Székely Nemzet, 1898 (16. évfolyam, 1-195. szám)

1898-07-25 / 109. szám

Julius 25. Ma magyarország már átélt egy 14-dik­­­­t, és remélhetőleg át fogja élni a másodikat is. Mert mig Magyarország szigorúan és erélye­sen az 1867 : XII. t. c. álláspontján áll, addig legyőzhetetlenül erős. — Ebben áll Deák Fe­­rencz alkotásának nagysága s az abban letett politikának bölcsesége. BELFÖLD. — július 25. Ankét a pénzügyminisztériumban. Öt nap óta nagy tanácskozás folyt a pénzügyminiszté­riumban a hitelszövetkezetek létesítéséről és a központi hitelszövetkezeti intézmény tervezésére szükséges intézkedések megállapítása végett. F. hó 22 én teljes eredmény­nyel befejezték az anké­tet. A hitelszövetkezetekről szóló törvényjavasla­tot és életbeléptetésére vonatkozó intézkedéseit Schmidt Gyula dr. szerkesztette, a­ki a köz­ponti hitelszövetkezet igazgatójául volt kiszemelve. Irodalom és mű­­vészet. A szabad­ságiharcz 50 éves évfordulója alkal­miből kívánatos volna, hogy a nagy napok esemé­nyeit mindenki ismerje és olvassa. Ezen czélra legal­kalmasabb mű­ az 1848—49 i - i Magyar Szabadság­harcz Története. Több mint 1000, eddig nagyrészt még sehol meg nem jelent, művészies kivitelű rajzzal díszítve. Színes műmelék­­letekkel. Irta: Gracza György. Teljes­­ disz­­­kötésben, minden köteten a budai honvédszobor pom­pás dombornyomatú másával. Hasonló munka nem jelent még meg könyvpiaczunkon. Az olvasó e mun­kából nemcsak szép és vonzó leirásban ismeri meg a szabadságharcz keletkezését és lefolyását, hanem mintegy elvonulni látja maga előtt a dicsőséges kor­szak minden szereplőjét és minden egyes nevezetes eseményét. Ezen művet az egész hazai sajtó — kü­lönösen tárgyilagossága miatt — osztatlan tetszéssel, a közönség pedig oly páratlan lelkesedéssel fogadta, hogy magyar mű hasonló elterjedésre még nem tett szert. Az öt kötet ára fűzve 28 frt, diszkötésben 35 frt. 2 forintos havi részletekre is megrendelhetők bármely hazai könyvkereskedő által. KÜLFÖLD. A béke útján. — julius 25. Blanco tábornagy még legénykedik. A büszke spanyol azt mondja, hogy Santiago elvesztése semmi jelentőséggel sem bír. A spanyolok még győzni fognak. Minden jel azonban arra vall, hogy a spa­nyol kormány bizalmas közvetítés révén már tárgyal a washingtoni kormánynyal. A spanyol katonák egyébként elég jól vise­lik magukat. Manillában és Manzanilloban vissza­verték az ellenséget. Blanco tábornagy sietett a védőket dicséretével kitartásra buzdítani. Blanco kiáltványa, Havanna, július 22. Blanco tábornagy kiáltványt bocsátott ki, a­mely azt mondja, hogy Santiagonak az ame­rikaiak által történt elfoglalása stratégiailag semmi jelentőséggel sem bír. Nem lesz tehát semmiféle befolyá­sos Spanyolország jövőbeli hadviselésére, a­mely Spanyolország sorsát el fogja dönteni. A spanyol hadsereg még gyöngü­tetlen és harczolni vágyik az amerikaiakkal. Blanco tá­bornagy annak a reménynek ad kifejezést, hogy a hadsereg, daczára a sok veszélynek és akadály­nak, alkalomadtán mégis győzedelmeskedni fog. N­e­w­ Y­o­r­k, július 23. Sampson tengernagy közli, hogy Nipelre, Kuba északi partjára expedíc­iót küldtek, a­mely teljes sikerrel járt, bár az idő rövidsége miatt nem távolíthatta el a lerakott aknákat. Egy spanyol czirkálóhajót, a­mely a helyet vé­delmezte, elpusztítottak. Az amerikaiak­nak nem volt veszteségük. N­e­w­ Y­o­r­k, július 23. A Reina Mercedes ágyúit megtalálták. Garcia, arra készülődik, hogy a spanyol csapatokat Hol­­guinnál és Manzanillónál megtámadja. A felkelők seregének nagy része holnap hajnalhasadtakor odaindul innen. Garcia holnap kiáltványt bocsát ki, a­melyben védelmet ígér a kubai menekül­teknek és felszólítja őket, hogy lássanak hozzá a mezei munkákhoz. Spanyol csapatok hazaszállítása. Hongkong, julius 23. A transatlanti társaságot felszólították, hogy szereljen föl hajókat, a­melyek 10.000 katonát és 500 tisztet vigyenek vissza Spanyolországba. Városi közgyűlés. S­e­p­s­i-S­z­e­n­t-G­y­ö r­g­y, juli 23. Egy szépen fejlődő székely város képviseletének ma ismét alkalma nyílt meggyőződni arról, hogy ér­dekei minden irányban kellő figyelemben részesülnek és a helyes vezetés mellett fokozatos emelkedésnek látszanak félreismerhetetlen nyomai. Elsőnek ifj. Gödri Ferencz elnöklő polgár­­mester mutatta be jelentését a város múlt évi SZÉKELY NEMZET­ közigazgatási állapotáról. A jelentés 56 nyomtatott oldalra terjed s beszámol az elmúlt esztendőben a a képviselet által hozott fontosabb határozatokról, a városi tanács, rendőrség, árvaszék és központi választ­mány ügykezeléséről. Az anyakönyvvezetésről föl­jegyzett adatok, úgy­szintén a közegészség­ügy sta­tisztikája is érdekes és tanulságos részletekkel tel­jesek. Kiterjeszkedik a jelentés a város tanügyi ál­lapotára, a katona- és adóügyre. Ez utóbbi szerint a város adója az évközben történt törlések levoná­sával 39035 frt volt. A város vagyona 837.738 frt értéket képvisel, melyből levonva a 81.910 frt tar­tozást, marad tiszta vagyon: 755.828 frt. A város rendezése, szépítése és építkezése szintén ör­vendetes fejlődésről tanúskodik. Itt számol be az ügyes jelentés az utczák csinosításával, a létesített kanálisokkal, járdákkal, kövezésekkel, az aszfalt­­járdával, sétányokkal, a városi bérpalotával stb melyek mind megannyi lépések a Sepsi Szent-György város fejlődése felé. Visszatér a jelentés az elmúlt év nevezetesebb eseményeire, melyek a város élet­­történetében fontossággal bírnak s azok között öröm­mel olvasuk azt a kitartó figyelmet és munkásságot, melyet a város tanácsa a földvár—sepsi­szent­györgyi vasút kiépítése iránt tanúsít. Részletes kimutatást találunk a jelentésben az iparügyről, a tagosítás alapján elkészült kataszteri kimutatásról, a közgazda­­sági állapotokról, az erdőkihasználás és erdőnyítás adatairól. Bezárja a jelentést az egyesületek és erkölcsi testületek (szám szerint 24) felsorolása. Mint ebből a rövid ismertetésből is kitűnik, a jelentés részletes és beható. Sok olyan följegyzést foglal magában, a­melyek a nyilvánosság előtt becse­sek és tanulságososak. Nem is késett a képviselet derék polgármesterének a jó és hasznos munkáért elismerést és köszönetét jegyzőkönyvében kifejezni. Egyik főtárgya a képviseletnek a város és Sze­­merja­ városrész költségvetésének megállapítása volt. A tanács a kinyomatott és gondosan kiosztott költ­ségvetést hosszabb s részletes indokolással terjesztette be a közgyűléshez. E szerint a képvisel a város jövő évi költségelőirányzatát 69.682 frt 38 kr bevé­­tellel, 66.793 frt 51 kr kiadással, 2888 frt 87 kr fölösleggel állapította meg. E nagy fölösleg azonban csak látszólagos, amennyiben a fogyó adóknál, — a megváltozott fogyó adórendszer miatt — tetemes csökkenés fog beállani a jövő évben s ennek ellen­súlyául kellett a rendesnél több bevételről gondos­kodni. Szemerja­ városrész költségvetését a közgyű­­lés 1195 frt 65 kr bevétellel, 2850 frt 71 kr kiadással, tehát 1655 frt 6 kr mutatkozó hiány­nyal fogadta el. A hiány 44%-os községi parádé­ból fedeztetik. A város szervezeti szabályrende­lete a felsőbb hatóságtól kívánt módosításokkal el­látva, visszaterjeszteni határoztatott. Állandó színpadot épít a város, a melynek régóta érezzük szükségét s ezzel az építkezéssel bővül a városház díszterme s czélszerűség tekintetében min­den feltételnek meg fog felelni. Kovács Sándor vállalkozóval köttetett meg a szerződés a 16.700 frtos költségvetésre, némi k/a pótlás mellett s az építkezé­sek október 20-ig be kell fejeztetnie. A vízvezetékre vonatkozó szer­ződést is elfogadta a képviselet. A költségvetést a vállalkozók 135 ezer forintban állapították meg, melyhez aránylag igen csekély összeggel járul a város s egy beláthatatlan fontotosságu intézménynyel ismét gazdagabb lesz. A Súgás-nyaralóról szóló szabályrendelet oly kiigazításokkal adatott le a vármegye alispánja részéről, a­melyeket a város autonóm jogkörével­ ellentétben állóknak talált a képviselet. Ezért a szabály­­rendelet megfelelő jelentés mellett visszaterjesztetik. Az ismétlő iskolai oktatás szerve­zése tárgyában kiadott közig. bizottsági határozat az áll. el. isk. gondnoksággal fog közöltetni. Tudomásul vette a képviselet azon alispáni in­tézkedést, melylyel a harmadik gyógyszer­­tár felállítása iránt beadott kérelem e­t uta­sít­­­a t a 11. Magántelek kéréseit intézte még el a közgyű­lés, melyet ifj. Gödri Ferencz kevéssel 10 óra után a tagok éljenzése között berekesztett. NAPI HÍREK. — julius 25. — Anna-bál Élőpatakon. Az idén is megtart­ják f. hó 31-én Élőpatak fürdőn az A­n­n­a-b­á­lt, melyre a rendezőség most küldi szét a meghívókat. A kik egy kedélyes fürdői mulatságban részesülő akarnak, ezt a bált ajánljuk azoknak figyelmébe. Kezdete 8 órakor. Személyjegy 1 frt, családjegy 3 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — A tíz szobor. A király által adományo­zott tiz szobor ügyét már véglegesen megoldot­ták. Hatnak már a helyét is kijelölték s hátra­levő négyét csak azért nem, mert eddig nem találtak megfelelő helyet. Véglegesen megállapí­tották, hogy a tíz szoborra szánt összeg két­százezer forint. Ebből az összegből t­í­z egyforma méretű szobrot kell csinálni. Mindegyik szobor öt méter magas lesz a talapzattal együtt. Egy-egy szobornak költsége húszezer forintot­­nem haladhat meg, legfölebb csak úgy, ha valamelyik szobor költsége a husz ezer forinton alul marad. A szobrokat a művé­szeknek három év alatt kell elkészíteni. Kivite­lüket teljesen a művészek szabadságára bízták s erre nézve semmi befolyást sem gyakorol a kormány. A szoboralakokat bronzból fogják csi­nálni , egy szobrot több alakkal is megoldhat a művész. A hátralevő négy szoborra legközelebb szintén megtörténik a döntés s mihelyt megfe­lelő helyet találnak számukra, azonnal kiadja a miniszterelnök a szobrokat. — Uj vasút Erdélyben. A kereskedelemügyi miniszter báró Thoroczkay József mezőszentmi­­hály­telki lakosnak, a m. királyi államvasutak Torda állomásától Borév, Felső-Szolcsva és Ofi­enbánya érintésével Topánfalváig, Topánfalvától Abrudbányán és Bucsesden át B­r­á­d­i­g, Brádtól Lungsora és Dumesd érinté­sével a „magyar délkeleti helyi érdekű vasút“ Marosllye állomásáig és Abrudbányától az Abrudpatak völgyében Búcsúm érintésével Z­a-­l­a­t­h­n­á­i­g vezetendő gőzm­ozdonyu szabványos nyomtávú helyiérdekű vasútvonalakra, mint eset­leg külön-külön létesíthető vasutakra, az 1897. évi julius hó 3-án kelt rendeletével kiadott elő­munkálati engedély érvényét a lejárattól számí­tandó további egy év tartamára meghosszabbította. — Szakállas asszony, Élőpatak fürdőző kö­zönsége most naponkint olyan látványban részesül, mely eddig csak pénzért volt látható. Egy hölgy, kinek állát 18 c­m. hosszú tömött fekete szakáll kö­ríti. Érdekes hogy ez a nő magyar, a férje is a kis­­várdai B­a­r­c­s­y Antal. Világjáró körútjában a „sze­gedi szakállas asszony“ néven ismerték. Ez a termé­szeti ritkaság az ő tőkéje ; régebben mutogatta ma­gát, mi által tisztességes vagyonra tett szert s végleg Bukarestben van letelepedve. Szakállát 22 éves korá­ban kapta mielőtt egy nagy főfájáson ment keresztül. Előpatakára orvosi tanácsra jött, hol természetesen mindig sok bámulója akad. — A walesi herczeg betegsége. Mint Lon­donból jelentik, ottani orvosi körökben az az ag­godalom van elterjedve, hogy az előhaladt élet­korban levő walesi herczeg ballábán könnyen bénulás állhat be, miután az évek előtt kiállott tifuszszerű láz utódaja a trónörökös bal lábát nagyon meggyengítette. Különösen a „L­a­n­­cent“ nevű előkelő londoni orvosi folyóirat ad kifejezést ez aggodalmának. — A walesi her­­czegné, ki férje ágyától perczig se távozik, ki­tűnő ápolónőnek bizonyult. A herczegné oklevéllé­ bir a „Nursing fraternity“ intézettől és védőnője a nagy „Viktória királynő-beteg­­ápolónő-intézetnek. A trónörökös tehát most nem­csak a leggondosabb, de a legszakavatottabb ápolásában is részesül. Mint Konstantinápolyból táviratozzák, a walesi herc­eg köszönetet mondott a szultánnak azért a részvétért, melyet megbetegedése alkal­mával tanúsított és hozzátette, hogy állapota némileg javult. — Fegyelmi vizsgálat a brassói tüntetésért. A szabadságharcz ötvenedik évfordulóját már­cius tizenötödikén tudvalevőleg megünnepelték Brassó város magyar polgárai is. Ünnepi me­netben vonultak föl, a­melyet azonban megza­vart Brassó egynéhány idegen nemzetiségű pol­gára, botrányt provokálva az utczán. A dologba a rendőrség is beleavatkozott, de nem az ünnep­lőket, hanem az ünneprontókat vette pártfogá­sába. Maurer főispán ezért fegyelmi vizsgála­tot indított Maximilián Laurentius rendőrbiztos és Wiener Valdemár rendőrhadnagy ellen. Ezek felebbeztek, de a fegyelmi vizsgálat megindítá­sát a belügyminiszter is jóváhagyta. — Az aradi panama, Aradról sürgönyzik: Keller János vizsgálóbíró kihallgatta Varjassy Árpád tanfelügyelőt, Keresztes Ákosnét és sza­kácsnőjét. Az Arad és Vidéke azt írja, hogy Krivány Jánosné is belekerül a hálóba, mert Keresztes azt vallotta, hogy a kötvények egy részét az asszony adta át neki elzálogosí­tásra. A sikkasztó felesége Baranya megyébe akart utazni édesatyjához, de a vizsgálóbíró idé­zésére előbb kénytelen volt Aradra visszatérni. Szathmáry Gyula alispán beadványt intézett a törvényszékhez, hogy rendelje el a zárlatot Barb Efrem felfüggesztett ellenőr vagyonára is. A miniszteri rovancsoló biztosok kijelentették, hogy mese némely lapnak az a híre, hogy újabb negyvenezer forintos hiányt fedeztek föl. Annyi igaz a dologból, hogy rájöttek arra, hogy Kri­vány meghamisította a főkönyvi kivonatokat, úgy jutott hozzájuk, hogy tisztviselőtársaitól elkérte a kivonatokat, azt mondván, hogy biztosabb he­lye lesz azoknak a Wertheim-kasszában. — Gyilkosság. Borzalmas gyilkosság hire verte fel Székely-Keresztur város lakosságát a mult vasárnap, midőn az ájtatos nép a temp­lomból kijött. Özv. György Tódorné férje halála után vagyonkáját felosztotta gyermekei közt, magának csak egy kis részt hagyva meg, a mi­ből agg napjaiban el­éldegélhetett volna. Egyik fia Jóska azonban az apjáról maradt Csekély vagyont elverte s anyját mindig kínozta, sőt fe­nyegetéssel kényszeritette, hogy anyai részét is adja ki. Az öreg asszony azonban ezt nem tette meg. A fiú többek jelenlétében emlegette, hogy vért iszik, de nem igen tulajdonítottak neki na­gyobb jelentőséget. Vasárnap délben azonban kissé becsipve betért anyjához s rövid „Adj isten“ után anyját szidni kezdette, s midőn az öreg asszony a szobából ki akart menni, hosszú 30—40 c­m. konyhakéssel, a­mit csizmája szárában hor­dott, négyszer anyja keblébe szúrt. Az öreg­asz­­szony „jaj megölt“­­ kiáltással halva rogyott össze a pitvar ajtajában, s a gyilkos, mint a­ki dolgát jól végezte, kedélyesen beszélgetett a szomszédokkal, a­míg a csendőrök lefülelték. Most a börtönben várja rémes tettének jutalmát. — Villámsujtott ember. Székely Kereszturon borzasztó halállal halt meg egy földműves ember. Fodor Bancsi Mózes fiával ép szénát hoztak haza, midőn a község felett nehéz idő kerekedett. Az öreg Fodor fenn a szénaszinban rakta a szénát. A villám csak egyszerre beütött a csűrbe, a­mely egy másodpercc alatt lángokban állott. Az ifjú Tódor megmenekült, de az öregnek már csak égett csontjait szedhették le az izzó széna tete­jéről. Valószínű, hogy az öreget már a villám sújtotta agyon, annyival is inkább, mert az ép alatta levő istállóban ílt egyik marhát agyon sújtotta. Három istálló lett a lángok martaléka s hogy a tűz tovább nem terjedt, csak a szakadó zápornak köszönhető. — Gyilkosság a becsületért. Szomorú em­lékezetben van még Peták szombathelyi hu-­szárkapitány véres boszuja, mely felesége s az annál talált két katonatiszt ellen irányult. A tények azonban a mellett bizonyítottak, hogy a kapitányt rettenetes tettére a fölcsigázott félté­kenység vezette, mert felesége s az annál talált két tisztre a gyanú legkisebb árnyéka sem há­­romolhatott. Annál megrázóbb a mostani véres boszu, mely Nagy Szebenben történt s melynek egy halottja is van. A helyőrség W. nevű kapitánya — mint egy tudósító jelenti — e hónap 20-án este elment a kadét-iskola estéjére. Onnan korábban érkezett haza, mint azt feleségének mondta, a­ki fejfájásról panaszkodva, vonakodott vele menni a mulatságra. A kapitány régóta féltékenykedett egy a táborkarba beosztott dragonyos főhad­nagyra s ez a lelki állapota kergette haza ko­rábban, mint azt feleségének mondta. Gyanúja alapos volt, mert midőn az ajtón be akart menni, azt zárva találta s hosszabb sürgetés után nyílt meg az előtte. A mint a szobában termett, rögtön kutatni kezdett. A meglepetés vad ordítással kiáltott fel, midőn a gyanúsított főhadnagyot polgári ruhá­ban, kabát, kalap és czipő nélkül a kályha mö­gött elbújva találta. A másik pillanatban kardot rántott, a főhadnagynak esett s azon oly mély szúrásokat ejtett, hogy az rövid szenvedés után azonnal meghalt. W. kapitány a hoszuállás után még az éjjel jelentkezett katonai hatóságánál s részletesen előadta az esetet. W. csak a mult őszszel esküdött meg a feleségével, a­kivel, le­számítva a főhadnagy által keltett féltékenysé­gét, elég békés életet folytatott. A nagyszebeni katonai hatóság minden kérdezősködésre a leg­határozottabban megtagadja a fölvilágosítást.­­ A hetvenkilencz éves Lauka Gusztáv, Nagybecskerek kétségen kívüli legérdekesebb alakja, Lanka Gusztáv veterán poéta most ünnepelte szűk baráti körben a 79-ik születése napját. Igaz ugyan, hogy Lanka, aki itt Nagybecskereken mindenkinek szeretett Guszti bácsija, már két év előtt meg akarta ülni élte 80 ik és írói pályájának 60-ik évfordulóját, de akkoriban a papok leleplezték a pia franst és titokban elhozatták Lauka anyakönyvi ki­vonatát, amiből kiderült, hogy a nyolc­vanadik szü­letésnap csak három év múlva következik be. Guszti bácsi eleinte haragudott, káromkodott is szelíden, de végtére ő mulatott a dolgon a legjobban. Az örök­ifjú veterán írót, ki daczára annak, hogy mint már Arany János, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos és Jókai Mór kor­társa és barátja, felette mozgalmas életet élt végig,­­ még­sem viselte meg az s Lauka ma is bámulatos egészségnek örvend. Tavaly, de majdnem minden évben elterjedt a fővárosi sajtóban is a híre, hogy súlyosan beteg. Mire azonban a lapok leérkeznek Nagybecskerekre, Guszti bácsi — ki egyébként a legnagyobb gourmand — ott vacsorázik a plébánián, vagy a piaristáknál. Állandó levelezésben áll az or­szág összes politikai és irodalmi kitűnőségeivel, igy például Fálk Miksa csak a napokban köszönte meg a derék öreg urnak azt az üdvözletét, amelylyel ki­tüntetése alkalmából megörvendeztette. — A székely Savanyu Józsi, Györfi Mózes székely atyafi szolgált rá a fentebbi czimre, a ki gonoszságait hónapok óta űzi s ma Szász- Régenben tűnik föl, holnap már M.-Vásárhelyen látták, de a hatóság kézre keríteni nem tudja. A napokban is Maros-Vásárhelyen fölvették­ a csendőrök és rendőrök az egész várost és kör­nyékét, mert Györfi korné ott időzött a czigányok között a város végén. Mire azonban a nyomára akadtak volna, ő túl volt már árkon bokron és gyönyörrel gondolt bizonyára arra a rá nézve kellemes jelenetre, hogy a vásárhelyi rendőrség mily irgalmatlanul üti a rabló nyomát. A székely fővárosban keringő rabló hírekből és kalandok­ból egész kötet telne ki, hisz ott most mindenki látta már Györfi Mózest, ha másképen nem, hát álmában. Apróságok. A CZár kutyája. A történelemben és a köz­életben szereplő kiváló alakokról mindig tudnak va­lami érdekes epizódot föleleveníteni. Egy külföldi lap az 1870 iki német-franczia háború idejéből mond el egy kis jelenetet. Még a háború kitörése előtt történt, hogy II. Sándor czár közvetlenül a had­üzenet előtt Emsbe ment Vilmos király látogatá­sára. Egy este az uralkodók együtt voltak a királyi lakás egyik nagytermében. Ott ültek a szalon egyik 109. szám.

Next