Székely Nép, 1913 (31. évfolyam, 1-143. szám)
1913-03-25 / 34. szám
34. szám o kozásában. Az új házszabály pedig a jegyzőkönyvi megrovást — amit az obstrukciók alatt valósággal illuzóriussá tettek — pénzbírsággal párosítja, minden megrovás egyúttal száz korona bírságot jelent. A Házból való kitiltás ne puszta kényszerszabadságolás már, mert napi húsz korona fizetésvisszatartással jár. És a kirekesztett képviselőt valahányszor a kizáratás lejárta előtt az országház épületébe — tehát nem az ülésterembe, ahová be sem eresztik, hanem csak a folyosóra — belép, ötötszáz korona bírsággal sújtják. A most kizárt képviselőket a napi húsz korona fizetéslevonás még nem sújtja, mert kirekesztetésük a múlt ülésszakban történt, de az ötszáz koronás bírságot hamar megkaphatják , ráadásul egyebet is, ha a képviselőházi őrséget lökdösni, ütlegelni kezdik, mint tavaly a rendőröket. A tintatartó. Nemsokára egy kis törvényszéki pikantéria is lesz. Április legelején tárgyalja a büntető törvényszék a képviselőházban most három éve rendezett tintatartó-botrányt, amelyben Khuen-Héderváry Károly gróf miniszterelnököt és Serényi Béla gróf földmivelési minisztert megsebesítették. A vádlottak sora a vizsgálat során egy jeles emberrel szaporodott; a Justh-párt és a koalíciós képviselőhöz egyik volt alelnöke, Mérey Lajos ez. Senki se gyanította, hogy ő is a papírvágó hősök közé keveredett. A tanukul behívott függetlenségi képviselők egyike vallotta rá, hogy tintatartót is, egyebet is dobott és mikor a tintatartót felkapta, ennek tartalma a tanú ruhájára ömlött. A vizsgálóbíró meginvitálta Méreyt, de ez megtagadta a vallomást s kijelentette, hogy ő csak a képviselőház, vagy egy parlamenti bizottság előtt hajlandó nyilatkozni, mert a dolog a képviselőház belügye. Díszebéd. A szövetkezett ellenzék március huszonhetedikén ad ismét életjelt magáról. Ezen a napon diszebédet rendez Kossuth Lajos emlékezetére. Mióta a bankkérdés miatt a koalíció megbomlott, a Kossuth-ünnepet csak a két függetlenségi párt tartotta. Jelentés a Székely Nemzeti Múzeum 1912. évi fejlődéséről és állapotáról. ii. A gyűjtemények gyarapodásáról a következőket jelentjük: Az 1912. évben a gyarapodás a következő: 1. Könyvtárnál 629 drb. 2. Régiségtárnál: 1072 drb. 3. Néprajzi gyűjteménynél: 189 drb. 4. Képzőművészeti gyűjteménynél: 6 drb. 5. Természetrajzi gyűj-teménynél: 747 drb, összesen 2637 drb. A gyűjtemények törzsanyagának állománya az 1912. év végén: 1. Könyvtárnál: 61.606 drb. 2. Régiségtárnál: 22.938 drb. 3. Néprajzi gyűjteménynél: 5613 drb. 4. Képzőművészeti gyűjteménynél: 489 drb. 5. Természetrajzi gyűjteménynél: 9516 drb. Összesen 100.162 drb. volt a legnagyobb ház árnyéka is, a napfény elkápráztatta, a forróság meg — úgy érezte, felforralta az agyvelejét. A rosszullét fogta el megint és fájdalmasan szorongatta a torkát. Az emberek pedig, akik sietve haladtak előtte, mellette és mögötte, úgy tetszett neki, mintha csak növelnék ezt a gyilkos hőséget. A mellékutcákba menekült előlük, de ahogy így céltalanul bolyongott ide és tova, visszajutott a nagy széles útra. Odatámolygott egy padhoz és a kimerültségtől szédülten rogyott le. A megroskadt emberek réveteg tekintetével nézett maga elé. Már most nem látott semmit a körülötte zsibongó életből és csak öntudatlanul, mint reflexió élt benne a gondolat, hogy ezek a sürgő-forgó emberek sietnek valahová, ebédelnek majd és ebéd után jólétben pihennek. Hirtelen a zsebébe nyúlt, keresett benne valamit. Mint valami lázas álomban merült föl előtte a busz korona emléke és ahogy hiába kereste, csüggedés szállta meg, eszébe jutott, hogy hiszen visszaadta. Fáradtan hajtotta le fejét. Ez az emlékezet kirántotta kábultságából és világosan, élesen, hasogatóan támadt fel benne a keserűség. Válogatott csúf nevekkel illette magát és a homlokára csapott brutális nagy haraggal, mintha valami nagy ellenségén követne el inzultust. — Oh én őrült ! Őrült! Talán nem is vették volna észre ! .. . És a keserűség nőttön-nőtt benne. Az éhség, ínség már nem bántotta, csak az a tudat gyötörte, hogy a pénzt visszaadta, pedig hát talán nem is vették volna észre. Apróra sorolta föl megint minden vágyát: a lakáspénzt, amely nélkül talán már nem is mehet többé haza, az ebédet, amely nélkül most koplal és így tovább. Most pedig, hogy mindezt elvesztette, könnyeket sajtolt szemébe a fájdalom, mely egyébként egészen olyan volt, mintha furdalta volna a lelkiismeret. Az 1912. évre kiutalt gyarapodási államsegély s az előző évi maradványok felhasználásáról beterjesztett 211/1911. számú elszámolásunkat a felügyelőség 472/1912. szám alatt jóváhagyó tudomásul vette. Az 1912. évre előirányzott gyarapítási államsegély felhasználására vonatkozó tervezetet 232/1912. szám alatt terjesztettük fel. Megerősítést nyert e tervezet 508/1912. szám alatt. Ennek megfelelően használtuk fel a rendelkezésre bocsátott segélyösszegeket. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a Főfelügyelőség ajánlatára 31970. szám alatti rendeletével az 1912. évre 2200 korona rendes gyarapodási segélyt utalt ki múzeumunk részére a következőképen megjelölt célokra és összegekben : a könyvtár gyarapítására 500 koronát, régiségtári szükségletekre 1000 koronát, néprajzi gyűjtésre 300 koronát, természetrajzi gyűjteményre 400 koronát. Erről minket a Főfelügyelőség 750/1912. szám alatt értesített; 236/1912. számú kérésünkre 507/1912. szám alatt a Főfelügyelőség rendkívüli segély címén a múzeumi helyiségek bérösszegének részben való fedezetére 800 koronát, 690/1912. számú kérésünkre 1007. szám alatt ugyancsak rendkívüli segély címén a múzeum gyűjteményeinek az uj épületbe való átköltöztetésére 400 koronát utalványozott. Ezek szerint fentartási célokra múzeumunk az 1912. évben 3400 korona államsegélyben részesült. Az 1912. évi rendes és rendkívüli államsegély felhasználásáról készített részletes elszámolást, az államsegélyből szerzett tárgyakról készített részletes kimutatást és mellékleteit jelentésünkkel egyidejűleg 273/1913. szám alatt terjesztjük fel. Az elszámolás főbb adatai a következők: 1. Könyvtárnál: rendelkezésre állott 500 korona, felhasználtatott 500 korona. 2. Régiségtárnál: rendelkezésre állott 1000 korona, felhasználtatott 1000 korona. 3. Néprajzi gyűjteménynél: rendelkezésre állott 406 korona 75 fillér, felhasználtatott 406 korona 75 fillér 4. Természetrajzi gyűjteménynél: rendelkezésre állott 400 korona, felhasználtatott 400 korona. 5. Múzeumi helyiségek bérösszegének fedezésére rendelkezésre állott 800 korona, felhasználtatott 800 korona. A költözködésre kiutalt 400 korona összeg felhasználásáról 1913. évi jelentésünkben fogunk elszámolni. Könyvtár és levéltár. Könyvtárunk és levéltárunk gyarapítására az 1912-ik évre mindössze 500 korona rendkívüli államsegélyt nyertünk s ezen az összegen kívül saját alapjainkból korábbi jelentéseinkben és gyarapítási államsegélyt kérő felterjesztéseinkben ismételten részletesen kifejtett céljainknak szolgálatára csak igen csekély összeget tudtunk fordítani. A rendelkezésünkre álló 500 korona öszszeg nagyobb részét, összesen 375 korona 97 fillért, könyvkötésre használtuk fel, kisebb részét pedig, összesen 130 korona 50 fillért, már korábban megrendelt folyóirataink előfizetési dijára s egy sorozatos munka utolsó kötetének megvásárlására s igy az egész összeget a legelső sorban és múlhatatlanul szükséges kiadásaink fedezésére fordítottuk. Könyvtárunk és levéltárunk anyagát az 1912. évben nagyobb adomány vagy letét nem gyarapította, de másrészt a beérkezett kisebb adományok és letétek útján e nagyfontosságú gyűjteménycsoportunk mégis jelentékenynek mondható gyarapodást nyert. Egyébiránt a könyvtár és levéltár állapotáról és számszerű gyarapodásáról a következő adatok nyújtanak felvilágosítást: a) Könyv 205 drb. b) Hírlap 10 drb. c) Apró nyomtatvány 16 drb. d) Térkép 77 drb. e) Kézirat. e) Oklevél és egyéb irat 318 drb. g) Egyéb könyvtári anyag 3 drb. Összesen 629 drb. Ebből vásárlás útján szereztetett 93 drb. Állami letét 4 drb, ajándék 532 drb. II. Régiségtár. A régiségtár részére kiutalt gyarapítási államsegély egy részét régiségtári szakkönyvtárunk kiegészítése céljából az ásatások anyagának feldolgozásánál és régiségtári gyűjteményeink rendezésénél szükséges könyvek és szakfolyóiratok beszerzésére fordítottuk. Ebből az összegből fedeztük a Sepsiszentgyörgy és Gidófalva közti vasúti vonal keleti oldalán a Bedeházi-malom melletti őstelepen dr. László Ferenc múzeumőr által vezetett ásatások költségeit. Ezen a területen a sepsiszentgyörgyi vasúti állomás újból építésével kapcsolatban nagyobb arányú földmunka végzése vált szükségessé. Kérésünkre a brassói háromszéki vasutak osztálymérnöksége készséggel adott engedélyt arra, hogy a földmunkálatok területén az előkerülő ingó és ingatlan emlékek leletkörülményeinek pontos megállapítása céljából ásatásokat és felvételeket végezhessünk. A földmunkálat elhaladásához képest szeptember, október és november hó folyamán 15 napon végeztünk ásatásokat. A telepnek eddig feltárt körülbelül 3000 □méter területén összesen 17 csonkakúp alakú, földalatti, úgynevezett „putri“ lakást mértünk fel. Az előkerült emlékek legnagyobb része ezen üregekből való. Van köztük : kőeszköz 2 drb, szarvasagancseszköz 2 drb, állati csont 16 drb, ép vagy összerakható agyagedény 13 drb, jellemző edény töredék 286 drb, egyéb agyagtárgy 2 drb, szivatrög 6 drb, vastárgy 2 drb, egyéb tárgy 8 drb, összesen 337 drb. A cserépedények legnagyobb része kézzel van alakítva, azonban vannak köztük a háromszékmegyei római provinciális kort jellemző, korongon készült edények töredékei is. Kortörténeti szempontból kiváló fontosságúak az egyes edények fenekén és számának felsőlapján talált „bélyegjegyek“. Töredékeiből állítottunk össze egy 74 cm. magas és 56 cm. átmérőjű hullámvonalas díszítésű nagy edényt. Az erősdi Tyiszk-hegyi őstelepen múzeumunk részére dr. László Ferenc múzeumőr másirányú elfoglaltsága miatt csupán a 2. és 3. sz. lakás közti konyhahulladék rétegek lefejtése céljából végeztünk ásatásokat. Régiségtani kutatásokat végeztünk még Magyarbodzán, Bölönben, Komollón és Sepsi- Szentgyörgyön az Olt melletti telepeken. Háromszék vármegye alispánjának rendeletéből az elkobzott tárgyakból a sepsi járási, nagyborosnyói és miklósvári főszolgabírói hivatal összesen 141 drb puskát és pisztolyt helyezett el múzeumunkban. A nagyobb adományok közt kell még megemlítenünk a Roediger Lajos nyugalmazott főgimnáziumi tanár utján Bálint Benedek és neje által múzeumunkban elhelyezett 1849-ből való kegyeleti tárgyakat és egy 1795-ből való 3 fiókos sublot szekrényt, melynek anyaga a Szent- Anna-tó feletti Kokorszáson nőtt tiszafából való. Éremgyűjteményünket vásárlás utján 1 drb osztrák arany éremmel gyarapítottuk. A régiségtár és éremtár összes gyarapodása 1912. évben : Ásatás vagy vásárlás utján 818 drb, ajándék utján 254 drb, összesen 1072 drb. Ebből a) őskori régiség 820 drb, b) római régiség 1 drb, c) közép- és ujabbkori régiség 149 drb, d) kegyeleti tárgy 8 drb, e) érem- és pénzjegy 58 drb, f) egyéb tárgy 31 drb. (Befejező közlemény következik) SZÉKELY NÉP 1913. március 27. IRODALOM. A „Vasárnapi Újság“ március 23-iki húsvéti száma a szokottnál nagyobb terjedelemben jelent meg s nagy mennyiségű pompás képet mutat be a húsvéti ünnepről, a Műcsarnok kiállításáról, Bródy Sándor új darabjairól, a legutóbbi bajnoki football-verseny, József nádor első feleségének Mária Pavlovna orosz nagyhercegnőnek képe, képek a jég pusztításairól a Balatonon, stb. Szépirodalmi olvasmányok : Kvassay Ede regénye, Lévay József, Szabolcska Mihály, Petri Mór, Peterdi Andor versei, Szöllösy Zsigmond novellája, egy érdekes francia regény. Egyéb közlemények : Mikszáth Kálmán egy kiadatlan fiatalkori humoros levele, egy Mátyás királyról szóló régi magyar énok szövege és kótája, Várnai Sándor, a most elhunyt szó utolsó cikke s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság” előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona. Megrendelhető a Vasárnapi Újság kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap”, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Az öreg költő a gyermekeknek Lévay József ősz költőnk csak meg megszólal még s most, pátriárkái öregségében különös kedvvel írja bájos, meleg verseit a gyermekeknek. Most húsvétra is kedves verset ír Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyermeklapja, a Jó Pajtás húsvéti számába, amely egyébként is a szokottnál gazdagabb és változatosabb tartalommal jelent meg. Verseket írtak még bele Endrődi Sándor, Benedek bácsi, Endrődi Béla, elbeszélést Nagy Endre, Benedek Elek, mesét Holló Sári és Szabóné Nogáll Janka, érdekes cikket Schöpflin Aladár, Keményffy Jenő, Pozder Gyula és mások szép képeket rajzoltak. Ezek mellett megvannak az állandó közlemények : Sebők Zsigmond Dörmögő Dömötör legújabb kalandjait mondja el, Rákosi Viktor folytatja regényét. A kis krónika rovat aktualitásán kivil kiegészítik a szám gazdag tartalmát a rejtvények és szerkesztői üzenetek A Jó Pajtás-t a Franklin társulat adja ki, előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetemutca 4. I TANÖGY. 15/ Vak gyermekek felvétele. A vakok kolozsvári intézetében a jövő 1913—14-iki tanévben 15—16 hely üresedik meg. Felvesznek vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül oly 8—14 éves fiúgyermekeket, kik a vakságon kívül más testi, vagy szellemi fogyatkozásban nem szenvednek. Ingyenes, vagy alapítványi helyeket oly szülők gyermekei nyerhetnek, kik szegénységüket szegénységi bizonyitványnyal igazolni tudják. A kérvények május hó végéig „A vakok kolozsvári áll. s. orsz. intézete“ igazgatóságához (Zápolya u. 17. sz.) nyújtandók be. Kérésre a szükséges nyomtatványárlapokat díjtalanul küldi s bővebb felvilágosítással bárkinek készséggel szolgál az intézet igazgatósága. VIDÉK. Fúvózenekar Keresztváron. Nem akarom néhai Mátyás Lajos szeretett tanítónk érdemeit speciálisan elősorolni, de mikor néha alkalmam kínálkozik tüzetesebben examinálni községünk vezető generációjának temperamentumát, magatartását, munkásságát, akaraterejét, becsület és tisztességtudását, mintegy elembe torlódik Mátyás Lajos képe, ki előtt minden respektussal emelek önkéntelenül kalapot. Forró óhaja volt Mátyás Lajosnak a fúvózenekar szervezése és igy nem egyszer rukkolt ki vele, nem egyszer hangoztatta, nem egyszer fújt a flügelhornba . . . Meghalt Mátyás, de úgy észlelem, hogy a szárnykürt hangjai megmaradtak növendékeinek füleiben, mert már egyenként s egymás után hangzik a cornet, helikon, bombardó, trianglum és nemsokára együttes akkordjai fogják harsogni az Isten áldd meg a magyart. Midőn azonban ezeket csak inter parantázis akartam konstatálni, sehogy sem mulaszthatom megemlékezni azon egyénekről, akiket dicsőség illet meg egy pár hét óta megalakult fúvózenekar szervezése körül teljesített munkásságukért és energikus föllépésükért. Bagoly György ura, erdőőrt illeti az elsőség; ő kapacitált, lelkesített, ő az iniciator. A fundálás körül teljesített fáradtság és buzgóság pedig Bálint István György rendőrt illeti az oroszlánrész. Ezután megcipte a bőriburdót Sós Imre, Székely Tamás György meg Lukács Mihály és ekkor kész volt a mágnes ahhoz, hogy ragadjon még 18 szilárd elhatározású, önérzetes magyart n. m. Gábor Kálmán, Sós György Csíki, Sós István, Sós Jenő, Sós Károly, Márton Géza, Posztós Áron, Posztós Mihály, Posztós Sándor, Lukács Sándor, Lukács István, Jakab György, Székely György, Török István, Pakucs Boldizsár, Márton György, Váncsa György és ifj. Váncsa Mihályt. Ernyedetlen ambíciójukért és elhatározásukért legyenek ez után is üdvözölve. Említésre méltó még a sepsiszentgyörgyi tűzoltózenekar karmestere Posztk Péter úr, aki a zenekar betanítását, Demes Elek úr, aki további vezetését meg Huber Viktor úr, aki az elnökséget vállalta el és sok más, akik anyagi és erkölcsi támogatásukat ajánlották föl. Isten áldása kísérje a testület munkásságát, adjon működő tagjainak jó egészséget, kitartást; honoljon közöttük békesség, egyetértés, hogy váljanak községünk örömére az ők dicsőségükre. Keresztvár, 1913. március hó. Aleman Victor: Alkalmi bútorvételt a.já.Kalaba-torg,37-ágra, Marosvásárhely Brassó Főtér 47. Kapa-utca 60. Komplett hálószobaberendezésere töltettel már 400 - — -- koronáért. - ----Hitelképes egyéneknek árfelemelés nélkül részletfizetésre is. ----Óriási Választék amerikai irodaberendezésekben vas- és rézbútorok, szőnyegek, függönyök és teljes menyasszonyi kelengyékben. TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. — Saját tudósítónk telefon- és távirati jelentése. — A hatalmak Albánia kiürítését és Szkutari ostromának megszüntetését követelik. Oroszország leszerelt: Budapest, március 26. A mai nap fordulópontot jelent a balkáni háború történetében s ha nem volna hátra még a román—bulgár konfliktus megoldása, fenntartás nélkül regisztrálhatnánk a kétségbevonhatatlan tényt, hogy a balkáni háborúnak vége s Európa békéjét sem fenyegeti veszély többé. Drinápoly megadta magát s ezzel a balkáni béke egyetlen ütközőpontja semmivé lett, de sokat veszít ezáltal kényes természetéből a román—bulgár konfliktus is, mert Bulgária Drinápoly birtokában bizonyára könynyebben lesz engedékenységre bírható Romániával szemben. Szenzációsan érdekes és megnyugtató eseménye a mai napnak a nagyhatalmak demarcheja is Belgrádban és Cettinjében. A hatál-