Székely Újság, 1929 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-06 / 2. szám
1929. január 6. — Palugyai városunkban. Palugyai Zoltán, előnyösen ismert csehországi festőművész városunkban tartózkodik. Amint halluk, Palugyai több festményt hozott magával és itt is fog dolgozni.*) Tánciskola megnyitás. A tánciskolát, melyet most januárra terveztünk, e hó 6-án tánciskolai koszorú estély keretében este 72 9 órakor az Európa termében megnyitjuk. Kérem az összes érdekelteket ez alkalommal megjelenni szíveskedjenek. Tisztelettel: Rónay, tánctanár. — Köszönet. Az oroszfalvi ref. leányegyház elöljárósága hálás köszönetet mond Rákosy Mórné, Pongrácz Jánosné úrasszonyoknak, Balogh János és Jancsó János uraknak és nejüknek nagylelkű áldozatkészségükért, mellyel az urasztalát kenyérrel és borral az 1928-ik évben ellátták. Balogh János ur és neje a templomjavitásra is adtak 200 leát. Ezt is hálásan köszöni az elöljáróság. Székely Újság ÜZLETI KONTOL ÁTÍRÓ könyvek, levélmappák, üzleti levélpapírok és borítékok, írónők, noteszek, krepp, tálas és falvédő papírok nagy választékban a KOVÁCS-HIRLAP IRODÁBAN 3. oldal. Közgazdaság Kérdjük, hogy mit dolgozott a múlt esztendőben a Kézdivásárhely és Vidéke Gazda Köre ? Vidékünk egyik agilis gazdájától kaptuk az alábbi sorokat: Most, újév napján, átgondolva a múlt év eseményeit és látva azt, hogy minden társadalmi réteg, minden iparág tömörülve van s készítik mérlegüket múlt évi munkájuk eredményéről, kérdések vetődnek előmbe. Csak egy osztály vár némán és tétlenül, külön utakon haladva és így célját el nem érve. Ez a birtokos osztály. Ha ennek okát és hibáinkat, amennyire ismerem, kis lapunkban szellőztetni kívánom, teszem szeretésből és figyelmeztetésből, nem azért, mintha gazdatársaim jó hírnevét rontani akarnám. 1924. évben nagy lelkesedéssel alakult újra a Kézdivásárhely és Vidéke Gazd. Egyesülete. Bár minden egyesületre nehéz idők következtek, de az akkor megválasztott vezetőség nem nagyon törekedett az egyesület újraszervezésével, mert habár önhibáján kívül is, eredményeket nem érhetett el, még arról is be kellett volna, hogy számoljon (lásd a Székely Újság 1925. évi 3. sz. vezércikkét.) Később megalakult a Kézdivásárhely és Vidéke Gazdaköre. Ha ennek is a munkaköre semmittevésbe merülne ki, kérdem, ki tudná a Gazdakört mostanában újra szervezni? Sok beszéd szegénység. Én pedig állítom, hogy vidékünkön is lehetne szép eredményeket elérni. Kérem a Kézdivásárhely és Vidéke Gazdakörének vezetőségét, készítené elő és hívná össze az évi rendes közgyűlést és tartaná meg beszámolóját, hogy ott a jövő teendőket is meg lehessen beszélni. (1929. jan. 1.) Egy falusi gazda Országos mezőgazdasági kiállítás és vásár Budapesten Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által immár négy évtizeden át minden év tavaszán rendezni szokott tenyészállatvásárok 1929-ben fontos fordulóponthoz jutnak, mert a rendező-bizottság határozata értelmében „Országos mezőgazdasági kiállítás és vásár“ elnevezést fogják kapni. A rendezőség e címen kezdette meg XXXVIII. budapesti tenyészállat-, termény- és gépkiállítás előkészítésének és szervezésének munkáját, ami a kiállítás sokoldalúságára való tekintettel már hónapok óta folyamatban van. A kiállítást közvetlenül húsvét előtt, március hó 21—25. napjain fogják megtartani a budapesti tenyészállatvásártelepen. A kiállítás gerince a jövőben is természetesen a tenyészállat-csoport marad, amely értékesen fog kiegészülni annak következtében, hogy a földmivelésügyi minisztérium az állami telepen lóistállót építtet és így ezentúl tenyészlovak kiállítása és bemutatása is lehetővé válik. A lóistálló tetején nagyszabású vasbeton-tribün, előtte pedig felvezető- és hajtópálya létesül, amelyen a rendezőség a díjazott lovak és szarvasmarhák elővezetését és különböző lovasosztagok gyakorlatainak bemutatását vette tervbe. A tejtermékek, a különféle termények és nemesített vetőmagvak múlt évben is már szerepelt kiállításain kívül a rendezőség önálló kiállítási csoportok rendezését tervezi a háziipar, élelmiszeripar, a méhészet, borgazdaság, erdészet, stb. köréből, valamint tovább kiépíteni igyekszik a mezőgazdasági gép- és eszközkiállítást, valamint a múlt évben először szerepelt személy- és teherautókiállítást. Ezenkívül az állami mezőgazdasági kísérletügyi és szakoktatási intézetek tanulságos kiállítások keretében fogják bemutatni értékes gyűjteményeiknek szemléltetően oktató anyagát. Az eddigi előkészületek és jelentkezések remélni engedik, hogy az 1929. évi mezőgazdasági kiállítás minden tekintetben felül fogja múlni még a múlt évi igen jól sikerült kiállítás kereteit és eredményeit is és a magyar mezőgazdasági kultúra megismertetésének és népszerűsítésének terén hasznos szolgálatokat fog végezni úgy a bel-, mint a külföldön. A rendező-bizottság (Budapest, IX., Köztelek u. 8.) a midden kérdésről tájékoztatást nyújtó kiállítási szabályzatot és a bejelentési lapokat készséggel megküldi az érdeklődőknek és minden ügyben szívesei ad útbaigazítást. Minthogy a tapasztalatok szerint a rendelkezésre álló helyiségek és istállók a bejelentett anyag elhelyezésére mindig szűknek bizonyulnak, ajánlatos a január 15-ében megállapított határidőn belül beküldeni a bejelentéseket. A kiállítás látogatói részére ez évben is 50 %-os utazási kedvezményt biztosított a kereskedelmi minisztérium. A rendezőség megtette a lépéseket, hogy a külföldi vasutakon szintén kedvezményes utazási lehetőség álljon rendelkezésre, valamint hogy a vízum megszerzése is minden irányban megkönnyittessék. Az erdélyi gazdaközönség megszervezése Az erdélyi magyar gazdaközönség szervezésének ügye évek óta szerepel az E. G. E. munkaprogrammjában. A programra ezen pontjának megvalósítása ezideig késett. A késedelem legfőbb akadálya az volt, hogy a törvényszék a korábban jóváhagyott alapszabályok alapján nem jegyezte be a vidéki gazdaköröket egyesületi fiókok gyanánt, noha a magyar imperium idején ugyanazon paragrafusok alapján ennek semmi akadálya nem volt, így az alapszabályok megfelelő módon való módosítása vált szükségessé. Az egylet az 1927. évi rendes közgyűlésén módosította is azt. Formai okok miatt újabb közgyűlés tartására utasította a törvényszék az egyesületet. Másodízben is eleget tett a törvényszék kívánságának december hó folyamán az egyesület és amikor ily értelemben határozott az igazgató-választmány, egyúttal kimondotta azt is, hogy az 1929. évi február hó 2-ára a gazdaközönséget az összes érdekelt tényezők bevonásával egy nagyobbszabású értekezletre hívja egybe, szem előtt tartván a Magyar Párt október hó 14-én Székelyudvarhelyen tartott nagygyűlésén Mikó László előadása nyomán elfogadott határozati javaslatban foglalt kívánságokat is. Szerkesztői üzenetek December 31. Beküldött cikke annyira erős és sok helyen durva, hogy nem közölhető már csak azért sem, mert szerintünk nem célravezető ugyanazon hangnemben foglalkozni a dologgal, ahogy ők az utcán csinálták. Elitéljük és mindig ellene voltunk az izetlenkedésnek, feltűnési viszketegségnek, de higgje el, nem olyan nagy pontokról van szó, hogy érdemes lenne bosszankodni. Az emberek intelligenciáját nem az iskola, nem is a vagyon és nem a beképzelt büszkeség határozza meg, hanem a viselkedésük. Ezek szerint tehát körülbelül fogalma lehet azután a viselkedés után a szereplőkről. Ha a cikk közzétételéhez feltétlen ragaszkodik, nyílt térben lehozhatjuk. „V.-né:“ A Sport Egyesületbe nők is beléphetnek, az alapszabályok nem tiltják. Eddig női tagok nem voltak és tudomásunk szerint a K. S. E. tennisz-szakosztálya 1928. évben nem is működött, tehát nem is verhette meg sem Csíkszereda, sem Brassó. Megóvni lehet, de nem érdemes. Mindenféle naptár: Brassói Lapok 4-féle naptára Erdélyi Kincses Kalendárium Füssy-féle Erdélyi Kalendárium Milliók naptára, stb. stb. Beszerezhetők a KOVÁCS-HIRLAP IRODÁBAN vagy özv. Kovácsné újságárus bódéjában.