Székely Nemzet, 1886 (4. évfolyam, 1-201. szám)

1886-04-08 / 55. szám

IV. évfolyam: -------------------------------4>X>t' * S * Szerkesztőségi iroda: ® Sepsi-Szentgyörgyön: Csifi-otczi Nagy Elek-félelm, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadóhivatal: lónál-nyomda-részvénz-társulat hová az alSBzaitil plazzkét hirdeténk , bérmentesen küldendők. *»««>--------------------------ej** Előlietési sír helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve. Egész évre . lOírt — kr. Félévre . . 6 írt — kr. Negyedévre . 2frtö0kr. Sepsi-Szentgyörgy, csütörtök, 1886. április 8. SZÉKELY NEMZET POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZATI LAP. Megjelenik hetenként négyszer: vásárnál, kedden, csütörtökön és szombaton. Hirdetmények dija : 4 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdijért külön 80 kr. 55. szám. *JK8-------------------------© ssssaj »s Csikmegye részire: # szerkesztőségi kiadóhivatal Csik-Szeredában T. Nagy Imne társszerkesztő lakásán (kedd-utcza, saját ház) hová Csikmegyéből a lap szellemi részét illető közlemények, valamint előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen) küldendők. -----------------------Nyilttér* sora 15 kr. A hirdetmények s nyiltterek díja előre fizetendő. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS a „SZÉKELY NEMZET“ czimű politikai és társadalmi lapra. A „Székely Nemzet“ megjelenik hetenként négyszer: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap reggel egy nagy idén, szükség esetén melléklettel. Előfizetési ára: egész évre. . . 10 frt félévre .... 5 frt negyedévre . . 2 frt 50 kr. Az előfizetéseket legczélszerűbb postai utalványokkal küldeni. Mutatványszám kívánatra ingyen. Gyűjtőknek 5 előfizetés után tiszteletpéldánynyal szolgálunk. Kérjük az előfizetéseket minél előbb megtenni, mivel felesleges példányokat nem nyomattathatunk. A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT mint a „Székely Nemzet“ kiadó tulajdonosa. A munkás kérdései. — ápr. 7. (rs.) A szegénység nyomorának s elkeseredettségének megszüntetésére a fegyver nem a kívánt eszköz. A csomóknak karddal való kettévágására nézve nagy Sándor kora megszűnt, s a mély, elmúlhatlanul kibontásra váró csomóval az emberiség végezni akar, azt ma már meg kell oldani. Eszme ellen eszmét és nem fegyvert uraim ! Az érvet vagy hatalmasabb érveléssel kell legyőzni, vagy ki kell a helyzettel egyeztetni, mert előbb-utóbb, de a fegyver is csak ember kezében van, amely ember, ha gépiesen mozog is, de ma már gondolatok, eszmék foglalják el agyát, amely eszmék tisztázásukat követelik, minél kevésbbé hallgattatnak meg, annál hatalmasabban, elnyomatva, vagy magukra hagyatva átmennek a fanatizmusba, martyrokat és vértanukat szülnek , megnyerik maguknak az embert és megvettetik vele a halált, s a mint egyszer a tan hive mindenre készen van, csak idő kérdése, hogy e tan minél nagyobb tért foglaljon. És ha majd egyszer az elégedetlenek óriási többsége magáévá tette, ha majd a katonaság kilencz-tizedrésze is szolgálatába áll, hát megmutatták az 1848-iki események, hogy a legénység magával vitte a tisztet, s annak arra felé kellett vezetnie a századot nemzeteken, országokon, vámokon és határokon keresztül, amerre a legénység parancsolta. Hát ma még a társadalom hatalmasabb része támaszkodhatik a fegyverre: „De bizony-bizony mondom nektek, eljövend még az idő, mikor a fegyver megtagadja szolgálatát. “ Gondolkozni kezd az emberiség minden rétege. Nagyon sok gyári munkás van most, a ki többet olvas, mint olvasott azelőtt egy táblabiró és sok iparos, a ki többet tud, mint azelőtt egy professzor tudott. A tudományokkal foglalkozó egyének talárban jártak s a nép bámulattal tekintett rájok, mint kik a túlvilági szellemekkel foglalkoznak és beszélgetnek. És hittek az emberek a megváltozhatlanba, hogy kinek-kinek megvan írva az ő hivatása a sors könyvében az urnak, hogy ur legyen, a parasztnak, hogy paraszt legyen. És ebbe belenyugodott a tudatlanság. A munkás az ő nehéz pörölye mellett alig gondolt másra, mint munkabérére és munkájára ; a szántóvető az időre és aratásra ; a hivatalnok szolgálatára. Ma már a munkás arra gondol, hogy amíg ő azt a nehéz pörölyt emelgeti, keres egy napra egy forintot, s ezernyi heréje a társadalomnak nem csinál semmit, hanem száz és ezer forint jut ki neki egy napra. És váljon Isten akarja ezt így, vagy csupán az a kevés ember, ki az óriási többséget ezenképpen teszi lóvá? A szántóvető, ki 15—20 holdját munkálja, azon gondolkozik, hogy másoknak, akik semmit sem dolgoznak, ezerekre menő holdjaik vannak. A szegény szorgalmas, tanult hivatalnok pedig a protekczió hiveit látja maga elé rakva. Szóval, nincs osztály, melynél a tehetség, a munka, a szorgalom sat. lenne az ember életére nézve a szerencsének kovácsa, hanem hozzá kell járulni leggyakrabban a születésnek, igen gyakran a szívtelenség, a ravaszságnak, a kajánságnak, a kapzsiságnak, sőt olykor a gazságnak is. Ezért állna tehát a világ ? Ez lenne az istenség czélja az emberrel, hogy a valódi jutalmazásra méltó erények csak is egy oly más világon várják jutalmukat, amely más világban minél kevesebben kezdenek hinni. Vallási fejtegetésekbe bocsátkozni nem akarok, nem taglalom, jól van az igy, de hogy így van, az bizonyos. És ha hozzátesszük a boldogulás egyik erényét még a csúszás mászás s az emberi önérzet megtagadása képezi, fellázad az emberi agy a világrend ellen ! És ha mindezen ferdeségekhez hozzá csatlakozik még a nyomor, a lenézetés, háttérbe szoríttatás, ezernyi méltánytalanság ellenszenvedése, minden remény nélkül egy szebb jövő iránt, nem csoda, ha a mai világrend elnyomottai más világrendről gondolkoznak. Hogy vájjon ki fognak-e találni egy jobbat, az persze kérdés, de nem lehetetlenség, de mert a máit már tűrhetetlennek tartják, megváltoztatására törekednek. És ez ellen nem lehet tenni parancsszóval, nem lehet tenni fegyverrel. Azok csak pillanatnyi elnyomatási eszközök. Minden ember jogot tart az élet közös terén az őt megillető részhez és nem akarja elhinni, hogy mikor egyesek, százezrek, sőt milliók részét sajátítják el, hogy az jogos legyen, akkor, mikor a százezrek és millióknak a kenyérből sem jut elég. És ezért hiába haragszanak rájuk a hatalmasok, a rangosok, a dúsgazdagok. A gondolat azért működik. A gyári munkás pörölye mellett, a szántó-vető ekéje mellett, a hivatalnok tintatartója mellett erről gondolkozik. És ha ennek a gondolatnak, mint a méhzugásnak hangja volna, lehetne hallani, amint az emberiség rétegei forrnak és zümmögnek, hogy tele szövi a légkört ezen ezermilliónyi gondolatnak hálószála, de hát ma még rendszertelenül, iránytalanul, mint ahogy megvolt a gőz, a delej, a villany az előtt is, de erejét csak most kezdjük rendszeresen felhasználni. Hát ama rémséges erő is, mely ma még az emberiség ezermillióinak agyában rendszertelenül forr, s csak néhanéha üti fel a fedőt itt-ott, csak a rendszeresítésre várakozik. Egyes szálak már kezdenek irányt venni. Egyes csoportok azzal kezdenek foglalkozni, hogy e szálaknak rendszeres irányt adjanak és összeköttetésbe hozzák egymással. Mennyi időt fog igényelni, míg e gondolatok ezen összeköttetése, s a közös működésbe való összpontosítása létrejön ? azt kiszámítani nem lehet, de hogy létrejön, az bizonyosra vehető. És abban a pillanatban az ellene fordított fegyvernek minden hatalma megszűnt. És ettől ne méltóztassanak rémedezni, a helyett sokkal jobb a létezővel foglalkozni, vele megismerkedni s ha lehet, kiegyezni. Hosszadalmas proczesszus, de meg van, s olyan természete van, mint a vizözönnek, hogy előle kitérni nem lehet. Tóvölgyi Titusz: Az ev. ref. gymnaziumok segélyezése. Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter elnöklete alatt ápril 10-én értekezlet fog tartatni az ev. ref. gymnaziumok állami segélyezése ügyében, mely értekezletre valamennyi ev. ref. püspök és világi főgondnok meg van hiva. = Főigazgatók értekezlete: Trefort Ágost közoktatásügyi miniszter a tankerületi főigazgatókat az idén is meghívta értekezletre, melyen a középiskolai rendtartás s az iskolai orvosok intézménye fog adminisztráczionális szempontból tárgyalás alá vétetni. Az értekezlet a közoktatási minisztériumban ápril 17—20-áig fog megtartatni. A Rikánbelőli komimalitás kérdéséhez. VI. V. copiae. Sacrae Regiae Mitis et cetera... Spectabilis et ceti. .. (úti supra.) Nem annyira tsudálkozhatik már a Gubernium, hogy Kegyelmetek Privatusok igaz causáiban annyi seria adhortalioját, sőt szoros parancsolatit, nemcsak nem effectuálja, hanem non sine vilipendio Suppraeme Authoritatis Magistratualis azokra majd figyelemmel lenni sem láttatik ; holott annyira jutott már ahol irt Patrimonia Ecclesiae hallatlan és seholt nem praesumált szabadsággal mértékletlen módon involválni, azt vexalni praesumálja Isten és világ törvénye ellen : noha mind az Egyházi Kegyelmetek előtt nyilvánvaló Privilégiumok szentsége, mind a Guberniumnak e dologban reiterált parancsolatjai, mind pedig Kegyelmeteknek tulajdon Deliberatioi utasítanak miképpen kellessék az egyházi személyekhez és azokhoz tartozókhoz : maga keresztényi kötelességét tenni. Hogy pedig ezt bővebben megérthesse Kegyelmetek vinccludaljuk a Háromszéki Ven. Itomam Catholicus Clerus panaszszát, olyataljában parancsolván egyszersmind, hogy mind a két Clerus Privilégiumaiban foglalt immunitásokat, s azokról emanált Guh. Commissiokat minden Clausuláiban Sancte observálja. Subordinatussával szorosan observáltatni kötelessége szerint emne múlassa; tovább való méltó panaszt erről a Gubernium elibe hatni ne engedjen, tudtára lévén Kegyelmeteknek, hogy ennyiszer tett Commissiójit a Gubernium nem csak manuteneálja, hanem Kegyelmeteknek épen megátalkodott szokását, melyet azoknak vilipendiumában már több versekben nagy megbántódásával kellett tapasztalni : magokon a Tiszteken kedvezés nélkül evocaltatván in exemplum aliorum vindicálni fogja és bizonyosan el sem múlatja ; megértetvén a pertinaxokkal mind külsőkben, minémü reverentiával kellessék felsőbb Magistratusok iránt viseltetni, mind pedig az Egyházi Immunitásokat nem csak nem violálni, hanem distinction curae solicitudine manutenealni, protegalni. Sic faciuris etc. etc.... Cibini 9 na 7bris A. 1744. Franciscus R. Klobusitzki Praeses m. pr. Stephanus Boer secrt. gubernialism. pr. VI. copiae. Sacrae Cesareo Reg. etc. Spectale. . . etc. .. . A Nemes Háromszéki Egyházi Rend Deputatusai által, újabban panaszol, Privilégiuma ellen, ex Commissio Sedis lett újabb terheltetéséről, mely de dato 14 ta 8bris A. 1741-ben kőits commissionaliter kiadott decissionk által, prae 8entibus et auditis Partibus decidaltatott vala. Confirmáljuk azért azon decisionkat ezen úttal is, és ex superabundant mássát accludalván, districte parancsoljuk, hogy a Privilégiumnak bontogatásában operam collocare caveant. Sic fact, et. dt... Cibini Die 19-na Febr. A. 1748. Com. Johannes Haller. Gubernator, m. pr. B. Georgius P. Pongratz. Cancell. m. pr. Gabriel Alvintzi m. pr. Ex suis originalibus genuine de scripto et extrád, per Stephanum Antos. Jur. Inch Sedis Sepsi Notarium m. pr. — Ad haec: Anno 1748. 18 Apr. In Possesione Al-Torja Generalis Inch Sedis Háromszék Congregatione : Az Venerabilis Ref. Clerus hozván a Mélgs. Regium Gubernium Kegyelmes Commissioját, Háromszék mindenekben alázatos engedelmességgel magát alkalmaztatja. Extradat per Steph. Autos Jur. Inch Sedis Sepsi Notar, m. pr. VII. copiae. Extractus Decreti Cesareo Regii Sub dato Vienna 1750. 24. Julii ad Regium Guberniura emanați. 13-a Punctum. In Sede Háromszék Conseriptores iuxta Regium Nostram Instructionen», Concionatores extra Farochiam constitutos et Parochoruraquoque facultatea non ad Proeliam ab antiquo spectantes Omnium Religionum conseribant; Privilegin verő ab Haromszókiensibus allegata, in trassumtis sub Sigillo Guberniali vei Capitularis per expressum Majestatis Nostrae, cum opinione vestra nimirum Vos Gubernium Submittatis. Admonitio Gubernialis. Moneant antem eosdem Parochos et concionatores, quo Regio Gubernio Privilegia sun in Transumpto, Capitulări, vel Regii Gubernii Sigillo municenda submittant. Secus non facturis ect. 11 aug. A. 1750. VIII. copiae. Praemissis praemittendis. A Kegyelmetek Circulusabéli Egyházi Communitas Memorialissából értette a Gubernium, hogy noha régi Privilégiumok iránt a Királyi Táblán lett deliberatumok recentissime aperaltatott volna, és igy még függne ab ulteriori censura et Suprema determinatione, mégis non expectato eventu ulterioris revisionis, már in usu et possessione Privilegiali kezdettek volna háboritatni; mit az Apellatio természeti nem engedvén, his committáltatik Kegyelmeteknek, hogy usque ad Supremum determinationem hujus causae függvén az, et quia stante apellatione nihil esset innovandum, in usu et possessione eorundem Privilegium, azon Egyházi Communitast manutenálja és megháboritatni ne engedje. Cibini 27-ma Martii A. 1754. IX. copiae. A Méltoságos Directiva Commissionak Márkosfalvi Gyűlésünkből kiadott informatiokra, a közönséges publicatiora szükséges Resolutioi jöttek e szerint: 1-mo. Hogy az Ecclesiasticum Privilégium nem Complectalja az Ecclesiasticusoknak vélek lakó Attyokat, Annyjokat, Vejeket, Sogoraikat, Testvéreiket, kik de legenda alávalók; úgy azokat sem, kik colorate valahová ordinaltattak és csak két három hétben mennek szolgálatra ; ide pedig nem értetnek a functioban lévő Papok és Mesterek, et Sub honesta et legalizatione vacantiában lévők, és mindkét rendbélieknek Özvegyei, úgy atyjok vagy anyjok mellett és hatalmok alatt nős és tétlenségben lévő Fiák, kiket is a Privilegium complectál, és a Melt. Directiva Commissio in statu quo manuteneál; kik is ne attingaltassanak, az arról leendő decisioig. S. a. t.. X. copiae. Commissionis Gubernialis Cib. Die 27. Febr. A. 1761. ad Supr. A. V. Officiales Inch Sedis 3szék emanatae. Az Háromszéki Egyházi Communitas micsoda panaszt repraesentált a Guberniumnak Memorialissának itten accludáltatott Exemplumával : bőségesen meg fog tetszeni. Valamint azért, még in A. 1754. Die 27. Mártii a Gubernium által determinaltatott és egyszersmind Kegyelmeteknek megparancsoltatott volt, hogy mig a Királyi Táblán redealtatott, és onnét per viam Apellationis Provocaltatott Privilegialis Causájok, a Gubernium által nem revidealtatik : régi Privilégiumaiknak usussában és possesiojában a Politica seu Civili Jurisdictione, ne háborgattassanak . Úgy most is authoritate Guberniali Determinatio szerint, a nevezett Egyházi Communitast Privilegiuminak usussában háborgatni per absolutum ne engedje; sőt ha medio tempore valakinek méltatlan injuriáltatása történt volna is, aztot pro aequi et jussi ratione compensaltassa, s Privilégiumokat usque ad Subsecuturam Supremum Regiam determenitionem Tiszti kötelessége szerént manuteneálja. XI. copiae. Resolutionis Inclitae Tabulae 3székiensis. Az Egyházi személyek, a Törvény praeseriptuma szerint az immunis Nemesekkel aequipar altatván, közelebb a mult héten jött Meltsg. Commissioja által parancsolja a Meltsg. kir. Gubernium hathatósan, hogy az Egyházi személyek, akár szolgálatban, akár vacantiaban légyenek, és azoknak özvegyei, semmi Exactiokkal a Communitasiktol ne terheltessenek, s ahol abbeli bántódások történnek, a Tábla által védelmeztessenek. Hogy az Instanst az Uzoni Communitás lopott marha árába való fizetésre erőltette, sőt azért mégis zállogoltatta, melyre az ott lévő immunis Nemesség sem köteleztethetik, a törvény és Mek. kir. Gubernium parancsolatja ellen cselekedvén, committaltatik, hogy az Instans elzallaglott marháját simpliciter elbocsássa ; külömben a Biro iránt a Törvény és a Mélt. Kir. Gubernium parancsolatjának nem engedéséért, a Méltoságos Commendans Űrtől Satisfactio kérettetvén szófogadatlanságért okvetetlen bekövetkező büntetésének maga lészen oka! Signat. Sepsi Szent-Iván 15 Julii 1769. e. Protocollo Tabulae Continune Sedis 3 szék. Extrád, per Alexandrum Miskoltzi. Inci Tabulae Cont. Sed. 3 szék, V. Notarium. m. pr.