Székely Nép, 1923 (41. évfolyam, 1-103. szám)
1923-06-10 / 46. szám
46. szám. SZÉKELY NÉP 1923. június 10. .. . . ■ -1. ,i r ! « -T. rolták energiájukat centralizáló törekvésekre, amelyeket könnyen átkölcsönözheténk a nyugati államoktól is, hanem a modern feltételekhez fogják alkalmazni a tartomány bőséges történelmi tapasztalatait és számos precedensét, melyek előttük fekszenek. Ezáltal lehetne megtanulni azokat a metódusokat, melyek lehetővé tennék, hogy a különböző vallású és fajtájú lakosok békében élhessenek. Másfelől a régi Magyaror-szág románjainak fájdalmas története felvilágosítóul kellene hogy szolgáljon arról a veszedelemről, amelyet egy nemzetnek jogfosztottsága s egy másiknak privilegizált helyzete felidéz. — Óhajtom, hogy az ÖnÖk városa fejlődjék,virágozzék és egyszers mindenkorra elvesse magától a faji türelmetlenség és a centralizációs organizálás módszereit, melyek gúzsba kötötték a régi rendszer idején, óhajtom, hogy visszatérjen a nemzeti és felekezeti szabadság s a helyi autonómiák hagyományaihoz, melyek híressé tették Erdélyt a múltban. Mint az önök polgártársa, ki hisz Románia jövőjében, figyelemmel fogom kísérni a nemzetiségek kölcsönös bizalmának megszilárdítása érdekében tett erőfeszítéseiket. A Monitorul Oficial közzéteszi az 1921. évi október és november 19-ike közt Génfben tartott nemzetközi munkáskonferencia által megállapított konvenciónak Románia törvényhozása által elfogadott rendelkezéseit, vagyis azokat az intézkedéseket, amelyek az ipari vállalatokban tartandó heti szünetre, a fűtői munkára alkalmazandó ifjak életkorára, továbbá a hajókon való munkára alkalmazott gyermekek és ifjak orvosi vizsgálatára vonatkoznak. Ugyancsak közzéteszi a Monitorul Oficial a május hó 26-án szentesített törvényt, amely Besszarábiára is kiterjeszti a régi királyságban 1912. óta érvényben levő munkásbiztosításról szóló törvényt. Folyó év áprilisével az egészségügy terén a regáti rendszer megyénkben is életbelépett. E rendszer egyik újítása az, hogy minden egészségügyi körbe állami bába lesz kinevezve. Úgyszintén minden egészségügyi körbe egy,egészségügyi segédet (agent sanitar) fognak kinevezni, akinek kötelessége az lesz,hogy őrködjék a lakosság egészségi állapota fölött. Ez az állás nyugdíjas állás. KÜLFÖLD, június 9. A lausannei politikai bizottság megállapította a végleges török-görög határt. Elhatározták, hogy a törököknek átengedik a Dardanellák bejáratánál levő három kis szigetet. Castello Rizzót Olaszországnak ítélték. A törökök lemondottak Ada-Kalehról. Hozzájárultak ahhoz, hogy a letelepedési egyezmény 7 évig legyen érvényes. Az egyezség egyik fontos pontja, hogy a görögök és örmények visszatérhetnek Konstantinápolyba. Az örmények azonban csak kis számban. Horace Rumbold reméli, hogy a konferencia a részleteket vasárnapig befejezi. Még csak csak az ottomán adósság szelvényeinek megfizetése, a koncesszió kérdése vár elintézést. Ilyenformán remény van arra, hogy a béke kérdése e hét végére megoldódik. A Matin szerint a német javaslatot elküldték a jóvátételi bizottsághoz. Poincaré kijelentette, hogy Németország új javaslata nem elégíti ki Franciaországot és Belgiumnak legkényesebb követeléseit. A német javaslat legnagyobb hiánya az, hogy Németország nem kötelezi magát a ruhrvidéki passzív ellenállás megszüntetésére s ezért a javaslatot nem is lehet tárgyalás alapjául elfogadni. A Matin szerint a belgák is csatlakoztak a francia állásponthoz. Politikai körökben Londonban nagy meglepetést keltett, hogy Curzon lord könnyebb természetű gyengélkedése miatt a felsőházban nem tesz kormánynyilatkozatot a jóvátételi kérdésről. Ebből azt következtetik, hogy vagy Németország közölte már bizalmas úton az antanthatalmakkal újabb jóvátételi javaslatát, vagy pedig Páris, London és Brüsszel érintkezése és az antantkormányok egymás közti tárgyalásai oly váratlan fordulatot eredményeztek, hogy amiatt az angol kormány nagyjelentőségű nyilatkozatát néhány nappal elhalasztja. Diplomáciai körök az utóbbi okot tartják valószínűbnek, miután Poincaré az új német javaslatot az eddigieknél sokkal kedvezőbben ítéli meg és a francia kormány hajlandó a Bonar Law féle tervezet keretén belül negyven-ötven aranymilliárdnyi alapon érdemlegesen tárgyalni. Anglia és Belgium ezzel az eredménnyel annyit elértek, hogy most már Franciaországgal együttesen vitathatják meg az egész antantot egyaránt érdeklő francia jóvátételi politikát. A Daily News és a Daily Chronicle hosszasan foglalkozik az új német jóvátételi javaslat szövegével. A javaslat szerint ötödfél évi moratórium alatt Németország legfeljebb huszonegy egész és kéttized milliárd aranymárka értékű anyag szállítására vállalkozik, azontúl pedig évente készpénzben legalább egy egész és négytrzed milliárd aranymárkát fizetne le. Ezen jóvátételi összeg fejében garanciát adna a német birodalom különböző monopóliumokban, melyekhez tartozna a vám-, dohány- és szeszjövedék, valamint a fényűzés és vagyonadó. Ezek a garanciák négyszáz millióval múlnák felül az ajánlott jóvátételi összeget. A német jóvátételi ajánlat egyik fontosabb része egy tízmilliárd arany márkás jelzálogkölcsönre vonatkozó tervezet, melyet ötszázalékos kamatra vedbe fel. Erre vonatkozó garanciaként a német birodalmi vasút összes jövedelmét évrőlévre fokozná. A felveendő kölcsönt olyanformán alkalmazná, hogy az abból kiutalandó fizetésekből évi ötszáz millió aranymárkát fordítanának jóvátételi célokra. Többek között arra kéri a német kormány a szövetséges államokat, hogy nevezzenek ki egy nemzetközi szakértő bizottságot, melynek véleményezése után megállapítanák, vájjon Németország képes volna-e teljesíteni az ilyen értelemben vállalt kötelezettséget. A munka. Tekintetes Szerkesztő úr ! A „Székely Nép“ 44. számának vezércikkében felháborodással tör ki a munkát kerülő emberekkel szemben. S ezen felháborodása jogos. Mert az, aki nem dolgozik szellemileg, avagy testileg, az nemcsak önmagának ellensége, hanem káros fekély a társadalom testén, melyet vaskézzel kell onnan eltávolítani. Nem tudom azonban végcélját megállapítani e cikknek. Dorgálás akar-e lenni ez a henyéreknek, munkára serkentése a dologtalanoknak, vagy buzdítás a dolgozóknak, hogy munkaszeretetükkel adjanak követendő példát a semmittevőknek. Vagy talán a fiatalságot veszedelmesen mételyező dologtalanság megszüntetéséért száll síkra a cikk írója. Vagy az a célja a cikknek, hogy egy vagy több az olvasók közül lépjen ki a porondra, akik fizikailag irányítsák az ifjúságot s akik a gyermekeik helyes elfoglalása tekintetében oly sokszor tanácstalanul álló szülőknek helyes útmutatást adjanak és gyermekeiknek munkára nevelésében alkalmat s lehetőséget nyújtsanak. Ha így van, lépjen ki az az ember, aki megérti a munka nagy horderejű fontosságát, képességét és magyarázza meg a fogékony lelkű fiatalságnak, hogy a munka nem szégyen, hanem a munka nemesit, tisztességet, becsületes megélhetést nyújt és önbecsülést ad. Aki megérti, hogy a munkást nem lenézni — mint eddig és mint most, — hanem becsülni, tisztelni kell s a szellemi életet folytatóknak nem teggénteni fizikai munkát végső embertársaikat, hanem azokkal szeretettel és megértésben élni. Mert ez így volt és igy lesz még soká ezután is, mindaddig, míg a szellemi s erkölcsi nevelés a régi alapon halad. Mert az iskola a maga kizárólagosan szellemi munkálkodtatásával értéktelenné teszi a fizikai munka iránt, megfosztja a testi munkakörtől az ifjút, mélyben termelő munkára volna képes s csupán a fizikai munka és munkás lenézésére nevel. Hogy az ifjúságot munkára nevelhessük, mindenekelőtt szükséges az, hogy az iskolákat gyökeresen reformáljuk s hogy ott, de különösen középiskoláinkban neveljük gyermekeinket a munkára, az élet küzdelmeire. Kedveltesse meg a dolgot, szoktassa a munkára a fiatalságot az iskola. S ha erre kötelezi is az ifjúságot, az új generáció, mely onnan kikerül, egy-egy választott, általa szeretett és nem szégyelt mesterséggel van biztosítva. És erre megvan az alkalom, különösen a mi városunkban, ahol annyiféle iparágat űznek s meg vagyok győződve, hogy a diákgyermeknek száz és több iparos nyújt munkaalkalmat, heti 4—5 órát, mely idő elegendő arra, hogy az ifjú nyolc éven át egy mesterséget megtanuljon és megtanulja a munkát ne szégyenleni. Míg ezt gyakorlatba nem hozzuk, addig önnek Szerkesztő úr nagyonsok embert kell látni, kik hereként élnek a társadalom terhére, szégyenére, sokszor és sokat nagy nélkülözésben. Mert ne gondolja Szerkesztő úr, hogy annnak az embernek, aki 15 — 20 éves koráig kézi munkát nem végez, a megvetett szerszám megáll a kezében. Első alkalommal visszariad attól és önmagától, ha valamihez kezd valósággal megirtózik a munkától, később ez megszokássá válik s él hereként, legjobb esetben táncolva keresve meg a mindennapit, ami még nagyobb veszedelem a társadalomra, mert, hogy közbevessem, az ilyeneknek köszönhetjük az elviselhetetlen drágaságot. Indítsunk mozgalmat a munkátlanság, a henyélés megszüntetésére, hassunk oda, hogy az ifjúság s mindenki tanuljon tudományos pályája mellett mesterséget. Dolgozzunk, hogy elmondhassuk mindnyájan, hogy teljesítettük nagy és szent közösségünket önmagunkkal, fajunkkal és hazánkkal szemben. Sepsiszentgyörgy, 1923. jun. 7-én. Tisztelettel Pap Lehel. HÍREK. Distingvált gyerek nélküli család bérbe venne nyár óra egy vidéki berendezett kényelmes házat. Részletes ajánlatok németül küldendők Frun zeanu Bucarest 7. Visarion. A Kommnitis lelkészeihez! A kerületnél hovatovább uj szellők indulnak meg s a belmissziói munka mind jobbanjobban megkezdődik, tért hódít. Aminek igazán örülhetünk. Éhez pedig az írásban is kétségtelen szükséges irányítás mellett leg.Kérem, szükségletének beszerzése előtt saját érdekében ne fogassa meg vételkötelezettség nélkül elsőrendű minőségű dús választékú raktárunkat és meg fog győződni, hogy igen olcsón sehol sem vásárolhat. N József és Fia Brasov alSolostox-utca (^xojsa. Ixatli. templonorxial szemben.)