Székely Nép, 1921 (39. évfolyam, 1-104. szám)

1921-06-11 / 47. szám

Cenzurat­s im ALEVISA/i. 47. szám. Sft. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy. XXXIX. évfolyam. Szombat, 1921. junius 11. Előfizetési árak: Egész évre ... 80 Lei Félévre............. 40 Lei Negyed évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki-u. 8. sz.) KELY NÉP Előfizetéseket és hirde­téseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyt­rgyőn Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki-u. 8. sz. Megjelenik hetenkint kétszer: SZERDÁN és SZOMBATON. Súlyos sérelem az elcsatolt területek gazda­sági életének, hogy az it­teni fejlettebb adórendszer alapján sokszorosan több adó terheli, mint az óromániait. Ez a helyzet csak úgy áll­hatna meg, ha az adókkal e területek lakossága ren­delkeznék saját önkormány­zati szervei útján, ami ter­mészetesen nincs meg. En­nek az igazságtalanságnak mértékét kitűnően bemutat­ták az elcsatolt részek bu­karesti gazdasági értekez­letén azzal a példával, hogy Temesvár városa összesen épen 10-szer annyi adót fizet, mint­ Bukarest. Nem álltak azonban meg, igen helyesen, ennél a megálla­pításnál, hanem követelték, hogy az adózás egységesí­téséig általunk fizetett több­let a javunkra h­assék a megalkotandó egységes adók számlájára. Oly nagy jelentőségű kér­dés ez, hogy azt valameny­­nyi idevaló gazdasági ér­dekképviseletnek magáévá kell tennie. — De meg kell fontolnia a kormánynak is, nehogy úgy látszódjék, hogy Románia vezetői kétféle mér­tékkel mérnek s hogy el­lenére annak, hogy Erdély egymaga nagyobb kincset képvisel, az erdélyi lakos­ságból anyagi erejének el­vételével, gyarmatot akar­nak csinálni. Érthetetlen po­litika, melynek láttán lehe­tetlen egy feltevést meg nem kockáztatnunk. És pe­dig azt, hogy a román ál­lam vezetői nem tudják ma sem kellően érdekelni azt, hogy Erdély Romániáé. Kü­­lönben nem bánnának így velünk erdélyiekkel. Pedig nem jó politika az, melynek egyedüli célja Erdély gazda­sági lefokozása a­helyett,­ hogy az erdélyieknek —­ fajra és vallásfelekezetre való tekintet nélkül — elő­nyöket biztosítanának, hogy magukhoz kapcsoljanak min­ket. Lássák, nem a mi fe­jünk fog fájni politikájukért. Egy dologgal azonban szá­moljanak : ha 100.000 lej után 86.000 lei adót fizet­tetnek velünk, akkor vagy letagadjuk jövedelmünket vagy nem dolgozunk. Ám hazugokra és dologkerü­lőkre van-e az államnak szüksége ? Ki mit főz, azt eszi meg ! Mire kell törekednie Magyarországnak. Vázsonyi beszéde. A Dácia írja : A magyar költ­ségvetés vitája során Vázsonyi Vilmos volt miniszter is felszó­lalt, a­ki a politikai helyzetről, úgyszintén a magyarok aspirá­ciói és reményeire vonatkozólag tett érdekes kijelentéseket. Magyarország leghatalmasabb kérdése : az állam integritása — mondta Vázsonyi. — Ez okozza az összes szenvedéseket és ösz­­szeütközéseket. Éppen e célból, az összes politikai erőket össz­pontosítani kell. Ennek pedig is­mét az a feltétele, hogy teremt­sünk belső rendet minden vonalon. — A legjobb külpolitikát ak­kor csináljuk — folytatta Vá­zsonyi — mikor arra törekszünk, hogy b­elügyeinket jól és bölcsen rendezzük. A külföld csak ak­kor vesz észre bennünket, ha be­bizonyítjuk, hogy rend és kon­szolidáció van országunkban. belnagykereskedése­k _____________________________Brassó, Hosszú­ utca 7—9. Telefon 2­0.­­ Állandó nagy készlet tisztán kezelt asztali és fajborokban. — Magyarország mostani kül­politikáját — végezte szavait Vá­zsonyi — külföldön mindenütt ellenséges szemmel kísérik. Az ellenségek nemcsak a bolsevis­ták, hanem a szociáldemokraták is. Éppen ezért Magyarországnak minden erőfeszítést meg kell ten­nie, hogy a belső rend helyre­álljon s a politikánk a demok­rácia elveivel harmonizáljon. Franciaország is ratifikálta a magyar békeokmányt. Elvégeztetett tehát Páris­­ban is. A­mint a távirati irodák hírül adják, a francia kamara a Magyarországnak megszabott békeszerződést 478 szavazattal 74 ellené­ben ratifikálta. Előadó Guerrier volt, a­ki azt igyekezett kimutatni, hogy a nem magyar anya­nyelvű lakosságot nem le­hetett meghagyni a magyar­ság uralma alatt. A kamara tagjai ezt belátták és egy néhány vállveregető kijelen­tés után, mely a mai Ma­gyarországnak szól, azt az okmányt, melyet az antant­­hatalmak diktáltak, mint a jövő békéjének alapját, meg­erősítették törvény útján. Most már ezek után vár­juk Briand francia miniszter­­elnök közreműködését a ki­sebbségi jogok érvényesíté­séről. Mert ezt megígérte a ratifikáció alkalmával és hoz­zátette, hogy a ratifikáció nélkül ezt nem lehetett meg­tenni..­n. A szabadkereskedelem visszaállítása Esnek a gabonaárak. Kolozsvár, június 7. A kereskedelem szabaddátételének a kérdése már hónapok óta vajú­dik. Az egész ország területén mindenki meg van győződve ar­ról, hogy a szabadkereskedelem az egyedüli és elengedhetetlen feltétele annak, hogy az árak essenek. A kormány is meg volt és meg van győződve erről, de azért csak részletekben, mond­hatnék pirulánként adja be ezt az orvosságot a gazdaságilag súlyos beteg országnak. Az első lépés volt a marha­export szabaddá tétele. Most egy minisztertanácsi határozat foly­tán a kereskedelmi minisztérium rendeletet adott ki arról, hogy a gabonakereskedelem folyó év június 1-től az egész országban szabad. A­mint értesülünk, a szabad gabonakereskedelemre vonatkozó rendelet már meg is érkezett a helyi hatóságokhoz. A kormány új intézkedése ma még kiszámít­hatatlan forradalmat csinál a gabonaárakban, ami az utóbbi időkben máris jelentékeny mérték­ben esett. Az elmúlt években a május és június hónap volt az az időszak, a­mely küzélelmezés szempontjából a legválságosabb, természetesen ezekben a hóna­pokban volt a legdrágább a ga­bona. Most a gabonapiac válsá­gosnak épen nem mondható, sőt a legjobb auspiciumok mutatkoz­nak s már a­ nagyjelentőségű rendelet megjelentése előtt az egész ország területén 30 száza­lékos áresés mutatkozott az egész vonalon. Természetes tehát, hogy a rendelet publikálása után újabb áresés várható az egész vonalon Ezzel kapcsolatosan megírják azt is, hogy a gabonaszállítások, ha azok a köz érdekében történnek , a jövőben könnyebben lesz­nek lebonyolíthatók. A kormány olyan irányban is intézkedett, hogy közcélú gabonaszállításokra, illetve élelmiszerszállításokra kü­lön vasúti kocsik fognak közle­kedni. Illetékes helyen kijelentették, hogy a most kiadott rendeletet rövidesen újabb fogja követni, a­mely az ország belterületén az összes cikkekre vonatkozólag visszaállítja a szabadkereskedel­

Next