Székely Nemzet, 1887 (5. évfolyam, 1-199. szám)
1887-03-22 / 45. szám
Márczius 22. tett oldalával olyanforma mozdulatot tesz a szakállán végig, mint mikor az ember borotválkozik, akkor egyszerre elmarad valamennyi. „Ez már érti a nyelvünket.“ Van is nekem szükségem „itt“ profanus szövegolvasóra ? Mennyit olvastam, mennyit álmodtam én erről a földről, amelyen most járok ! Ismerem már a szikláit, a földrétegeit, föld alá eltűnt, a tenger alá sülyedt, az újra felemelkedett romemlékeit, a pokol völgyét! Csak viszontlátni jöttem őket élő szemmel. Legelőször is keressük fel magát a pokol völgyét! a Solfatarát. Oh dehogy pokol ez ! Ihlet szállong e táj felett. Lépteink döngése, a porond melegsége hirdeti, hogy édes anyánk szivéhez közel járunk, halljuk azt dobogni, érezzük melegíteni az örök fiatal földanya keblét. Itt még él a föld. Köröskörül meg van már dermedve, itt ezen a helyen még mozog, mozdulatai néha gyorsak, erőszakosak, olyankor uj hegyeket tol fel a mélységből s városokat elsülyeszt, máskor századokra felosztott lassú pihegés az, mely alatt a tengerfenék lassan odább húzódik s a tengeralatti templomok napfényre feljönnek, egy másik század hosszu lélekzetvétele az óriás kebelnek megint visszasülyeszti őket a mélybe, és az alatta nyitott ajka a nagy alvónak folyvást lélegzik: ez a Solfatara. Hanem földanyánk ajkának csókja után ne vágyjék halandó gyermeke. Egy szűk gyalog itt kanyarog fel a városból odáig: gyalog kényelmesebb, mint szamárháton. Az amphitheatrumot megnézetten hagyjuk ; a római colossaeum, a veronai circus, (hát még az óbudai amphitheatrum ?) után nem keresek semmi újat a hajdankori népszínházak falai között , tudom már könyv nélkül: itt volt a császár páholya fekete márványból, itt ezek a lyukak a carcerek : innen eresztették ki a fenevadakat , itt dobták szent Januáriust az oroszlánok elé, de azok nem bántották : itt komédiázott Néró császár, magas vendége Tiridates örmény király tiszteletére, a porondon; aki mindezeket elhiszi, fizet egy lírát, aki nem hiszi, kettőt. — Siessünk ahoz a kolostorhoz, amely épen Szent Januarius emlékére lett ideépítve, a kiégett vulkán tetejébe. Nápoly védszentjét itt fejezték le, ezen a helyen. Egy kiégett vulkánnak a döböre (crater) az egész Solfatara. Még most is ég csendesen belül , ha a széleiről beleomlott föld homorú fenékké tömörült fölötte, s ez a fenék tele van nőve cserjével, virággal, nagy fát, melynek a gyökere mélyen jár, nem találni benne. A monoru (ovál) döbözt magas, likacsos kőfalak veszik körül, föld mélyéből kihányt salak ; a közepét kékes füst borítja, a fák közt átszűrődve, azt a vulkánnak még nyitva levő torka lehelli elő. Az út, melyen a solfatarához megyünk, dong a lépéseink alatt mint üres boltozat, s ha egy nagy követ ledobunk a magasból, az a lábunk alatt visszhangzó dörgést kelt; a finom, szürke homok, mely lábunk alatt ropog, ha kezünkkel bele markolunk, éget, nem lehet kiállni. S e forró homoknak is van növényzete. Itten találtam rá egy szintén olyan régi ismerősre, akiről nagy érdekkel olvastam, sőt egy regényemben írtam is felőle, de soha sem láttam, annálfogva tökéletlen fogalmam volt róla. Ez a rejtélyes furcsasága a növényvilágnak, az „ arbutus unedo.“*) Mikor még gyermekkoromban tanultam a botanikát, meglepett a jó Diószeginek ez a feljegyzése : „az arbutus unedo virágfürtjei őszszel nyílnak, másik őszszel a gyümölcsei érnek : egyszerre virág és érett gyümölcs az ágon.“ (Folyt. köv.) *) Van biz annak magyar mvész neve is: „kukorcza“ ; de nem merem megkoczkáztatni, hogy ezt újam oda, mert a fordítóm szentül „kukoriczá“-nak fogja keresztelni, mint a hogy a múltkor Caligula leírásánál a „hajas“ kecskét „hájas“ kecskévé hizlalta ki. Pedig hiszen épen azért haragudott a kopasz Caligula a kecskére, mert „ennek“ a „hajából“ szokták készíteni a parókát. Ezt én a magam kárán tanultam meg, amidőn egyszer csak elkezdett az álhajam zölddé válni. „Mi a csoda ez? hiszen nem vagyok én tengeri hamis isten, hogy zöld legyen a hajam.“ Ekkor világosított fel egy másik perruquier, hogy meg vagyok csalva kecskemódon. Ez adatot azért jegyeztem fel az utókor számára, hogy mindazon halandó, aki a fejének külső deficitjét kénytelen idegen kölcsönnel fedezni, a parókáját elébb vesse górcsövi vizsgálat alá, hogy igazi emberi hajból készült-e , mert különben egyszer csak azt veszi észre, hogy elkezd mekegni. Ezért van tehát a kecskének „haja“ és nem „szőre.“ Piaczi árjegyzék márczi 1r Lúd ........................................ Bárány..............................................2 Csirke párja..................................— 7 tojás.............................................— Buza, tiszta, hektoliterje . . „ közepes „ . . . 6frt —ki . 5 . 70 JJ Rozs „4 jj JJ Árpa „ . . . 3 jj JJ Törökbuza „ . . . 4 „ 60 JJ Zab „ . 2 JJ JJ Borsó „ . . . 4 JJ Lencse „ . . . 8 jj JJ Fuszulyka „ . . . 3 . 60 JJ Kása „ . . . 6 jj JJ Burgonya „ . . 1. 20 JJ Marhahús kilogramm . . . -„ 32 Sertéshús „ . . . -„ 40 JJ Berbécshús ...... .jj JJ Szalma mm.............................1 jj JJ Széna mm............................... . 3n JJ Ökör párja......................... . 250nJ Tehén párja......................... . 90 JJ» Ökörből párja.................... . 22 jj JJ Tehénbőr párja.................... . 16 jj JJ Faggyúgyertya kilogrammja . . . . 45 JJ Faggyú mm............................. . 16 JJ JJ Tűzifa kbm. (1 méter) . . 1„ 50 JJ Vlalacz darabja.................... - — JJ JJ us 21-én. 50 10 SZÉKELY NEMZET. Szám 705—1887. Hirdetmény. Sepsi-Szentgyörgy város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1887-ik évre szerkesztett és számvevőileg felülvizsgált házosztály és házbér, továbbá az I. elod osztályú kereseti adó lajstromok a város tanácsházánál mai naptól kezdve 8 napi közszemlére kitétettek s a hivatalos órák alatt betekinthetők. Végre felhivatnak az adózó polgárok, hogy a folyó évre előirtt adójukat folyó évi áprilió végéig adókönyvecskéjükbe írassák be. S.-Szentgyörgyön, 1887. márczius hó 17-én. A város tanácsa. Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. Társszerkesztő (Csíkszeredában) T. NAGY IMRE. Szám 792. Hirdetmény. Sepsi-Szentgyörgy város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1887-ik évre szerkesztett tőkekamat és a IV-ik kereseti osztályadó lajstromok mától kezdve 8 napon át közszemlére a város tanácsházánál kitétettek s a hivatalos órák alatt betekinthetők. Sepsi-Szentgyörgy, 1887. márczius 18-án. A város tanácsa. 45. szám. MEGHÍVÓ. A „Csíkszeredai takarékpénztár részvénytársaság“ Csik Szeredában, 1887. április 11-én délután 2 órakor kezdődőleg az intézet helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényesek meghivatnak. Tárgy : A könyvelői állásnak választás utján leendő betöltése. Az alapszabályok 20-ik §-ának kivonata. A szavazati jog akár személyesen, akár két tanú által aláírt felhatalmazással ellátott megbízott által — kinek azonban részvényesnek kell lennie — gyakorolható. Nő-részvényesek csak felhatalmazott által, gondnokság vagy gyámság alattiak gondnokuk vagy gyámjuk, illetőleg ezek felhatalmazottjai által és erkölcsi testületek megbízottjuk által gyakorolhatják szavazati jogukat; az utóbbi esetnél nem kívántatik, hogy a megbízott részvényes legyen. Azon részvényesek tehát, kik 1887. ápril 1-ig az intézet részvénykönyve szerint mint ilyenek igazolva lesznek, a fennebbi módon szavazati jogukat — részvénybemutatás nélkül — gyakorolhatják. A „Csíkszeredai takarékpénztár részvénytársaság“ igazgatóságának Csik-Szeredán, 1887. márczius 18-án tartott üléséből. Dr. Fejér Antal, titkár: Lázár Domokos, elnök. JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT SEPSI-SZENTGYÖRGYÖN. Tisztelettel értesítjük a t. ez. közönséget, hogy a Jókai-nyomda-részvény-társulat boltihelyiségében (ötvesféle ház) kaphatók mindenféle hivatalos nyomtatványok községek és egyesek részére, továbbá iocsa- és lesvélpapárols, valamint mindenféle iskolai nyomtatványok a legnagyobb választékban és a legolcsóbb árak mellett. — Két gyorssajtóval ellátott egészen újonnan berendezett KÖNYVNYOMDÁNK. felvállal mindenféle nyomtatványokat. világiirodák, törvényszékek, megyei és községi hivatalok, valamint tanintézetek, kereskedők és testületek előforduló számos nyomtatványszükségletet jog bármily nagyságban és mennyiségben a legrövidebb idő alatt a legolcsóbb árakon és a legdíszesebb kiállításban való elkészítésére. Tisztelettel A JÓKAI-NYOMDA-RÉSZVÉNY-TÁRSULAT. Sepsi-Szentgyörgy, 1887. Nyomatott a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomoda-részvénytársulat könyvnyomdájában-