Székely Nép, 1929 (47. évfolyam, 1-100. szám)

1929-12-25 / 100. szám

100. szám. SZÉKELY NÉP 1929. december 25. A nikolsburgi béke utáni vál­tozást államcimerén is constatál­­hatjuk, mert a magyar szent ko­rona helyét nagy, zárt, fejedelmi korona foglalja el, a pajzs két jobb­oldali mezejében pedig felül sze­retett, hűséges hitvese Károlyi Zsuzsa szivettépő karvalya és alul Oppeln és Ratibor hercegségek sasa szerepelt. A buzgó, református fejedelem vallási türelmességére és gazdag lelkivilágára élénk fényt vet, hogy pénzeinek majdnem valamennyién szerepel a holdsarló felett trónoló Madonna, ölében a kis Jézussal Legtöbb kisebb pénzén arcképének helyét egészen e bájos jelenet képe foglalja el. Egy igen érdekes és jellegze­tesen erdélyi heraldikai szokást óhajtok itt vázolni, t. i., hogy itt a fejedelmi kancellária határozta meg azt, hogy nemesítésnél kit milyen címer illessen meg! Nyu­gaton mindenütt kérni kellett — a legutóbbi időkig is — a címert, annak rajzát és leírását jóváha­gyásra és adományozásra az ural­kodói kancelláriára felterjesztvén. Különös és sehol sem tapasztalt sajátossága ami címereinknek az is, hogy a megnemesitett előbbeni rendi és társadalmi helyzetét is feltüntette. Aki jobbágyi, vagy ha­sonló állapotból lett nemes, az paj­zsára koronás, zárt sisakot kapott, sisakdísz nélkül. Ha valaki lófő állapotban nemesittetett meg, úgy zárt sisakot kapott, de már sisak­dísszel. Kik előbb is nemesek vol­tak és ármálisuk régi nemességük megújítására és megerősítésére adományoztatott, azok pajzsukra nyílt sisakot kaptak sisakdísszel. A Bethlen Gábor által ado­mányozott címerek tárgyai a ka­tonáskodás, vallásosság és kultúra köréből vétettek. Sokszor mély ér­telmű symbolumok és jelenetek vannak a címerekben ábrázolva. Legérdekesebb s egyúttal a leg­mélyebb jelentésű az a cimer, melyet református papjai részére adományozott. Itt a felhőkből ki­kelő arany oroszlán a bibliát őrzi, s hogy ezt még intenzivusabban zhesse, egy az égből alászáll« angyal kardot nyújt részére Arte et Marte Dimicandum jelmon­dattal. Keserűi Dajka János udvari papjának, a későbbi nagy püs­pöknek ovális kék pajzsban egy szikla felett repülő és irótollat tartó galambot adományoz, felette ragyogó nappal és pálmaág sisak­dísszel. — Gyalai István szentlászlói papnak, kitől a sepsiszentgyörgyi szereplő Benedek család is szár­mazik, kék pajzsban, sziklán álló, fehér palástos hajadon fejű papot ad, — kétségtelenül cimermező képmását — felemelt karjaiban bib­liát és pálmaágat tartva. — Vaska Lőrinc udvari papjának vörös pajzsban két felhőkből kinövő angyalt adományoz, egyik Mózes tábláját, másik pedig égi mannát tart; felettük jelmondatos szalag lebeg. Sisakdísze fekete szárnyas sasláb, a szárnyon vörös kereszttel. Szakács Györgynek — nevé­nek megfelelőleg — égő tűz mel­lett fövő fazekak körül foglalatos­kodó szakácsot adományoz cimer­­képen. — Nyujtódi Jakabos Máté­nak őse koponyájával szembenéző élő fejét adja címerül — Lécfalvi Sipos Simon lófőnek kardot tartó páncélos kart. Nyujtódi Jancsó Ist­vánnak búzaföldek felett lebegő két páncélos, kardos kart adományoz. — AMárkosfalvi Barabás családnak kék pajzsban vörös ruhás, sárga­csizmás, nyestkalpagos görbe szablyát villogtató vitézt adomá­Középkori örökségeink közül a cimer tudott a legsikeresebben ! helytállani a század ok viharainak. J A cimer a régi rendi világban örök-! letes — a középkor intézményei-! ben, állami és társadalmi bérén | dezkedésében gyökerező — jogot és rangot jelentett; — ma a ter-j ritoriális jellegűeket kivéve^— régi nemzeti és családi tradícióinknak féltve őrzött, különös tisztelettel övezett symboluma. Mi erdélyiek, székelyek vagyunk a világ legkeletiebb nemzete, mely­nek történelmi heraldikája van, sj mely tradiciónális tisztelettel övezi ; és szeretettel megbecsüli ősei ci- i merörökségét. A Balkánon és Keleteurópában i nem voltak címerek. Oroszország- i ban a XVIII, század óta vannak i csupán. Mint érdekes adatot em-j litem meg, hogy III. Iván cár 1 Mátyás királytól 1488-ban ágyú- i öntő és arany-ezüstmüvességhez { értő mestereket kért. jl ügy látszik, kérésére teljesült, t mert aranyainak egyik oldalán | Szent László magyar királyt, má- i sik oldalán pedig a Mátyáskori i magyar államcimert szemlélhetjük'] s csupán orosz körirata árulja el,' I hogy nem magyar érmet szemlé- < lünk És századokon át — egész 1 Nagy Péter cárig — szerepelt a11 magyar államcimer és Erdély védő-! i szentje, Szent László király a régi, i hatalmas Oroszország pénzein. « * A mi legkorábbi nemzetiségi és családi címereink lényegileg ' nem nagyon különböztek az ak- 1 kori nyugatiaktól. Erdély külön­válásával és önálló nemzeti feje­delemséggé alakulásával, a mi heraldikánkban uj korszak kelet­kezik. Címereinket már nem a Habsburg kancellárián adományoz­zák, hanem a magyar fejedelem magyar kancelláriáján. Ezért hir­detem oly határozottsággal, hogy csak az erdélyi fejedelmi heraldika a magyar heraldika, mert magyar az adományozója s magyar a ter­vezője, elkészítője. Az ország középrészének a török által való megszállása Erdélyt tel­jesen izolálta a Nyugat kultúrájától. Magára maradt. Maga kellett sorsa felett határozzon, a lét vagy nem­lét súlyos problémáját megoldja. E sorsdöntő időkben Erdély nem­zetei államalkotóknak bizonyultak. Nyugati hatás alatt keletkezett és fejlődött kultúrájukat is immár ide­gen befolyás nélkül kellett fenn­tartsák, fejlesszék — saját erejük­ből, saját Ízlésükre. — Erdély fiai ebben is a nyugati kulturnemze­­tekhez méltóknak mutatták ma­gukat, erős bizonyságát adták an­nak a szent meggyőződésüknek, hogy a kultúrára, művelődésre való törekedés a nemzet fenn­maradásának egyetlen alkotó lé­nyege. A kuliura aláhanyatlása pe dig a nemzetek életképtelenségét jelenti. Eleink lélekből fakadó, ösztö­nös kulturtörekedésének köszönjük azt a meglehetősen önálló, izolál­tan fejlődött és virágbaborult mü­­stilust, melyet egész világon er­délyi renaissance-nak neveznek. Mi a legkeletibb országocska vagyunk, melyre a hajdani Róma művelődése kisugárzott. E művelő­dés a Kárpátok vonulatán nem hatott át, hanem mintegy uj életre kelt e bérckoszoruval övezett or­­szágocskában ügy látszik, Erdély lelkét mindenkorra, el nem mulóan megtermékenyitette ez éltető áram ! lat, mert áldásos, most már ön- Jállóan teremtő .hatása azután is ! megmaradt, hogy erőszakosan el j választatott a művelődési centrum I kisugárzásától. A másik kultur­­centrum a hajdani Byzánc, ma is I elevenen élő hatása szintén meg­törött a Kárpátok ércfalán úgy, hogy e két kultúrának a határát pontosan a Kárpátok hatalmas I keleti és déli vonulata jelzi. E két kultúra idegen maradt egymáshoz mindenkorra, mert különbözőkép­pen, más eszmékkel, más világ­nézetekkel termékenyítette meg az emberek lelkét mindörökre. I Ami nagy renaissance fejedel­münk — Bethlen Gábor korának címerei gyönyörűséges virágai er­délyi heraldikánknak, j A nagy államalkotó és kultúra­teremtő uralkodó államcimerén is megnyilvánul nagy politikai alap­­gondolata, az államfenség teljes j kifejlesztésének és megvalósítá­sának hatalmas ideálja. Elődjének, Báthori Gábornak a fejedelmi koronás és a sárkány­rend jelvényével övezett, három külön pajzsból álló államcimeré- I bői hiányzott az egységesítő gon- I dolat Ez a cimer egy közös ural­kodó fennhatósága alatt levő kü- 1 lönböző nemzeteket és ország­­! részeket jelentett. A sárkányrend, mely az egész cimermüvet övezte, a Báthoriak családi cmerének volt járuléka, tehát semmiképen sem volt helyes azzal az országrészek és nemzetek címereit egyesége­­siteni. Bethlen pedig politikai gondo­latához híven és ennek félre nem érthető kifejezőjeként egy nagy pajzsban egyesíti országrészei cimerképeit, mint a három törté­nelmi nemzet és négy felekezet közös államalkotó akaratának im­­periális symbolumát. E nagy, közös cimerpajzsban jobbról a Partium regni Hungá­riáé van jelezve, az apostoli ket­tős kereszt és az Árpádház vágá­­sos címere által. Balról pedig Erdély három történelmi nemze­tének cimerképei foglalnak helyet A magyar nemzetet — illetve z vármegyéket a növekvő sas, — z székely nemzetet a nap és a fél­hold, a szász nemzetet pedig z hét várbástya jelzi. Középen, z szivpajzsban a fejedelem genea ; logiai címere foglal helyett: z 5 sárkányrend jelvényével övezet kék pajzsban két szembefordul fehér hattyú, nyakuk közösen égj '. nyílvessző által átfúrva. A pajzs peremén választót király korában a szent korona különben pedig zárt fejedelm korona foglalt helyet. ’ Választott királyi címében ; ? régi királyok teljes címét használja belefoglalva azon országokat is melyek régen a magyar királyo! . fennhatósága alá tartoztak, de idő folyamán más uralmak alá kerül tek. Bethlennek teljes királyi cim , igy hangzott: Gábor, Isten ke k gyeiméből Magyar-, Dalmát-, Hor vát és Szlavonországok, Rom (Bosznia), Szerbia, Galicia, Lodo meria, Cumania, Bulgária király« j Erdély fejedelme, székelyek ispánj astb. Fejedelmi .cime előbb csa a Erdélyt, a magyar királyságba Erdélyhez kapcsolt részeket és a n ] székely ispánságot foglalta magá­­e ban. Királyságáról való lemondása * után pedig a fentieken kívül viseli y még a római szent birodalmi és n Oppeln s Ratibori hercegi címeket. nyoz, sisakdíszül pedig a vitéz kardforgató karját. — Léczfalvi Ke­resztes Ferenc lófőnek kék pajzs­ban koronából kinövő, nyilvesz­­szőket tartó farkast adományoz, sisakdíszül pedig négy nyílvesszőt. Úgy látszik a Keresztesek már a Szapolyaiak alatt is szerepeltek, részt véve Erdély kialakulásának harcaiban s ennek emlékére kap­ták címerükbe a farkast, mely a Szapolyai dynastia címere volt. — Béra Tódor fogarasi románnak kardot és baljában arany gyűrűt tartó vitézt ad címerül, Jugh András hunyadmegyei, keresztúri románnak pedig vágtató szarvas­bikát, mely szájában buzakalász­­csokrot tart. Érdekes Dumbráva ístván orsovai román Bethlen ál­tal adományozott címere is, mely zöld pajzsban egy fára mászó és ott madarat fogó embert ábrázol. * * * Múzeumunk Bethlen Gábornak három eredeti ármálisát őrzi. A leg­korábbi a Csabai Csabay Györgyé, kit hadi érdemeiért nemesit meg s Nyárádtőn levő házát minden adó­tól mentesiti. Az ármális elejére festett cimer: kék pajzsban oroszlán karddal és baljában levágott török­fővel. A második, melyet mint vá­lasztott király ad ki nagyon szép és a megnemesitett személyénél fogva is igen érdekes; ebben pohárnok apródját, Török Mi­hályt, — ki török apától és ke­resztyén anyától születelt Kon­stantinápolyban s a fejedelem ne velte udvarában a keresztyén val­lásban — nemességre emeli s cí­mert adoniányoz részére s ezt kiterjeszti mostohaapjára Berseni Benedekre, édesanyjára Pető Mar­gitra és mostohatestvérére Berseni Györgyre. Az oklevél Nagyszom batban kelt Az adományozott ci­mer : kék pajzsban koronából nö­vekedő, kettősfarku aranyoroszlán, jobbjával egyenes kardot, baljával zöldelő olajágat tartva. A koronás, zárt sisak dísze, ragyogó arany nap. Takarói kék-arany, vörös­­ezüst színűek. A harmadik ármális már sze­rényebb kivitelű, úgy látszik Szé­kely Balázs dálnoki lófőnek kevés volt az aprópénze ármálislevelének díszesebb kiállításának költségére. Nincs is megfestve címere, csupán a szövegből tudjuk meg, hogy az kék pajzsban vörös ruhás, sárga csizmás, buzacsokrot és kardot tartó vitéz. Sisakról és sisakdísz­ről nem szól az oklevél. * Amint látjuk, eléggé változa­tosak a Bethlen Gábor fejedelmi kancelláriáján szerkesztett címerek. A személyek, kik cimeradomány­­ban részesültek, résztvettek Be­­jthlen Gábor nagy, országalkotó munkájában. j A fejedelem által adományozott címerek közül csak egy nehányat j mutattam be. Ezek kedves virágai 1 erdélyi renaissancenknak, a Be­­j thlen Gábor által megteremtett, J ma is elevenen élő kultúrának, mü veltségnek. Ez a kultúra a mi drága örökségünk, mely fenntartott a múltban, éltet aijelenben s megőriz a jövőben a megsemmisüléstől Ha e nemzet elfeledi drága, éltető Bethlen örökségét, méltatlan lesz az életre s megsiratatlanul fog a nemzetek nagy temetőjében eltűnni. Amely nemzet múltját, tradí­cióit megbecsüli, öröklött művelt­ségét nem engedi aláhanyatlani, méltó részese a megbecsülésnek és az örökéletnek Sepsiszentgyörgy, 1929. decem­ber 14. K. Sebestyén József. Bethlenkor! heraldikánk. Felolvastam a Székely Nemzeti Múzeum estélyén, 1929. dec. 14-én.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék