Székely Nép, 1922 (40. évfolyam, 1-103. szám)

1922-12-07 / 97. szám

97. szám. Sft. Gheorghe. Sepsiszentgyörgy.___XL évfolyam. Csütörtök, 1922. december 7. Előfizetési lírák: Egész évre ... 80 Lei Félévre_____40 Lei Negyed évre 20 Lei Egy hóra ... 8 Lei Egyes szám 1 Leu. Szerkesztőség : Strada Stefan cel Mare utca {volt Csiki u. 8. sz.) Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel. Kiadóhivatal: Sepsiszentgyörgyön Strada Stefan cel Mare utca (volt Csiki-u. 8. sz.) Szerkesztőségi telefon száma : 8. X»ÖOO©OÖO©00000©«X>00<X>OQOOÖO©OÖÖOOO©00©0©ÖOO©OOÍ Megjelenik hetenkint kétszer: CSÜTÖRTÖKÖN ám VASÁRNAP. .»m * Az antiszemita hullámvonal, amely 2000 év óta hol itt, hol ott tornyosul fel, néha akkorára, hogy sokszor nagy viharok torzképét mutatja, Kolozsvárra érkezett. Ez a hullámvonal a háború után indult meg , keresztül száguldott kisebbnagyobb mértékben egész Európán. A fokozatai aszerint igazodtak, hogy melyik országnak milyenek voltak a kulturális viszonyai. — Jelenleg Romániában ütötte fel a fejét, s valljuk meg őszintén, az orosz és lengyel esetekhez képest, — hála a hatóságok erélyes fellépésének, — csak kisebb mértékben. Minden jóhiszemű és jóérzésű kulturember kissé megtorpan az ilyen esetek hallatára önkéntelenül kérdi : „dehát miért ?“ Az indok kipuhatolása volna itt a legfontosabb, mert éppen ebben tévednek a kérdést vitatók a legtöbbet. Az antiszemita robbanásnak nem az az oka, hogy a „kreizlerekből ” mind pezsgős pavilion tulajdonosok lettek.“ A háború az emberek egyrészét a harctéren leszegényitette, elvéreztette s ugyanakkor az itthonamradottak nagyrésze meggazdagodott. Ez tény! De ha ezt a kaptafát egyedül csak a zsidóságra hozzuk, akkor nem vagyunk igazságosak. A zsidóságnak volt olyan rétege is, amely a harctéren kitüntetéseket szerzett, vagy elvérzett és úgy, mint a többi népeknél. Ez tehát téves értelmezése a zsidókérdésnek s téves indokolása az antiszemitizmus kirobbanásának. Ezt a kérdést így fejtegetni, városok vagy népek szerint nem lehet. Mélyebbre ható okai vannak ennek, olyan okai, amelyekről már köteteket írtak. Általánosságban arra vezethető vissza, hogy ez a nép kétezer éves szétszórtságában is fenn tudott maradni, nem pusztult el. Minthogy pedig minden emancipáló és liberalizmus dacára a népek féltékenysége folytán kizárólag a szabad pályákon nyerhetett boldogulást, a pénz maradt az egyetlen eszköz, amely mellett exisztenciáját fenntarthatta Ez az oka, hogy oly szívósan ragaszkodott a pénzhez, mert ha ezt az egyetlen megélhetési módot elvesztette volna, könyörtelenül elpusztul. Nem e lap szűk hasábjai közé való ennek a kérdésnek bővebbeni elemzése. Csak azt kívántuk leszögezni egész tárgyilagossággal, hogy nem szabad a zsidókérdést gyűlölettel s egyoldalúan kezelni. És nem szabad egyesek bűneit rákenni az egész népfajra, amint hogy egyesek érdemeiből nem lehet egy egész népfajra következtetni. Él tehát a középkori durvaságokkal és butaságokkal, amely újból kisért . . . Szabadság, egyenlőség, demokratizmus, humanizmus, kultúra ! Ezek kell legyenek a mi századunk jelszavai! E nagy jelszavak nevében álljunk ellen a középkori durva kísértéseknek terhe?. A földmivelésügyi miniszter igen szívesen fogadta a küldöttséget s a négy memorandumot átvéve, megígérte azok alapos megvizsgálását és a sérelmek orvoslását. Az egyik memorandum a községi legelők és erdők kisajátítása miatt, a második a csikmegyei magánjavakra, a harmadik a borszéki és a negyedik a szovátai erdőségek mentesítése iránt adatott be. A küldöttség Sándor Józsefnek köszönetét fejezte ki minden közügy önzetlen támogatásáért. A Magyar Párt háromszékmegyei tagozatának alakuló közgyűlése december 18-án lesz. A plakáton közlendő meghívót a volt Magyar Néppárttal egyetérértően Báró Szentkereszty Béla, a volt Magyar Nemzeti Párt elnöke bocsátotta ki. A programmot a későbbiekben fogjuk közölni. A székely megyék küldöttsége a földmivelésügyi miniszternél. December 2-án vezette Sándor József képviselő az agrárreform által sújtott székely megyék küldöttségét Constantinescu földmivelésügyi miniszt Törökország kételkedik a lausannei konferencia kimenetelében. A lausannei konferencián megjelent török delegátusok kijelentették, hogy a területi és katonai ügyekben kiküldött albizottsággal az Égei szigetek szuverenitása dolgában, a további tárgyalásokon nem vesznek részt. A törökök felfogása a lausannei konferencia eredményes voltára vonatkozólag pesszimisztikussá változott. Attól tartanak, hogy a szövetségesek következetesen visszautasítják az oroszoknak a tanácskozásban való részvételét s így Lausanne elhagyására kényszerítik őket. A Herald szerint a magas portán kijelentették, hogy Orosz- és Törökország a konferencián elválaszthatatlanul egymás mellett állanak. Csicserin a berlini orosz követségen fogadta a nemzetközi sajtó képviselőit. Rövid beszédben kifejtette a tengerszorosok kérdésének jelentőségét, valamint az orosz kormánynak az egész török problémát érintő nézetét. Az oroszok a török nemzet teljes szuverenitását követelik a török vizeken, továbbá a szorosok elzárását minden hadihajók elől, kivéve a török hadihajókat, amikre a béke megóvása s a Fekete-tenger biztonsága szempontjából feltétlenül szükség van. Nem meri azonban állítani, hogy Lausanne véglegesen mind eme kérdéseket megoldaná. Csicserin ezután a moszkvai leszerelési konferenciáról s azokról az orosz javaslatokról beszélt, amelyeknek céljuk, hogy a szomszéd államok közt ellenőrző zó- nákat teremtsenek. Ezeken a zó- 1 nákon belül a szomszédos államok csak megállapított létszámú katonaságot tarthatnának. A londoni konferenciaesélyeit a francia körök pesszimisztikusan ítélik meg. Lehetetlennek tartják, hogy Poincaré megtudjon állapodni az angolokkal és belgákkal. Poincaré ez esetben átadja helyét Loucheurnek, aki megkísérli Angliával és Németországgal megegyezve megoldani a jóvátételi problémát. Ehhez Millerand elnök is hozzájárult. Clemenceau vádja Anglia ellen — mely szerint Anglia teljes biztonságot szerzett már magának a német flotta elsülyesztésével — élénk feltűnést keltett. Az angol nagykövetség kijelenti, hogy Angliának semmi része sem volt a német hadihajók elsülyesztésében. Alaptőke 15.000.000 Lei. Brassó, Lensor 26. sz. mm Nagy választék mindennemű gyarmat- és farestszerárukban. Nagyban és kicsinyben. Jutányos napi árak. Ugyanott manufaktur raktár nagybani eladásra. R. T. Telefon 1f-93. és 3—39. A legnagyobb hazai posztógyár „BABUS1“ egyedüli erdélyi lerakata. — A ,,Székely M6pt£ azon t. előfizetői, akik hátralékban vannak, kérjük szíveskedjenek hátralékaikat a legrövidebb idő alatt kiegyenlíteni és az utolsó negyedre járó díjat is kifizetni, hogy a lap szétküldésében akadály ne legyen.