Székely Nemzet, 1890 (8. évfolyam, 1-199. szám)

1890-06-05 / 87. szám

Június 5. 5 hónapig ideiglenes működésre 20 forint havi díj mellett meghívta Bardocz Matild aki, kisded­nevelőnőt. Az ide vonatkozó határozatokat jóvá­hagyás végett beterjeszteni fogom, mihelyt a jegyzőkönyvet beküldi az iskolaszék. Az óvoda végleges berendezése és saját épületében állan­dósítása iránt csak őszszel fog intézkedhetni az iskolaszék, mikor a kisdednevelőnői állomás rend­szeres betöltése iránt is meg fogja keresni a te­kintetes közigazgatási bizottságot. Megyei kisded­­óvásügyünk május hóban fejlődéséhez szolgáltat kedvező adatot az is, hogy Kézdi-Vásárhely város mint az ottani virágzó óvoda fentartója Simó Vilma kisdednevelőnőnek fizetését 400 forintról 500 írtra fölemelte. Végre a nagy­ajtai magán­óvoda zárünnepélyéről tehetek a beérkezett ki­mutatás alapján kedvező jelentést; a kisdedek óvása, játékai, foglalkoztatása, dalokra és sza­­valmányokra tanítgatása , mindez úgy a szülőket mint ez iskolaszéket annyira kielégíti, hogy re­mény lehet ez ideiglenes intézet rendszeresítésére. Az iskolafentartó községeket körlevélben fölhív­tam, hogy tekintettel a kisdedóvási törvény kü­szöbön állására, legalább kísérleti­leg a nagy szünidő tartamára állítsanak ideiglenes nyári óvót fel, az iskola­helyiségben s lehetőleg a ta­nítók, tanítónők vezetése mellett. Még annak bejelentése után, hogy az isko­lák fűtendő helyiségei légűrtartalmának és a tűzifa-áraknak okmányolt táblás kimutatása má­jus hóban elkészült s fölterjesztetett, — továbbá hogy a statisztikai munkálatok pótlása és kér­déseit tételeinek kiegészítése vagy földeritő je­lentéssel igazolása szintén megtörtént s fölter­­jeszteték, — végre hogy előkészítettem azt a kiválóan fontos munkálatot, mely a tek. bizottság javaslata, a tek. törvényhatóság határozata és a nagym. közokt. minisztérium jóváhagyása folytán az olvasókönyvek ingyen kiosztandó pótfüzetéül a közrendészeti szabályokat megismertetni lesz hivatva iskoláinkban. Közmunka és közlekedés. Gyárfás Győző kir. mérnök jelenti, hogy május hónap a közlekedésre nézve nem volt kedvező. A gyakori esőzések ugyanis több ízben rohamosan megnövesztették egyik-másik patakot, minek következtében a megtámadott úttest rongálásokat szenvedett. Ez az eset külö­nösen a nyén-bodza-krasznai útvonal Nyén fölötti szakaszán következett be, hol az úttest mintegy 40 m.-nyi hosszban annyira elsodortatott, hogy a közlekedés egy nyom­nyi szélességre szorult. Az államút ostozi szakaszán a lesodort hordalék miatt fordultak elő különleges munkák s egy ki­sebb száraz védőfal az átázott talajjal együtt beomlott. A torja-büdösi szakaszon előfordult szikla és kőomlások eltakarítása szintén jelenté­keny munkaerőt vesz igénybe. A helyreállítások iránt intézkedések létettek. Az államúton folyamatban voltak a Rákóczi­­vári hegyoldal folytatólagos biztosító munkái. Szerződés köttetett és vállalkozónak átadattak a 78. számú híd újbólépítési munkái. A 103. és 104. számú Ojtozpatakhidak kikerülésével léte­sítendő­ útáthelyezésről tervezetet és kiírási mű­veletet szerkesztett a kir. építészeti hivatal, mely elbírálás és jóváhagyás végett a nagyméltóságu kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz terjesz­tetett fel. Ezeken kívül apróbb helyreállítások­nak az útfentartási átalány terhére való eszköz­lése volt folyamatban. A törvényhatóságot illető építkezések közül felülvizsgáltatott a kézdi-vásárhely-kászoni útvo­nalon épült „Katrosa“-híd s a leszámolás alap­ján a vállalat a végjárandóság kifizetésében ré­szesült. Ugyanazon útvonalon a 6. számú mű­tárgy felére elkészült. A kézdi-vásárhely-torja-büdös-bükszádi út­vonalon a „Bálványosvárpata­k“-hid ösz­­szes kőmives munkái befejeztettek s a vastartók megérkezésével a felszerkezet is rövid idő alatt be fog huzatni. Az aldoboly-bükszádi útvonalra tervezett műtárgyak kiépítése függőben marad, miután a kilátásba vett államsegély az e czímen előirány­zott segélyösszegnek teljes kimerítése miatt, a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. minisz­ter úr által nem engedélyeztetett. A legsürgő­sebb javítások ennek folytán az útfentartási alap­ból hajtandók végre, a­mennyire ezt annak igénybevétele megengedi. Munkában van a szemerja-hidvég-baróthi útvonalon a 38., 41. és 50. számú hidak felszer­kezetének megújítása. Házilag helyreállíttatott a 74. számú műtárgy a 25—26. km. szakaszon és a földvári kiágazáson az 1. számú áteresz. Közmunkaerővel a fentartási munkák mel­lett nagyobb korrekcziók is teljesíttetnek. Ezek közül a kézdi-vásárhely-kászoni útvonalon a „te­metőhegy“ kaptatójának levágása említendő, to­vábbá az ágostonfalvi kiágazó útrésznek kiszéle­sítése, kiárkolása és feltöltése, melyhez a terület kisajátittatván, a helyszínen történt kitűzéssel a szabályozó munkák megindittattak. Fedanyag közmunkaerővel a törvényhatósági útvonalakra nem szállíttatott, a vállalati kavi­csolás iránt kötött szerződések jóváhagyattak s a központból kiágazó útszakaszokra már is je­lentékeny mennyiség szállíttatott. Háromszékvármegye közönsége az állatoutra a felső szakaszon produkált nagyobb mennyiségű fedanyagot. A brassó-háromszéki helyi érdekű vasút közigazgatási bejárásának jegyzőkönyve beada­tott, a képen jóváhagyva, a­mint az már ismere­tes az engedélyokmányból. Egyes függő kérdések fölött az építés alkalmával fog a nagyméltóságú kereskedelemügyi miniszter úr határozni. A vármegyei iskolaalap tulajdonát képező kézdi­vásárhelyi honvédségi laktanyának kiépíté­séhez elfoglalandó területekre a kisajátítási jog engedélyeztetvén, az ügy előkészíttetett és a méltóságos főispán úr elnökileg kinevezte az eljáró bizottságot. A tárgyalás június hó 21. napjára tűzetett ki Kézdi-Vásárhelyre. A SZÉKELY NEMZET TÁRCZÁJA, Az „Olcsó Könyvtár.“ I. Irodalmunk egy évtized óta óriási, csaknem hihetetlen haladást mutat fel. A­hová más nagy nemzetek száz évi csendes, csaknem háborítatlan munkálkodás után jutottak, oda mi magyarok, e kül- és belháborúk által sanyargatott kis nem­zet, alig egy negyed század alatt értünk el, s van nem egy terünk, a­hol bátran kiálljuk velük a versenyt. Szakirodalmunk úgy önálló munkákban, mint folyóiratokban és füzetekben felöleli a tudomány­nak csaknem minden ágát annyira, hogy a nagy közönséget teljesen kielégíthetik a hazai termé­kek és a magyar könyvpiac­ produktumai. Csak egy súlyos bajunk van még, hogy a magyar kö­zönség nem nagyon lelkesedik a könyvekért és semmiért sem sajnálja úgy kiadni a pénzét, mint a könyvekért ! Innen van, hogy míg a műveit külföldön földmives házában is egész kis könyv­tárt találhatni, addig nálunk nem egy intelligens családnál kalendáriumon, vagy innen-onnan köl­csönzött regényeken, vagy még néhány rémre­gény füzetein kívül nyomát sem leljük a szebb, a magasztosabb eszmékért való lelkesülésnek ! Avval szoktak ugyan előállani, hogy nálunk a könyvek rendkívül drágák, pedig összehasonlítva a külföld hasonló kiadásaival éppen semmi, vagy csak csekély különbséget találunk! És hogy könyveink drágaságát csakugyan az olvasók kis száma okozza, mi sem bizonyítja jobban, mint a kapós könyvek árának leszállítása. Míg pl. Petőfi költeményeinek első diszkiadása IC írtba, füze­Nagy Gyula kir. erdőfelügyelő az erdészeti bizottság május havi jelentését beterjeszti, mely­ből kiemeljük, hogy : Páva község rom. kath. egyház erdejének, Telek község erdejére vonatkozó rendszeres üzem­tervek tudomásul vétettek. Az 1889. évi október hó 12. és 13-ika kö­zötti éjjelen történt postarablás alkalmával elveszett ügydarabok tárgyában a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez jelentés létetett s az elve­szett ügyek újból elkészítéséért intézkedés lé­tetett. D­á­­­n­o­k község nagyobb mérvű erdőren­dészeti áthágásért 125 frt pénzbüntetésre és 49 frt 60 kv eljárási költség megfizetésére ítéltetett. B­a­r­á­t­o­s közbirtokossági erdejének rend­szeres üzemterve tudomásul vétetett. Gelencze község erdőrendészeti áthá­gásért pénzbüntetésre és a felmerült eljárási köre­tékben még többe került, addig a 2-dik kiadás már 12 frt volt, mert a közönség felkarolta. A tudomány terjedése, annak megszeretése, s a könyvpiacznak napról-napra nagyobb kere­settsége nálunk is meghozta az örvendetes jelen­séget : a kiadók vállalkozását, s azoknak a kö­zönség minden neméhez való hozzájuthatást! A műveit külföldön már rég léteznek az olcsó köny­veknek egész könyvtárai, melyek feltűnő jutá­­nyosságuknál fogva a nép minden rétegéhez el­juthattak ; pl. a francziáknál a „Bibliothèque Nationale“, a németeknél a sokféle „Deutsche Hand- und Hausbibliothek“ alb., miket nálunk jóideig csak a ponyvairodalom, Tatár Péter rege­kunyhói stb. képviseltek. Az alkotmányos aerával az irodalmi vállalkozás is fellendült s nem egy­fajta kiadványnyal dicsekedhetünk ! Most már nálunk is van „Történelmi Könyv­tár“ (egy füzet 40 kr, megjelent mintegy 90 fűz.) „Közhasznú Családi Könyvtár“ (egy f. 40 kr, megj. 29 f.) „Falusi Könyvtár“ (egy f. 50 kr, megj. 32 f.) „Kis Nemzeti Múzeum“ (egy kö­tet 50 kr, megj. 46 f.) Azonkívül különböző re­génytárak stb. A vidéken, Esztergomban : „Mu­lattató Zsebkönyvtár“ (egy f. 12 kr, megj. 44 f.) Győrben : „Egyetemes Könyvtár“ (egy f. 10 kr, megj. 12­­., a legutolsó Calderonnak egy szín­műve Beksics Gusztáv fordításában. Mennyire halad az olcsóság a könyvpiacz terén nálunk is, utalok ez utóbbi vállalatra, melyben Katona „Bánk Bán“-ja pompás nyomásban sárga papí­ron 159, lap csak 10 kr.) De egy sem ért el akkora terjedelmet és haladást, mint a Frank­­lin-Társulat kiadásában és Gyulai Pál szerkesz­tésében megjelenő „Olcsó Könyvtár“, melynek füzetei már a 300 körül járnak. (Nb. itt csak a nagyközönségnek szánt könyvgyűjteményekről szó­lok, azért nem említem az akadémia. Természet­A vármegye alispánja közli vallás- és közokt. miniszter ur ő nagyméltóságának Háromszék vár­megye közönségéhez intézett 14189. sz. rende­letét, melylyel a törvényhatósági bizottság azon határozatát, hogy a megyei közrendőri sza­bályok a népiskolákban taníttassa­nak, czélból azoknak kivonata szerkesztették, a megyei iskolai alapból veendő költséggel ki­tudományi­ társulat stb. szintén jutányos ki­adványait, melyek inkább szakközönségnek szánják.) Az „Olcsó Könyvtár“ munkái minőségre nézve is nagy kört ölelnek fel. Van benne be­­szély, regény, vers, eposz, színmű, essay, iroda­lom­történet, történelmi munkák és rajzok, szó­noklatok, bölcsészeti és művészeti értekezések, fordítások németből, franczia-, angol-, latin-, olasz-, perzsa-, oroszból stb. stb. Válogathat tehát kiki tetszése szerint, a­mint az iro­dalom e vagy ama ágához van vonzódása. S csak évenkint vegyen meg valaki pár forint árát (ennyit áldozhat mindenki megerőltetés nélkül), már így is rövid idő alatt egész kis könyvtára lesz s egy paránynyal járult nemzeti irodalmunk gyámolításához, a magyar kultúra haladásához! Miután alább a legújabban megjelent füzetet: Miltonnak „Az elveszett paracsidom“ cz. angol­ból fordított époszát szándékozom ismertetni, előbb az „Olcsó könyvtár“ jegyzékéből fölemlí­tem a költői műveket, hogy ki ki láthassa : meny­nyi művet gyűjthet össze az, a ki a költészetnek kedvelője. (A versekben irt színműveket nem so­rolom közüjök.) Íme megjelenési sorrendben : 1. Csokonai Vitéz Mihály „Dorottya“ (20 kr), Kerényi Frigyes összes költeményei (60 kr), Tennyson Alfréd „Király-idyllek“. Angolból. (20 kr), Pope S. A műbirálatról. (Angolból) (20 kr), Czuczor Gergely népies költeményei (30 kr), Horatius. A költészetről. (Latinból) (20 kr), Csokonai „Lilla“ (30 kr), Gvadányi József „Egy falusi nótáriusnak utazása“ (40 kr), Dayka Gá­bor költeményei (20 kr), Csokonai „Ódák“ (20 kr), Berzsenyi Dániel versei (50 kr), Kölcsey Ferencz versei (60 kr), Kisfaludy Károly versei (50 kr), Catullus versei. (Latinból) (30 kr), Goethe­­Hermann és Dorottya. (Németből) (20 Az erdélyi gazdasági egyesület értesítése, hogy augusztus 29-től szept. 1-ig Kolozsvártt állatkiállítás rendeztetik, mely alkalommal tenyész­állatok előnyös feltételek mellett szerezhetők be, tudomásul vétetett. kr), Puskin Sándor „Anyógin Eugén. (Oroszból. (60 kr), Csokonai „Rókaegérharcz“ (20 kr), Kis­faludy Sándor összes regéi. (1 frt 20 kr.) Gyulai Pál „Szilágyi és Hajmási“ (20 kr), Petőfi „A hely­ség kalapácsa“ (20 kr), Boileau „A költészetről“­ (Francziából) (30 kr), Wlisloczki Henrik „Az erdélyi czigány népköltészet“ (20 kr), Longfellow „Hiavata“ (Angolból) (40 kr), Olasz költőkből (50 kr), Goethe „Berlichingeni Gottfried“ (Németből) (50 kr), Ilosvai Péter „Az hírneves Tholdi Mik­lósnak históriája“ (20 kr), Longfellow „Az arany legenda“ (Angolból) (40 kr), Czuczor hősköltemé­nyei és meséi, (30 kr), Tibullus elégiái (Latinból) (30 kr), Petrarca összes szerelmi szonettjei (Olasz­ból) (80 kr), Czuczor lyrai költeményei (40 kr), Szerb népdalok és kősregék (50 kr), Szohráb „Sáh-Náme“-ből (Perzsából) (30 kr), Tisza Do­mokos hátrahagyott versei (30 kr.) Az összes 34 mű értéke 12 írt 50 kr, csak 3 évi időtar­tam alatt szerezze be valaki, egy évre 4 írtnál több nem jut, pedig hányan mennyivel többet adnak ki évenkint a féregregények füzeteire? Hisz csak a helybeli könyvkereskedésbe kell be­tekintenünk, s ily szomorú statisztikát találunk : tudományos vagy szépirodalmi munkának rendes vevője vagy megrendelője van 10, míg mindenféle ismeretlen nevű regények füzeteinek 30, kik leg­nagyobb részt iparosok, a­kikre mindenesetre nagy kár, hogy ilyen munkákból szívják ma­gukba a szellemet, a­mely minden lehet, csak nem magyar, s mindent adhat, csak helyes élet­irányt és elveket nem! Most, mikor még a­ pony­vának selejtes termékeit is Arany Jánosnak olcsó kiadásával (pl. Toldi 8 kr) kezdik kiszorítani, tán felébred a nagy közönség is, meg fogja vá­logatni olvasmányait és szívesen támogatja azt a vállalatot, mely olcsósága mellett a leghírne­­vesebb íróknak nyújtja örökbecsű műveit! S­ Z É K E L Y N E M A Z É T. Közbiztonság. Dr. Kovács Gyula kir. alügyész előadja, hogy a kézdi­ vásárhelyi kir törvényszéki, vala­mint a vármegye területén levő kir. járásbirósági fogházakban a múlt hó utolsó napján le volt tartóztatva összesen 39 elitélt, 14 vizsgálati fo­goly, együtt 53, ezek közül 44 férfi, 9 nő. Időközben megfordult még az említett fog­házakban 59 egyén. Rabtartási költségekre kiadatott összesen 198 frt 9 kr ; költség­téritmény befolyt 112 írt 10 kr. Bűnvádi jelentés 48 érkezett be , ezek kö­zül egy szándékos emberölés miatt. Törvényszéki bonczolás 3 esetben volt. Erdőügyek. Közegészségügy. Dr. Antal Mihály, megyei főorvos jelenti, miszerint az általános közegészségi állapot má­jus hóban kielégítőnek mondható, jóllehet részint itt-ott szórványosan fellépő, részint járványosan uralgó heveny fertőző kóresetek által a múlthoz képest csekély hanyatlást mutatott. A heveny ragályos kórok közül a kanyaró Peselnek községben az iskolás gyermekek között e hő elején járványosan lépett fel, e kór lefo­lyása enyhe volt, 71 beteg közül 1 haláleset fordult elő. A torokgyík 1, a vörheny 6 esetben fordult elő, az óvintézkedések által sikerült az eseteket úgy elszigetelni, hogy járványossá nem váltak. Másnemű heveny megbetegedések nem vol­tak gyakoriak. A megyei „Ferencz József“ közkórházban ápoltatott 38 férfi, 33 nő, összesen 71 beteg, ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 31, javulva 12, a hó végével ápolás alatt maradott 15 férfi, 13 nő, összesen 28 beteg, bujakóros volt 28, szem­beteg 3, elmezavart 2, különféle betegségekben szenvedett 38. A védhimlőoltás foganatosítása nagy részben folyamatban van. Az állategészségi állapot nem volt kielégítő, a múlthoz képest hanyatlást mutatott; a sertés­­orbáncz Komolló és Nyújtód községekben járvá­nyosan uralkodott. Komollón elhullott 14 drb, Nyújtódon 22 drb beteg közül elhullott 15 drb, 1 leöletett, beteg maradt 6, milyénben elhullott 5 és Sepsi-Szentgyörgy­ön 1 drb sertés. Málná­son két drb takonykóros ló leszúratott, 2 drb gyanús 60 napi zár alá tétetett. Szentkatolnán 1 drb ökör lépfenében elhullott. Folyó ügyek. Hosszas vitára szolgáltatott alkalmat Kézdi- Vásárhely város felfolyamodása a fogyasztási adó kivetése ellen. Miután a városi tanács a kirovást terhelőnek találta, a közigazgatási bizottság M­o­l­­n­á­r Józsiás közigazgatási bizottsági tag javas­latára azon határozatot hozta, hogy a városi ta­nács a jövő ülésig hitelesen mutassa ki a bevitt fogyasztási czikkeket és hogy azokból mily mennyi­ség esik magára a városra és szállittatik vidékre. Érdemleges határozatát a beérkezendő jelentésig függőben tartja.* A házosztály adó kivetésénél előfordult, hogy a konyhák is szoba számba vétettek, mert azokban tartózkodnak és halnak is a lakók. Mi­után a háromszéki s általában talán az egész országbeli fennálló viszonyok mellett igen kevés helyen volna olyan konyha, a­melyben ne tar­tózkodnának is, vagy étkezési helyül ne használ­nák, a bizottság ez ügyben felterjesztés tételét és a viszonyoknak megismertető felfejtését határozza. * nyomattassék s mint pótfüzet az olvasó könyvek­hez ingyen kiosztassék , jóváhagyja. Ellenben, bár az ellen, hogy a tanítóknak a községi tűzoltóság szervezése körül biztosítandó befolyás elérése czéljából a tanítók részére éven­­ként aug. hában tűzoltói tanfolyam tartassák, részéről észrevétel nem forog fenn, sőt az eszmét magát helyesnek ismeri el , mégis e tanfolyam az iskolával mi összefüggésben sem állván, s a tanítók annak látogatására kötelezhetők nem lévén, a közgyűlési határozat azon részét, mely­nek értelmében a tűzoltói tanfolyamok 500.000 frt költsége az iskolaalapból födöztetnék, jóvá­hagyhatnak nem találta. E tárgyban a közigazgatási bizottság a kö­vetkező határozatot hozta : A magas miniszteri rendelet tudomásul vétele mellett a m. é. 1233. sz. közig. biz. határozatá­hoz képest a garmond szedéssel (egy oldalon 42—45 sorral) legfeljebb 3 ívre terjedő füzetnek a közrendészeti szabályokat és megyei szabály­rendeleteket ismertető olvasmányokból szerkesz­tésére fölkéri bizottságunk László Lukács ilyefalvi, C­s­i­n­á­d­i Lajos sepsi­szentgyörgyi és Sipos Samu léczfalvi tanító urakat, a szerkesztő bizottság munkálatainak vezetésére s az olvasó­könyvecske sajtó alá rendezésére pedig a kir. tanfelügyelő urat. Végül megkeresi a közig. bi­zottság a mélt. báró alispán urat, hogy a szer­kesztők munkadijául 100—120 forintot a megyei tanulmány-alapból — a kir. tanfelügyelő által láttamozandó nyugtatványokra — folyóvá tétetni, és az iránt intézkedni szíveskedjék, hogy az elemi iskolák V—VI. osztálya, úgy az i­s­m­é­rl­ő-, i­p­a­r­o­s-, f­e­l­s­ő n­é­p- és pol­gári iskolák olvasókönyveinek pótfüzetéül az idén 3000, jövőre évenként 1500—2000 példány­ban ingyen kiosztandó könyvecske a megyei is­kolaalap terhére kinyomassék, és a kir. tan­­felügyelő rendelkezése alá adassék. A községi tűzoltóságok szervezése és veze­tése körül a tanítóknak befolyás biztosítását, s e téren is kívánatos szaktekintélyüknek tűzoltói tanfolyamon szakismeret nyújtásával gyarapítását a közokt. miniszter ur Ő nagyméltósága is he­lyeselvén : bizottságunk a m. é. 1233. sz. átirat­ban javasolt tűzoltói tanfolyamnak rendeztetése iránt intézkedésre ismételten fölkéri a mélt. dr. alispán urat, annál inkább, mert e tanfolyam látogatását nem kötelezettnek, hanem 25—30 jelentkező tanító (tehát a megyei tanítói karnak csak 1/10 része) által napdíj biztosítása mellett, önként gyakorlandónak javasolta a közig, bizott­ság és a szaktanító munkadíjával együtt 210—260 forintra előirányzott költségek fedezését nem a megyei iskolaalapban jelölte meg („ezen tanfo­lyam az iskolával mi összefüggésben sem áll­ván“), hanem a tek. vármegyei közönség által viselendőnek jelezte, akár valamely megfelelő alapból, akár a költségvetés terhére. Sepsi-Szentgyörgy város polgármestere mint elnök, és az iskolaszék tagjai lemondásukat be­jelentvén , utasítás adatott, hogy az iskolaszék újból választassák kivéve a lelkész tagokat, kik­nek lemondása nem szabályszerű és el nem fo­gadható. * A málnási fürdői út némely szakaszai a köz­lekedés igényeinek megfelelő állapotban nem lé­vén, Málnás község és Mik­ó-U­j­f­a­l­u község­nek elrendeltetett, hogy ezen vic­inális útvonalat rendbehozzák, a szükséges átereszeket azonnal kiépítsék és a „S­z­á 1­d­o­b­o­s“ patakra a fürdő­igazgatóság és Málnás község közösen új hidat építsen. A­ségek megtérítésére ítéltetett. Úgyszintén Nagy- Baczon község is. Kálnok község folyamodása a községre kirótt erdőkezelési dij leír­ása tárgyában, vélemé­­nyes jelentéstétel végett a kir. erdőhivatalnak kiadatott. Prázsmár község erdőüzemterve tárgyá­ban a kiegészítésekre június hó végéig időhala­dék engedélyeztetett. Sepsi-Szentgyörgy város erdejének rendszeres üzemterve módosításáért, a Sugás­­fürdőhöz vezető uj út érdekében a földmive­lésügyi m. kir. minisztériumhoz jelentés létetett. 87. szám.

Next