Székely Nemzet, 1891 (9. évfolyam, 1-201. szám)

1891-04-04 / 51. szám

Április 4. carlói parkban sétálva, elvesztette papírjait és épen ennek a helynek közelében lett öngyilkossá egy szerencsétlen kártyás, kit azután Lazarovics­­nak tartottak. — Vakok gyűlése. Érdekes gyűlés volt márcz. 31-én délután a budapesti vakok inté­zetében. Mintegy 60—70 világtalan ember gyűlt itt egybe, hogy lendítsenek egyet segélyegyle­tüknek ügyén, a­mely az utóbbi időkben már szép eredményeket képes fölmutatni. Mindenek­előtt meghallgatták jegyzőjüknek, a­ki épszemű ember, évi jelentését s megtették arra észrevételei­ket. Érdekesebb volt azonban a szavazás. A va­koknak is vannak korteseik akik tőlük telhető­­leg kapaczitálják a szavazókat. A szavazás tit­kos volt s a vakok egyenként hordták szavazó­lapjaikat az urnába és mindenek fölött nagy lelkesedéssel éljenezték meg a megválasztott vá­lasztmányi tagokat. — Egészséges ruházat. Ifjabb időben az orvosi tudomány sokat foglalkozik az egészsé­ges ruházat kérdésével. E tárgyban a női ruhá­zat érdekében figyelemre méltó czikket közöl az „Orvosi hetilap“ legutóbbi száma. E czikk­­ből általános érdekességénél fogva a következőket vesszük át . Dr. Korányi Frigyes budapesti egye­temi tanár a „Beri­­ldin. Wochenschrift“-ben érdekes czikket tett közzé, melyben azt mondja, hogy a vándorvese husz év óta folytonosan ter­jed és hogy ezt a jelenséget Ebsteinnal egyet­értve nem annyira a fűzőknek, mint a ruházat nagy súlyának tulajdonítja. A legegyszerűbb nyári ruha 1800 gm., a legnehezebb téli ruha pedig 6200 gm. súlyú és ezt az óriási súlyt a nők lágyék csípőjükön megerősítve viselik, a­mi­ből minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy a vándorvesét a női ruha súlya okozza. Ennek alapján Berger Lajos budapesti női ruhakészítő fölszólíttatott, hogy egy a hygiénia követelmé­nyeinek megfelelő ruhát készítsen. Berger e fel­adatot sikeresen megoldotta és olyan szerke­zetű öltözetet talált ki, melynek súlya egy és fél kilogramm és úgy van kieszelve, hogy a fű­zőt, valamint az alsó és felső ruhákat magában egyesíti, a beteg testrészekre nem gyakorol nyo­mást és a divat változásai szerint módosítható. — Regényes házasság. Szegeden regényes házasságról beszéltek a napokban. A történet a következő : G. J. lakatoslegény szerelemre gyu­­ladt L. G. palánki harangozó Erzsike nevű szép leánya iránt. A leány szülei ellenezték a viszonyt. A szerelmesek nem tudtak lemondani, elválni és felejteni, sőt ellenkezőleg nagyon is gyak­ran találkoztak. Pár héttel ezelőtt a legény be­állított a leánynyal a felsővárosi paróchiára s bejelentette, hogy feleségül kívánja venni. Meg­történt a háromszori kihirdetés. Egyszer a le­ány azon ürügy alatt, hogy a nagyanyját megy látogatni, elsétált a felsővárosi templomba s ott örök hűséget esküdöt a lakatos legénynek, azu­tán hazament. Odaadó és hűséges volt a szü­leihez, akik nem is sejtették, hogy a leányuk már asszonya. Egy nap a lakatos legény éj ide­jén meglátogatta nejét s tudtul adta, hogy most ő parancsol neki, nem az apja, ő pedig azt pa­rancsolja, hogy szökjék meg vele. Az asszonyka minap meg is akarta fogadni a parancsot. Az osztrák­ államvasutnál már a jegyet is megvál­tották , éppen csöngettek s föl akartak szállni, mikor elállotta útjukat a harangozó és a fele­sége. Összevesztek a leányon s a lakatoslegény bírókra is kelt a harangozóval, földhöz is akarta teremteni, de meggondolta a dolgot, inkább ki­húzta zsebéből az esketési bizonyítványt s föl­mutatta előtte. Erre az anyós a keze ügyében lévő esernyőt széttörte a veje fején, aki kábul­­tan roskadt le. A furcsa história vége, hogy a harangozóné és a leánya a főbe kólintott le­gényt most együtt ápolják. — Első eset a főpostán. A tavaszi évad beálltával az élénk üzleti forgalom — igen ter­mészetesen — sok dolgot ad a főposta szállítási osztályának. Az ilyenkor postára küldött szállít­mányok­ legnagyobb részét a magkereskedők szolgáltatják, a­kiknek üzlete, különösen az utóbbi években, élénk lendületet vett. Bármily nagy volt azonban már évek óta tavasz kezde­tén a forgalom, mindeddig nem fordult elő, hogy egyetlen c­ég egy s ugyanazon napon ezer cso­magot adott volna a postára. Erre az első eset a napokban következett be, a­mikor Mauthner Ödön magkereskedéséből 1039 postai csomag került egy napon szállításra, noha a postai szál­lításra nem alkalmas nagyobb szállítmányok száma — melyeket vasúton továbbított a ne­vezett c­ég — körülbelül 400 volt e napon. E küldemények egy része nemcsak a monarchia legtávolabbi részeire, hanem a messze külföldre, sőt tengerentúlra lett szállítva, a­mi egyrészt a hazai magkereskedelem örvendetes élénküléséről, másrészt pedig arról tesz tanúságot, hogy a ne­vezett c­ég már a legtávolabbi idegen földön is jó nevet és bizodalmat vívott ki a magyar ke­reskedelemnek. — Rablóvilág Szerbiában. Belgrádból jelen­tik, hogy a szerb belügyminiszternek sikerült is­mét egy veszedelmes és vadállati kegyetlenségé­ről rendkívüli hírhedt és félelmes rablót, ki az uziczai erdős vidéket rettegtette, ártalmatlanná tenni. Neve Boskovics Cedomir, egészen fiatal, még alig 20 éves legény, de a ki alaposan ki­­képeztette magát a sokszor emlegetett Josovacz­­nál és mesteréhez hasonló módon csendőrökkel való harczban esett el. Fejére 2400 dinár dij volt kitűzve, mely összeget épen most osztották ki azok között, kik a veszedelmes rablónak ártal­matlanná tételében részt vettek. Az uziczai pre­­fektnek ebből az alkalomból a Takova-rend tiszti keresztjét adományozták. De azokat a csendő­röket is kitüntették, kik a rablók üldözésében részt vettek. Gjája belügyminiszter teljesen he­lyes elvet követ, midőn a közbiztonság helyre­­állítását tűzte ki feladatául és a hatósági köze­geket jutalmakkal és kitüntetésekkel ebbeli tö­rekvésükben nagyobb buzgalomra serkenti. — Az ember mint telefon­vezeték. Egy német szaklap azt a kuriózumot közli, hogy az emberi testen át is igen jól lehet telefonálni. Tudvalevő, hogy ha két fél beszélni akar, úgy az illető vezetéket rézsodronynyal összeköti a közvetítő­ hivatal. Ha már most a vezetékeknek a sodronyait egy embernek a kissé megnedvesített kezeibe adják, akkor is igen jól lehet a telefonon beszélni. Az áramot tehát ilyetén képen keresztül­vezetik az emberi testen. A beszélgetés akkor is lehetséges, ha több ember lánczot képez, megfogván egymás kezeit.­­ A kísérlet még mulatságosabb, ha a vezetékül használt ember valamelyik testrészét, orrát, fülét, nyelvét, ajkát vagy nyakát ellenőrző­ hallgatóval érintik, mert ily módon el is lehet lesni a beszélgetést. A vezetékül használt emberek a villamos áramot alig érzik. — Napoleon Jerome és a lutri. Napoleon Jerome halálát érzékenyen megsirathatja az olasz kincstár. A lutri igazi hazájában, Olasz­országban, ugyanis nagyban űzik azt a szokást, hogy a meghalt nevezetességek biográfiájából számokat kombinálnak s a lutriba rakják, így egész Olaszországban megrakták a következő számokat: 6, a herczeg születésnapja, 13, ha­lála napja, 17, temetési napja s ezekhez sokan hozzávették a 80-as számot s mind a­ négy szám kijött. 10,000-től 100,000 líráig nyertek s egy tornára 250,000 lírát fizettek ki. Az olasz kincs­tárnak igy több mint két milliójába kerül Plon­­plon herczeg halála. Hasonló meglepetéseket szerzett az olasz lutin Viktor Emánuel és IX. Pius halála után. Egyszerű megoldás. Egy társaságban valaki a következő kérdést veti föl: Egy fiatal­ember azt álmodja, hogy tengeren utazik. Mellette két nő ül, kik az óc­eán pompájában gyönyörköd­nek. Ekkor iszonyú vihar támad; a hajót az elmerülés veszélye fenyegeti. Az álom szeszélyes játéka elhiteti vele, hogy csak úgy menekülhet, ha a két nő valamelyikét föláldozza az isteneknek. De melyiket ? Az egyiket forrón szereti, a másik pedig szenvedélyes szerelemben ég érte. Melyiket áldozza föl ? Miként lehetne a szegényen segítni hölgyeim és uraim ? A jelenlevők sokáig tűnődnek, egyik is, másik is ajánl módot, de senki se találja meg a valódi megoldást. Végre így szól a kérdés fölvetője : — Nagyon egyszerű a dolog... föl kell költeni. — Valódi amerikai üzlet. New­ Yorkból ír­ják : A Minnesota állam kamarája nagy csalás­nak jött a nyomára. Ugyanis a múlt évben nem kevesebb, mint 25.000 dollárt szavazott meg a farkasok kiirtására, mert minden leterített farka­sért 5 dollár jutalomdíjat fizettek. De aztán a honatyákat mégis gondolkozóba ejtette, vájjon létezhetik-e annyi farkas az állam területén, a­mennyibe azok kiirtása kerül. És ime a vizsgálat során kitűnt, hogy az állam északi részében virágzó farkas tenyésztő telepek léteznek, melyek a legjobb üzletnek bizonyultak, mivel a felnevelt farkasokat darabonként 5 dollárért adták el az államnak. A 267-ik közlemény a háromszékmegyei „Erzsébet“ árva leány­nevelőintézet javára tett szives adakozásokról Angyalos községében. Sebestyén Áron 2 kr, Kovács Fe­­rencz, Gáspár Antal 4—4 kr, Incze Emanuel, Havadtő­y Mihály 20—20 kr, Forró Pál 10 kr, Kovásznai József 20 kr, Dánér Ferencz, Bodor Károlyné, Csodi Ferencz, Nigole Antal 1—1 1., Forró György 2 1. árpa, Kádár József, György Jakab Károly '/,—‘/a L egy valaki, Imre János, Danei József, Dombi Ferencz, Dánér István, Szász István 1—1 1. buza, Bene Sándor 2 1., N. N. ‘/a 1­, Kónya Gy. 6 1, Bakcsi Zsigmond, Porodán László 1 1. fuszulyki, Szörcse András 6­­. pityóka. Fogadják a nemesszivü­ ada­kozók az árvák nevében kifejezett bálás köszönetünket. K.-Vásárhelyit, 1891. jan. 10-én. Br. Szentkereszty Ste­phanie, elnök. Székely Málvin, jegyző. Az urfi himezett-hámozott, nem tudott rá­felelni, megfelelt Fáy, mondván : — A kenyérsütés, mert egy kis liszten is elmúlhatik... A mesét az urfi megértette és tovább állt. SZÉKELY NEMZET. Mi a legbolondabb dolog ? Néha a legkomolyabb dologgal foglalkozó emberen is megesik, hogy azon töri a fejét mi a legbolondabb dolog. Fáy András, daczára, hogy nagyon komoly ügyekért küzdött, néha szeretett tréfálni, különösen, ha bizalmas bará­tai között volt. Tréfáit levelekben is űzte. Kéz­iratban mint ereklyét rokonai, barátai ma is őrzik az ő szórakozásait. Kijutott mindenkinek. Öcsém asszony, nénémasszony, bátyám, öcsém, sógor, koma, mind megkapta a magyar bölcstől a maga szellemi csemegéjét. A legtréfásabb dol­gokban is ott volt a tanulság, az okulás, tehát mindig jó néven vették . .. Beszélgetése is olyan volt, hogy akár Fenelon, akár Aesopus tanul­hatott volna tőle. Száz mesét szerzett egy nap alatt. Kár, na­gyon kár, hogy ezekből annyi elveszett. A ha­gyomány nem őrizte meg. Többek között ez sem rossz . Ország-világ látásából hazakerült az urfi. Itt-ott-amott, a né­met egyetemeken bevett egy kanállal a tudomá­nyokból, de gyenge gyomra volt hozzá. Meglá­togatta az ő András bátyját is és kezdett neki tanácsokat osztogatni. Valósággal lóhátról be­szélt vele, így kellene tenni, de hát idehaza nem tudnak semmit. Az öreg csak hallgatja, csak hallgatja, bó­­lingat hozzá a fejével. Erre az ifjú világlátott tűzbe jött és ugyancsak lec­kézteti­ a ma­gyart . . . Egyszer azután Fáy András beleun a hall­gatásba s azt kérdi a fiatal­embertől: — Öcsém, tudod-e, mi a legbolondabb do­log a világon ? Ott sülyeszthet. Az öreg Majláth, a tragikus véget ért Maj­­láth­ György országbíró apja, néha napján szíve­sen elkártyázgatott jurátusaival. Pénzt is adott szívesen, csak­ kártyázzanak vele. A kártya­ köz­ben tanulta jellemüket megismerni. Hazugság, mohóság, kapzsiság, irigység, álnokság elárulja magát a kártya közben. Jól játszott és higgadtan. A legtöbb eset­ben viszanyerte a pénzt és mindig adott a játék végéig. Természetesen a legtöbb fiatal ember szí­vesen okozott örömet az öreg úrnak és vissza­engedte nyerni a pénzt. Úgy sem az övé volt, a kegyelmes úr adta, vegye a kegyelmes úr vissza. Egy élelmes jurátus nyert a kegyelmes úr­tól, de azért mindig fogyott előle a bankó. Az öreg Majláth látta a dolgot, de egy darabig nem szólt érte semmit. A fiatal­ember nagyot nevetett magában az öreg uron, a­kit ilyen könnyű rászedni. Bátran játszott, kifogásolt, a­mit lehetett. Vitatko­zott mindenen. Egyszer Majláth ütésére azt mondta: — Kegyelmes uram ez az ütés nem volt. — Nagyon jól van fráter, látom, élelmes ember lesz, de ha az ütésem nem gilt, a kend sülyesztése sem gilt. Pakolja csak ki a bankót. Jobb, ha még most teszi, mert hozzászokhatik a pályáján is a közpénzek elsülyesztéséhez. A fiatal­ember megfogadta a tanácsot és szép sikereket ért el, de a szabadságharcz után elsülyesztette az elveit és leszorult az esemé­nyek teréről. . . Társszerkesztők : Cs.-Szeredában : T. NAGY IMRE. Udvarhely megyében : SZENT-KIRÁLLYI ÁRPÁD Felelős szerkesztő: MALIK JÓZSEF. Megvételre keresek egy nagyobb erdőbirtokot, zárt, dönthető, tűlevelű, lehetőleg luczfenyő­­faállománynyal nagyobb gőzfűrész telep fel­állítása általi kihasználás czéljából. Felkérem a tt. birtokos urakat teljes bizalommal hozzám fordulni ; szíves ajánla­taikban különösen az erdő földrajzi fekvésé­nek, a közlekedési viszonyoknak és a leg­közelebbi vasút vagy más szállítási állomás­hoz való távolság körülményes leirását kérem. Csakis a birtokos urakkal óhajtva érint­kezésbe lépni, a közvetítők ki vannak zárva. Ajánlatok „Gr. és IV.“ czim alatt Budapest, Continental szállodába kéretnek. 51. szám. Kézdi-járás főszolgabirája. Sz. 843. l. Hirdetmény. Háromszékvármegye Alcsernáton község közbirtokossága „ Avas-Rétoldal“, Gálpatak“ nevű erdős területen eladandó 15000 drb tölgy és egyéb fanemek elárverése tárgyában kibocsátott jelen szám alatt február hó 27-én kelt hirdetménynyel kapcsolatosan közhírré tétetik, mikép ezen erdős terület melletti „Rétpatak“, mely alkalmas a kihasznált fa­anyag telepéül, a megszabott 3 évi kihasz­nálási időn túl még további 3 évre, éven­ként fizetendő 2 frt haszonbér mellett, azon vásárlónak, kivel mint legtöbbet ígérővel, a vásár említett erdő fái iránt megköttetik, haszonbérbe fog adatni. Kézdi-Vásárhelytt, 1891. április 1-én. Gábor Péter, fő­szolgabiró. Alulírott bérlőtársaság tudomására hozza a fogyasztó közönségnek, hogy a Csík­szeredai, szentmártoni, szentgyörgyi, szépvizi és karczfalvi raktárban az alább meg­nevezett borok az ott jegyzett árakban kaphatók : 1. 1890-beli közönséges asztali bor hétlitere 24 frt. 2. „ finom „ „ 28 „ 3. „ rizlinggel vegyes „ „ „ 30 „ 4. 1888-beli Tramini vegyes „ „ „ 32 „ 5. „ I. oszt. rizling bor hétlitere 44 „ 6. 1887-beli I. „ „ „ „ 54 „ Megjegyzés: A fentjelzett borok a kitüntetett árakban csak úgy és akkor kaphatók, ha egyszerre legalább is 25 liter vásároltatik. Ezen árszabályzat csak 1891. augusztus végéig tartatik fenn. Csik-Szeredában, 1891. márczius. A csíki regálebérlők társasága. mr-int-HIRDETÉSEK a SZÉKELY NEMZET részére felvétetnek a kiadóhivatalban. Községek és egyesek rész­ére tűz- és betörésmentes r* pénz-szekrények és kaszetták íróasztalok, chatuillők időre és részletfize- ■ -tésre a legjutányo- AHaS^niSlF sabb feltételek mel- • -lett gyári árakon kap- t hatók itlSliluli Feuorf este _ eiserne Cassetten lanccíiraukbar, sowie jjj gebrauchteuneue1 ^tUERGER, VYl gj, BRAUNER STR.IOI M A N 3) I . 31 Á K K N A L Maros-Vásárhelyen. Megbízásokat Háromszék megye részére szívességből közvetít a kiadóhivatal Sepsi-Szentgyörgy, 1891. Nyomatott a laptulajdonos és kiadó Jókai-nyomda-részvény-társulat könyvnyom­dájában.

Next