Székely Nemzet, 1906 (24. évfolyam, 1-84. szám)
1906-05-30 / 81. szám
Május 30. Ezután Lugossy Irén brassói IV. oszt. tanuló Tompa: „Isten akarata“ czímű költeményét szavalta, mély, igaz érzéssel, nagy elismerést aratott. Ezt követőleg Szent-Iványi Zsuzsika, Veres Margit V. Lászlót szavalták, Csánki Sárika zongorán kisérte; nagy hatást értek el, az énekkar kifogástalan volt. Jakab Róza brassói polg. isk. tanuló „A jótékonyságról“ írt alkalmi munkát, a szív és lélek nemessége tükröződött benne, alkalomszerűsége, csinos szerkezete méltó elismerésben részesült. Nem válik a többiek rovására, ha kiemelem, hogy ezt követőleg Balogh Ella kézdivásárhelyi II. oszt. tanuló Jakab Ödön: „Csak várja, egyre várja“ czimű gyönyörű költeményét oly naivitással, oly érzéssel adta elő, hogy azzal a frenetikus tapsot kiérdemelte. Majd a hosszufalusi leány növendékek énekkara következett. K 11 -éni Erzsébet tanítónő vezette s a szépen betanult, kifogástalanul előadott darab dicséretére válik a vezetőnek is, a növendékeknek is. Váradi Antal: „Petőfi visszatér“ czimü költeményét Laczhegyi Zoltán hosszufalusi V. oszt. tanuló adta elő, nagyobb lelkesültséggel, mint a mekkorát az ő kora feltételez. Felméri Irén brassói IV. oszt. tanuló élénk rokonszenvvel fogadott szavalata után Meitner Leona és Pánczél Berta brassói tanulók zongorajátéka bilincselte le a figyelmet. Majd melodráma következett- Petőfi a Hortobágyon. Vértes Rita és Fejér Erzsi Csíkszeredai növendékek adták elő. Nagy hatást értek el. Befejezőül a hosszúfalusi polg. iskola leánynövendékei „Irénke születésnapja“ czímű egy felvonásos vígjátékot adtak elő. Tapsvihar jutalmazta őket. A gazdag programm, annak kifogástalan előadása nemcsak a növendékek, hanem a derék tanári kar érdeme is. Nagy munkát fejtettek ki, hogy egymást megismerjék. Az eredménynyel meglehetnek elégedve. Hogy a szakemberek ez ismeretet hogyan fogják értékesíteni, azt ők tudják, miénk az a jóleső meggyőződés, hogy gyermekeink nevelése jó kezekbe van. Köszönjük nekik a fáradságot, melylyel nekünk egy maradandó kedves emléket szereztek. TÁVIRATOK. A kormány programja. Budapest, május 29. Nagy érdeklődés mellett Wekerle miniszterelnök állt fel szólásra, kijelentve, hogy azért vállalkoztak kormányalakításra, hogy az alkotmányt megmentsék. A kormányzásra eddigi közjogi alapon vállalkoztunk ; ama nagy nemzeti eszméket, melyek most a közvéleményt uralják, ezen átmeneti időszakban nem valósíthatjuk meg, mindamellett ezen eszméket sértetlenül megőrizzük. (Lelkes éljenzés.) Ezután a miniszterelnök előterjeszti bő és gazdag reformprogramját. Elsősorban a választójog reformját és az általános szavazati jog alapján viszi keresztül, és jó gondot fog fordítani a kormány a megyei és községi autonómia megszilárdítására és a választások feletti bíráskodás érvényét meghosszabbítandja Közgazdasági szempontból az ipart fejleszti, törvényhozási úton előmozdítja a kivitel fejlődését, reorganizációja is tervbe vétetik. A kivándorlást csökkenteni óhajtják azáltal, hogy munkára alkalmat adnak. Pénzügyi szempontból kijelenti, hogy a személyes jövedelmi adót progresszív alapon rendezi. Adóreform által várható bevételi többletet a legalsóbb néposztályok adóterhének csökkentésére használják. A valutarendezést illetőleg kijelenti a miniszterelnök, hogy a legkisebb megkezdődik. Készfizetéseknél a 10 és 20 koronás bankjegyek forgalma csökkentetik. Ausztriávali viszonyunkat illetőleg a tárgyalások megindulnak, hogy a vámszövetség helyébe vámszerződés lépjen. (Éljenzés.) Végül kéri a koalícionált pártokat, hogy támogassák a kormányt programjának keresztülvitelében. (Pár perczig tartó éljenzés.) A miniszterelnök nagyhatású beszéde után, mely fokozta az egész Ház tetszését azzal, hogy minden vonalon SZÉKELY NEMZET kidomborította a magyar állam jellegét és önállóságát, az elnök szünetet rendelt el, mely után a függetlenségi párt nevében Thaly Kálmán nagy elismeréssel szólt a miniszterelnök programjáról, kijelentve, hogy a függetlenségi párt a kormányelnök becsületes törekvéseit támogatni fogja. Széll Kálmán az alkotmánypárt nevében elismerését fejezte ki a program felett, mely—úgymond — csillogó, fényes, és gazdag. Rakovszky István a néppárt nevében kijelenti, hogy a kormánynak olyan programja van, amelyet minden körülmények között támogatni kell. Dionoleczky Guidó a horvátok nevében kijelenti, hogy bizalommal viseltetnek a koalíciós kormány iránt. Az elnök ismét szünetet adott, mely után Manar Gyula nagy zajban kijelenti, hogy a nemzetiségiek nem viseltetnek bizalommal a kormány iránt. Apponyi Albert születésnapja, Budapest, május 29. A képviselőházban ma nagy lelkesedéssel fogadták Apponyi Albert kultuszminisztert, aki ma ünnepelte hatvanadik születésnapját. Mikor az ülésterembe lépett, a függetlenségi párt percekig tapsolt és éljenzett. A képviselőházból. Budapest, május 29. Szünet után Hodzsa Milán jelenti ki, hogy nem viseltetik bizalommal a kormány iránt. Elnök a vitát bezárja, mire Wekerle miniszterelnök beterjeszti az indemnitásra és a horvát pénzügyi egyezményre vonatkozó javaslatot. Kossuth Ferencz beterjeszti azutonóm vámtarifa és a külföldi szerződésekre vonatkozó javaslatokat egy nyilatkozat kíséretében, melyben elvei fentartását hangoztatja. Darányi Ignácz földmívelésügyi, Jekelfalussy honvédelmi miniszter pedig az újonczjutalékra vonatkozó javaslatot terjeszti be. A miniszterelnök a Ház munkaprogramjára vonatkozó rövid előterjesztése és Holló Lajos felszólalása után az ülés véget ért. MAPI HÍRÜK: Sepsiszentgyörgy, május 30. — Zágoni Szentkereszty Stefánia báróné halála. Már megemlékeztünk arról a mélyen lesújtó gyászesetről, mely érte vármegyénket a senkültlelkü, nemes lélek elszállásával. Mint értesülünk, a temetésre igen nagy előkészületeket tettek Kézdivásárhelyen, ahol a megboldogult bárónőnek nagy alkotásai hirdetik örök időkre a nemesen gondolkodó érdemeit. Haláláról, amely Budapest egyik szanatóriumában következett be, a következő gyászlapot adták ki: A háromszokvármegyei „E r zsébet” árvaleánynevelő intézet, a kózdivásárhelyi munkaképesen szegények „Báró Szentkereszty Stefániámonorrók háza“, a kózdivásárhelyi „Rudolf-kórház“, a kózdivásárhelyi „Oltáregyesület“, a vöröskereszt egyesület „Kózdivásárhely vidéki választmánya“ elnökségei, tisztviselői és igazgató választmányai, lélekben mélyen megilletődve, szívükben égő fájdalommal, a soha el nem múló kegyelet igaz érzéseivel tudatják, hogy ezen emberbaráti nemes intézmények halhatatlan érdemeket szerzett alapító elnöke, a humanizmus lángoló lelkesedésű apostola, méltóságos zágoni báró Szentkeroszty Stefánia úrhölgy az Erzsébetrend és a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa, tiszteletbeli alapítványi hölgy, Kézdivásárhely város díszpolgára, stb. stb. folyó hó 26-án este 10 órakor, Budapesten, hosszú ideig tartott súlyos szenvedések után, angyali lelkét visszaadta Teremtőjének. Egész életét Istennek tetsző nemes cselekedetek gyakorlásában, az árva- és szegényügy, a vallás és humanizmus szolgálatában töltötte el. Százak és ezrek lelkét mentette meg a megsemmisülés örvényéből ; ifjúságának igéző pompáját, báját, nemes szivének égő szerelmét, áldott lelkének kiapadhatatlan jóságát, mind mind, az emberszeretet oltárára rakta le örök áldozatul, s a mig ,égő gyertyaként önmagát emésztve föl, a szenvedő emberiség ezreinek gyújtotta meg az élő hit, a krisztusi szeretet magasan lobogó világát: az őnagy lelkére órákon át a legsúlyosabb földi szenvedések sötét fátyola borult. Most végre eljött érte a Megváltás angyala, szép lelkét fölvitte az Isten trónjához. Jó szelleme, nagy alkotásaival megszentelt emléke azonban örökkön örökké fog élni e város, a vármegye fiai és leányai szivében, lelkében. Báró Szent kereszty Stefánia halhatatlan! Kiszenveri ott testét magába záró koporsóját május 30-án, szerdán délben 12 óra 41 perczkor fogjuk a kézdivásár♦ * * A boldogult főúri nőnek, ki egész életét a jótékonyságnak szentelte — holttestét a mai déli vonattal szállítják Budapestről Kézdivásárhelyre. A vonat d. e. 10 órakor érkezik Sepsiszentgyörgyre, ahonnan számosan fogják elkísérni utolsó útjára a nemes báróné koporsóját. Háromszék vármegye közönsége részéről Szent-Iványi Miklós alispán és Vajna Miklós vm. főjegyző képviselik a temetésen és helyeznek koszorút a nemeskeblü honleány sírjára. Kézdivásárhelyen a koporsót a vasútállomásról egyenesen a kantai róm. kath. templomba szállítják, a honnan az egyházi szertartás végeztével a temetési menet az Új utón levő „Erzsébet“ árvaleányházhoz indul, amelynek kertjében fogják átadni az örök nyugodalomnak a boldogult porrészeit. Ott az általa létesített jótékony intézet kertjében jelölte meg ő maga sírhelyét. Végakaratának mindenben eleget tenni igyekszik a hálás kegyelet. Béke poraira a boldogult nemes szívnek! — Május szeszélye. Közmondás szerint: esős május hoz áldást Háromszéken. Ha áll ez a jóslat, akkor bőséges termésre van kilátás, ámbár, hogy a sok esőzés aggodalomra ad okot. Mert sok helyen a dús rozstáblák máris elhültek a kövérségtől s nem egy helyen viz járta meg a gyönyörű réteket. Szombaton is két zápor hullott le s azóta is naponként van egy-két hatalmas eső. Érdekes jelensége volt ennek a szeszélyes májusnak, a midőn a szombaton délben még sötét Bucsesd hegység egész teteje a zápor után fehér színben ragyogott le a napfényben. Erős hóréteg alakjában lepte meg a magas hegységet a csapadék. — Főúri nász. Andrássy Géza gróf és neje szül. Kaunitz Eleonóra grófné szépséges leányát, Maricza grófnét tegnapelőtt jegyezte el a Bécs melletti Badenben Liechtenstein János herczeg cs. és kir. sorhajóhadnagy, Liechtenstein Alfréd herczeg fia. A vőlegény öcscse Liechtenstein Alajos herczeg ulánus kapitánynak, a ki Erzsébet Amália főherczegnőt vette nőül, így Andrássyék sógorsági viszonyba kerülnek az uralkodóházzal. A menyaszony ünnepelt tagja a magyar főúri társaságnak, nagyműveltségü fiatal hölgy, lelkes hive a zenének s maga is mesterien játszik hegedűn. Uj törvényszéki biró. A király Bodó Farkas marosvásárhelyi Ítélőtáblás tanácsjegyző albirót a kézdivásárhelyi törvényszékhez bíróvá nevezte ki. — Városi közgyűlés: Sepsiszentgyörgy r. t. város képviselőtestülete f. évi junius hó 1-én (pénteken) délelőtt 8 órakor a város tanácskozótermében rendes közgyűlést tart, az alábbi tárgysorozattal: Sepsiszentgyörgy város és Szemerja városrész 1905. évről szóló közpénztári és ezzel kapcsolatos összes számadásait előterjesztik, hasonlóan a városi árvaszéki gyámpénztár összes 1905. évi számadásait. A városi tiszti nyugdíjalap 1905. évi számadása. Bazár újjáalakításának felülvizsgálati iratai. A Zeibig J. F. által kihasznált erdőterületnek átvételéről javaslat. Rendezett t. városok kiküldött válaszmányának ülésére meghívás. Ganz-czég szerződése a villanyvilágítás ügyében. Vízvezeték ügyében előterjesztés. Lux Gyula beterjeszti kiegészített városi térképeit. Szabályrendelettervezet a lókus-mészárszékekről. Opra Miklós illetősége ügye, Pálfi Lajos illetősége ügye. A harmandik gyógyszertár felállítása tárgyában belügyminiszteri rendelet. Özv. Kelemen Józsefné, Tódor Ferencz, Kaufmann Henrik, Krausz György, Komsa Miklós, Mülbrcher Vilmos, Fűzi Mihály, Hugh Frigyes, Kiss Lajos és Hunyadi János települési kérései. Polgári leányiskola igazgatónőjének segély iránti kérése. Sass József főjegyző kérése szabadságidőért. Dr. Bogdán Andor, II. tanácsos hasonló kérése. Gyárfás László, aljegyző hasonló kérése. Sikó Lajos írnok kérése szabadságidő és segélyért. Esetleges elnöki bejelentések. — Esküvő. Goldstein József előpataki birtokos és gyógyvizbérlőnek szép leányát Piroskát, junius 5 én veszi feleségül Enyedi Simon Marosujvárról. Szerencsét kívánunk a kötendő frigyhez. — Nyugalomba vonuló alispán. Csik vármegyének hosszú időn keresztül Becze Antal volt az alispánja, aki a változott politikai viszonyokra való tekintettel beadta nyugalmaztatása iránti kérvényét, melyet Andrássy Gyula gróf belügyminiszter véglegesen elintézett, jóváhagyva a vármegyének az alispán nyugdíjaztatására vonatkozó határozatát. Itt említjük meg, hogy Csík vármegye főispáni székét a legközelebbi napokban már betöltik. Főispánná — mint értesülünk — a függetlenségi párt egy agilis fiatal képviselő tagját, Ká 11 ay Ubul veszprémi képviselőt fogják kinevezni. — A székely kereskedelmi és iparkamara gyűlése. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara közgyűlését nagy érdeklődés mellett folyó hó 25-én tartotta meg. Tauszik B. Hugó elnök örömének adott kifejezést, hogy hazánk politikai és kormányzati életében a kereskedelmi és ipari élet munkásait is igaz megelégedéssel eltöltő fordulat állott be és hogy a közgazdasági ügyek vezetésére Kossuth Ferencz vállalkozott, kitől méltán és joggal remélhetjük hazánk közgazdasági felvirágoztatását. Bejelentette egyben, hogy az elnökség az új kormány kinevezése után nyomban üdvözlő táviratot küldött a kereskedelmi miniszternek, sőt a hazai kamarák küldöttségében is tisztelgett nála, mit a teljes ülés helyesléssel vett tudomásul. Tárgyalás rendén bejelentette az elnökség, hogy a Voigtländer és Goldberger-féle alapítványokért a kerületből összesen 29 folyamodvány érkezett be, miket a rendes határidőben felterjesztett, hasonlóképpen pályázat hirdettetett a kamara kerület részére engedélyezett 600 koronás külföldi tanulmányúti ösztöndíjra, minek odaítélésére nézve az elnökség megtette ajánlatait. A tanoncz- és segédmunkakiállítás ügyében úgy határozott a közgyűlés, hogy azok czélszerűségi és financziális szempontokból három évenként legyenek megtartva és pedig úgy, hogy előbb helyi kiállítások, azután a kerületi és a legkiválóbb munkákból országos kiállítások rendeztessenek. Tárgyaltatott a bukaresti kiállítás ügye, melyben a közvetlen szomszédságban levő Székelyföldnek részt kell venni, s aminek előmozdítása czéljából a magas térdijak pótlásához a kamara támogatást kért és kapott, daczára az idő előrehaladottságának. Indokolatlanul hiányzik a sepsiszentgyörgyi székely szövőgyár. A látogatás érdekében is a kamara akciót indít. Jelentés létetett a székely fiúk ipari pályára helyezése és nevelése kérdésében, mit már több mint egy évtizede nagy buzgalommal vezet a kamara. Kapcsolatosan jóváhagyta a közgyűlés a költségekről és a nevelendő iparosok segélyezésére gyűjtött alapról tett elszámolást. A székely iparalap 10.629 kor. 88 fillérre emelkedett a legutolsó adományozásokkal. Folytatólag az államsegélyért folyamodott iparosok kérését vették tárgyalás alá s bírálták el helyszíni adatok alapján. Tudomásul vették, hogy a kereskedelmi kormány a kamara kerület részére régi ipari munkások és segédek jutalmazása czéljából négy egyenként 100 koronás jutalmat engedélyezett, mire a pályázat kiíratott. Javasolja a közgyűlés, illetékes helyen országos mezőgazdasági ipari kísérleti állomás létesítését, helyi forgalom számára ol ésó levelező lapok kiadását, postatakarékpénztári számozatlan befizetési lapok elhelyezését minden postatakarékpénztári fióknál, kereskedő ifjak számára külföldi tanulmányúti ösztöndíj alapítását. A székelyudvarhelyi ipari szakiskola felügyelő bizottságába Gyertyánffy Gábor és Perzsán János, a marosvásárhelyi kir. törvényszék területére kereskedelmi ülnökökül Bürger Albert és Váradi Márton alelnökök küldettek ki. Levelező tagokul megválasztották Benedek Kálmán parajdi bányamérnök és hivatalfőnököt, valamint Sándor Kálmán ny. kir. táblai bírót. Jelentés létetett arról, hogy a keresk. minisztériumból indult székely iparfejlesztési akczió nyomán alakult bizottság megállapította azokat az iparágakat, melyek a kamara kerületében fejlődésképességgel bírnak s elsősorban felkarolandók, valamint, hogy mely városokban és községekben minő iparágakra fordítandó gond elsősorban. Ennek kapcsán a titkár kiküldetett a viszonyok tovább tanulmányozására és államsegély kéretett a vele járó költségek fedezésére. Elhatározta a közgyűlés, hogy a honvédségi bakancsszállítás pályázatánál felmerülő munkálatokat szokott módon tovább is végzi. A Székely Társaságok Szövetségének mozgalmához a közgyűlés örömmel csatlakozott s kapcsolatosan elhatározta, hogy a Kolozsvár—Marosvásárhely—Sepsiszentgyörgy—Konstanczai vasút kiépítését a kamara is feliratban kérelmezze. Több kisebb ügy letárgyalása után a gyűlés véget ért. — Kiss Ernő szobrának lelepzése. Nagybecskereken május 27-én folyt le nagy ünnepélyességek között Kiss Ernő 48-as honvédtábornok szobrának leleplezése. A szoborleleplezésre, majdnem az egész Délvidék intelligencziája egybesereglett, de képviselve volt több helyi vasúti állomástól a kézdivásárhelyi róm. kath. templomban fölállított ravatalra behozni s onnan d. u. 3 órakor — végakarata szerint — legszebb alkotása: az árvaház kertjében levő sírboltba, örök pihenésre elhelyezni. A ki egész életét az emberszeretet virágainak ültetésében, gondozásában töltötte el, annak koporsóját tegyük virágok közé! Jöjjetek el mindnyájan, kísérjük el utolsó útjában, sírját pedig borítsuk el szeretetünk soha el nem hervadó virágaival, öntözzük meg igaz kegyeletünk fájó könnyeivel! Jártok, imádkozzunk eretta! Kézdivásárhely, 1906. május hó 28 án. 81. szám.