Székely Szó, 1943. január-március (3. évfolyam, 1-72. szám)

1943-03-21 / 65. szám

Ist 43 március 21 Elhangzott az ítélet a kolozsvári kommunista perban Ezúttal a nagyszabású bűnügy mellékszereplőit ítélte el a törvényszék . Súlyosbító körül­ménynek vették, hogy bűncselekményeiket Erdély visszatérése idején követték el KOLOZSVÁR, március 20. (MTI) A kolozsvári törvény­szék ötös tanácsa négyhetes tárgyalás után szombaton dél­ben hirdetett ítéletet az észak- erdélyi kommunistaper kolozs­­vári, dési és besztercei vádlot­tai fölött. A törvényszék most a per mellékszereplői felett ítél­etezett­, mert a szervezkedés tény­leges vezetőit már a Budapesten tartott főtárgyaláson elítélték és 4 honvédtörvényszék is fog­lalkozott ügyükkel. A ko­los­vári törvényszék a vádlottakat az állam és társadalom törvé­nyes rendjének felforgatására irányuló büntetőkben, illetve vétségekben mondotta ki bűnös­nek Egyes vád­ottakat a köte­lező feljelentés elmulasztásának vétségéért is elítéltek. A törvény­szék Balkáni Miklós orvostan­hallgatót 5 évi fegyházra ás 10 évi jogvesztésre, Fazekas László egyetemi hallgatót 2 évi és 6 hónap fegyházra, 8 évi jogvesz­tésre, Lebovits Frida gyári munkásnőt 2 évi és 6 hónapi fegyházra és 3 évi jogvesztésre, Mező Lajos­­ keres­kedősegédet 2 évi és 6 hónapi fegyházra és 5 évi jogvesztésre, Stern József kereskedősegédet 2 évi és 6 hónapi felgőházra és 8 évi jogvesztésre, Ankrau Jó­zsefnét, szül. Fried Ilona ház­tartásbelit 1 évi és 6 hónapi börtönre és 5 évi jogvesztésre, Mincan József fodrászt 1 évi és 6 hónapi börtönre és 5 évi jogvesztésre, Gubman Rózsi magántisztviselő­jét 10 hónapi börtönre, Fazekas J­ózsefné, Széles Ilona háztartásbelit 6 hónapi börtönre és 5 évi jog­vesztésre ítélte. A törvényszék a többi vád­ottakat 1 hónaptól 6 hónapig terjedő fogházbünte­­téssel sújtotta. Az ítélet indokolása szerint a vádlottak akkor fordultak az ország törvényes rendje ellen, amikor Erdély visszaté­rése alkalmából fokozott összetartásra lett volna szükség. Káros tevékenységüket akkor is folytatták, amikor az ország ha­tárán kű ellenség állt. A vádlottak egy része felleb­bezést jelentett be, mis vádlot­taknál az ügyész súlyosbításért fellebbezett. Erdély a szabad­ságharcban Március 15 én Kenner Mik­lós (Spectator) szerkesztésében érdekes könyvecske jelent meg­­Kolozsváron. A könyv rövid tanulmányokban és régi me­tapár szemelvényekben Erdély­nek a szabadságharcban való szerepét igyekszk meg­világí­tani. Bár a füzet terjedelme­­iem­ engedi meg, hogy a mindig időszerű témát kimerítse és tel-S­s képet adjon a­­forradalmi idélyről, mégis sok érdekes és a nagyközönség előtt ismeretlen adatot továbbít a szélesebb körű nyilvánossághoz. Talán a könyv egysége az, amit legin­kább hiányolhatunk, meglátszik rajta a gyors munka, inkább riportszerű, nem tud históriai igényekkel fellépni A mű címe: a 48 as Erdély“. Ezt a címet adja Spectator is a bevezetés­nek, a következő oldalason pe­dig Kovács György ír rövid összefoglalást a székelyek sza­badságharcáról. Jordáky Lajos:­­»Erdély márciusi ifjusága“ cí­men cikkezik, Berde Mária, Te­leky Banka grófnő emlékét idézi,­­Jánosit** Jenő a 48 as magyar színpadról közöl adatokat, Szentimrei Jenő a szabadság­­harc alatti irodalmat és sajtót ismerteti, Zolnai Béla egyetemi tanár szemelvényeket ad a sza­badságharc franciaországi vissz­hrangjáról. Kovács Katona Jenő, Szenczei László, Balogh Edgár Felvinci Takáts Zoltán egye­temi tanár, Ligeti Ernő, Sán­dor József, Orosz Endre, Nagy István tanulmányokat írnak a szabadságharc témaköréből. Ér­dekes részletet olvashatunk a magyarbarát erdélyi szász po­litikus, Kurz Antal leveleiből, Czetz János tábornok emlék­iratából, Barna Miklós írásaiból, végül pedig Petőfinek, Medgyes Lajosnak erdélyi vonatkozású verseit, Berde Mária és Jékely Zoltán költeményeit találjuk meg a füzetben. Mai számunk­­ban mutatóul közöljük a könyv­ből Czetz tábornoknak .A há­romszéki népfelkelés­ című em­lékirat részletét- 11 Az olimpiai kupát nyert budapesti Testnevelési Főiskola díszbemutatója Marosvásárhelyen Az az előzetes értesítésünk, hogy a budapesti m. kir. Testnevelési Fő­iskola március hó 27- én a M­­os­vásárhelyi Sport Egylet rendezésé­ben nagyszótású testnevelsi bemu­tatót tart a Kő­mű­velődési Híz disz tér­­ében, város, sőt var nevve szerte oly rendkívüli érdeklőd­őt váltott ki, mely esik égés­ei kívé­te les eseményeinek a kis e rőli Ez az érdeklődés annak a világhírű na­gy» Testemlési Főiskolának siól, amelynek bemutató csap­­at a ber­lini olimpiai játékokon a világ vola mennyi nemzetének fiai előtt meg­nyer­ik az Olimpiai Kupát. M­esre fénylő kitünte­tés vo­t el a magyar­ság számára, hirdet­vén mi idén nem­zet élő­­ a magyar ifjúság kiváló­sággát és nngyrahi­ttottságát, de dicsősége is egybe a magyar test­nevel­ének. És ennek a Főiskolá­nak 25 tagú női és 25 f­gy fér­­ be fut­ó cs­p-A március 27 én Mirosvásárhelyen mutatja be tudn­a legjavát Érthető t­hst a szokatlan érdeklődés e rend*i*üli sport­ese­mény iránt, amelynek szebbnél szebb és érték*zebbnél értékesebb műsor­­számai lebilincselő bázisaik. A részletekről legközelebb bőveb­ben fogunk írni í­gyek hétfőtől kezdődőiig a H Ilkon könyvkereske­désben válthatók. A budapesti tag­ klini­szikin reggel meghalt Schmidt Béla dr. Négy hét óta betegeskedett s amikor állapota aggasztóra fordult, családja felszállította a fővárosba • Marosvásárhely, március 20. Budapesti távirat szerint a Her­­czogklinikán négyheti szenve­dés után meghalt Schmidt Béla dr. a maros­vásárhelyi orvosi ka­mara­ főtitkára, az állami kór­ház járványosztályának főor­vosa. Schmidt Béla dr. évtize­deket töltött a marosvásárhe­yi közegészségügy szolgálatában, ugyis mint gyakorló orvos, úgyis mint a „ Magyar Nép­egészségügyi Szemle" tulajdon­nosa és szerkesz­ője. Ezt a lap­ját, 1935 ben indította meg és az erdélyi magyarság­nak úgy­szólván egyetlen orvosi szak­­folyóirata volt a kisebbségi időiben. Ebben a komoly tudo­mányos színvonalon álló orvosi ás közegészségügyi lapban jelen­tek meg a ronávai magyar or­vosök tudományos értékű tanul­m­ányai és tájékoztató jellegű közleményei és a lap a maga ne­mében csakugyan hézagpótló Székelyföldi Kereskedelmi Bank l­T. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Marosvásárhely, Széchenyi tér 21. Sürgönyeim : „Commerz“. ... Telefon : 65. és 136. Gazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek előnyös feltételek mellett folyósít kölcsönöket. Betéteket föl kamatoztat. Foglalkozik a banküzlet minden ágával. volt. Schmidt Béla poligdia Schmidt Béla dr. az elmúlt 9 század 90 es éveinek végén ke­rült Marosvásárhelyre Buda­pestről, tanulmányainak befeje­zése után. Azóta megszakítás nélkül Marosvásárhelyen lakott. Kitűnő belgyógyásznak ismerte meg a város polgársága, óriási pacienturája volt és érdemei el­ismeréséül a világháború előtt kórházi főorvosi címet kapott. Részt vett a világháborúban is, megjárta az olasz frontot, és éppen a legkritikusabb ponton, az Isonzó arcvonalon teljesített szolgálatot. Érdemes harctéri munkásságáért több kitüntetést kapott. A háború után vissza­tért Marosvásárhelyre, tovább folytatta orvosi működését pá­ratlan lelkiismeretességgel és szorgalommal. A románok ter­mészetesen kitettk a kórházból, azóta Schmidt B­da csak mint magánorvos tevékenykedett. A felszabadulás után a megalakult orvosi kamara főtitkárának vá­lasztotta és rövidesen megtör­tént főorvosi kinevezése is. Tudományos szak­iró Nem véletlen, hogy éppen Schmidt Béla alapította meg a megszállás alatti magyar tudo­mányos szaklapot, Schmidt ugyanis fiatal kora óta rend­szeresen foglalkozott tudomá­­nyos munkássággal, cikkei bu­­dapesti és kü­földi orvosi lapok­ban is megjelentek. Schmidt Béla nagy könyvtárár volt, ha­talmas könyvtárában vá­lgatott köny­vritsaságok, orvosi szak­munkák és politikai vonatko­zású könyvek tornyosodtak. Betegsége és palája Schmidt Béla 62 éves korá­ban halt meg. Egy évvel ez­előtt kezdett betegeskedni, tü­­dőgyulladás támadta meg amúgy­­is gyenge fizikumát, ebből a betegségből azo­nan sikerült felépülnie. De a tüdőgyulladás nyomait már nem tudta kikü­szöbölni szervezete és kisebb- nagyobb megszakításokkal, de állandóan gyengékedett. Négy héttel ezelőtt szívzavarok lép­tek fel Schmidt Bélánál, a tü­dejét is erősen megviselte leg­­utóbbi nagy betegsége. Állapo­ta komoly aggodalomra adott okot, ezért családja hétfőn fel­­szállíttatta Budapestre, hogy a beteg állandó gondolásban ré­szesül­jön. Ma reggel aztán fe­lesége táviratban közölte a ma­­rosvásárhelyi orvosi kamará­val férje halálhírét. A teme­tésre vonatkozólag még nem történt intézkedés, valószínű azonban, hogy holttestét haza szállítják, hogy abban a város­ban helyezzék örök pihenőre, ahova életének egész munkás­­sága fűzte. »Itfil» ­ Keresztes Béla kalmafajta, ▼•gáttutitó *• ványoló filaméban alsfhrangú munkát kap. Üzlet: Kossuth Lajos utca 3. Gyári Gát utca 11. Telefon : UA.7.

Next