Székely Újság, 1932 (29. évfolyam, 1-53. szám)

1932-06-26 / 27. szám

4. oldal Székely Újság Á múzeumokról általában és a mi múzeumunkról. Irta és felolvasta az Erzsébet Ár­vaház 1932 június 11 -iki estélyén Dr. I. Diénes Ödön. A mai fogalmak szerint muzeum alatt olyan nagyobb terjedelmű gyűjteményt ér­tünk, melyben történelmi, művészeti, termé­szetrajzi, ipari, gazdasági, néprajzi, régiségi, könyvtári és sok más szempontból ritka és értékes tárgyak vannak összegyűjtve és állandóan kiállítva. Ilyen értelemben a múzeumok a közép­korban keletkeztek és azóta fejlődtek. Igen sok régi múzeumot uralkodók, hercegek, várurak alapítottak és tartották fenn és sok keletkezett más előkelőségek műgyűjtéséből, melyet aztán a nyilvánosságnak is átadtak később. így pl. a bécsi császári, a berlini porosz királyi múzeumot császárok és kirá­lyok alapították és tartották fenn évente óriási összegekkel és gyarapították. Ezek ma már állami múzeumok. A középkorban az első, a mai értelem­ben vett múzeum Florencben keletkezett, a­hol jelenleg is a legtöbb múzeum van. Világ­hírű itt az Uffici palotában lévő, ahol 22 teremben és 100 méternél hosszabb folyo­són a világ egyik leggazdagabb műgyűjte­­ménye, értékes festmények, az antik szobrá­szat és festőművészet remekei vannak egybe­gyűjtve. Ebben van az olaszok nemzeti könyvtára negyedmillió kötettel és 10,000-nyi kézirattal. Londonban a British Múzeum jelenleg állami intézmény, de az egy gazdag four, sir John Sloane hagyományából keletkezett 1759-ben. Ebben a múzeumban most már több, mint két millió kötet könyv van. Régiség­tárának főrészét képezik az egyip­tomi régiségek, melyeket a fáraók sírjaiból, Egyiptom földjéről évtizedeken keresztül gyűjtöttek össze. Továbbá gazdag ez múzeum asszíriai, görög és római régiségek­­­ben, valamint más­­ országbeli és középkori tárgyakban. Híres e múzeum numizmati­kai osztálya, hol többszázezer különféle pénz, érem van kiállítva a legrégibb kortól mostanig. Az állattani gyűjtemény egész külön nagy épülettömböt foglal el és abban a földkerekség minden nemű állata megtalál­ható a ragyogó tollú apró kolibriktől, a szín­­pompában tündöklő exotikus pillangóktól a legnagyobb emlős állatokig. Sokkal kevesebb múltra tekinthetnek vissza az amerikai múzeumok, de azért ezek sem maradnak el a világ legnagyobb múze­uma, a British múzeum mellett, mert az amerikai gazdagság lehetővé tette minden­nek összevásárlását, megszerzését. Sok híres, értékes múzeum van Euró­pában, minden országban. A párisi Louvre, a berlini porosz királyi, a bécsi császári múzeumok, a drezdai, müncheni, római, athéni múzeumok, a budapesti állami múze­umok mind gazdag, értékes és változatos gyűjteményeket foglalnak magukban, hol nemcsak órákig, de napokig, sőt hetekig lehet érdekesnél­ érdekesebb szemlélni valót találni és a tudósok egész életükre kapnak tudományosan feldolgozni való anyagot. Csak aki már járt múzeumban, az tudja értékelni azt a s­o­k, a tudomány és műve­lődés szempontjából értékes kincset, mely ott fel van halmozva. Nem akarom sorra venni a világváro­sok múzeumait, — erre e rövid felolvasás keretében nincs is tér, — de felemlítem, hogy hozzánk legközelebb eső Magyaror­szág fővárosában, Budapesten egész sora van ezen intézményeknek. Legfőbb ezek közül a Magyar Nemzeti Muzeum, melyet 1802-ben Széchenyi Ferenc gróf alapított, melynek több osztálya van. Régiségtára megismertet a legrégibb őskortól kezdve az emberi művelődés fokozataival. Nagyon ta­nulságosak az őskori, népvándorláskori, a középkori leletek, eszközök, fegyverek, stb. Természetrajzi osztályában gyönyör­ködve tanulja a szemlélő, — mert minden szemlélet tanulás, — a föld összes állatait, ásványait, növényeit. Könyvtárában több, mint egymillió kötet van, számos kéziratos kötettel, unikumokkal. Van ezenkívül több nagy könyvtár Bu­dapesten. Az egyetemi könyvtárban is majd­nem egymillió, az akadémiai, a fővárosi könyvtárban szintén több százezer kötet van. A Nemzeti Múzeum képtári osztálya a Magyar Tud. Akadémiában volt Országos Képtárral egyesítve és század elején fejleszte­tek önálló Szépművészeti Múzeummá, mely a városligetben, gyönyörű palotában van el­helyezve, hol a festőművészet, grafika és szobrászat remekei gyönyörködtetik a né­zőt és szolgálnak a tanulmányozók tanulási vágyának kielégítésére. Bérpalotában van el­ helyezve a Néprajzi Múzeum, hol nem csak magyar, hanem ázsiai etnográfiai tárgyak­nak oly halmaza található, amilyen kevés európai múzeumokban van. Vannak ezen kívül Budapesten iparművészeti, mezőgaz­dasági, közlekedési, földtani, technológiai múzeumok és külön nevezetesség az aquin­­cumi muzeum hol az Óbudai római te­lep régiségei vannak a helyszínen e célra épített házban elhelyezve.­­ Magyarország minden jelentős városá­ban van muzeum, ezek közül hiresek a sze­gedi Dugonics, — a debreceni Déry, — a sümegi Darnay, — és a szentesi muzeum, mely utóbbi főkép népvándorlás-korbeli le­letekben igen gazdag. Erdélyben legnevezetesebb Kolozsvá­ron az Erdélyi Muzeum Egylet múzeuma, mely a kolozsvári egyetem örökbérletében van. Van ott még ezenkívül több intézet, így a Mátyás Király szülőházában levő néprajzi, a Kárpátegyesületi múzeumok. Van még Erdélyben több hires és érté­kes gyűjtemény, igy a nagyszebeni Bruc­­kenthal Muzeum, melyben páratlan szép­ségű festmények vannak, a Dévai Muzeum, melynek főrésze a római korbeli ásatási tár­gyak, a segesvári, brassói Barcasági szász Muzeum, a besztercei muzeum, az udvar­helyi agyagipari muzeum. Említésre méltó a Nagyenyedi Bethlen kollégium muzeális gyűj­teménye és nagy könyvtára. Marosvásárhe­lyen a „Teleki téka“ csak muzeális értékű könyvtárt képez, mert e könyvtár XVIII. század­ végi állapotában, gyarapítás nélkül maradt. Pár éve alapították a Csíki Székely Múzeumot, mely most van kibontakozóban és főleg egyházi emlékekben, néprajzi tár­gyakban máris zsép gyűjteményt hoz­ott össze. Legvégére hagytam az erdélyi múze­umok felsorolásában, van ugyan még több helyen is a felsoroltaknál, a Székely Nem­zeti Múzeumot, mely megyénkben, Sepsi­­szentgyörgyön van elhelyezve s anelyí Al­­százados fennállása óta valóban értékes múzeummá fejlődött s röviddel a világháború előtt épített gyönyörű székely stilü palotá­ban alig egy évtizede adatott át a nyilvá­­nosságnak. Egy nemeslelkü székely úrnő, a városunkban, a református temetőben nyugvó néhai b. e. Cserey Jánosné Zathureczky Emilia alapitásának köszönheti ezt a székely­­ség, de elsősorban Sepsiszentgyörgy város, melynek kulturális nívóját nagyban emeli e muzeum ott­léte, melyet alapítója előbb városunknak szánt, de azután különféle okokból mégis a megye székhelyére helye­zett. Az általa 1879-ben adományozott 8779 drb. tárgy, — legnagyobbrészt érem, pénz és kevesebb régiség, — volt az alapja annak a kiterjedt múzeumnak, mely a 3 év előtti félszázados jubileumakor már 273.500 da­rabra emelkedett, gyönyörű fejlődésről téve tanúságot. (Folyt, kövi T míioro kaszálásra ELADÓ Györbiró Andrásnál Szentkatolna (G) 1932 Junius 26 SPORT. K. S. E.—Sz. M. T. E. 1:1 (1:0) « Múlt vasárnap látta vendégül a K. S. E a szent­­györgyi Sz. M. T. E csapatát. Szép időben, számos kö­zönség jelenlétében folyik le a meccs. A választás nem kedvez a K. S. E-nek, mivel nap­pal szembe kerül, de ennek ellenére, rögtön kezdés után, hatalmas iramot diktál, melynek már az 5-ik percben megvan az eredménye. Szép összjáték után Kiskos A. kapja a labdát, ki az ő megszokott nyugodtságával helyezi véd­­hetetlenül a jobb sarokba. 1:0 a K. S. E javára. Az Sz. M. T. E csak néha-néha töri át a K. S. E halfsorát, de minden alkalommal veszélyes labdákkal ostromolja a kaput, azonban Bogdán a már-már biztos goalnak látszó labdákat hidegvérrel, bravúrosan menti. Tovább tart a K. S. E iram, melynek a 25-30 percben elért büntető rú­gás az eredménye. Kiskos A. áll a labdának, de a ke­vésbé helyezett labdát az Sz. M. T. E kapusa rávetéssel fogja. Az I.-ső félidő hátralevő része szép K. S. E kombi­nációkkal telik el. A II.-ik félidő is K. S. E támadással kezdődik, melyet az Sz. M. T. E durvulással igyekszik ellen­súlyozni. Mindjárt a II.-ik félidő elején a bíró kiállítja Fülöpöt egy kis heveskedésért s igy a K. S. E 10 emberrel kénytelen játszani. Nem csuda, ha az Sz. M. T. E felül­kerekedik és hatalmas ostromba kezd. Sikerül is az egyen­lítés. Kavarodásból fejeli be a goalt egyik Sz. M. T. E csa­tár, fedhetetlen. 1:1. Sokáig támad még az Sz. M. T. E, de Bogdán a veszélyesebbnél­ veszélyesebb labdákat mind ár­talmatlanná teszi. Felváltott támadásokkal és mezőnyjáték­kal ér véget a mérezés. Mindkét csapat lelkesedéssel és győzniakarással ját­­t etott. A K. S. E-ből kivétel nélkül mind jók voltak, de külö­nösen Bogdán kapus, ki szép, nyugodt, bravúros játékával a közönség tetszését és elismerését nyerte meg. A mérkőzést, mel­lye­l megdőlt az a tévhit, hogy az Sz. M. T. E a vásár­helyiek által verhetetlen, Blaga Simon vizsg.­bíró vezette le. (P). Kutyakalongya. (Sec.) A sors iróniája folytán Vásárhely túlságosan meg van áldva kutyákkal. „Ha Is­ten őrizz, este akarsz az uccán közlekedni, akkor gépfegyverrel, mannlicherrel, halálgáz­zal, vagy legrosszabb esetben egy jó dorong­gal szereld fel magad“ — fogja mondani a kézdivásárhelyi bédekkel. És nem alaptalanul. Az elszaporodott háziállatoktól nem lehet az uton járni kockázat nélkül. Ez a kockázat a testi épségre értendő s igy nem mondhatni, hogy esetleg nagy üzleti haszonnal jár. Ugyanis a pajzán ebecskék valóságos falkákat alakí­tanak és úgy cserkésznek a városban. Ha elvetemült gonosz emberekre találnak, akik este mernek járkálni, akkor nem válogatnak, hanem testének könnyebb módszerrel meg­közelíthető részeit birtokukba veszik és bizony vidáman harapdálják azt. Igazán szükséges volna egy szigorú eb­zárlat, utóvégre az emberek nem éppen a kutyák miatt vannak! Felhívjuk illetékesek fi­gyelmét erre és kérjük a kutyák ellenőrzését, de nemcsak a főtéren, hanem a többi uccák­­ban is. Aki kutyát tart, az tudja is azt vagy saját udvarán tartani, vagy ha levegőzni akar a Fines, akkor tessék szájkosarat tenni rá és pórázon vezetni! Ez más városokban is igy van és az nem lesz baj, ha a kutyusokat csak egy cseppet korlátozni fogjuk szabadságukban! Eddig a kutyafalkák jelszava bizonyosan ez volt: Viribus unitis. Az emberek jelszava ez legyen: Szájkosár és póráz! Hirdetéseket kik­öt a Székely Újság No. G. 3364/1932, Publicațiune de licitație. Subsemnatul portărel delegat prin acesta publică că in baza deciziunii No.­­ 3364/1932 a judecătorie de ocol Tg.-Săcuesc în favorul recamantului Max Koha & Co. firma inreg. repr. prin advocatul Dr. Dávid István pentru Incassarea creanței de 6643 Lei ți acc. se fixe­ază termen de licitație pe ziua 30 iunie 1932 orele 4 pm. la fața locului în Tg.­Săcuesc Str. Piața Regina Ma­­rina No. 27, unde se vor vinde prin licitație publică judiciară 63 metri broderie de cipcă, 23 metri broderie de cipcă, 1 pânzătură de broderie [Kelim], 1 pânzătură de broderie [Mozaic], 1 pânzătură de broderie [Góbiéin] 1 pânzătură de broderie [Kelim], 1­ pânzătură de bro­derie [Góbiéin] 10 pânzătură de broderie [Góbiein] 4 pânzătură de broderie [Góbiein], 43 păsări de dame di­ferite în valoare de 13.960 Lei. In caz de nevoie și sub prețul de estimare. Târgu-Săcuesc 1 iunie 1932. Const. C. Goga porterel de elgat. Arany éremmel kitüntetve!f Ae SaoI női és férfi ruhákat, pliszírozást különböző tisztít és test mintákban készít, posztókat ványol, fest és présel többféle minőségben, női- és férfi kiizzadt filz-kalapokat tisztít anélkül, hogy formáját elveszítené, a legjutányosabb árban. — B. tudomásra hozom, hogy műhelyemet német gyártmányú gyapjufésülőkkel kibővítettem. Ravine RnUive«« târgul-sácuesc­u anus uuiaiZSaJ kézdivásárhely. Tipografi« »MINERVA« nyomda Târgul-Sacuesc­i Kézdivásárhely.) 1932. 1T Arany éremmel kitüntetve 1

Next