Székely Tanügy, 1905 (6. évfolyam, 1-17. szám)
1905-05-01 / 9. szám
Egész évre 6 korona, félévre 3 korona. Szerkesztőség: Bethlen Gábor utca., hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. 9. szám. Maros-Vásárhely, 1905. május 1. LT TABUIT. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI LAP. a M.-TORDAMEGYEI ÁLTALÁNOS TANTESTÜLET HIVATALOS LAPj v. Felelős szerkesztő: MÁTHÉ JÓZSEF Kiadólivatár főtér 12. az, hová az előfizetési és hirdetési díjak küldendők, pályázati hirdetmények ára soronként 10 fillér. Kéziratokat nem adunk vissza. ■şfc Megjelenik havonként kétszer. Van-e jogosultsága a testi fenyítéknek a népiskolában ? Hogy tanításunk minél eredményesebb legyen, elsősorban függ ez a jó fegyelmezéstől. Már Commenius Ámos János megmondotta volt, hogy az iskola fegyelem nélkül, olyan mint a malom víz nélkül. Ebben igazsága van. És szerintem legjobban fegyelmez az a tanító, kit tanítványai szeretnek és aki tanítványait szereti. — Csakhogy éppen abban van a nagy eltérés, hogy a tanítványait igazán szerető tanító, a nevelés nagy és fenséges munkájában nem nyúlhat mindazon eszközökhöz, melyeket adott esetekben jónak, szükségesnek, legtöbbször éppen elkerülhetetlennek lát. Az iskola nemcsak kizárólag tanító, hanem nevelő intézet is. A feladat tehát az, hogy az oktatást és nevelést úgy kapcsoljuk össze, hogy egységes munkát végezve, egész embert neveljünk. — Az oktatásnál az ész, a nevelésnél a szív nemesítése lép előtérbe. — De legtöbbször azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi iskolázás nagyobb súlyt fektet az ész mivelésére, az ismeretek közlésére, mint a szív nemesítésére. Pedig az iskolának az életre kell nevelni. Ámde az életnek, a társadalomnak inkább van szüksége jellemes, becsületes szívű emberekre, mint szívtelen, hitvány jellemű tudományos főkre. A sokoldalú képesség romlott szív mellett, még eszközöket nyújt a törvények kijátszására, a bűntettek sikeres elkövetésére ; míg csekélyebb tudomány mellett a nemes szív, a társadalomnak munkás, rendszerető, békés polgárokat szokott adni. Mindkét esetet az élet, a tapasztalás igazolják. — Legjobb természetesen, ha mind a szív, mind az ész együtt és egyenlően van művelve. — Az iskolai fegyelem eszközeinek kérdésénél megoszlik a vélemény, a mennyiben némelyek a fegyelmi eszközök sorából a testi büntetést kizárandónak mondják; azonban ezek majdnem kivétel nélkül mind elméleti paedagógusok, kiknek talán gyermekük sincs. Hiszen a nevelés egyik fő célja a nemes jellem képzése lévén, ebből a célból a nevelőnek nemcsak joga, de kötelessége is minden megengedhető eszközt használni. Hogy a gyermeket erkölcsi cselekvésre vezessük, benne az embert jellemileg kidomborítsuk, nem nélkülözhetjük a fegyelmezésnek kivételes esetekben használandó nemét, a testi fenyítéket sem. Hiszen a tanító, midőn a gyermek rész hajlamait, teljes jóakarattal irtogatja s legvégső esetben testi büntetéssel fegyelmez, nem tesz egyebet, mint a mit a kertész szokott tenni, a midőn a görbe módon növő csemetéjét egyenes karóhoz idomítja, szoros kötések által. Egyik főelv lévén a paedagógiában, hogy a tanító ismerje meg tanítványait, azoknak tehetségeit, hajlandóságait s ezekből kifolyólag mindig az egyedhez alkalmazza magát. Az egyed pedig különböző. Míg az egyik gyermek hajlik a szép szóra, a másik csak a virgácsban lát tekintélyt A tapasztalat bizonyítja, hogy egy alkalmas időben alkalmazott testi fenyíték egy szép életre kiható, jó eredményt szült. A midőn a szülők gyermekeiket iskolába viszik s a tanító gondjaira bízzák, magától értetődik, hogy szülői jogaikat is mintegy átruházzák a tanitóra. És kérdem, nincs e joguk a szülőknek a testi fenyítékhez ? Ha van, hát igazságos dolog volna-e az, hogy a tanító megfelezze a gondokat a gyermeknevelésben, de nem a jogokat is. De tegyük fel, hogy a tanítónak nem szabad testileg büntetni, ki adja meg annak az árát? Kit sújt ennek legtöbbször elmaradhatatlan szomorú következménye ? Kit mást, mint a szülőket. Ugyanis a kisgyermek hibázott, minek következtében a fel