Székely Nép, 1907 (25. évfolyam, 1-158. szám)

1907-02-27 / 32. szám

32. szám ezen termelő szövetkezetei, községi munkatelepei az állam, a törvényható­ság, községi testületek, gazdasági egye­sületek részéről legmeszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesítendők. Hiszen fájdalom, alig van év, hogy az állam, a törvényhatóságok és közsé­gek télvíz idején ne lennének kény­telenek, a munka és ezzel járó kere­sethiány folytán nagymérvű segélyt a munkások között kiosztani — ez az alamizsnaosztás pedig a bajt még job­ban elmérgesíti. A foglalkoztatási terek kiszélesítése, ilyen célú intézmények létesítése az egyetlen módja a munkáskérdés helyes megoldásának.­­ Aknamunka a háromszéki függetlenségi párt ellen. A „ Brassói Lapokban“ nem régen — bizonyára azon célzattal, hogy a három­szék­vár­megyei egyesült függetlenségi pártot, elnökének személyében diskreditálja — az a súlyos vád hang­zott el Szacsvay Gyula dr. pártelnök ellen, hogy politikai befolyását, meg nem engedett módon, jog­talan anyagi haszon megszerzésére használta fel. Bár a vád alaptalanságáról meg voltunk győ­ződve, csak most veszünk tudomást arról e helyen, mikor egyidejűleg a becsületében megtámadott férfiú által tett megtorló lépésekről is hírt adhatunk. Szacsvay Gyula t.i. — mint lapunknak most Kézdi­­vásárhelyről jelentik­—m­ég a diffamáló közlemény meg­jelenése alkalmával megtette a lépéseket, hogy annak szerzőjét kipuhatolja s érte felelősségre vonja. A ,,Brassói Lapok“ felelős szerkesztője, Moór Gyula megtagadta a cikk írójának megnevezését, mire dr. Szacsvay a lap ellen a bűnvádi fel­jelentést megtette. A vármegyei függetlenségi párt kerületi elnökei mult szombaton ugyanezen tárgyban értekezletet tar­tottak s kimondották, hogy a támadást alaptalan vádas­kodásnak tartják s azokkal szemben dr. Szacsvay Gyulát, a párt bizalmáról és szeretetéről biztosították. Egyébiránt dr. Szacsvay a cikk írója ellen a­kit Moor Gyula később a vizsgáló bíró előtt Janc­só Gábor kézdivásárh­elyi ügyvéd-jelölt sze­mélyében nevezett meg — az ügyvédi állásra vo­natkozó becsületsértés és rágalmazások címén a a marosvásárhelyi sajtó­bíróság előtt is megindította a sajtópert. Egyébiránt a székelyföldi sajtónak résen kell lennie a „Brassói Lapok“ érvtámadásaival szem­ben, mivel megelőző számunk híradása szerint már Elekes Béla főispánt is kikezdette s igy itt az ideje, hogy egyesült erővel lépjünk fel aknamunkája ellen. A Székely Nemzeti Múzeum egy éve. Sepsiszentgyörgy, február 27. IV. — Befejező közlemény­. — A könyvtárt adományaikkal gyara­pították : M. kir. Államnyomda (összes kiad­ványai), dr. Balló István (Csiksomlyó), m. kir. Belügyminisztérium, id. Bene István (Brassó), — Igen kérem....... Az a haszontalan fickó olyan sértően nyilatkozott egyik legkedvesebb tanítványomról, az az egyik volt tanítványom­ról.......Egy bájos leányról........... a­ki külön­ben, ha igaz, a menyasszonya ... — A Frey kisasszony ? — Igen, a Frey Olga kisasszony.... oh ha ismerné! Egy ideális lélek....... tele rajon­gással, önfeláldozással, a művészetnek lelkes szeretetével .... — Maga szerelmes volt bele ? — Nem tagadom — mondotta fejét lehajtva — talán most is az vagyok, nem tudom._nem is merek rá gondolni az én ezerkétszáz forint évi jövedelmemmel, az én elrajzolt orrommal, az én fakó arcszinemmel... az én..— Eh, hagyjuk........... — De hát miért ütötte pofon azt az Izsa fiút ? — Miért? Csak azért, mert azt mondotta, hogy neki nem kéne, ha az apjának nem volna Bicskén kétezer holdas birtoka........ Ha nem célozgatott volna arra, hogy valamikor én mi­lyen szerelmes voltam abba a leányba, ha nem kacagott volna azon, a­mi előttem szent, drága, felejthetetlen emlék......... Aztán felkelt és szikrázó szemekkel mon­dotta : — Sokat megbánhatok az életben, de azt a pofont soha!... És ha most itt állana előttem ... — Bocsánat — siettem közbevágni — ez az ügy lovagiasan el van intézve. Önök párba­joztak .. . — Fütyülök a lovagiasságra, főleg pedig a párbajra ... Ez az ügy huszonöt forintomba került... Az utolsó pénzembe ... Alig maradt egy koronám ... Tudja mit vacsoráztam ma este ? Egy fehér kávét három zsemlyével... Csöngetett és fizetett. A pincér a koroná­ból negyven fillért adott vissza... Kisteleki szomorúan nézegette a nikkel pénzt. •­­ Ebből — mondotta — húsz fillér a kapu­pénz — Marad összesen húsz fillér... — Mindegy — tette hozzá erős hangon nem bánom ... Az a pofon megéri, hogy meg­koplaljam ... Az a pofon felvidított, felemelt.. . Igen, az a pofon harmóniát teremtett a lel­kemben ... Becsületemre! Jó éjszakát ! SZÉKELY NÉP Benkő Mór, Cserey Ákos tanuló (Ákosfalva), Erdélyi Kárpát-Egylet, m. kir. Földm­ivelésügyi Minisztérium, Hadnagy István főgim­n. tanuló, Háromszékvármegye közönsége, Izr. magy. irod. társulat (Bpest), Jókai-nyomda-r.-t., "Keresk. Múzeum (Bpest), a képviselőház kiadóhivatala, dr. László Ferenc, Liszer Zsigmond, Magyar N. Múzeum, Magyar Védő-Egyesület, Múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa és szövetsége, Nagy György (erdőmester), Nagyszalonta elöljárósága, Orosz Endre (Apahida), Pap Mihály ny. csendőr­­ezredes, Kolozsvár (18 drb könyv, 76 drb füzet), Sándor Imre, Kolozsvár (Genealog, füzetek), Szentgyörgyi Dénes, Marosvásárhely (Székely Világ), Székely Mikó­ Kollégium, Sepsiszentgyörgy v. tanácsa, Szentiványi Gyula tanuló, Zayzon Ferenc, Zayzon Lázár (Kézdivásárhely). A társ­múzeumok kiadványaikat megküldötték. A sepsiszentgyörgyi ti­már ipar­­testü­let Múzeumunkban helyezte el 1829- ben kelt céhlevelét. Már korábban itt helyezte el c­é­h z­á­s­z­l­ó­j­á­t is. Vetési Lajos Bem tábornoknak 1849. ápr. 4-én Szászsebe­sen kelt rendeletét adományozta Múzeumunk­nak. Dr. Bálint Gábor kabard-magyar-latin szótárának teljes kéziratát és keleti utazásai alatt tett más kéziratos jegyzeteit szintén Múzeumunk­ban helyezte el. A könyvtár egész gyarapodása: 1153 drb, melyből könyv 1027 drb, a többi hírlap, apró nyomtatvány, térkép, kézirat és oklevél. II. Régiségtan. Görög és római érmeink meghatározásánál régóta nélkülöztük Mionnet 18 kötetes numizmatikai nagy munkáját. A Fő­felügyelőségtől nyert engedély alapján a régi­­ségtári segély legnagyobb részét ezen kiváló mű megszerzésére fordítottuk. Őskori gyűjteményünk Dálnok, Sepsi­szentgyörgy (Őrkő, Eprestető) és Réty te­rületéről gyarapodott 24 drb tárgygyal. (Be­­küldötték Benkő Gábor (Dálnok), dr. László Ferenc, Gödri Ferenc és Edelstein József (Réty). Antos János abonyi birtokos a tószegi őste­lepről az idén is 4 drb agyagedényt küldött. Dr. Bodor Tivadar utján Szegedy— M­a­s­z­á­k Hugó márkosfalvi Barabás Miklós hírneves festőművész örökéből néhány, értékes Barabás-relikviával gazdagította gyűjteményün­ket. Iparművészeti és történelmi szempontból legértékesebb közöttük egy domborművű, sárgí­tott juharfából készült szivarszipka, melyet 1850- ben aradi fogságából Móricz Sándor honvédalez­­redes küldött barátjának, Barabás Miklósnak. A szivarszipkán rajta van B M. képmása. Készí­tője Móricz Sándor. Az ereklyéhez tartozik még egy kacor, egy ivókürt s egy fából készült mogyorótörő; az előbbi kettő B. M. használati tárgyai voltak, utóbbit ő maga készítette. Bara­bás fényképészeti műterméből való 29 drb fény­kép. Barabás festménye után készült egyik met­szet őt magát, a másik gyermekeit ábrázolja. (Az ereklye-tárgyak részletes leírása megjelent a „Székely Nép“ 1906­ évi 38-ik számában). Magy­ari Károly tanuló Maksáról 1 drb nyílhegyet, 2 ezüstérmet, 4 drb Kossuth-ban­­kót, Nagy Mózes 1 pecsétgyűrűt, Kese Lajos 2 drb ezüstérmet, Vásárhelyi Samu 3 drb érmet, J­a­n­c­s­ó Mózes 5 drb érmet adomá­nyoztak. S­za­c­s­vay Gyula (Kézdivásárhely) Guyon Richárd acélsarkantyúját, Zayzon Ferenc Kovács István kapitány 2 drb katonai érdemkeresztjét Múzeumunkban helyezte el. N­u­b­e­r K. F. numizmatikustól csere útján 1 drb havasalföldi és 1 drb szerbiai ezüstga­rasért 1 drb havasalföldi, 6 drb Árpádházbeli s 4 drb vegyesházbeli magyar ezüstérmet szereztünk be. Ugyanő 4 drb amerikai Kossuth-bankót kül­dött adományképen. Vétel útján szereztünk még 1 drb romániai ezüstérmet. Összes gyarapodás a vásárolt érmészeti szakmunka leszámításával, mely a könyvtár állományához tartozik: 1155 drb. III. Néprajzi gyűjtemény. A Székelyföld te­rületén néprajzi gyűjtéssel megbízott múzeumőr az erre a munkára kijelölt nyári időszakban egyéb hivatalos elfoglaltsága miatt csak kis körben végezhette munkáját s igy a gyarapí­tási segély jó részének felhasználása az 1907. évre maradt. Vásárlás útján szerzett tárgyak: 1 drb faásó, 1 drb eszteke, 1 drb gereblye, 1 drb járom, 4 drb sótartó kéregből, 1 drb bőrtarisznya, 1 drb sóbéka, 6 drb csempe, 7 drb cserépedény, 1 drb szék, 1 drb edényhordó-kantár, 2 drb porong, 3 drb rovásos guzsaly, 2 drb varrottas párnacsap, 14 drb fénykép. Gyárfás László 1 drb emberfejjel díszített máktörőmozsarat (1822- ből), Gazda György tanuló 1 drb gyümölcs­tartó kaszát, dr. Kiss Ferenc Demeter Róza hagyatékából 2 drb diszitett mongorló fát (1805- ből), 3 drb díszes fakanalat, P­é­t­e­r Pál (Miskoc 2 drb fényképet, özv. Cserey Ákosné 1 drb üveget, gróf Nemes Jánosné (Hidvég) 1 drb bölcsőt és 1 drb fiókos ládát, G­y­u­l­a­i Ferenc 1 drb fényképet adományozott. Összes gyara­podás: 59 drb tárgy. IV. Képzőművészeti gyűjtemény. A „Modern Festők“ 1906. évi folyamán kívül dr. Bálint Gábor adományából 267 drb, Zayzon Ferenc adományából 5 drb, Szentiványi Gyula adományából 4 esrt, és Szegedy—Ma­szák Hugó adományából 2 drb metszettel gyarapo­dott ez a gyűjtemény­ A Jókai-nyomda aján­dékából kaptuk Gyárfás Jenőnek egy kisebb olajfestményét és Gyárfás Győzőnek egy toll­­rajzát. Ezt a gyű­jteményosztályt gazdagítja mú­zeumunk néhai alapítójának özv. Cserey Jánosné­­nak, továbbá múzeumunk néhai nagy támogató­jának, Potsa József főispánnak Gyárfás Jenő festőművész által megfestett életnagyságú képe. Összes gyarapodás : 284 drb. V. Természetrajzi gyűjtemény. Dr. Lend Adolf műintézetében preparáltattunk 2 drb rókafiut 1 drb nyaktekercset, 1 drb kékvarjút, 2 drb pettyes vízicsibét, 1 drb egerész­ölyvet, 1 drb harist, 1 drb kecskefejet, 1 drb uráli baglyot. A v­a­ll­á­s és közoktatásügyi miniszter úr a Főfelügyelőség ajánlatára Múzeumunkban helye­zett el állami letétképpen 1 drb emlőst, 32 drb honi madarat és egy nagyobb rovargyű­jteményt melyben van 1219 drb bogár, 129 drb egyenes­­szárnyú rovar és 151 drb külföldi lepke. Ke­si Lajos 1 drb lármás sast, 1 drb parlagi sast, dr Barabás Sándor 8 drb bogarat adományo­zott. A Múzeum költségén preparált madaraka V­é­g­h Endre, B­e­n­k­ő Pál (5 drb), Vásár­helyi Samu és Demeter Gyula küldte be Dr. László Ferenc 34 drb szárított virágos nö­vényt, H­a­b­á­n­y­i József (Jolsva) Vájna Mihály utján gömörmegyei lelőhelyekről 26 drb ásványt adományozott. A természetrajzi gyűjtemény gyarapítására kiutalt segélyösszegből a Főfelügyelőség előze­tes jóváhagyása alapján beszereztük a Termé­­szetrajzi füzetek I—XXIII. és a F­ö­l­d­­tani Közlöny I—XXX. évfolyamát. Mindkét folyóirat most már teljessé vált. Ugyancsak ily módon szereztünk be 15 drb rovartani szak­munkát is. A könyvek leszámításával ezen gyűjtemény­­csoport gyarapodása: 1612 drb tárgy. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, midőn mindazoknak, kik egy vagy más ado­mánynyal Múzeumunk gyűjteményeit az elmúlt évben gyarapították. Igazgató-Választmányunk nevében ezen a helyen is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Gyűjteményekben végzett munka. Múzeumunk gyűjteményeiben a helyiség­viszonyok tarthatatlan volta miatt rendszeres munkát végezni alig lehet. Az összes munka a folyó ügyek végzésén kívül legfőképen arra szorítkozik, hogy a tárgyakat beérkezésük sor­rendjében szakok szerint „Szaporodási jegy­zékébe vezetjük s ennek megfelelően szám­mal jelöljük. Gondoskodás történik, hogy ép­ségben maradásuk biztosítva legyen. A köny­veket s általában a könyvtári anyagot az 1906. évben IV. 641—1291. folyó­szám alatt, a régi­­ségtári anyagot I. 177—223. folyó­szám alatt, a néprajzi tárgyakat II. 1222—1249. folyó­szám alatt, a természetrajzi tárgyakat III. 251—307. s végül a képző­művészeti tárgyakat V. 6—12. folyó­szám alatt vezettük be a szaporodási leltárba. Tudományos intézetek s egyesek is több­rendben megkereséssel fordultak Múzeumunk­hoz. A Malonyai Dezső szerkesztésében meg­jelenendő „Magyar nép művészete“ c. mű számára néprajzi tárgyainkból készített 47 drb fényképfelvételt bocsátottunk rendelkezésre. A vidéki társintézetekkel az eddigi viszonyt igye­keztünk fentartani. Dacára a kiállításra teljesen alkalmatlan­­ helyiségeknek s az ebből kifolyó rendezetlen­ állapotnak, a múlt évben sem csökkent a kö­zönség eddigi érdeklődése. A kuruc­ kiállításon kívül máskor is a látogatók könyvébe történt be­jegyzések tanulsága szerint a helyi közönség s nyári időben az átutazó idegenek nagy száma­­ szemlélte meg gyűjteményeinket. Az elnökön és két múzeumőrön kívül az­­ Igazgató-Választmánynak jelenleg 8 tagja van.­­ Egyesületünk még nincsen s igy egyesü­leti működésről nem számolhatunk be. Az egye­­­­sület megalakítása céljából az előtanulmányok megtétették, hogy a szervezetben esetleg beálló változásokhoz képest a megalakítás lehető gyor­san legyen eszközölhető. Ez idő szerint Igaz­gató-Választmányunk végez minden ügyet. An­nak működéséről az I. részben beszámoltunk. Az évi zárószámadás és vagyonmérleg a felterjesztett F jelzetű mellékleten van összeállítva. Az évi jelentésen kívül az 1906. évben más kiadványunk nem volt. Az értékesebb adomá­nyokról s múzeumunk egyéb ügyeiről hírlapi tudósításokban számoltunk be. Régebbi kiadvá­nyaink jegyzéke az 1905. évi jelentésben s a Ma­gyar Minerva III. évfolyamában tétetett közzé. A Székely Nemzeti Múzeum Igazgató-Vá­lasztmányának 1907. febr. 18-án tartott gyű­léséből : Gödri Ferenc elnök. Dr. László Ferenc m­uzeumór. Zayzon Ferenc muzeumór. BELFÖLD. — február 27. a képviselők pihenése. A képviselőház ked­den a kiegyezés kérdésében tartott miniszter­tanács miatt nem tartott ülést. A mai rövid ülésen a kérvényeket tárgyalják s ezután egész addig nem lesz ülés, mig a bizottságok az előttük fekvő javaslatokkal nem végeznek. A Ház megbízásából ekkor az elnökség fog intézkedni a legköze­lebbi formális ülés összehívása iránt, mikor is a bizottsági jelentéseket átveszik. Barabás Béla válasza Vörösnek. A h­a- 1 a­d­ó-p­á­r­t­i kigyófészekből a Vörös László nyilatkozatában hangzott sziszegésre Barabás Béla egy újságíró előtt nyilat­kozatot tett. Vörösnek a kibontakozás esemé­nyeiben vitt szerepét ismertető nyilatkozatát Kossuth Ferenc t. i. figyelemre sem­mél­ 1907. február 27 tarta. Barabás e nyilatkozatában határozottá kijelenti, hogy sem Móra­y-H­o­r­v­á­t­h vele sem ő Kossuth Ferenccel nem közölt darabontokkal való együttes kabinetalakításr vonatkozó tervet. Hozzájuk nem jutott ajánló haladópárti miniszterek nevével. Tüntetés az önálló vámterület mellett A képviselőház hétfői ülésén a független­ségi képviselők lelkes tüntetést rendeztek a önálló vámterület mellett, mely még erősödőt akkor, midőn Lovászy Márton azt az indít­­ványt tette, hogy az önálló vámterületet sür­gető kérvények pártolólag adassanak ki a kor­mánynak. A tüntetés még szünet alatt is tartott Jedlicska lemondott. Az izgatásai révén ál­talánosan ismert Jedlicska Ferenc tót nemzeti­ségi képviselő egy pozsonyi hír szerint levele intézed választóihoz, melyben kijelenti, hogy mandátumát leteszi. Jedlicska, ki már hosszabb ideje Wörishofenben gyógykezeltette magát izgatásai miatt egyházi hatóságával is ellen­tétbe került Gazdátlan mandátumok. A szakcsi vá­lasztókerületben e hó 23-án tartott jelölő gyűlé­sen egyhangúlag L­e­x­a Zenó függetlenség pártelnökét jelölték. A szikszói kerületben pedig előreláthatólag Bárczay Andor föld­birtokos lesz megválasztva. Ankét a gazdasági munkáslakások ügyé­ben. Hétfőn délután e kérdésben több ország­­gyűlési képviselő, főispán, alispán és polgár­­mester részvételével a földmivelésügyi minisz­tériumban ankétot tartottak. A földmivelésügyi kormány 300,000 korona évi kamatösszeg hor­dozásával segíti a kérdés megoldását. Ez ösz­szeg 10,000,000 korona tőkének a kamatait képviseli. Háromszék múltjából. Balog Sándorról. A „Székely Nép* idei 5. számában „Andrád Sámuelről” című tárcacikkben ez a mondat áll: „Andrád Sámuel első­szülött fia Andrád Elek barátosi református papnak.“ E mondat utolsó része, azt hiszem, tévedésen alapszik. Mert A. Elek ugyan barátosi szüle­tésű volt, de itt megyés pap soha sem volt, hanem K­é­z­d­i­ M­a­r­t­o­n­f­a­l­v­á­n. Az A. Elek idejében pedig Barátoson Balog Sándor volt fungens pap. Barátoson 1758. augusztus napjaiban a Nemes Eklésia vásárolt egy uj harangot 118 Rénens forinton. Ezt a pénzt személyekre ve­tette a NI. Ekl. Egy személyre esett egy forint és 20 pénz. Az eredeti Regestrumban, a mely meg van, a Balog Sándor ur neve is előfor­dul a következő sorokban: „Istenes indulatjából Tisztele­­tes Balog Sándor ur adót 3­o­m m­ár­­j­ás­t, id est der. 102.* „Tiszteletes Sándor papné Asszony i­s d­er 102.* „In summa attak ketten flo, 2 d­e­r. 4.* Tudjuk, hogy a papok a megye kiadásai­ban nem igen vesznek részt, Balog Sándor sem tartozott részt venni, de „istenes indu­latjából* mégis fizetett. Barátos­falva 1764. die. 9-ra fbris, a Zágon­­nal való erdő dolgában a perköltséget szemé­­lyenkint felosztja, Balog Sándor ur is mint „egész személy* (birtokos és marhás gazda) fizetett két sustákot, id est der. 24. (A „fél személy” (gyalogszeres) fize­tett egy sustákot.) Balog Sándor a barátosi nemes Balog­család ivadéka volt, s mint ilyen, nemcsak a papi földeket, az úgynevezett kanonika porciót használta, hanem magán­birtoka is volt mint idevaló nemes személynek, ezért fizetett „az erdő költésire”. Balo­g Sándornak egy tenyeremnyi papíron a saját kezeirása is fenmaradt, a melyet én féltékenyen őrzök. E kis cédulán ez áll: „Ezen becsületes Eklésia szá­mára a kéregető becsületes instans­­nak adjon Megye Biró Uram a per­­s­e­l­y­b­e­l­i pénzből d­r. 18. 1756. 4 junii. Balog Sándor mp.“ (így­ a családnevében a „g“ után nem irt „h" betűt.) Bátor levél ezt a szerény észrevételt a történeti hűség megóvása céljából kockáztatni. Jfidó József, nyug. tanító.

Next