Székely Újság, 1922 (19. évfolyam, 2-102. szám)
1922-05-14 / 38. szám
2. SZÉKELY ÚJSÁG 1292. május 14- a városi tanács megbízott ügyvédjét többször levélben, táviratilag és kiküldöttei útján az eljárások szorgalmazására kérte. Sajnos, eredménytelenül. A városnak kölcsönt nyújtó két helyi alapítású pénzintézet eközben a várostól a kölcsön visszafizetését kérte. Folyó évi április 8- án a város adófizetőit Morvay Endre polgármester népgyülésre hívta össze. Ekkor ő is közölvén a nyilvánossággal a már több ízben a polgárok tudomására hozott fenti tényállást, azt tette még ahhoz, hogy a város követelése a szövetkezeten behajthatatlan s ezért a város tulajdonát képező vagyontárgyak (bérházak és erdők) eladási árából kell a hitelező pénzintézeteket kifizetni, vagy pótadó gyanánt kell kivetni a már több, mint másfél év óta 8% kamatokkal szaporodó s mintegy 700.000 leura rugó adósságot. Miniszter Úr! Ebben az ügyben is a legfelsőbb fórumhoz kell fordulnunk: méltóztassék a fentebb javasolt módon megejtendő vizsgálattal nemcsak Kézdivásárhely városnál, da különösen Háromszék vármegye közélelmezési bizottságának 1920. évi iratai alapján Sepsiszentgyörgyön megállapittatni, hogy: 1. Mi alapon ajánlotta nevezett szövetkezetet a sepsiszentgyörgyi közélelmezési bizottság? 2. Történt-e vétkes, vagy anyagi felelősséget maga után vonó gondatlan mulasztás a vármegyei közélelmezési bizottság, felette felelősség mellett felügyeletet gyakorló megyei Prefect, vagy bárki alárendeltje részéről ? 3. Az igazságügyminisztérium útján méltóztassék megállapítani, hogy: a) akár az ilfovi járásbíróság, a bukaresti büntető törvényszék, vagy államügyészség minden törvényes lépést megtett. 1. a bűnösök felelősségrevonása, illetve magánjogi követelés behajtása tekintetében; ha nem, úgy kit, vagy kiket terhel mulasztás és ebből kifolyólag anyagi felelősség? 4. A szövetkezet felett felügyeletet gyakorló minisztérium útján méltóztassék megállapíttatni, hogy: a) kikből áll a szóbanforgó szövetkezet; b) milyen mérvű anyagi felelősséget tartozik viselni a szövetkezet a vele jóhiszeműen szerződő Kézdivásárhely várossal szemben ; c) igaz lehet ő az, hogy a szövetkezeten, annak igazgatóin, más vezetőin, vagy tagjain nem lehet Kézdivásárhely város követelését behajtani ? 5. Ugyancsak méltóztassék a kolozsvári Belügyminiszteri Vezérigazgatóság 6896—921. számú és Háromszékvármegye Subprefectjének 4221—921. számú fiatal tanúsága szerint Kézdivásárhely város tanácsa és e búza-ügylet idején volt polgármestere, dr. Molnár Dénes ellen lefolytatott vizsgálat dacára még egyszer bármily törvényes forma szerint vizsgálat tárgyává tenni, hogy: ș) terhel-e valakit bűntett, vétség, vagy akár bűnös szándék, akár felületességből származó vétkes és vagyoni felelősséget maga után vonó könnyelműség; b) ha igen, ki, vagy kik azok, akik, vagy akiket ezért akár büntető, akár polgári per, esetleg fegyelmi eljárás útján felelősségre lehet vonni? Úgy hisszük, hogy mindezek megállapítása nélkül lehetetlenség ez ügyet közmegnyugvásra megoldani. • Mi úgy tudjuk, hogy nem minden követtetett el mindezek kétségtelen megálapítására. De azt véljük, hogy Miniszter Úr hatalmas befolyása utján eredményesen fogja kideriítetni a felelős személyeket. Ez ügynek minden részlete 1920. április 1-ig, — amikor a városi képviselőtestületet a nyilvánosság tekintetében pótolni hivatott vagyonkezelő bizottságot felsőbb rendeletre a városi tanács többé össze nem hívhatta, — velünk közöltetett és sokan voltak közülünk, kiknek esetenként véleményünk kifejezésére mód és alkalom nyílott. Ha netán tévednénk azon eddigi véleményünkben, hogy a kárt okozó bűnösök nem Kézdivásárhelyen, vagy nem mind Kézdivásárhelyen kívül keresendők, úgy fizessen az, vagy fizessenek azok, akiknek felelőssége tekintetében tévedésben voltunk. De azt is le kell szögeznünk, hogy tévedésünket a kolozsvári Belügyminiszteri Vezérigazgatóság már hivatkozott 1921. évben lefolytatott vizsgálatának eredménye igazolja. Azon nem várt esetben pedig, ha az említett szövetkezeten a város követelése minden járulékával, esetleg annak csak egy része nem volna behajtható és a szövetkezeten kívül álló más valaki, vagy más valakik vagyoni felelőssége nem volna is megállapítható, de rajta, vagy rajtuk a követelés vagy annak egy része rövid időn belül nem lenne behajtható : azt tartanók legcélszerűbbnek, ha a város tulajdonát képező, úgynevezett „Kétág“ erdőnek több millió lent érő faanyag a lehető legsürgősebben szabályszerűen eladatnék és a befolyó vételárból, — mely amúggy is a város közönsége adóterhének csökkentésére kell, hogy jövedelmezzen — a város hitelezői fizettessenek ki. Természetesnek tartanók, hogy ez kamatmentes kölcsön formájában történjék és a szövetkezettel szemben fennálló követelés behajtásának mérvéhez képest fizettetnék vissza a pénztőkét képező erdőalapba, hogy ez a pótadó csökkentésére jövedelmeztethető legyen. Miniszter Úr! Városunk a háború alatt rettentő sokat szenvedett. Nem hisszük, hogy volna az országban még egy ilyen kis város, mely annyi adóterhet viselne, mint mi. Mi szeretünk és tudunk dolgozni. De ha megfeszített munkánk dacára, az adók súlya alatt összeroppanunk és megélhetésünk veszélyeztetve van, úgy mi leszünk az ország legszerencsétlenebb polgárai. Mi az új államhatalom keretébe béketürelemmel és minden rendzavarás nélkül, Isten akaratában megnyugodva illeszkedtünk be. Panaszunk orvoslását kérjük tehát, hogy annak megtörténte után Miniszter Úr bölcs intézkedése révén múljék el tőlünk a jogtalan és igazságtalan adózási túlterhelés; háríttassék el rólunk annak az adósságnak terhe, mely a törvényes formák között elindult búzavásárlási ügy folytán keletkezett. Hisszük és reméljük, hogy Miniszter Úr megérti feljajdulásunkat és segíteni fog rajtunk. Azzal zárjuk be kérésünket, hogy azért adjuk be az állam hivatalos nyelvén kívül magyar anyanyelvünkön is, hogy annak aláírói közül az a túlnyomó nagy többség is, mely az állam nyelvét nem érti, tudja azt, hogy mit ír alá és megértve az abban foglaltakat, kérhesse Miniszter Urat a minél gyorsabb intézkedések kegyes megtételére. Ezek után jelen emlékiratunkat és magunkat megértő jóindulatába ajánljuk. * A memorandum minél tömegesebb aláírására nyomatékosan felhívjuk ezuton is a polgárság figyelmét A memorandum Lukács László gyógyszertárában van aláírás céljából kitéve. Az aláírás zárhatárideje f. hó 16-ika, kedd este Vs8 óra, mivel a küldöttség 19-én indul illetékes helyekre. •A 100%-os rendkívüli városi pótadó kivetése ellen a felebbezés már a mai napon beadatott 151 eredeti aláírással. A memorandumot — amint értesülünk — legalább 400-an írják alá. A külpolitikai horizont. Új európai csoportosulás. — Az oroszokat engedékenységre akarják bírni. — Lázasan folynak a hadi készülődések. A gonuai konferencián döntő fordulat nem történt. A helyzet ez idő szerint még az, hogy Franciaország marad a régi álláspontján s Belgium után akar igazodni, viszont Lloyd George is megy a maga útján s külön tárgyal az oroszokkal, sőt egyezség is jött már létre, amely szerint az angolok és oroszok a konferenciát öt hónappal elhalasztják. Az olasz delegátusok azon fáradoznak, hogy az angol francia ellentéteket áthidalják, közben azonban ők maguk is az angolok után igazodnak s a helyzet ma úgy néz ki, hogy — minden titkolódzás dacára — ma már kész a német-orosz angol olasz szövetség. A kisantant államai megoszlanak s egy része, köztük Románia, "a franciák mellett tart ki, míg a másik rész az angolokhoz csatlakozik. Nem értktelen az a híradás sem, amely szerint a németek minden áron arra töreksze- A lelkészválasztáshoz. A kézdivásárhelyi református egyházat az erdélyi egyházkerületben, sőt az egész régi Magyarországon úgy tekintették valamikor, mint a református magyarság legerősebb őrbástyáját. Erős bástyává tette ezt a virágzó gyönyörű egyházat az a szellem, mely benne feltétlenül uralkodott. Híveiben vallásos buzgóság élt, mely még míves napokon is nagyobb szorgalommal gyakorolta a templomot, mint máshol ünnepnapokon. A vallásos buzgóság oly páratlan áldozatkészséget gyújtott a hívek lelkében, hogy azzal az anyaszentegyház egyik legszebb, legnagyobb templomát bírta megépíteni, iskolát tudott fenntartani és egyházát a leggazdagabbak közé bírta emelni. Lelkészei kiváló emberek, akiknek hire messze túlszárnyalta egyházuk területének szűk határait. Egyik ezek közül az erdélyi anyaszentegyház püspökévé lesz; egy másik a dunamelléki egyházkerület püspöke. Hires egyházi szónokok és kitűnő vezérférfiak. E sorok írójának is kitüntetésképen megadta az Úr kegyelme, hogy ennek a hatalmas gyülekezetnek tizenöt éven át pásztora lehessen. Mikor 1915. január 1-én kettős orvosi bizonyítvánnyal támogatott kérésemnek az egyetemes konvent helyet adott és e bizonyítványoknak, hogy az oroszokat engedékenységre bírják. Ez valószínűleg ép oly őszinte, mint amily őszinte a franciáknak az a törekvése, hogy a belgákat engedékenységre bírják. Amíg ezek, a végeredményben mégis csak a genuai konferencia felfordulását eredményező dolgok történnek, azalatt lázasan folynak a hadikészülődések. Berlini jelentések szerint a megszállott területeken a belgák és franciák mind nagyobb csapatösszevonásokat eszközölnek, Frankfurt és Darmstadt irányában nehéz tüzérséget összpontosítottak, messzihordó ágyukkal. Arról viszont, hogy a lengyel határon az oroszok összpontosítanak, már régebben megemlékeztünk. A helyzet ma sokban hasonlít 1914-hez, amikor minden hatalom békés szándékait hangoztatta, amíg aztán, egy napon csak kitört a háború.kat igazolt „állandó jellegű testi fogyatkozásom miatt nyugalomba vonultam, az volt a legforróbb vágyam, hogy ha már én az Isten megmásíthatatlan végzéséből nem hirdethetem tovább e gyülekezetnek az evangéliumot, a világosságot, jöjjön utánam erősebb és derekabb pásztor, akinek apostoli buzgósága erősítse a nyájat, tegye még kedvesebbé az Urnák házát és emelje ezt az őrbástyát az egyházkerület legelső egyházává! Azóta rettenetes nehéz próbák szakadtak mindnyájunkra. Azt hihette mindenki, hogy ezek a próbák még erősebbé fogják tenni a hivek lelkében a templomhoz és az egyházhoz való buzgóságot! És ma ... Szinte sír az ember lelke, mikor azt a dermesztő közönyt látja, mely ez utóbbi években megülte a lelkeket. Hogy mi ennek az oka, annak firtatása nem ide tartozik. E soroknak nem az a szándéka, hogy keserűségeket ébresszen. Annyi azonban bizonyos — tapasztalatból tudom — hogy, ha ennek a gyülekezetnek olyan lelki vezére van, aki híveinek szeretetére támaszkodhatik, annak háta mögött ott fog állani, mint egy lélek, ez az egész gyülekezet" annak kicsinye és nagyja, a régi hitbéli buzgósággal és a maga páratlanul álló áldozatkészségével.