Székely Újság, 1929 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1929-01-06 / 2. szám

1929. január 6. — Palugyai városunkban. Palugyai Zoltán, előnyösen ismert csehországi festő­művész városunkban tartózkodik. Amint hal­luk, Palugyai több festményt hozott magával és itt is fog dolgozni.­­*) Tánciskola megnyitás. A táncis­kolát, melyet most januárra terveztünk, e hó 6-án tánciskolai koszorú estély kereté­ben este 72 9 órakor az Európa termében megnyitjuk. Kérem az összes érdekelteket ez alkalommal megjelenni szíveskedjenek. Tisztelettel: Rónay, tánctanár. — Köszönet. Az oroszfalvi ref. leány­egyház elöljárósága hálás köszönetet mond Rákosy Mórné, Pongrácz Jánosné úrasszo­nyoknak, Balogh János és Jancsó János uraknak és nejüknek nagylelkű áldozat­­készségükért, mellyel az urasztalát kenyér­rel és borral az 1928-ik évben ellátták. Balogh János ur és neje a templomjavitásra is adtak 200 leát. Ezt is hálásan köszöni az elöljáróság. Székely Újság ÜZLETI KONTOL ÁTÍRÓ könyv­ek, levélmappák, üzleti levél­papírok és borítékok, írónők, noteszek, krepp, tálas és fal­védő papírok nagy válasz­tékban a KOVÁCS-HIRLAP IRODÁBAN 3. oldal. Közgazdaság Kérdjük, hogy mit dolgozott a múlt esztendőben a Kézdivásárhely és Vidéke Gazda Köre ? Vidékünk egyik agilis gazdájától kap­tuk az alábbi sorokat: Most, újév napján, átgondolva a múlt év eseményeit és látva azt, hogy minden társadalmi réteg, minden iparág tömörülve van s készítik mérlegüket múlt évi mun­kájuk eredményéről, kérdések vetődnek előmbe. Csak egy osztály vár némán és tétle­nül, külön utakon haladva és így célját el nem érve. Ez a birtokos osztály. Ha ennek okát és hibáinkat, amennyire ismerem, kis lapunkban szellőztetni kívánom, teszem szeretésből és figyelmeztetésből, nem azért, mintha gazdatársaim jó hírnevét rontani akarnám. 1924. évben nagy lelkesedéssel alakult újra a Kézdivásárhely és Vidéke Gazd. Egyesülete. Bár minden egyesületre nehéz idők következtek, de az akkor meg­választott vezetőség nem nagyon törekedett az egyesület újraszervezésével, mert habár önhibáján kívül is, eredményeket nem ér­hetett el, még arról is be kellett volna, hogy számoljon (lásd a Székely Újság 1925. évi 3. sz. vezércikkét.) Később megalakult a Kézdivásárhely és Vidéke Gazdaköre. Ha ennek is a munkaköre semmittevésbe me­rülne ki, kérdem, ki tudná a Gazdakört mostanában újra szervezni? Sok beszéd szegénység. Én pedig állítom, hogy vidé­künkön is lehetne szép eredményeket el­érni. Kérem a Kézdivásárhely és Vidéke Gazdakörének vezetőségét, készítené elő és hívná össze az évi rendes közgyűlést és tartaná meg beszámolóját, hogy ott a jövő teendőket is meg lehessen beszélni. (1929. jan. 1.) Egy falusi gazda Országos mezőgazdasági kiállítás és vásár Budapesten Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület által immár négy évtizeden át minden év tavaszán rendezni szokott tenyészállat­vásárok 1929-ben fontos forduló­ponthoz jutnak, mert a rendező-bizottság határozata értelmében „Országos mezőgazdasági kiál­lítás és vásár“ elnevezést fogják kapni. A rendezőség e címen kezdette meg XXXVIII. budapesti tenyészállat-, termény-­­ és gépkiállítás előkészítésének és szervezé­sének munkáját, ami a kiállítás sokoldalú­ságára való tekintettel már hónapok óta folyamatban van. A kiállítást közvetlenül húsvét előtt, március hó 21—25. napjain fogják megtar­tani a budapesti tenyészállatvásártelepen. A kiállítás gerince a jövőben is természe­tesen a tenyészállat-csoport marad, amely értékesen fog kiegészülni annak következ­tében, hogy a földmivelésügyi minisztérium az állami telepen lóistállót építtet és így ezentúl tenyészlovak kiállítása és bemuta­tása is lehetővé válik. A lóistálló tetején nagyszabású vasbeton-tribün, előtte pedig felvezető- és hajtópálya létesül, amelyen a rendezőség a díjazott lovak és szarvas­­marhák elővezetését és különböző lovas­­osztagok gyakorlatainak bemutatását vette tervbe. A tejtermékek, a különféle termények és nemesített vetőmagvak múlt évben is már szerepelt kiállításain kívül a rendező­ség önálló kiállítási csoportok rendezését tervezi a háziipar, élelmiszeripar, a méhé­szet, borgazdaság, erdészet, stb. köréből, valamint tovább kiépíteni igyekszik a me­zőgazdasági gép- és eszközkiállítást, valamint a múlt évben először szerepelt személy- és teherautókiállítást. Ezenkívül az állami me­zőgazdasági kísérletügyi és szakoktatási in­tézetek tanulságos kiállítások keretében fogják bemutatni értékes gyűjteményeiknek szemléltetően oktató anyagát. Az eddigi előkészületek és jelentkezések remélni en­gedik, hogy az 1929. évi mezőgazdasági ki­állítás minden tekintetben felül fogja múlni még a múlt évi igen jól sikerült kiállítás kereteit és eredményeit is és a magyar mezőgazdasági­ kultúra megismertetésének és népszerűsítésének terén hasznos szolgá­latokat fog végezni úgy a bel-, mint a kül­földön. A rendező-bizottság (Budapest, IX., Köztelek­ u. 8.) a mid­den kérdésről tájékoz­tatást nyújtó kiállítási szabályzatot és a bejelentési lapokat készséggel megküldi az érdeklődőknek és minden ügyben szívesei­ ad útbaigazítást. Minthogy a tapasztalatok szerint a rendelkezésre álló helyiségek és istállók a bejelentett anyag elhelyezésére mindig szűknek bizonyulnak, ajánlatos a január 15-ében megállapított határidőn belül beküldeni a bejelentéseket. A kiállítás látogatói részére ez évben is 50 %-os utazási kedvezményt biztosított a kereskedelmi minisztérium. A rendezőség megtette a lépéseket, hogy a külföldi vas­utakon szintén kedvezményes utazási lehe­tőség álljon rendelkezésre, valamint hogy a vízum megszerzése is minden irányban megkönnyittessék. Az erdélyi gazdaközönség megszervezése Az erdélyi magyar gazdaközönség szer­vezésének ügye évek óta szerepel az E. G. E. munkaprogrammjában. A programra ezen pontjának megvalósítása ezideig késett. A késedelem legfőbb akadálya az volt, hogy a törvényszék a korábban jóváhagyott alap­szabályok alapján nem jegyezte be a vidéki gazdaköröket egyesületi fiókok gyanánt, noha a magyar imperium idején ugyanazon paragrafusok alapján ennek semmi akadálya nem volt, így az alapszabályok megfelelő módon való módosítása vált szükségessé. Az egylet az 1927. évi rendes közgyűlésén módosította is azt. Formai okok miatt újabb közgyűlés tartására utasította a törvényszék az egyesületet. Másodízben is eleget tett a törvényszék kívánságának december hó fo­lyamán az egyesület és amikor ily értelem­ben határozott az igazgató-választmány, egyúttal kimondotta azt is, hogy az 1929. évi február hó 2-ára a gazdaközönséget az összes érdekelt tényezők bevonásával egy nagyobbszabású értekezletre hívja egybe, szem előtt tartván a Magyar Párt október hó 14-én Székelyudvarhelyen tartott nagy­gyűlésén Mikó László előadása nyomán el­fogadott határozati javaslatban foglalt kí­vánságokat is. Szerkesztői üzenetek December 31. Beküldött cikke annyira erős és sok helyen durva, hogy nem kö­zölhető már csak azért sem, mert szerin­tünk nem célravezető ugyanazon hangnem­ben foglalkozni a dologgal, ahogy ők az utcán csinálták. Elitéljük és mindig ellene voltunk az izetlenkedésnek, feltűnési viszketegség­­nek, de higgje el, nem olyan nagy pontok­ról van szó, hogy érdemes lenne bosszan­kodni. Az emberek intelligenciáját nem az iskola, nem is a vagyon és nem a bekép­zelt büszkeség határozza meg, hanem a vi­selkedésük. Ezek szerint tehát körülbelül fogalma lehet azután a viselkedés után a szereplőkről. Ha a cikk közzétételéhez fel­­tétlen ragaszkodik, nyílt térben lehozhatjuk. „V.-né:“ A Sport Egyesületbe nők is beléphetnek, az alapszabályok nem tiltják. Eddig női tagok nem voltak és tudomásunk szerint a K. S. E. tennisz-szakosztálya 1928. évben nem is működött, tehát nem is ver­hette meg sem Csíkszereda, sem Brassó. Megóvni lehet, de nem érdemes. Mindenféle naptár: Brassói Lapok 4-féle naptára Erdélyi Kincses Kalendárium Füssy-féle Erdélyi Kalendárium Milliók naptára, stb. stb. Beszerezhetők a KOVÁCS-HIRLAP IRODÁBAN vagy özv. Kovácsné újságárus bódéjában.

Next