Székely Nép, 1944. január-március (62. évfolyam, 1-73. szám)

1944-02-20 / 41. szám

V 1944 FEBRUAR 20 Kilpiciilal § 49 Cie Eialol!liHaira! „Hazánkban könnyű irni, hisz Magyarországon a vidék tel© van anekdotával s a mező népda.Gókai“ — Jókai Mór klbákülás© Petőfivel — A mese mesterének művei miért nem szerepelnek tsmerés a rádióban? Két nappal ezelőtt, február 18-án tuolt 119 éve, hogy Jókai Mór, a lures mnagyar regős, aki nem rémben, hasiani versnél ékesebb prózában mondta el történeteit, Komáromban megszületett és kereken negyven éve, hogy 1904-ben kiköltözött a budapesti Kerepesi-uti mesekertbe. Sí renne,térjek kupoláján az alábbi felírás fut körbe: Ami bennem lélek, veletek megy, ott fog kisztetek lenni, mindig megtalálsz virágaid között. Mikor elhervadnak, megtaláld a falevélben, mikor lehull. Megtalálsz az esti harangszó,8 van, amikor elenyészik s mikor megemlékezel rólam. Mindig arccal szemközt fogok veled állni! Kalandozás a képzelet szárnyán.» A magyarság nagy mesemondója, ragyogó nya.vezetővel, utmérhetetlen szárnya.áju színes képzeletével elvisz, olvasóit a messzi multba és a távol jövőbe; olykor bolyong velük a jelenben is és gyakran ismerőben tájakra kalandozik. Bejárja olvasóival a föld minden részét, az északi sarkvidéktől az afrkai forró homokig és mi könynyedién követjük képzeletét a legcsodálatosabb kerteken, hólaviinákon, kőgörgetegen, sivatagon át. Megyünk bele a föld mélyébe, hegyek csúcsára, hajózunk a tengeren és szálunk a levegőben. Követjük a Mestert furcsa kalandokba és különös szerelmekbe. Közben hallgatjuk bölcs szavát és elindulunk tündérszép történetein. Együtt élünk alakjaival, alok között vannak páratlanul nemesek és páratlanul alávalók. Angyalok és ördögök,tiszták és szennyesek, becsületesek és becstelenek, ártatlanok és bűnősek-Jókai, a világ egyik legtermékenyebb írója, Isten kegyeltje volt, akinek azért adott a Teremtő 79 éves földi életet, hogy a szép tanítására és nemzetünk szórakozására, minél többet dolgozzék Regényeit és elbeszéléseit soknyelvű fordításban, az egész műveit világ olvassa ma is, rázta meg a nemzet Az ünnepség a budapesti Vigadó nagytermében folyt l e, ahol ott volt a felelős magyar kormány, a parlament, a hadtes,parancsnokság, a főrendek nagy sora, az Akadémia, a tudományos intézmények, vármegyék és városok küldöttsége, stb. Az egész ország, mint egyetlen magyar szív vett részt ebben az ünneplésben. Jókait e napon több, mint kettőszász közüliét választotta meg a díszpolgárnak. _ ^ Krön világ —~ egyéni varázsa hősökkel... Első regénye 23 éves korában, 1848- ban jelent meg: „Hétköznapok“ címeri. Utolsó munkája: „Ahol a pénz nem Isten“ 1904-ben, Jókai halálának évében jelent meg és aratott megérdemelten nagy sikert. E két regény közé könyvtárra való elbeszélés, korrajz, novella, színdarab és egyéb irodalmi műfajhoz tartozó nagyszerű munka ékelődik. Sokan szemére vetették Jókainak, hogy nem törekedett a valóság hű ábrázolására, hanem egész külön világot teremtett amelyet egyéni varázsú hőseivel népesített be. Regény, illetve mese alakjaiban szüntelen harcát vívja a jó és a gortosz s nála mindig a jó győzedelmeskedik, — nem úgy, mint a valóságban. Az akadékos kódok elfelejtek, hogy ez a nastyát,omlátó lélek a Bibión nőtt fel és nem azt akarta papírra vetni mi hogyan van, hanem inkább tart rögzítette meg, mi hogyan kellenelegyen? — Nemzeti koszorú az ötven éves írói jubileumon ... Jókai Mór meséire több, mint félévszázadon át figyelt egy ország, ötven éves írói munkásságot ötven esztendőivel (ezelőtt 1894. január 6-án koszo Jókai önvallomása... Tagadhatatlanul termékeny író volt, aki ontotta magából az ötleteket. Életében 72 millió betűt írt le. (Legalább is ennyi van a nemzeti diszk-adásban!) Jókai hetvenéves volt már, amikor „önéletírások”1 címmel élet történetének megörökítéséhez fogott. Ebben az időben, az alábbi önvallomást tette egyik nagy folyóirat munkatársa előtt: ' — * Amit írok, azt mind érzem! A velem egyidejű korból vett regényeim alakjai valamennyien 616 emberek s ha rendkívüliek is, de valóságosak. Lehet, ha nem így csinálnám a regényeket, hanem úgy, mint a szerencsésebb mesterek, — akik nem élnek benne alakjaik meséjében, hanem maguk előtt látják s kívülről mintázzák őket, — akkor alakjaim jobb lábon állhátnak, de mi lenne szárnyaikból? Az újságíró kérdéseire, hogy lehetett ennyit összeírni? — ezt felelte Jókai: — ötven év nagy idő!... És milyen ötven év? Négy olyan különböző korszak egymásutánja, amelynek egész észjárása élt a másikétól. Ennek a nagy különböző korszaknak minden eseménye, minden alakja átvonult a szemem előtt. Kié íny pont voltam benne, de mindenütt ott voltam... A közönség nagyban hozzásegített, hogyne szenvedjek témahiányban. Ami csak jellemző adat és étlet felmerült a napok történetében, azt nekem mindenünnen beküldte egy-egy ismert, vagy ismeretlen jóbarát. Sok adatot kaptam Deák Ferenc protektoromtól és jóbarátomtól, aki valóságos élő krónikája volt a magyar közéletnek. Különben hazánkban könnyű irni, hisz Magyarországon a vidék tele vám anekdotákkal s a mező — népdalokkal ... . Apróságok Jókai életéből Jókai sokáig lakott Budapesten a Nagystáció (ma Baross) utcában, — saját házban. A nyarat, — már májustól kezdve, — a Svábhegyen törölte, — családjával. Volt két pónilovag, egy kis alacsony kocsija, — ezzel járt a városba. A Svábhegyen k s gazdasága volt, — fejős tehenekkel. A fiatalságot nagyon szerette. Egyegy fiatal kor élére többször előfordult, hogy megváltoztatta valemelyik foytatásban megjelenő regényénak tragikus végét. A 23 éves Jókai 1848-ban haragba volt az akkor 25 eszendős nagy költővel, Petőfi Sándorral, akivel csak a Budavár bevétele után rendezett "■römlakomán békült ki. Jókai ekkor hatásos pohárköszöntőt mondott, amelynek végén éltette azokat, akik ezután halnak meg a hazáért. Ekkor Petőfi, — Jókaival koccintva —, a jövőbelátó lélek különös megérzésével csak ennyit mondott: — Köszönöm, hogy értem háttál! (Nem is látták többé egymást, mert Petőfi csakhamar elesett.) A magyar közvélemény körében KICSI SZÉKELYEKNEK Áron meg az ördög Egyszer Áron édesapjának, meg édesanyjának a városban akadt dolga, befogták az öreg Sárgát a csengés szánba, jól betakaróztak bundába, pokrócba, a meleg téglát sem felejtettek el a lábuk alól, azután rábízták a házat Áronra, meg a Bodri kutyára és neki hajtottak a havas országútnak. Áron addig nézett utánuk, míg csak el nem tűnt a szán a kanyarodóban. Akkor azután becsukta a nagy kaput és beszaladt a házba. Hát amint belép a szobába, — halljatok csudát — szemben találja magát magával a pokolbeli ördöggel. Olyan fekete volt az, fejebúbjától a sarka hegyéig, mint a Bokor Andrisék bivalya s a szemében annyi gonoszság villogott, hogyha Áron gyávább legény lett volna, biztosan inába száll a bátorsága. De éppen az idén lett levente, így aztán nem ijedt meg még az ördögtől se, hanem keményen rákiáltott: — Hát te honnan a pokolból kerültél ide? — Én bizony egyenesen onnan, ahonnan mondod. Gondoltam, eljövök hozzád, hogy ne unatkozz magadban — mondotta az ördög. — Van nekem dőlyem, nincs szükségem terád, — válaszolt barátságtalanul Áron. — Elég bolond vagy, ha most is dolgozol, — vigyorgott az ördög. — Okosabban tennéd, ha széjjelnéznél a kamarában. A szilvabefőttre már régen fáj a fogad, a diót is nagyon szereted. Most nem látja senki, anynyit ehetsz, amennyi jól esik. — Ad nekem édesanyám, ami kell — vetette oda foghegyről Áron. — Emlékszel-e, hogy megnézted tegnap a boltban a selyemcukros üveget. Most vehetsz, hiszen tudod, hogy hol van a pénz, — folytatta az ördög rábeszélő suttogással. De erre már Áronnak is elfogyott a türelme, előkapta a sarokból édesapja kampós pálcáját és úgy hozzáhajította az ördöghöz, hogy ha el nem ugrik, biztosan fejen találja. — Jó, hogy megismertelek, te híres! — mondotta mérgesen Áron. — Hát te vagy az, aki mindig rosszra csábítasz, hogy ne tanuljak, hogy hazudjak, lopjak, ne dolgozzam! Tudd meg, hogy mától kezdve minden nap azért fogok imádkozni, hogy te soha ne juthass a közelembe és még csak a hangodat se halljam. — Jaj — jaj, csak azt ne tedd, — rímánkodott az ördög, mert minden imádság egy-eg korbácsütés a hátamon és elveszi minden erőmet. Ebben a pillanatban megszólalt a templom harangja s az ördög úgy eltűnt, mintha a láld nyelte volna el. Áron, mikor egyedül maradt, megkönnyebbülten lélegzett fel, mint aki kemény birkózásból került ki győztesen. Azután hirtelen eszébe jutott, hogy édesanyjának főzőkanalat ígért a minap. Hamar fát kerített a faragáshoz, elővette bicskáját és olyan ügyes kézbevaló fakanalat sikerített vagy hármat, hogy Pista bátyja sem tudott volna különbet, pedig az már katona, de még Gergő bátyja sem, pedig az meg nagy iskolába jár Szentgyörgyön. nemrég óriási felháborodást keltett az a megdöbbentő tény, amely szerint kiderült, hogy Jókai összes műveinek szerzői joga felett még mindig az a Grósz Bella rendelkezik, aki botrányos viselkedésével, majd londoni emigrációjával örökre méltatlanná tette magát arra, hogy a nagy író é® ■ költőfejedelem hagyatékát jellegzetes faji üzleti érzékkel kamatoztassa, — a saját és családja javára. v Jönnek a Jókai-filmek... Jókait még életében sok támadás érte: második felesége Grósz Bella miatt, aki Nagy Bella megmagyarosított színésznéven működött. Egyszer az író Pozsonyba kísérte el színésznő feleségét, ahol a jogászok fütyüléssel és botránnyal zavarták meg a művésznő fellépését. Más alkalommal, amikor Jókai koszorút vitt első felesége, Laborfalvy Róza, a híres színésznő sírjára, a koszorút fogadott lánya Jókai Róza ,azaz Feszthy Árpádné szitkok között tépte darabokra.. Annak idején a kormányzat ígéretet tett, hogy a Jókai-hagyaték ügyét ésáltalában a szerzői jogok kérdését rendezi. Ez az intézkedés most közmegelégedésre megtörtént, amennyiben rendelet mondja ki hogy: „ha, valamely magyar iró műveinek kiadása közérdek, a jogosult személy hozzájárulását pedig azért nem lehet megszerezni, mert az illető ismeretlen helyen tartózkodik, a gyámhatóság a miniszterelnök felhívására gondnokot rendelhet ei a jogosult, személy részére. A gondnok az írói műnek, vagy egyes részeinek kiadása iránt tárgyalásokat folytathat, sőt szerződést is köthet. Az új rendelkezéseket akkor is alkalmazni kell, ha az író művét filmelőadás vagy rádió útján való kötés céljaira akarják felhasználni. Az új kormányrendszer által tehát lehetővé vált hogy a híres Jókai-művek, — amelyek eddig teljesen el voltak zárva a rádióelőadás és filmesítés lehetőségei elől, — méltó formában a magyar közönség elé kerülhetnek. A költő születésének 119, — ill‘v# hNálénak 40 évfordulója alkalmából, beülünk kegyelettel fejet emléke előtt! ÍR TTTrmrmnmTTTfUTiTmmnmTTrrfTmmmn,mmnTmm*'»mvv»m» W* «W* • UR. SUTOMI PÁTXÓFEBZLÉST Gondolkozzatok 1. Melyik királyunk halt bele a Csele patak vizébe? 2. Melyik versében kívánta nagy költőnk, Petőfi Sándor, hogy háborúban haljon meg? 3. Ki volt Hunyadi László? Előző számunkban közölt kérdések megfejtése: 1. Dobó István és vitézei és az egri nők. 2. Zrínyi Miklós. 3. Zrínyi Ilona.