Székely Nép, 1943. január-március (61. évfolyam, 1-72. szám)

1943-01-16 / 12. szám

1943 JANUAR 16 HOZZÁSZÓLÁS tani intég «ny fontos indok és sok közül, amely a villamoséröközpontnak* Székelyudvar• helyen va»aszol A Kaláka Munkaszövetkezet a ■ Villamoserőközpontnak Székelyudvarhely környékén leendő elhelyezése tárgyában alapos érvekkel és indokokkal alátámasztott véleményt adott. E szerint az erdőszentgyörgyi földgázzal hajtott villamosközpont mintegy tartaléktelepe lenne a Székelyföldön létesíthető vízierős villanytelepeknek. Ha most azt a kérdést vizsgáljuk, hogy a Székelyföldön hol találhatóknagyobb vízierők, arra a megállapításra jutunk, hogy azok Kárpátok hegyvidékein keresendők. A Görgényi havasok és a Hargita nyugatra néző lejtőin eredő vízfolyások csekélyebb erőforrást alkotnak, mert e hegységek csúcsai nem nyúlnak oly magasra, mint a Kárpátoké, vízgyűjtőterületok kis terjedelmű és távolsága sem alaktanai. A négy székely vármegye földrajzi fekvése olyan, hogy Háromszék és Csík megyék terükremérv. Maros- Torda megyéé pedig kis részben a Kárpátok hegyvidékére esik, míg Udvarhely megye a Görgényi havasok és a Hargita övéhez tartozik. Vízierő szempontjából tehát Udvarhely megye a legszegényebb. Nagyobb vízierő Maros-Torda vármegyében a Maros folyó maroshévíz—dedai szakaszán, Csík vármegyében a Békás patakon és az ilt tusnádi szorulatában, Háromszék vármegyében a Nagybászka vízfolyáson létesíthető. A Maros és Olt folyókon tározás nélküli, míg a Békás és Nagybászka vízfolyásokon tározással kapcsolatos vízierők lennének kiépíthetők. A fent előadottak szerint Udvarhely vármegye energiaszükségletének a kielégítése vízierő hiányában szükségessé teszi, hogy ott más energiaforrásról történjék gondoskodás. Ezt a célt szolgálná a Kaláka Munkaszövetkezet javaslata, amely szerint megépítendő lenne az erdőszentgyörgy—székelyudvarhelyi gázvezeték és Székelyudvarhelyen ks. T"gerész a legszigorúbban eljárnak azok ellen, akik siiis€tl£il2ii lelititiniái homonak fel Aas uj faárak nyomán élénk. kínaiarc várható Csíkszereda, jan. 15. A zrízifaellátasra vonatkozó legutóbbi kormányrendelet jogot ad a vármegyék első tisztviselőinek, hogy a tiizuaárakat a helyi viszonyoknak és adottságoknak, joegierdően szabályozzák. Csík vármegye alispánja a rendeletben biztosított jogánál fogva a búsik tűzkara vonatkozólag megállapította az árakat. Szigorúbban szem előtt tartotta Ábrahám József dr. a jelenlegi gazdasági helyzetet, a termelési és munkaviszonyokat. Így az elsőosztályú bükktüzifa árat élenként (4 űrméter) 80—85, a másodosztályúét pedig 65—70 pengőben állapította meg. Kétségtelen kisjövedelmű emberek számára nagy megterhelést jelentenek az új tűzifaárak. Viszont az is igaz, hogy az eddigi árakon sem igen lehetett tűzifát termelni. Az új árak a termelőkre nézve megfelelőek. Ebből következik, hogy tűzifatermelés és ellátás terén a régi helyzetnek a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állania. Csík vármegye tűzifatermelés terén teljesen önellátó volt. Alig hoztak be a szomszédos, óriási bükkfaerdőkkel rendelkező Udvarhely vármegyéből néhány száz öt fát. Az új — termelőre és mezőgazdára egyaránt kedvező — árak mellett nagyobb mennyiségű fának kell azonnal forgalomba kerülnie, mert jelentős készletek vannak felhalmozva. Ezzel kapcsolatosan érdekeltek pillanatig se tévesszék szem elől, hogy a tűzifaellátásra vonatkozó miniszteri rendelet nemcsak a kedvező árszabályozásra nyújt alkalmat, hanem az árdrágítás mellett érthető szigorral üldözi az árurejtegetőket és áruhalmozókat is. Mindenki árftrejtegetőnek számít, aki saját szükségletén túl készleteket tart az udvarán. Illetékes helyről szerzett értesüléseink szerint minden árdrágító esvben a lehető legkönyörtelenebbül járnak el. Ugyanakkor a már jóelőre nyilvántartásba vett készleteket, bárhol és bárkinél legyenek is — hatósági segédlettel igénybeveszik s a tulajdonos ellen — árurejtegetés, áruhalmozás címén — eljárást indítanak. Tehát minden tűzifamennyiséget piacra kell vinni. Lehetetlen helyzet, hogy a tűzifaszempontból önellátó Csík vármegye tüzelőre utalt lakossága a szomszédos Cáromszék és Maros-Torda vármegyékből szerezze be a szükségletét. Vessen minden tűzifa- és őstermelő önmagára, ha telhetetlen nyerészkedés következtében súlyos, helyrehozhatatlan kellemetlenségek érik. BUDAFOKI MAGYAR BORÉRTÉKESITŐ PINCE HAJUOHAI: Asztali, V. fehér, Jiszling Halotton vidéki, Hárslevelű, Villányi burgundi Vörös, Szürke barát badacsonyi, Mérges pusztai édes KAPHATÓK FELEMCS AMT A tá bornócsykereskedőnei Séptissentflyörsy, Kossuth tilos utca 4. építendő lenne a villamosközpont. Ez a megoldás úgy gazdaságosság, mint műszaki szempontból tökéletes és a természeti adottságok által is alátámasztott, remélhető tehát, hogy az ügy eldöntésénél a Kaláka Munkaszövetkezet javaslata minden más befolyástól mentesen érvényesülni fog és Székelyudvarhely — mint központ — a tararékok energiafeleslegét szolgáltatni fogja akkor, mikor a perifériákon szükség lesz erre a kisegítésre. Zayzon Géza ok!, mérnök nyug. műszaki főtanácsos, helyzetben lévő vármegye állattenyésztése az elmúlt 22 esztendő alatt nagyon leromlott, tejgazdasága semmit sem fejlődött. Jellemző a helyzetre, hogy a vármegyében 9 tejfeldolgozásra valahogy alkalmas, kezdetleges telep van. Ilyen körülmények között érthető, ha a közellátási kormányzat tejrendeletének végrehajtása nagy ebben a pillanatban leküzdhetetlen, nehézségekbe ütközik. Nincsenek megfelelő tejgyűjtő, sem feldolgozó telepek, nem is beszélve a berendezésekről. Értesüléseink szerint illetékes hatósági közegek részletes jelentésben ismertették a helyzetet. Egyidejűleg megtették a szükséges intézkedeéseket, hogy megfelelő támogatással minél előbb és minél célszerűbben pótolják a tejtermelés és feldolgozás terén mutatkozó nagy hiányosságokat Csík vármegye területén. Közelátási enciclicia ferailis- Deszolgálatási kötelezettségről Budapest, jan. 15. A közellátási minisztériumban fontos tanácskozást tartottak, amelyen résztvett Szász Lajos közellátási miniszter, Jurcsek Béla államtitkár, valamint az illetékes minisztériumok megbízottain kívül az érdekképviseletek is. Az értekezlet behatóan foglalkozott azzal a tervezettel, amelyet a háborús mezőgazdasági termelés és a közellátás szükségleteinek zavartalan biztosítása végett dolgoztak ki. Ez a tervezet kiterjed a mezőgazdaság minden ágára. Megszabja, hogy a termelő a közellátás céljaira melyik terményből mennyit és hogyan köteles beszolgáltatni. A tervezet idevonatkozó része feleslegessé tesz átmeneti rendelkezéseket, közbeeső rendeletek kiadását. A termelőnek módjában áll a tervezet szerint már a gazdasági év felején pontos áttekintést sezerezni arról, hogy a közellátás iránt milyen kötelezettségek terhelik. Az értekezletre meghívták a mezőgazdasági érdekképviseletek vezetőit, több gyakorlati szakembert, akik előtt részletesen ismertették a közellátási minisztérium tervezetét. Több hozzászólás után Szász Lajos közellátásügyi miniszter és Jurcsek Béla államtitkár ismertette a tervezettel kapcsolatban a minisztérium álláspontját. Az új közellátási tervezetet a minisztérium rövidesen átdolgozza az érdekképviseletek vezetői által felvetett kívánságok figyelembevételével. ft fefrindsiet csak megfelelő gyűjtőés sudoboti telepek létesítésérehilshsré vés re Csíkban Csíkszereda, jan. 15. Köztudomású, hogy a tejtermelés és feldolgozás terén új rendszert léptetett életbe a közellátási kormányzat. A tehéntartó gazdákat tejbeszolgáltatásra kötelezi , a vonatkozó rendelet. A .tejet, arra avatott közgazdasági szerveknek össze kell gyűjteni, elosztani s a fennmaradó mennyiséget vannak feldolgozni Csíkban egészen különleges helyzet állott elő ebben a kérdésben. Köztudomású, hogy a legelők és szálas takarmány termésben _ .előnyös A kultuszminiszter rendelet a gyermekek iskolai vallásos neveléséről Budapest, jan. 15. A kultuszminiszter rendeletet intézett a tankerületi királyi főigazgatókhoz, hivatkozva hivatali elődje egy korábbi rendeletére, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekeket az iskolában annak a vallásnak megfelelően iskolai vallásoktatásban kell részesíteni, amely valláshoz a gyermek az állami születési anyakönyvben foglalt bejegyzés szerint tartozik. Mégis előfordult, hogy a gyermek vallásos nevelését a törvény szerint vallásától eltérően más vallásban kezdték meg és azt az iskolában is hosszabb időn keresztül ebben a vallásban akként folytatták, hogy a gyermekben már határozott vallási felfogás is kialakult. Az ilyen gyermek vallásos érzéseit súlyosan megzavarná, ha iskolai vallásos nevelése most már olyan vallásos nevelése következtében, kialakult, határozott vallási felfogásától eltér. Az említett méltánylást érdemlő rendkívüli esetekben a kultuszminiszter hajlandó a gyermek vallásos érzéseinek súlyos megzavarására vezető hatósági beavatkozást és az iskolai hatóság ellen a megtorló eljárást kivételesen ebben az iskolai évben mellőzni. Annak biztosítása végettazonban, hogy a hatósági beavatkozás valóban, csak kivételes legyen és csak a rendkívül méltánylást érdemlő esetekre szorítkozzék és hogy a jövőben már ne keletkezhessék olyan helyzet, amelyben a gyermek törvény szerinti vallásának megfelelő vallásban való iskolai nevelése a gyermek érzésének megzavarására vezetnek, a miniszter magának tartja fenn a határozás jogát abban a kérdésben, hogy a hatósági beavatkozást mellőzni lehet-e, vagy nem. Hangsúlyozza a miniszter, hogy a jövő iskolai évtől kezdődően minden olyan esetben, amelyben a gyermeket törvény szerinti vallásától eltérő vallásban nevelik és oktatják, a törvényes rendelkezéseknek hatósági beavatkozással is érvényt fog szerezni.