeredai gazdasági felső népiskolánál több darab honi és nyugati fajta (pinzgaui) borjazó tehén eladó, mire a gazdaközönség figyelme felhivatik. — Véres verekedés volt f. hó 10-én a Csik-Szeredától a nagy erdő felé vivő után. Két taploczai legény az után összeszólalkozott Kedves János szt-domokosi fuvarossal. A veszekedésből hamar dulakodás és verekedés lett. Két szeredai polgár is oda érkezett időközben, kik a verekedőket igyekeztek lecsendesiteni. A legények kezében fejsze lévén s mert talán jól be is voltak pálinkázva, a fejszékkel kezdtek vagdalkozni. Kedves Jánosnak koponyáját ketté hasították, az egyik szeredai polgár Dávid János, valamint az egyik verekedő taploczai legény is súlyos sérüléseket szenvedett. Kedves János még életben van, a kórházban, de életéhez kevés a remény. Az egyik legényt befogták, a másik betegen a kórházban fekszik. — Asszonyok intézzék a nemzeti politikát. Erre buzdít a mai „Budapesti Hírlap,“ értvén a nemzetiség terjesztését. Mintául hozza fel az osztrák nőket, kiknek lelkes buzgólkodása folytán a létező 961 német iskola-egyesület 250,000 frtot gyűjtött és adott ki a szláv vidékeken német iskolák és kisded óvodák fenntartására, segélyezi a papokat, tanítókat és mindezt teheti, mert tagjainak száma 200,000! Nálunk jött ugyan létre egy pár magyarosító egyesület, de csak tengődnek, mert a tagok száma összesen 0000—8000. Míg az asszonyok nem veszik kezükbe a nemzeti politikát — mondja az idézett hírlap —• nem megyünk semmire. Ha Tisza Kálmánná lenne a magyar közművelődési egyesületek miniszterelnöke, jobb magyar nemzeti politikát csinálna, mint Trefort, s ha Károlyi Gyuláné szervezné a főrendi ellenzéket a német nyelv ellen, s a grófnők mind követnék Pálffy herczegnő példáját uradalmaik magyarositásában, nemsokára fényesen állnánk hazánkban a magyar nyelv terjesztésével. Mert akkor a főispánná, az alispánná és a szolgabiróné is csinálnának magyar közművelődési egyesületeket mindenütt, s a kisasszonyok az udvarló gavallérok elbe tennék a gyüjtőket és tollat, hogy írják alá magukat magyarokul s adjanak egy-egy forintot egy-egy tót fiúcskának magyarul taníttatására. — Gőzmalom-égés. Szerdahelytől nem messze, a kapoldi uton levő gőzmalom szombaton éjjel leégett. A heves szél annyira élesztette a tüzet, hogy a nagy terjedelmű épület és a közelében felhalmozott nagy mennyiségű tüzelőanyag pár pillanat alatt lángokban állt. Mint hírlik, a nagy gabonakészlet is áldozatul esett a tűznek. A malom már délután 5 órakor beszüntette a munkát. A művezető azt állíitja, hogy a tűz keletkezési helyétől következtetve, a vész szándékos gyújtogatás eredménye. A kár jelentékeny. — Dühös eb. Segesvárról írják : Itt f. hó 9-én este 10 és 11 óra között egy dühös eb hét embert mart meg, köztük a vasúti állomásról jövő postahivatali szolgát és egy leányt veszélyesen megsebesítvén. Több kutyát is összemarczangolt, mig reggel felé egy városszolga lelőtte. Mint különös esetet felemlíti a levelező, hogy a kutyák a városon most is szerteszét csatlangolnak, s a rendőrség megkötésük avagy elzárulásuk iránt még ez ideig nem intézkedett, holott el lehet képzelni, hogy azon dühös eb sok kutyát sebesithetett meg egész éjszakán át. — Magyar szabadkőmivesek Észak-Amerikában. Az Egyesült-Államokban, hol egymagában több szabadkőmives van, mint a föld összes többi államaiban együttvéve, a kivándorolt magyarok által alapított páholyok is szépen virágoznak. Anyagilag és szellemileg a többi fölött áll a „Deák Ferencz“ páholy (Francis Deák o. f. Lodge), melynek 39 tagja van s ezeknek nagyobb része magyar. A páholy hivatalos nyelve — a nem magyarokra való tekintettel — az angol ugyan, de azért a ma SZÉKELY NEMZET. gyarok a munkában és a munkákat követő társas vacsoráknál anyanyelvükön beszélnek. A páholy élén Rosenfeld Leó fiatal magyar áll, mint főmester és főképen az ő erélyének és ügyes vezetésének köszönhető, hogy a Deák Ferencz páholy anyagilag is nagyon jól áll, így a páholytagok januárban azt határozták el, hogy 5000 dollár alaptőkével menházat alapítanak oly kivándorló magyarok részére, kik sanyarú anyagi helyzetbe jutottak és kereset nélkül vannak. Van Nevw-Yorkban ezenkívül egy „Petőfihez és „Kossuth“-hoz czimzett páhály is, melyekben azonban a tagok túlnyomó része nem magyar. A Deák Ferencz páholy minden kedden tartja összejöveteleit. — Öngyilkosság harmincz forintért. Egy Nyerges Zacharia nevű czikmántori lakos a napokban Segesvártt két tehenét elcserélte két tulokért. Mikor hazament, neje és fivére szemére vetették, hogy rossz cserét tett s legalább 30 forintig megkárosodott. A szegény paraszt erre úgy elkeseredett, hogy f. hó 9-én reggel elment a csűrbe s ott felakasztotta magát. A szerencsétlen egyike volt a község legszorgalmasabb gazdáinak. — Száz napig a sivatagban. Mint Kairóból írják, dr. Schweinfurth hírneves utazó legutóbbi útjáról az egyptomi fővárosba érkezett. Kirándulása épen száz napot vett igénybe. A sír keleti részét kutatta át a Nílus és a Vörös tenger között. Útjának az volt a czélja, hogy ennek az 1500 km. nagyságú területnek földtani formáczióját kutassa és róla térképet készítsen Többi közt a Klaudián-hegyet (Dzsebel Fateré) is, megvizsgálta, hol a Traján és Hadrián császárok korából való gránitbányák még ma fennállanak ; erről a vidékről is készített tájképet, mely új világot vet arra, hogy mily módon építették fel a fáraók a sivatag közepette nagy fegyházaikat. Az egyiptomi kormány szíves készséggel támogatta az utazót búvárlataiban, Nubár pasa miniszterelnök ajánló leveleket adott neki valamennyi helyi hatósághoz. — A pestis Perzsiában, Konstantinápolyból jelentik márczius 7-ki kelettel. A konstantinápolyi egészségügyi tanács arról értesült, hogy Hamadan környékén, Perzsiában, újból kitört pestis. Az egészségügyi tanács azonnal felhívta a bagdadi hatóságot, hogy a járvány jellegét konstatálja, esetleg vesztegzárt állítson és tegy meg a szükséges intézkedéseket. Hasonló tartalmú átirat intéztetett a bagdadi katonai parrancsnoksághoz — Jekelfalussy Lajos búcsúja és Török János beigtatása. Jekelfalussy Lajos f. hó 11-én délelőtt 11 órakor búcsúzott el a fővárosi államrendőrség tiszti karától. A rendőri palota legnagyobb terme egészen megtelt a salon ruhába öltözött tisztviselőkkel, akikhez Jekelfalussy meleghangú beszédet intézett, megköszönve nekik, hogy öt hónapon át olyan buzgósággal támogatták őt feladatában. Kiemelte, hogy a közigazgatás terén, hosszú éveken át szerzett tapasztalatai folytán mondhatja, hogy a rendőrség feladata nagy és nemes, amennyiben hivatása az egyének személy- és vagyonbiztonsága felett őrködni; terhes is, mert szolgálata éjjel-nappal tart; de nem nehéz, ha társul kitartó igyekezettel s kötelességérzettel. Felhívta a tisztikart végül, hogy főnökéhez mindig bizalommal, de feltétlen tisztelettel és odaadással viseltessék. Intette, hogy a közönség irányában mindig előzékeny magaviseletet tanúsítson, mert ennek tiszteletét és bizalmát csakis ezen uton lehet kiérdemelnie és intette végül a tisztikart, hogy kollegiállis összetartást, kölcsönös megbecsülést honosítson meg kebelében. Ezzel a hivatalt Török János főkapitánynak átadta. Pekáry József rendőrtanácsos, eddigi h. kapitány válaszolólag megköszönte az egész tisztikar nevében a távozó miniszteri biztosnak működése alatt a tisztikar irányában tanúsított jóindulatát, elnézését s ajánlotta azt a miniszteri tanácsos további kegyeibe és pártfogásába. Még Török János kir. tanácsos mondott nehány buzdító szót a tisztikarhoz, mire a hivatalt átvette s a beiktatás ünnepélye véget ért. — A sah vadász szerencséje. Nem régiben Teherán kormányzója jelentést tett a perzsa sahnak, hogy a fővárostól délre fekvő Tsaus- Peme kerületben több tigris kóborol, melyek nemcsak az állat állományban, hanem az emberek közt is nagy pusztításokat visz végbe. A sah e ragadozók ellen nagy hajtóvadászat tartását határozta el és erre a minisztereket, valamint a diplomácziai testületet meghívta Teheránba. A vadászat ezúttal rendkívül szerencsés eredménnyel végződött, nyolcz tigris esett zsákmányul és kettőt a sah saját kezüleg ejtett el. E két tigrist lovakra téve, a vadásztársaság kíséretében nagy diadallal bevitték Teheránba, hol kitömik és a sah dolgozószobájának bejáratánál fogják elhelyezni. A vadászaton meglőtt és súlyosan megsebesült két hajtó számára a sah életfogytiglan nyugdíjat rendelt. — Férj mint vőlegény. Operette-themának is valószínűtlen az az eset, melyet a párisi „Temps“ mint megtörtént eseményt beszél el. Leconty, ékszerügynök Alfortvilleben két évvel ezelőtt megkérte Levalleur vendéglős 15 éves leányát. Az apa nem adott tagadó választ, de miután a kérő 25 éves volt, 2—3 évi halasztást kért. A fiatal Leconty belenyugodott ebbe : könnyű volt neki várakozni, mert a házasélet örömeit addig is élvezhette, mert volt neki törvényes felesége. A feleségét még be is mutatta leendő apósának, de elhitette vele, hogy az csak maitresse-e neki. Levalleur nem ütközött meg azon, hogy leendő veje, miután két évig várakoznia kell, egyelőre maitresse-et tart. Teljes két éven át tartott ez a komédia. Az após nem tudta meg, hogy leányának vőlegénye, ki ott az vendéglője mellett házat építtetett, törvényes feleségével együtt lakik abban, a feleség pedig nem tudta meg, hogy férje a szomszéd vendéglős leányával jegyben jár. Az esküvő előtti napon Leconty elmondta nejének, hogy másnap elmegy a szomszéd vendéglős leányának esküvőjére. Csak az tűnt fel a nőnek, hogy férje magával viszi minden pénzét. Kíváncsiságból elment másnap a mairie-re és ott megtudta, hogy az ő férje husz perczczel előbb megesküdött egy leánnyal. Sietett a násznép után, de a fiatal Leconty már megszökött. — A kézdivásárhelyi kincstári postahivatal. A nagyszebeni m. kir. postaigazgatóságtól a következő értesítést vettük: A kézdivásárhelyi postahivatal, folyó év márczius 16-ával másodosztályú kincstári postahivatallá alakíttatván át, azon naptól kezdve a város területén a levél és kocsipostai küldemények az illetők lakásán ki. postahivatali szolgák által fognak kézbesittetni és pedig: Közönséges és ajánlott levelek, levelező lapok, nyomtatványok, áruminták, heti és havi folyóiratok, hírlapok, valamint a postautalványok kézbesítése díjtalanul történik. Kocsipostai küldeményekért, ha csupán értesitvény állittatik ki 2 kr értesítési dij, ellenben a czimzettnek lakásán kézbesítendő pénzeslevelek és 1 1/2 kilogr. súlyú szállítmányokért 3 kr kézbesítési díj fizetendő. Egy szállítólevéllel érkezett több küldeményért az értesítési illeték csak egyszerűen számítandó. Ha valaki a számára érkező összes levél és kocsipostai küldeményeket, valamint hírlapokat a postahivatalnál kívánja visszatartani, illetőleg személyesen vagy megbízottja által átvétetni, számára külön fiók lesz fenntartva, melyért havonként előzetesen 50 kr fizetendő, a kocsipostai küldeményekért járó 2 kr értesítési dijon kívül. Nagyszeben, 1885. évi márczius hó 8-án. A m. kir. postaigazgató: Bene. — Az „Ország-Világ,“ e szép képekben és becses czikkekben leggazdagabb magyar képeslap ez évi 10-ik száma a következő tartalommal jelent meg: Tisza Kálmán (arczképpel) Beksics Gusztávtól, egy szellemes epigramm Szontágh Páltól, a képviselőház alelnökétől. Az első kliens Tóth Józseftől, „A falu urai,“ regény Tolnai Lajostól, „Őskori bányászszobrok“, Téglás Gábortól, „Az erdőben“, Eugéne Manuel szép költeménye, fordította Bogdánffy Lajos, „Művész-világból“, irta Jesson, angolból fordította Sámi Lászlóné, „A divat és a gyermekek“, irta Klemenszky Mihály, „Három vár“, rajzolta és irta Agyagfalvi Goró Lajos, „A hét története“, Székely Huszártól A képek közül megemlítjük Vénus és Amor, Müvésznövendék, Canadai favágók tanyája stb. czimüeket. Végül rendkívül változatos és gazdag rovatok: Tudomány irodalom, színház és művészet, újdonságok, nők világa, könyvpiacz, vidéki élet, sport, hymen, gyászrovat, rejtvények. —■ Az „Ország-Világ“ előfizetési ára január—deczemberre 10 frt, január—júniusra 5 frt, január—márcziusra 2 frt 50 ki. Az előfizetési pénzek a Pallas halmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, gránátos-utcza 6-ik szám. — Köszönet és elismerés a sz.-udvarhelyi ev. ref. kollégium elöljárósága által kibocsátott felhívásra befolyt adományokért! A kibocsátott aláírási iveken eszközölt gyűjtések eredményének közlését ezennel megkezdjük : Az adakozók sorát dr. Felmeri Lajos egyetemi tanár nyitotta meg 5 frttal. Bőd Károly igazgató tanár irén: Solymossy János 2 frt, Solymossy István (esperes) 1 frt, Kelemen János 1 frt, Orbán Balázs 10 frt, Kovács Gábor mérnök 1 frt, Zathureczky Károly alezredes 5 trt, Gyertyánffy Gábor 1 frt, Nagy Gábor Irén: gr. Haller József 5 frt, Nagy Elek 20 k, Molnár 10 kr, Mántó György 20 kr, Veress István 20 kr, Péter Ferencz 20 kr, Kovács Imre 20 kr, Horvát Miklós 10 kr, Felméri Mózes 1 frt, Varga Domokos 50 kr, ifj. Vitályos Albert 20 kr, Kiss Mózes 20 kr, Lengyel Árpád 50 kr, özv. Duka Jánosné 30 kr, Horváth Károly 20 kr, Ráduly Mihály 20 kr, Keresztes János 50 kr, Nagy Miklós 20 kr, özv. Horváth Dánielné 10 kr, Szabó Dénes ref. pap 40 kr, Márk Imre irén: Zsigmond Sándor 20 kr, Mátyás Albert 30 kr, Száva János 20 kr, özv. Papp Ferenczné 10 kr, Rápolti Ferencz 20 kr, Deák Lajos 10 kr, Kovács József 10 kr, Csutak Domokos 10 kr, Zsigmond Tamás 10 kr, ifj. Deák Károlyné 20 kr, Bogdán Ferencz 10 kr, id. Vencz István 10 kr, Désik Sámuel 10 kr, Izay Anna 10 kr, Finta János 10 kr, Csutak József 10 kr, Butyka Józsefné 20 kr, Csórja Ferencz 10 kr, Gazda Gyula 20 kr, Csia Károly 30 kr, Márk Mihály 30 kr, Márk Imre 10 kr, Zágoni Mózes Irén : Zágoni Dávid 10 kr, Csiszár Miklós 5 kr, Sándor József 4 kr, Major Ferencz 4 kr, Orbán József 5 kr, Jó Ferencz 5 kr, Kovács Antal 10 kr, Farkas György 6 kr, Bálint Ferencz 6 kr, Nagy András 5 kr, Nagy György 10 kr, Nagy Mózes 5 kr, Molnár Márton 6 kr, Bedő József 5 kr, Nyisztor Sándor 5 kr, Kovács János 10 kr, Jó János 5 kr, Orbán Mihály 5 kr, Bálint Ferencz 5 kr, Sándor Mózes 10 kr, Kovács József 20 kr, N. N. 10 kr, id. Ábrán Ferencz 5 kr, özv. Pap Istvánná 5 kr. Kiss Sándor ivén, Kiss Sándor tanító 50 krajczárt, Zoltáni Elek 1 forintot, Salamon Ferencz 20 kr, Gyárfás Gábor 20 kr, Karácsony Béla ivén: Nemes Samu 50 kr, Nemes József 20 kr, Szász János 25 kr, Almosán János ivén) Almosán János gör. kel. lelkész 1 frt, Görög Sándor 50 kr. Simonffy Ákos ivén: Simonffy Samu 1 frt, Kassay Samu 2 frt, Benedek Sándor 40 kr, Molnár Albert 20 kr, Gyertyánosy Károly 50 kr, Kovács János 60 kr, Maksay József 50 kr, Szabó Ákos ivén: Szabó Gábor 30 kr, Szalonka György 10 kr, Ugrón Lajos 40 kr, Ugrón János 2 frt, Ugrón Gáspár 1 frt, Máthé Pál 1 frt, Solymossy Károly 50 kr, Nagy Vilmos Irén , Csulak Dániel 10 kr, Kósa Dániel 3 kr, Incze András 10 kr, id. Incze Károly 10 kr, ifj. Németh József 5 kr, Kálnoki Ferencz 10 kr, Incze Károly 10 kr, Szép Gergely 5 kr, Dévai Antal 18 kr, Bartha Gábor 40 kr, Gáli János 40 kr, Nagy Lajos 10 kr, Incze Lajos 5 kr, Csulak Lajos, 6 kr, id. Incze Lajos 20 kr, Józsa György 4 kr, Szép György 4 kr, Nagy Ferencz 5 kr, Schwartz Farkas 10 kr, Incze Dániel (középső) 20 kr, Józsa Gergely 20 kr, Incze Károly 8 kr, Németh György 5 kr, Dávid Mózes 5 kr, Bartha Péter 6 kr, Nagy János 20 kr, Nagy Vilmos 13 kr, Csiki Kálmán irén: Csíki József 1 frt, Simon Endre 20 kr, Veress Ferencz 20 kr, N. N. 20 kr, Sándor Károly ivén : Sándor Mihály 20 kr, Sándor Károly 10 kr, Szabó Mózes 10 kr, Csomós Mózes 10 kr, Gálffy István ivén: Gálffy Ferencz 30 kr, Szabó István 50 kr, egy ismeretlen 20 kr, egy ismeretlen 10 kr, egy ismeretlen 10 kr, egy ismeretlen 10 kr, Gálffy Endre 40 kr, egy ismeretlen 10 kr, Apor Ilonka 20 krajezár, valaki 20 krajezár, Ugrón Lázárné 1 frt. (Folyt. köv.) 41. szám. A „SZÉKELY NEMZET“ táviratai. Budapest, márcz. 13. A képviselőház a nyugdíj-törvényjavaslat 25-ik szakaszát, mely a miniszterek és államtitkárok nyugdíjazásáról szól, a szó szerinti szavazásnál 112 szavazással 96 ellenében elfogadta. * A * jegy trágyát jelent. IPAR, KÖZGAZDASÁG. A váltógazdaságról. (S.-Szentivány és Laborfalva községek gazdaközönségének folyó évi márczius hó 1-én előadta Erdélyi Károly, kézdivásárhelyi felső népiskolai igazgató.) Il ik előadás. (Vége.) Hát váljon az állattenyésztéssel hogy áll a dolog? Bizonyára sokan erre is azt fogják mondani, hogy idővel az is keveset jövedelmez, mert ha mindenki sok marhát tart, bőviben leszünk, így természetesen olcsó lesz. Ennek bekövetkezéséig azonban még sok viz elfolyik a Dunán ; miért ne használnék tehát ki az alkalmat, hiszen a körülmények most olyanok, hogy a marhatartást indokolják. Vegyük tehát ezt tekintetbe váltógazdaságunk megalapításánál, mert ne feledjük, hogy az az okos gazda, aki alkalmazkodni tud a körülményekhez és azt termel, minek kerete van s amit jól fizetnek. Hiábavaló dolog volna erőltetni a búzatermelést, mikor nincs meg utána a várt haszon. Lemondjunk tehát a gabonatermelésről és az állattenyésztéssel járó takarmánytermesztésre adjuk magunkat? Nem, mert csupán erre támaszkodni és a gabonatermelést mellőzni: szintén elhibázott dolog lenne, hiszen éppen a takarmánytermelés és állattartás emelkedése lehetővé teszi, hogy aránylag kis térről a gabonaneműekből sokkal nagyobb terméseket nyerhessünk, mint ez előtt, amidőn egyoldalú terméssel igen kizsaroltuk földeinket. Mit tegyünk hát! Tartsuk meg az arany középutat, és váltógazdaságunk berendezésénél a takarmánytermesztés és állattenyésztés mellett adjuk meg az őt megillető helyet a gabonatermesztésnek is, így bizonyára leghelyesebben cselekszünk, mert elkerüljük az egyoldalúságot és biztosítjuk magunknak a sikert, amennyiben nem leszünk annak kitéve, hogy rossz gabonatermelő esztendőben az egész termést elveszítsük. A váltógazdaság megalapításánál az előadottakon kívül végre még a föld minőségét is tekintetbe kell vennünk azon oknál fogva, hogy a különféle növények nem elégesznek meg egyformán bárminő talajjal. Egyik ugyanis a nehéz, kötött, másik a könnyű, laza talajt szereti; ez a televénydús agyagos földben, amaz a mész és márga tartalmú homokos földben diszlik inkább, és igy tovább. Én Szentivány és Laborfalva községek határát nem ismerem , de azt hiszem, hogy a talaj itt sem mindenütt egyforma és igy könnyen lehetséges, hogy a mély vetésforgás egyik gazdának teljesen alkalmas, ugyanaz másiknak már czélszerütlen lenne. E körülményt szem előtt tartva, összeállítottam néhány vetésforgási mintát, megjelölve minőség szerint a talajt is, amelyre illető vetésforgás leginkább alkalmas. Lássuk őket egyenkint! a) 1. Kapás növény, pl. törökbuza, pityóka, káposzta, répa s más efféle, amire egy kis birtokosnak szüksége van. Erősen trágyázva; 2. rozs ; 3. 1/1 lencse, ‘/a borsó, 1/4 len v. kender; 4. 1/2 árpa, 1/2 zab, vagy csupán az egyik, lóherével vetve és ősszel megelőzőleg megtrágyázva; 5. lóber; 6. búza. Ez a vetés-forgás a kis gazdaságokban azért ajánlható, mert nemcsak a jó, hanem a középminőségű talajokon is jól szokott sikerülni; továbbá fel van bele véve lehetőleg mindaz, ami csak itt e vidéken gazdáink által termeltetik. Ha van a tordán kívül egy kis lezer nálunk és egy darab rétünk, akkor ezt a mintát, melynek legnagyobb előnye az, hogy alomnak elegendő szalmát szolgáltat, a legjobbak és legajánlatosabbak egyikének nevezhetjük. b) 1. Takarmánybab trágyázva; 2. rozs, lóherével; 3. lóher; 4. búza, trágyával; 5. kapásnövény (pityóka, törökbuza, répa stb.) 6. tavaszi (árpa, zab). E vetés-forgás a középközött jó minőségű talajokra ajánlható. c) 1. kapás növény*); 2. őszi gabona lóberrel ; 3. lóber ; 4. kapás növény takarmányul* ; 5. tavaszi gabona ; 6. hüvelyes vetemény, vagy : 1. kapás növény*; 2. mák; 3. rozs, lóherrel; 4. lóber, gipszezve; 5. búza; 6. len. Ez a két vetésforgás csak jó erőben lévő, televényes lapályföldön van helyén, d) 1. kapás növény*; 2. tavaszi gabona, lóherrel; 3. lóher; 4. őszi gabona; 5. hüvelyes vetemény, fél; 6. rozs. Ez a vetésforgás alkalmas ott, ahol a gazda hármas nyomásról át akar térni a váltógazdaságra. Még több ily vetés-forgást is mutathatnék be , de azt hiszem, hogy tájékozásul ennyi is elég. Akárki csinálhat magának vetés-forgást tetszése szerint, csak tartsa szem előtt a fentebb e tárgyban előadottakat. Én azért hoztam fel e példákat a hatos fordából, mert ezt a kisgazdák részére itt a mi viszonyaink között a legalkalmasabbnak tartom. Ezzel bevégzem mai előadásomat, úgy azt, mint magamat szíves jóindulatukba ajánlom. Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. Társszerkesztő: (Csíkmegyében) T. NAGY IMRE,