Székely Nemzet, 1904 (22. évfolyam, 1-194. szám)

1904-04-09 / 51. szám

Április 9. jük tenni, emellett a tagosítási költségek felét az állam viselné. A hitel­ügy ja­vítása érdekében jelzálogintézeteket akarnak fel­állítani. A telepítési programm különös pontot vet Romániában élő magyarok visszatelepítésére. Az állami akc­ió gerincze különben a Székely­föld mezőgazdaságának széles alapon való mo­dernizálása. Hogy mekkora szükség van erre, nem­rég hangoztatta a Székelyudvarhelyi Gazda­sági Egyesület titkára, a­ki az egyesület idei közgyűlésén nyíltan kimondta, hogy a Székely­föld mezőgazdasági kultúrájában századok óta legföljebb ha annyi változás esett, hogy vaseke lépett a faeke helyébe. — Halálozások. Mint részvéttel értesülünk, Lázár Mihály nyugalmazott főispán, életének 88-ik évében, f. hó 7-én meghalt. A megboldo­gult üreg ur, mint főispán, orsz. képviselő, ev. ref. főgondnok, hosszú időn át szolgálta a szé­kely közügyeket, s a szabadságharcz alatt, mint honvédszázados szolgálta hazáját. Temetése ma megy végbe A­ldobol­y községben. Legyen nyugalma csendes! A családi gyászjelentés igy szól: Özv. dálnoki Lázár Mihály­né szül. Jancsi Földváry Margit szomorú szívvel jelenti, hogy dálnoki Lázár Mihály nyug. főispán, volt országgyűlési képviselő, a háromszéki négy ev. ref. egyházi kerület főgondnoka, 1848. és 49-ben volt honvédszázados stb. stb folyó hó 7-én d. e. 9 órakor hosszú kínos szenvedés után az úr­vacsora ájtatos felvétele után élete 88 ik évében jobblétra szenderült. Hűlt tetemei folyó hó 9 én d­e 2 órakor fognak Aldobolyban, az ev. ref. egyház szertartása szerint eltemettetni. Kelt Al­­doboly, 1904 április hó 7 én. Nyugodjék békével j­özv Lehrer Jánosné, bzül. Fuss Cze­­czilia haláláról ad hirt egy másik gyászjelentés A jó családanya f. hó 6-án este halt el 56 éves korában Brassóban, gyermekeinek nagy bá­natára. Temetése 8 án ment végbe nagy részvét mellett. Nyugodjék csendesen! A családi gyászjelentést itt közöljük : A lólk­ottak szomorú szívvel tudatjuk, h­ogy a forrón szeretett drága édesanya és nagyanya özv. Lehrer Jánosné szül. Fuss Czeczilia f. hó 6-án este 7 órakor életének 66-ik évében hosszas szenvedés után jobblétre szenderült. A drága halott tetemei f. hó 8-án d.­­ 3 órakor fognak az ág. h. ev. szertartás szerint a szász sirkert halottas házából örök nyugalomra helyeztetni. Brassó, 1904. április 7-én. Béke lengyen drága hamvai fölötti Lehrer Henrik cs. és kir. százados, Domokos Gézáné szül. Lehrer Velén, Lehrer Alfréd okt. gyógy­szerész, mint gyermekei. Böjthe Géza, Domokos Géza, mint vők. Lehrer Alfrédné szül. Rátay Blanka, mint menye. Böjthe Klaris, Böjthe Violka, Domokos Aladárka, mint unokák. — A bölöni takarékpénztár kirablása. Folyó hó 7-ére virradólag nagyszabású lopás történt Bölyn községben. A bölöni takarékpénztár Wer­­­h­ei­m-k­asszáját a benne levő váltókkal, kötelez­vényekkel és az igazgatóság által biztosítékképp letett körülbelül 350 darab részvény­nyel együtt ismeretlen tette­sek ellopták. Az északi oldalon levő egyik ablakból a kemény vasrácsot kife­szítették, a téglafalat 50 cm. magasság­ban levágták és az így támadott résen keresztül, az ablak alá állított szekéren a Werth­eim-szekrényt, úgy a­hogy volt, e t­e t­­e t­t­é­k. A gazemberek haton-heten kellett hogy legyenek, különben ezt a nem közönséges betörést, a Wertheim-szekrényt mindenes­től elvinni nem tudták volna. Hogy a tolvajok között a viszonyok­kal ismerős embernek is lennie kellett, az kétségtelen dolog. A legutóbbi üzlet­napon tíz­ezer koronánál a zárlatkor több készpénz maradott a k­a­s­s­z­á-­b­­a­n. Bizonyára erre spekuláltak a jó­madarak Azonban megcsalódtak. Szeren­csére a pénztárnok a rendes szokástól el­­térőleg nem csütörtök­ö­n, de már kedden délután kivette a pénzt és más bankoknak elküldte. A Wertheim-szek­rényben körülbelül ezer korona maradott, így készpénzt csak ennyit vihettek el. Az üzleti könyveket, mivel azok egész külön szekrényben állottak, nem bántották, így tehát a takarékpénztár további keze­lésére nézve semmi nehézség nincs. Mert az ellopott váltókról vezetett könyvek mind megvannak. A tolvajok végtelen nagy ügyessége mellett bizonyít az a körülmény, hogy azt a 8 méter mázsa nehézségű szekrényt oly rövidesen és oly nesztelenül tették ki az ablakon az ott álló szekérre, miképp a tol­vajlás színhelyétől pár méter távol­ságra lakó községi szolga, sem annak felesége túl nem ébredett. A lopásról értesített csendőrség a helyszínen azonnal megjelent és habár nagy erélylyel fogott hozzá a tettesek ki­nyomozásához, még 7-é­n semmi eredményt nem értek el. A helyszínen számbavehető bűnjel nem volt található. Erre vonatkozólag még a következőket írják B­ö l­ö­n­b­ő 1: A bölöni takarékpénztár igazgatósága kétszáz korona jutalmat tűzött ki an­nak javára, ki az intézet kárára elkövetett betöréses lopás valódi tetteseit az intézet kezére adja, vagy biztos nyomra vezet a Székely szövetség Még a tusnádi székely kongresszus kimondotta volt, hogy egyöntetű, tervszerű munkásság megteremthetése czéljából a Székely­ Társaságok szövetségbe vonandók. Az ügy előkészítésével s az alakuló gyűlés egybehi­­vásával a marosvásárh­elyi Székely-Társaság bíza­tott meg. Bár az alapszabály-tervezet rég elké­szült s az összes érdekelteknek szétoszlatott, az alakulást, — különböző mellék­körülmények miatt, — mindezideig megtartani is nem lehetett. Most azonban ennek ideje is meg van állapíta 1. évi május 8-i­kában. A meghívókat el is küldötte a társaság Marosvásárhelyre, kérve az egyes testvér társaságok képviselőit e napra. Az alakuló gyűlés részleteit a 12-én tartandó tár­sasági összejövetel állapítja meg. — Zenész estély Hetek óta nagy előkészü­let foly­ama esti „Zenés­z-e­s­t­é­l­y­r­e“, mely­nek kiváló érdekessége D­a­n­k­ó Pista a népdal király hátrahagyott színművének, a C­s­i­g­á­ny­él­e­t­n­e­k előadása lesz. A lelkes zenészek nagy ambíczióval tanulták be szerepüket, Nagy Mózes szakszerű vezetése mellett. A kedvesnek ígérkező előadás szereposztását még egyszer itt közöljük: A czigányélet. Eredeli népszínmű 3 felvonás­ban. Dalokkal és tánczczal. Itt» és zenéjét szerzett« D­a­n­k­ó Pista A budapesti N­ép­zinházban a mult év őszén rendezett országos czigányzene-ver­­senyén egymásután 25 s­zör adatott óriási siker mellett. Rendező : Nagy Mózes. Személyeit : Tollas Zsiga, vén czigány, Kozák Sándor Didó Rózsi, felesége, Forslag Józsefné. Lajos, Mercsi, gyermekei Kozák Gábor, Kozák Juliska Darázs Etel, czigány­­menyecske, Mosta Lajosné. Lajoska, fia. A­duly Lina Cócsó Giula, czimbalm­os, ifj. Kozák Divid. Poly­va Mátyás, ezigáni püspök, Kozák Gyula. Macuka László pusztai csendbiztos, Pap Aulai Móricz bác­i, Müller Lajos. Tudomány Náczi, ccetó s­ó­­­t­i, Musta Lajos. Dávid. GilDUs­ztida, Pap Antal. Promonsi, Piezi, Sárga, Gólya, czigányok, Ráday Mihály, Jakab János, Bodor Dénes, * * *, Picziné, Kozák R­óza, Promonálné, Kozák Sándorné. 1 fő, 2 ik psndir, ****** Jancsi Kozák Árpád. Czigányok, czigánynők, parasztok. Történik: Kisteleken. Idő: Jelenkor. Táncz! Kezdete este fél 8 órakor. — Rejtélyes haláleset. Megrendítő eset tartja izgalomban már napok óta Szentivány—Labor­­falva község lakosságát Folyó hó 4 ikén Hajdú Mór birtokos egyik cselédje, a torjai illetőségű Opra Dani egész délután a helybeli korcsmában mulatott. Mikor mulatozás után hazatért, Mezei József udvarbíró kemény szavakkal dorgálta meg a hanyag legényt dorbézolásáért. Az ingerült le­gény visszafelelt, szót szó követett, czivakodás, sőt egyik tanú vallomása szerint még dulakodás is támadt. Pár percz múlva Opra Danit halva találták az udvaron, állítólag saját zsebkésével szivén szúrta magát. A királyi törvényszék az eset kiderítésére elrendelte a nyomoza­tot s annak eszközlésével Kiss Rezső sepsi­szentgyörgyi vizsgálóbírót bízta meg. A vizs­gálat meglepő eredménynyel járt, a­mennyiben úgy a tanúkihallgatások, valamint az orvosi bonczolat olyan adatokat derített ki, hogy a súlyos gyanú okok alapján az eddigi közhiedelem szerint tel­jesen ártatlan Mezei József udvarbiró előzetes letartóztatása szükségessé vált s ellene a bünvizs­­gálat foganatba tétett. — „Régi magyar vitézek felirata egy római katakombában.“ Ezen czím alatt jelent meg Récsey Viktor dr.-tól a Szent­ István-társulat tudományos osztályában­ tartott székfoglalója. Fraknói Vilmosról közmondásossá vált azon jelző hogy szerencsés kezű kutató, egy tudós megjegy­zése szerint­ méltán Récseyre is átöröklődött. A merre kutat, mindenfelé egy-egy értékes, hazai vonatkozású emlékre akad. Ezen értekezésében is egy ilyen szerencsés leletét tárgyalja. Midőn 1900-ban a nemzetközi keresztény m­ű­­archeologiai kongresszuson egy ma­gyar vonatkozású előadásával részt vett Rómá­ban, a híres Marucchi tanár egy általa felfede­zett új katakombába vezette a résztvevőket. Ekkor vette észre Récsey az egyik fülkében azt a grafittot, mely megörökíti azt, hogy azon magyar vitézek,­­ a­kik Savoyai Jenő vezérlete alatt hazánkból­ kiverték a pogány törököt, elzarándokoltak Ró-­­­mába és a vértanuk sírjánál ezen szerencsés­ eseményért „Te De­um“ ot tartottak 1716. évi szeptember 7, 10. és 21-én. Fel vannak sorolva a résztvett magyar vitézek nevei és azon nagy tudós régész M­aran­g­on­i neve is, a ki akkor kalau­zolta a magyar előkelő vitézeket. Szerző előze­tesen mindazokat a régi nevezetes magyarokat elvonultatja előttünk, a­kik Szent István óta hazai vonatkozású ügyben az örök városba zarándokoltak ; továbbá előadja azokat a közle­m­ényeket, melyek között Jenő herczeg a magyar huszárokkal azt a győzelmet aratta a törökök fölött, melyért utóbb a római katakombában hálát mondtak. Thaly Kálmán egy minapi országgyűlési beszédje szerint is hazánk hálával tartozik XI. Incze pápának és Jenő savoyai herczeg emlékének, mivel ezek hatalmas támo­gatásának köszönhetjük hazánk felszabadítását a török uralom alól. Ez­en világraszóló események ékesen szóló emléke a Récsey ismertette római felirat. — A kolozsi képviselőválasztás. Dózsa Endre alispán április 14-ére hívta össze Kolozs­­vármegye központi választmányát, hogy intéz­kedjék a B­ó­n­i­s István elhunytával megürese­dett kolozsi mandátum betöltése iránt. A köz­ponti választmány meg fogja állapítani az új vá­lasztás időpontját és megteszi a többi szükséges előkészületeket. A választás még­­e hó folyamán meg fog történni. A „Nemzeti Hírlap“ értesülése szerint báró Jósika Gábor a leg­közelebbi vasárnapra értekezletre hívta össze a kolozsi kerület szabadelvű pártjának vezető em­bereit, hogy tanácskozzanak a képviselőjelölés ügyében. Arról a budapesti forrásból került hír­ről, hogy a Zsoforsi választók báró B­á­n­f­f­y Dezsőt óhajtják felléptetni, m­eddigelé éppen a kolozsi kerületben nem tudnak semmit az emberek. És mivelhogy nem tudnak még erről sem, tehát annál kevesebb alapja van annak a további híresztelésnek, hogy báró Bánffy „nagyon való­színűen“ könnyen és ellenjelölt nélkül fog meg­­választatni. — Most hagyta el a sajtót a marosvásár­helyi Székely-Társaság első évkönyve. A társa­­ság eddigi munkásságának ismertetése mellett tartalmazza az összes Székely-Társaságok szék­helyének és tiszti karának névsorait s a Székely­földet vagy népét tárgyaló művek repertóriumát is A 11 évre terjedő művet 1 korona 20 fillér beküldése ellenében portamentesen küldi meg a társaság.­­ Ugyancsak most adta ki a társaság a Székelyföldön a tanítók számára kijelölt nyári üdülő­helyek ismertetését, egy kis füzetben 17 ilyen vidék van felsorolva s az ottani elhelyez­kedés minden részlete föl van tárva b­enne. E füzetet dijtalanul küldi meg a társaság minden­kinek, ki aziránt hozzá fordul. — A cserebogarak irtása. A földmivelésügyi miniszter rendeletet bocsátott ki, melyben a Cserebogaraknak és ezek lárvájának irtására a szükséges felvilágosítást és utasítást megadja. Ezt a rendeletet a városok és községek elöljáró­ságai falragaszok útján fogják a közönséggel közölni, hogy a káros pusztítások ellen minél szélesebb körben hatásosan védekezhessenek . Lefőzött tolvaj. Nagy a vigyázat a magyar királyi államvasutaknál, de még­sem oly éber, hogy kisebb-nagyobb kihágások ne történjenek az állomásokon A minap este egy csirkefogó valahogyan belopózkodott a kolozsvári állomás északi felén a rácsokon a peronra. Czélja volt egy al­kalmas pillanatban rejtekhelyéről kiugrani s el­emelni egy darabot a peronra helyezett csomagok közül. Tizenegy óra felé járt. A fáradt, bágyadt tekintetű utasok a Brassóból jövő gyorsvonat érkezését várták. Egy-két kalauz vörös lámpás­sal, hóna alatt a vörös zászlóval álmosan ban­dukolt le-fel a peronon. Távolabb két vasúti alkalmazott a postai csomagokat hajigálta egy­másnak. A csomagok nagy rakásba hevertek egymás mellett a földön. A munkás háttal állt a nagyobb részének. A csirkefogó, mikor egy-két kupé tologatása zajt okozott, elérkezettnek vélte a pillanatot és előbújt rejtekhelyéből. Oda sompolygott a mál­­házókhoz. Kiszemelt egy jókora csomagot és elillant vele. Az állomás hátterében megvizsgálta. Egy nagyságos urnak volt czimezve s az volt ráírva: Tartalma önműködő harmonika. A csirkefogó szeme felcsillant s már érezte a torkán a kelle­mes érzést, a mit a finom szesz idéz elő. Szen­tül hitte, hogy az önműködő harmonikát jó drá­gán megveszik s egy hétig hegyen-völgyön lako­dalom lesz. Betoppan egy korcsmába a Ferencz József­­uton. Bizalmasan rá­kacsint a vörös hajú korcs­­márosra, s gyorsan áldozni kezdi a gondal ös­­­szepakolt csomagot. Egyszer csak . . uramisten . . . valami halk nyöszörgés . . . oly vékony mint a czérna s olyan fájdalmas, mint a kisgalamb nyögése. — Szent ég . . . ez . . . egy eleven kis poronty . . . kiáltotta önkivületben az éji alak. Kirohant a korcsmából. Felelős szerkesztő: Málik Loránd SZÉKELY NEMZET. 51. szám. Tájékoztató! A bölöni takarékpénztár igazgató­sága és felügyelő-bizottsága ezennel tu­datja az érdekeltekkel, hogy a bölöni taka­rékpénztárt 1904. ápril 7-re virradólag be­töréses lopás érte. Az igazgatóság és fel­ügyelő-bizottság alulírt napon tartott együttes ülésében megállapította, hogy az elvitt kész­pénz 1167 kor. 77 fillér volt. Az összes feljegyzési, pénztári fő- és segédkönyvek sér­tetlenül megvannak. Az intézet károsodása teh­át a szekrény­ben levő 1167 kor. 77 fillér készpénz. A pénzintézet ügyeinek szokásos lebonyolítása ennélfogva az üzleti napokon, minden fennakadás nélkül fog továbbra is folytathatni. Bölön, 1904. ápril hs 8-án. A bölöni takarékpénztár igazgatósága és felügyelő-bizottsága. Tizenhárom darab hagyaték felosztás miatt szabad kézből ELADÓ. Bővebbet a kiadóhivatalban. ^FONTOS! Hí­­rj. Oszt­ály­sor­sj­egytulaj­donosok • figyelmébe! Lukács Vilmos f­elárusitó kiadásában megjelenő napi gyors- nyereményjegyzék, mely a magyar kir. szabad. Osztálysorsjáték összes kisorsolt számait tartalmazza, a m­árcz. 23-tól április 20-ig far­é­­­fokozás alatt nálam kapható. Mindenki, ki a következő XIV-ik sorsjátékra nálam osztálysorsjegyet vásárol, ilyen listát a fohúzás tartama alatt már most naponta ingyen kap. Ajánlok egyidejűleg Osztálysorsjegyeket LUKÁCS VILMOS budapesti bankházából a következő XIV-ik sorsjáték 1. osztályára 1 nyolczadot 1 negyedet 1 felet 1 egészet á 1.50 k. á 3.— k. ~~ á 6.— k. á 12— k. Benkő Endór, Sepsiszentgyörgy.

Next