Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)
1890-06-05 / 87. szám
Június 5. 5 hónapig ideiglenes működésre 20 forint havi díj mellett meghívta Bardocz Matild aki, kisdednevelőnőt. Az ide vonatkozó határozatokat jóváhagyás végett beterjeszteni fogom, mihelyt a jegyzőkönyvet beküldi az iskolaszék. Az óvoda végleges berendezése és saját épületében állandósítása iránt csak őszszel fog intézkedhetni az iskolaszék, mikor a kisdednevelőnői állomás rendszeres betöltése iránt is meg fogja keresni a tekintetes közigazgatási bizottságot. Megyei kisdedóvásügyünk május hóban fejlődéséhez szolgáltat kedvező adatot az is, hogy Kézdi-Vásárhely város mint az ottani virágzó óvoda fentartója Simó Vilma kisdednevelőnőnek fizetését 400 forintról 500 írtra fölemelte. Végre a nagyajtai magánóvoda zárünnepélyéről tehetek a beérkezett kimutatás alapján kedvező jelentést; a kisdedek óvása, játékai, foglalkoztatása, dalokra és szavalmányokra tanítgatása , mindez úgy a szülőket mint ez iskolaszéket annyira kielégíti, hogy remény lehet ez ideiglenes intézet rendszeresítésére. Az iskolafentartó községeket körlevélben fölhívtam, hogy tekintettel a kisdedóvási törvény küszöbön állására, legalább kísérletileg a nagy szünidő tartamára állítsanak ideiglenes nyári óvót fel, az iskolahelyiségben s lehetőleg a tanítók, tanítónők vezetése mellett. Még annak bejelentése után, hogy az iskolák fűtendő helyiségei légűrtartalmának és a tűzifa-áraknak okmányolt táblás kimutatása május hóban elkészült s fölterjesztetett, — továbbá hogy a statisztikai munkálatok pótlása és kérdéseit tételeinek kiegészítése vagy földeritő jelentéssel igazolása szintén megtörtént s fölterjeszteték, — végre hogy előkészítettem azt a kiválóan fontos munkálatot, mely a tek. bizottság javaslata, a tek. törvényhatóság határozata és a nagym. közokt. minisztérium jóváhagyása folytán az olvasókönyvek ingyen kiosztandó pótfüzetéül a közrendészeti szabályokat megismertetni lesz hivatva iskoláinkban. Közmunka és közlekedés. Gyárfás Győző kir. mérnök jelenti, hogy május hónap a közlekedésre nézve nem volt kedvező. A gyakori esőzések ugyanis több ízben rohamosan megnövesztették egyik-másik patakot, minek következtében a megtámadott úttest rongálásokat szenvedett. Ez az eset különösen a nyén-bodza-krasznai útvonal Nyén fölötti szakaszán következett be, hol az úttest mintegy 40 m.-nyi hosszban annyira elsodortatott, hogy a közlekedés egy nyomnyi szélességre szorult. Az államút ostozi szakaszán a lesodort hordalék miatt fordultak elő különleges munkák s egy kisebb száraz védőfal az átázott talajjal együtt beomlott. A torja-büdösi szakaszon előfordult szikla és kőomlások eltakarítása szintén jelentékeny munkaerőt vesz igénybe. A helyreállítások iránt intézkedések létettek. Az államúton folyamatban voltak a Rákóczivári hegyoldal folytatólagos biztosító munkái. Szerződés köttetett és vállalkozónak átadattak a 78. számú híd újbólépítési munkái. A 103. és 104. számú Ojtozpatakhidak kikerülésével létesítendő útáthelyezésről tervezetet és kiírási műveletet szerkesztett a kir. építészeti hivatal, mely elbírálás és jóváhagyás végett a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz terjesztetett fel. Ezeken kívül apróbb helyreállításoknak az útfentartási átalány terhére való eszközlése volt folyamatban. A törvényhatóságot illető építkezések közül felülvizsgáltatott a kézdi-vásárhely-kászoni útvonalon épült „Katrosa“-híd s a leszámolás alapján a vállalat a végjárandóság kifizetésében részesült. Ugyanazon útvonalon a 6. számú műtárgy felére elkészült. A kézdi-vásárhely-torja-büdös-bükszádi útvonalon a „Bálványosvárpatak“-hid öszszes kőmives munkái befejeztettek s a vastartók megérkezésével a felszerkezet is rövid idő alatt be fog huzatni. Az aldoboly-bükszádi útvonalra tervezett műtárgyak kiépítése függőben marad, miután a kilátásba vett államsegély az e czímen előirányzott segélyösszegnek teljes kimerítése miatt, a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr által nem engedélyeztetett. A legsürgősebb javítások ennek folytán az útfentartási alapból hajtandók végre, amennyire ezt annak igénybevétele megengedi. Munkában van a szemerja-hidvég-baróthi útvonalon a 38., 41. és 50. számú hidak felszerkezetének megújítása. Házilag helyreállíttatott a 74. számú műtárgy a 25—26. km. szakaszon és a földvári kiágazáson az 1. számú áteresz. Közmunkaerővel a fentartási munkák mellett nagyobb korrekcziók is teljesíttetnek. Ezek közül a kézdi-vásárhely-kászoni útvonalon a „temetőhegy“ kaptatójának levágása említendő, továbbá az ágostonfalvi kiágazó útrésznek kiszélesítése, kiárkolása és feltöltése, melyhez a terület kisajátittatván, a helyszínen történt kitűzéssel a szabályozó munkák megindittattak. Fedanyag közmunkaerővel a törvényhatósági útvonalakra nem szállíttatott, a vállalati kavicsolás iránt kötött szerződések jóváhagyattak s a központból kiágazó útszakaszokra már is jelentékeny mennyiség szállíttatott. Háromszékvármegye közönsége az állatoutra a felső szakaszon produkált nagyobb mennyiségű fedanyagot. A brassó-háromszéki helyi érdekű vasút közigazgatási bejárásának jegyzőkönyve beadatott, a képen jóváhagyva, amint az már ismeretes az engedélyokmányból. Egyes függő kérdések fölött az építés alkalmával fog a nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter úr határozni. A vármegyei iskolaalap tulajdonát képező kézdivásárhelyi honvédségi laktanyának kiépítéséhez elfoglalandó területekre a kisajátítási jog engedélyeztetvén, az ügy előkészíttetett és a méltóságos főispán úr elnökileg kinevezte az eljáró bizottságot. A tárgyalás június hó 21. napjára tűzetett ki Kézdi-Vásárhelyre. A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA, Az „Olcsó Könyvtár.“ I. Irodalmunk egy évtized óta óriási, csaknem hihetetlen haladást mutat fel. Ahová más nagy nemzetek száz évi csendes, csaknem háborítatlan munkálkodás után jutottak, oda mi magyarok, e kül- és belháborúk által sanyargatott kis nemzet, alig egy negyed század alatt értünk el, s van nem egy terünk, ahol bátran kiálljuk velük a versenyt. Szakirodalmunk úgy önálló munkákban, mint folyóiratokban és füzetekben felöleli a tudománynak csaknem minden ágát annyira, hogy a nagy közönséget teljesen kielégíthetik a hazai termékek és a magyar könyvpiac produktumai. Csak egy súlyos bajunk van még, hogy a magyar közönség nem nagyon lelkesedik a könyvekért és semmiért sem sajnálja úgy kiadni a pénzét, mint a könyvekért ! Innen van, hogy míg a műveit külföldön földmives házában is egész kis könyvtárt találhatni, addig nálunk nem egy intelligens családnál kalendáriumon, vagy innen-onnan kölcsönzött regényeken, vagy még néhány rémregény füzetein kívül nyomát sem leljük a szebb, a magasztosabb eszmékért való lelkesülésnek ! Avval szoktak ugyan előállani, hogy nálunk a könyvek rendkívül drágák, pedig összehasonlítva a külföld hasonló kiadásaival éppen semmi, vagy csak csekély különbséget találunk! És hogy könyveink drágaságát csakugyan az olvasók kis száma okozza, mi sem bizonyítja jobban, mint a kapós könyvek árának leszállítása. Míg pl. Petőfi költeményeinek első diszkiadása IC írtba, füzeNagy Gyula kir. erdőfelügyelő az erdészeti bizottság május havi jelentését beterjeszti, melyből kiemeljük, hogy : Páva község rom. kath. egyház erdejének, Telek község erdejére vonatkozó rendszeres üzemtervek tudomásul vétettek. Az 1889. évi október hó 12. és 13-ika közötti éjjelen történt postarablás alkalmával elveszett ügydarabok tárgyában a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez jelentés létetett s az elveszett ügyek újból elkészítéséért intézkedés létetett. Dánok község nagyobb mérvű erdőrendészeti áthágásért 125 frt pénzbüntetésre és 49 frt 60 kv eljárási költség megfizetésére ítéltetett. Barátos közbirtokossági erdejének rendszeres üzemterve tudomásul vétetett. Gelencze község erdőrendészeti áthágásért pénzbüntetésre és a felmerült eljárási köretékben még többe került, addig a 2-dik kiadás már 12 frt volt, mert a közönség felkarolta. A tudomány terjedése, annak megszeretése, s a könyvpiacznak napról-napra nagyobb keresettsége nálunk is meghozta az örvendetes jelenséget : a kiadók vállalkozását, s azoknak a közönség minden neméhez való hozzájuthatást! A műveit külföldön már rég léteznek az olcsó könyveknek egész könyvtárai, melyek feltűnő jutányosságuknál fogva a nép minden rétegéhez eljuthattak ; pl. a francziáknál a „Bibliothèque Nationale“, a németeknél a sokféle „Deutsche Hand- und Hausbibliothek“ alb., miket nálunk jóideig csak a ponyvairodalom, Tatár Péter regekunyhói stb. képviseltek. Az alkotmányos aerával az irodalmi vállalkozás is fellendült s nem egyfajta kiadványnyal dicsekedhetünk ! Most már nálunk is van „Történelmi Könyvtár“ (egy füzet 40 kr, megjelent mintegy 90 fűz.) „Közhasznú Családi Könyvtár“ (egy f. 40 kr, megj. 29 f.) „Falusi Könyvtár“ (egy f. 50 kr, megj. 32 f.) „Kis Nemzeti Múzeum“ (egy kötet 50 kr, megj. 46 f.) Azonkívül különböző regénytárak stb. A vidéken, Esztergomban : „Mulattató Zsebkönyvtár“ (egy f. 12 kr, megj. 44 f.) Győrben : „Egyetemes Könyvtár“ (egy f. 10 kr, megj. 12., a legutolsó Calderonnak egy színműve Beksics Gusztáv fordításában. Mennyire halad az olcsóság a könyvpiacz terén nálunk is, utalok ez utóbbi vállalatra, melyben Katona „Bánk Bán“-ja pompás nyomásban sárga papíron 159, lap csak 10 kr.) De egy sem ért el akkora terjedelmet és haladást, mint a Franklin-Társulat kiadásában és Gyulai Pál szerkesztésében megjelenő „Olcsó Könyvtár“, melynek füzetei már a 300 körül járnak. (Nb. itt csak a nagyközönségnek szánt könyvgyűjteményekről szólok, azért nem említem az akadémia. TermészetA vármegye alispánja közli vallás- és közokt. miniszter ur ő nagyméltóságának Háromszék vármegye közönségéhez intézett 14189. sz. rendeletét, melylyel a törvényhatósági bizottság azon határozatát, hogy a megyei közrendőri szabályok a népiskolákban taníttassanak, czélból azoknak kivonata szerkesztették, a megyei iskolai alapból veendő költséggel kitudományi társulat stb. szintén jutányos kiadványait, melyek inkább szakközönségnek szánják.) Az „Olcsó Könyvtár“ munkái minőségre nézve is nagy kört ölelnek fel. Van benne beszély, regény, vers, eposz, színmű, essay, irodalomtörténet, történelmi munkák és rajzok, szónoklatok, bölcsészeti és művészeti értekezések, fordítások németből, franczia-, angol-, latin-, olasz-, perzsa-, oroszból stb. stb. Válogathat tehát kiki tetszése szerint, amint az irodalom e vagy ama ágához van vonzódása. S csak évenkint vegyen meg valaki pár forint árát (ennyit áldozhat mindenki megerőltetés nélkül), már így is rövid idő alatt egész kis könyvtára lesz s egy paránynyal járult nemzeti irodalmunk gyámolításához, a magyar kultúra haladásához! Miután alább a legújabban megjelent füzetet: Miltonnak „Az elveszett paracsidom“ cz. angolból fordított époszát szándékozom ismertetni, előbb az „Olcsó könyvtár“ jegyzékéből fölemlítem a költői műveket, hogy ki ki láthassa : menynyi művet gyűjthet össze az, a ki a költészetnek kedvelője. (A versekben irt színműveket nem sorolom közüjök.) Íme megjelenési sorrendben : 1. Csokonai Vitéz Mihály „Dorottya“ (20 kr), Kerényi Frigyes összes költeményei (60 kr), Tennyson Alfréd „Király-idyllek“. Angolból. (20 kr), Pope S. A műbirálatról. (Angolból) (20 kr), Czuczor Gergely népies költeményei (30 kr), Horatius. A költészetről. (Latinból) (20 kr), Csokonai „Lilla“ (30 kr), Gvadányi József „Egy falusi nótáriusnak utazása“ (40 kr), Dayka Gábor költeményei (20 kr), Csokonai „Ódák“ (20 kr), Berzsenyi Dániel versei (50 kr), Kölcsey Ferencz versei (60 kr), Kisfaludy Károly versei (50 kr), Catullus versei. (Latinból) (30 kr), GoetheHermann és Dorottya. (Németből) (20 Az erdélyi gazdasági egyesület értesítése, hogy augusztus 29-től szept. 1-ig Kolozsvártt állatkiállítás rendeztetik, mely alkalommal tenyészállatok előnyös feltételek mellett szerezhetők be, tudomásul vétetett. kr), Puskin Sándor „Anyógin Eugén. (Oroszból. (60 kr), Csokonai „Rókaegérharcz“ (20 kr), Kisfaludy Sándor összes regéi. (1 frt 20 kr.) Gyulai Pál „Szilágyi és Hajmási“ (20 kr), Petőfi „A helység kalapácsa“ (20 kr), Boileau „A költészetről“ (Francziából) (30 kr), Wlisloczki Henrik „Az erdélyi czigány népköltészet“ (20 kr), Longfellow „Hiavata“ (Angolból) (40 kr), Olasz költőkből (50 kr), Goethe „Berlichingeni Gottfried“ (Németből) (50 kr), Ilosvai Péter „Az hírneves Tholdi Miklósnak históriája“ (20 kr), Longfellow „Az arany legenda“ (Angolból) (40 kr), Czuczor hőskölteményei és meséi, (30 kr), Tibullus elégiái (Latinból) (30 kr), Petrarca összes szerelmi szonettjei (Olaszból) (80 kr), Czuczor lyrai költeményei (40 kr), Szerb népdalok és kősregék (50 kr), Szohráb „Sáh-Náme“-ből (Perzsából) (30 kr), Tisza Domokos hátrahagyott versei (30 kr.) Az összes 34 mű értéke 12 írt 50 kr, csak 3 évi időtartam alatt szerezze be valaki, egy évre 4 írtnál több nem jut, pedig hányan mennyivel többet adnak ki évenkint a féregregények füzeteire? Hisz csak a helybeli könyvkereskedésbe kell betekintenünk, s ily szomorú statisztikát találunk : tudományos vagy szépirodalmi munkának rendes vevője vagy megrendelője van 10, míg mindenféle ismeretlen nevű regények füzeteinek 30, kik legnagyobb részt iparosok, akikre mindenesetre nagy kár, hogy ilyen munkákból szívják magukba a szellemet, amely minden lehet, csak nem magyar, s mindent adhat, csak helyes életirányt és elveket nem! Most, mikor még a ponyvának selejtes termékeit is Arany Jánosnak olcsó kiadásával (pl. Toldi 8 kr) kezdik kiszorítani, tán felébred a nagy közönség is, meg fogja válogatni olvasmányait és szívesen támogatja azt a vállalatot, mely olcsósága mellett a leghírnevesebb íróknak nyújtja örökbecsű műveit! S Z É K E L Y N E M A Z É T. Közbiztonság. Dr. Kovács Gyula kir. alügyész előadja, hogy a kézdi vásárhelyi kir törvényszéki, valamint a vármegye területén levő kir. járásbirósági fogházakban a múlt hó utolsó napján le volt tartóztatva összesen 39 elitélt, 14 vizsgálati fogoly, együtt 53, ezek közül 44 férfi, 9 nő. Időközben megfordult még az említett fogházakban 59 egyén. Rabtartási költségekre kiadatott összesen 198 frt 9 kr ; költségtéritmény befolyt 112 írt 10 kr. Bűnvádi jelentés 48 érkezett be , ezek közül egy szándékos emberölés miatt. Törvényszéki bonczolás 3 esetben volt. Erdőügyek. Közegészségügy. Dr. Antal Mihály, megyei főorvos jelenti, miszerint az általános közegészségi állapot május hóban kielégítőnek mondható, jóllehet részint itt-ott szórványosan fellépő, részint járványosan uralgó heveny fertőző kóresetek által a múlthoz képest csekély hanyatlást mutatott. A heveny ragályos kórok közül a kanyaró Peselnek községben az iskolás gyermekek között e hő elején járványosan lépett fel, e kór lefolyása enyhe volt, 71 beteg közül 1 haláleset fordult elő. A torokgyík 1, a vörheny 6 esetben fordult elő, az óvintézkedések által sikerült az eseteket úgy elszigetelni, hogy járványossá nem váltak. Másnemű heveny megbetegedések nem voltak gyakoriak. A megyei „Ferencz József“ közkórházban ápoltatott 38 férfi, 33 nő, összesen 71 beteg, ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 31, javulva 12, a hó végével ápolás alatt maradott 15 férfi, 13 nő, összesen 28 beteg, bujakóros volt 28, szembeteg 3, elmezavart 2, különféle betegségekben szenvedett 38. A védhimlőoltás foganatosítása nagy részben folyamatban van. Az állategészségi állapot nem volt kielégítő, a múlthoz képest hanyatlást mutatott; a sertésorbáncz Komolló és Nyújtód községekben járványosan uralkodott. Komollón elhullott 14 drb, Nyújtódon 22 drb beteg közül elhullott 15 drb, 1 leöletett, beteg maradt 6, milyénben elhullott 5 és Sepsi-Szentgyörgyön 1 drb sertés. Málnáson két drb takonykóros ló leszúratott, 2 drb gyanús 60 napi zár alá tétetett. Szentkatolnán 1 drb ökör lépfenében elhullott. Folyó ügyek. Hosszas vitára szolgáltatott alkalmat Kézdi- Vásárhely város felfolyamodása a fogyasztási adó kivetése ellen. Miután a városi tanács a kirovást terhelőnek találta, a közigazgatási bizottság Molnár Józsiás közigazgatási bizottsági tag javaslatára azon határozatot hozta, hogy a városi tanács a jövő ülésig hitelesen mutassa ki a bevitt fogyasztási czikkeket és hogy azokból mily mennyiség esik magára a városra és szállittatik vidékre. Érdemleges határozatát a beérkezendő jelentésig függőben tartja.* A házosztály adó kivetésénél előfordult, hogy a konyhák is szoba számba vétettek, mert azokban tartózkodnak és halnak is a lakók. Miután a háromszéki s általában talán az egész országbeli fennálló viszonyok mellett igen kevés helyen volna olyan konyha, amelyben ne tartózkodnának is, vagy étkezési helyül ne használnák, a bizottság ez ügyben felterjesztés tételét és a viszonyoknak megismertető felfejtését határozza. * nyomattassék s mint pótfüzet az olvasó könyvekhez ingyen kiosztassék , jóváhagyja. Ellenben, bár az ellen, hogy a tanítóknak a községi tűzoltóság szervezése körül biztosítandó befolyás elérése czéljából a tanítók részére évenként aug. hában tűzoltói tanfolyam tartassák, részéről észrevétel nem forog fenn, sőt az eszmét magát helyesnek ismeri el , mégis e tanfolyam az iskolával mi összefüggésben sem állván, s a tanítók annak látogatására kötelezhetők nem lévén, a közgyűlési határozat azon részét, melynek értelmében a tűzoltói tanfolyamok 500.000 frt költsége az iskolaalapból födöztetnék, jóváhagyhatnak nem találta. E tárgyban a közigazgatási bizottság a következő határozatot hozta : A magas miniszteri rendelet tudomásul vétele mellett a m. é. 1233. sz. közig. biz. határozatához képest a garmond szedéssel (egy oldalon 42—45 sorral) legfeljebb 3 ívre terjedő füzetnek a közrendészeti szabályokat és megyei szabályrendeleteket ismertető olvasmányokból szerkesztésére fölkéri bizottságunk László Lukács ilyefalvi, Csinádi Lajos sepsiszentgyörgyi és Sipos Samu léczfalvi tanító urakat, a szerkesztő bizottság munkálatainak vezetésére s az olvasókönyvecske sajtó alá rendezésére pedig a kir. tanfelügyelő urat. Végül megkeresi a közig. bizottság a mélt. báró alispán urat, hogy a szerkesztők munkadijául 100—120 forintot a megyei tanulmány-alapból — a kir. tanfelügyelő által láttamozandó nyugtatványokra — folyóvá tétetni, és az iránt intézkedni szíveskedjék, hogy az elemi iskolák V—VI. osztálya, úgy az ismérlő-, iparos-, felső nép- és polgári iskolák olvasókönyveinek pótfüzetéül az idén 3000, jövőre évenként 1500—2000 példányban ingyen kiosztandó könyvecske a megyei iskolaalap terhére kinyomassék, és a kir. tanfelügyelő rendelkezése alá adassék. A községi tűzoltóságok szervezése és vezetése körül a tanítóknak befolyás biztosítását, s e téren is kívánatos szaktekintélyüknek tűzoltói tanfolyamon szakismeret nyújtásával gyarapítását a közokt. miniszter ur Ő nagyméltósága is helyeselvén : bizottságunk a m. é. 1233. sz. átiratban javasolt tűzoltói tanfolyamnak rendeztetése iránt intézkedésre ismételten fölkéri a mélt. dr. alispán urat, annál inkább, mert e tanfolyam látogatását nem kötelezettnek, hanem 25—30 jelentkező tanító (tehát a megyei tanítói karnak csak 1/10 része) által napdíj biztosítása mellett, önként gyakorlandónak javasolta a közig, bizottság és a szaktanító munkadíjával együtt 210—260 forintra előirányzott költségek fedezését nem a megyei iskolaalapban jelölte meg („ezen tanfolyam az iskolával mi összefüggésben sem állván“), hanem a tek. vármegyei közönség által viselendőnek jelezte, akár valamely megfelelő alapból, akár a költségvetés terhére. Sepsi-Szentgyörgy város polgármestere mint elnök, és az iskolaszék tagjai lemondásukat bejelentvén , utasítás adatott, hogy az iskolaszék újból választassák kivéve a lelkész tagokat, kiknek lemondása nem szabályszerű és el nem fogadható. * A málnási fürdői út némely szakaszai a közlekedés igényeinek megfelelő állapotban nem lévén, Málnás község és Mikó-Ujfalu községnek elrendeltetett, hogy ezen vicinális útvonalat rendbehozzák, a szükséges átereszeket azonnal kiépítsék és a „Szá 1dobos“ patakra a fürdőigazgatóság és Málnás község közösen új hidat építsen. Aségek megtérítésére ítéltetett. Úgyszintén Nagy- Baczon község is. Kálnok község folyamodása a községre kirótt erdőkezelési dij leírása tárgyában, véleményes jelentéstétel végett a kir. erdőhivatalnak kiadatott. Prázsmár község erdőüzemterve tárgyában a kiegészítésekre június hó végéig időhaladék engedélyeztetett. Sepsi-Szentgyörgy város erdejének rendszeres üzemterve módosításáért, a Sugásfürdőhöz vezető uj út érdekében a földmivelésügyi m. kir. minisztériumhoz jelentés létetett. 87. szám.