Székely Újság, 1932 (29. évfolyam, 1-53. szám)
1932-06-26 / 27. szám
4. oldal Székely Újság Á múzeumokról általában és a mi múzeumunkról. Irta és felolvasta az Erzsébet Árvaház 1932 június 11 -iki estélyén Dr. I. Diénes Ödön. A mai fogalmak szerint muzeum alatt olyan nagyobb terjedelmű gyűjteményt értünk, melyben történelmi, művészeti, természetrajzi, ipari, gazdasági, néprajzi, régiségi, könyvtári és sok más szempontból ritka és értékes tárgyak vannak összegyűjtve és állandóan kiállítva. Ilyen értelemben a múzeumok a középkorban keletkeztek és azóta fejlődtek. Igen sok régi múzeumot uralkodók, hercegek, várurak alapítottak és tartották fenn és sok keletkezett más előkelőségek műgyűjtéséből, melyet aztán a nyilvánosságnak is átadtak később. így pl. a bécsi császári, a berlini porosz királyi múzeumot császárok és királyok alapították és tartották fenn évente óriási összegekkel és gyarapították. Ezek ma már állami múzeumok. A középkorban az első, a mai értelemben vett múzeum Florencben keletkezett, ahol jelenleg is a legtöbb múzeum van. Világhírű itt az Uffici palotában lévő, ahol 22 teremben és 100 méternél hosszabb folyosón a világ egyik leggazdagabb műgyűjteménye, értékes festmények, az antik szobrászat és festőművészet remekei vannak egybegyűjtve. Ebben van az olaszok nemzeti könyvtára negyedmillió kötettel és 10,000-nyi kézirattal. Londonban a British Múzeum jelenleg állami intézmény, de az egy gazdag four, sir John Sloane hagyományából keletkezett 1759-ben. Ebben a múzeumban most már több, mint két millió kötet könyv van. Régiségtárának főrészét képezik az egyiptomi régiségek, melyeket a fáraók sírjaiból, Egyiptom földjéről évtizedeken keresztül gyűjtöttek össze. Továbbá gazdag ez múzeum asszíriai, görög és római régiségekben, valamint más országbeli és középkori tárgyakban. Híres e múzeum numizmatikai osztálya, hol többszázezer különféle pénz, érem van kiállítva a legrégibb kortól mostanig. Az állattani gyűjtemény egész külön nagy épülettömböt foglal el és abban a földkerekség minden nemű állata megtalálható a ragyogó tollú apró kolibriktől, a színpompában tündöklő exotikus pillangóktól a legnagyobb emlős állatokig. Sokkal kevesebb múltra tekinthetnek vissza az amerikai múzeumok, de azért ezek sem maradnak el a világ legnagyobb múzeuma, a British múzeum mellett, mert az amerikai gazdagság lehetővé tette mindennek összevásárlását, megszerzését. Sok híres, értékes múzeum van Európában, minden országban. A párisi Louvre, a berlini porosz királyi, a bécsi császári múzeumok, a drezdai, müncheni, római, athéni múzeumok, a budapesti állami múzeumok mind gazdag, értékes és változatos gyűjteményeket foglalnak magukban, hol nemcsak órákig, de napokig, sőt hetekig lehet érdekesnél érdekesebb szemlélni valót találni és a tudósok egész életükre kapnak tudományosan feldolgozni való anyagot. Csak aki már járt múzeumban, az tudja értékelni azt a sok, a tudomány és művelődés szempontjából értékes kincset, mely ott fel van halmozva. Nem akarom sorra venni a világvárosok múzeumait, — erre e rövid felolvasás keretében nincs is tér, — de felemlítem, hogy hozzánk legközelebb eső Magyarország fővárosában, Budapesten egész sora van ezen intézményeknek. Legfőbb ezek közül a Magyar Nemzeti Muzeum, melyet 1802-ben Széchenyi Ferenc gróf alapított, melynek több osztálya van. Régiségtára megismertet a legrégibb őskortól kezdve az emberi művelődés fokozataival. Nagyon tanulságosak az őskori, népvándorláskori, a középkori leletek, eszközök, fegyverek, stb. Természetrajzi osztályában gyönyörködve tanulja a szemlélő, — mert minden szemlélet tanulás, — a föld összes állatait, ásványait, növényeit. Könyvtárában több, mint egymillió kötet van, számos kéziratos kötettel, unikumokkal. Van ezenkívül több nagy könyvtár Budapesten. Az egyetemi könyvtárban is majdnem egymillió, az akadémiai, a fővárosi könyvtárban szintén több százezer kötet van. A Nemzeti Múzeum képtári osztálya a Magyar Tud. Akadémiában volt Országos Képtárral egyesítve és század elején fejlesztetek önálló Szépművészeti Múzeummá, mely a városligetben, gyönyörű palotában van elhelyezve, hol a festőművészet, grafika és szobrászat remekei gyönyörködtetik a nézőt és szolgálnak a tanulmányozók tanulási vágyának kielégítésére. Bérpalotában van el helyezve a Néprajzi Múzeum, hol nem csak magyar, hanem ázsiai etnográfiai tárgyaknak oly halmaza található, amilyen kevés európai múzeumokban van. Vannak ezen kívül Budapesten iparművészeti, mezőgazdasági, közlekedési, földtani, technológiai múzeumok és külön nevezetesség az aquincumi muzeum hol az Óbudai római telep régiségei vannak a helyszínen e célra épített házban elhelyezve. Magyarország minden jelentős városában van muzeum, ezek közül hiresek a szegedi Dugonics, — a debreceni Déry, — a sümegi Darnay, — és a szentesi muzeum, mely utóbbi főkép népvándorlás-korbeli leletekben igen gazdag. Erdélyben legnevezetesebb Kolozsváron az Erdélyi Muzeum Egylet múzeuma, mely a kolozsvári egyetem örökbérletében van. Van ott még ezenkívül több intézet, így a Mátyás Király szülőházában levő néprajzi, a Kárpátegyesületi múzeumok. Van még Erdélyben több hires és értékes gyűjtemény, igy a nagyszebeni Bruckenthal Muzeum, melyben páratlan szépségű festmények vannak, a Dévai Muzeum, melynek főrésze a római korbeli ásatási tárgyak, a segesvári, brassói Barcasági szász Muzeum, a besztercei muzeum, az udvarhelyi agyagipari muzeum. Említésre méltó a Nagyenyedi Bethlen kollégium muzeális gyűjteménye és nagy könyvtára. Marosvásárhelyen a „Teleki téka“ csak muzeális értékű könyvtárt képez, mert e könyvtár XVIII. század végi állapotában, gyarapítás nélkül maradt. Pár éve alapították a Csíki Székely Múzeumot, mely most van kibontakozóban és főleg egyházi emlékekben, néprajzi tárgyakban máris zsép gyűjteményt hozott össze. Legvégére hagytam az erdélyi múzeumok felsorolásában, van ugyan még több helyen is a felsoroltaknál, a Székely Nemzeti Múzeumot, mely megyénkben, Sepsiszentgyörgyön van elhelyezve s anelyí Alszázados fennállása óta valóban értékes múzeummá fejlődött s röviddel a világháború előtt épített gyönyörű székely stilü palotában alig egy évtizede adatott át a nyilvánosságnak. Egy nemeslelkü székely úrnő, a városunkban, a református temetőben nyugvó néhai b. e. Cserey Jánosné Zathureczky Emilia alapitásának köszönheti ezt a székelység, de elsősorban Sepsiszentgyörgy város, melynek kulturális nívóját nagyban emeli e muzeum ottléte, melyet alapítója előbb városunknak szánt, de azután különféle okokból mégis a megye székhelyére helyezett. Az általa 1879-ben adományozott 8779 drb. tárgy, — legnagyobbrészt érem, pénz és kevesebb régiség, — volt az alapja annak a kiterjedt múzeumnak, mely a 3 év előtti félszázados jubileumakor már 273.500 darabra emelkedett, gyönyörű fejlődésről téve tanúságot. (Folyt, kövi T míioro kaszálásra ELADÓ Györbiró Andrásnál Szentkatolna (G) 1932 Junius 26 SPORT. K. S. E.—Sz. M. T. E. 1:1 (1:0) « Múlt vasárnap látta vendégül a K. S. E a szentgyörgyi Sz. M. T. E csapatát. Szép időben, számos közönség jelenlétében folyik le a meccs. A választás nem kedvez a K. S. E-nek, mivel nappal szembe kerül, de ennek ellenére, rögtön kezdés után, hatalmas iramot diktál, melynek már az 5-ik percben megvan az eredménye. Szép összjáték után Kiskos A. kapja a labdát, ki az ő megszokott nyugodtságával helyezi védhetetlenül a jobb sarokba. 1:0 a K. S. E javára. Az Sz. M. T. E csak néha-néha töri át a K. S. E halfsorát, de minden alkalommal veszélyes labdákkal ostromolja a kaput, azonban Bogdán a már-már biztos goalnak látszó labdákat hidegvérrel, bravúrosan menti. Tovább tart a K. S. E iram, melynek a 25-30 percben elért büntető rúgás az eredménye. Kiskos A. áll a labdának, de a kevésbé helyezett labdát az Sz. M. T. E kapusa rávetéssel fogja. Az I.-ső félidő hátralevő része szép K. S. E kombinációkkal telik el. A II.-ik félidő is K. S. E támadással kezdődik, melyet az Sz. M. T. E durvulással igyekszik ellensúlyozni. Mindjárt a II.-ik félidő elején a bíró kiállítja Fülöpöt egy kis heveskedésért s igy a K. S. E 10 emberrel kénytelen játszani. Nem csuda, ha az Sz. M. T. E felülkerekedik és hatalmas ostromba kezd. Sikerül is az egyenlítés. Kavarodásból fejeli be a goalt egyik Sz. M. T. E csatár, fedhetetlen. 1:1. Sokáig támad még az Sz. M. T. E, de Bogdán a veszélyesebbnél veszélyesebb labdákat mind ártalmatlanná teszi. Felváltott támadásokkal és mezőnyjátékkal ér véget a mérezés. Mindkét csapat lelkesedéssel és győzniakarással játt etott. A K. S. E-ből kivétel nélkül mind jók voltak, de különösen Bogdán kapus, ki szép, nyugodt, bravúros játékával a közönség tetszését és elismerését nyerte meg. A mérkőzést, mellyel megdőlt az a tévhit, hogy az Sz. M. T. E a vásárhelyiek által verhetetlen, Blaga Simon vizsg.bíró vezette le. (P). Kutyakalongya. (Sec.) A sors iróniája folytán Vásárhely túlságosan meg van áldva kutyákkal. „Ha Isten őrizz, este akarsz az uccán közlekedni, akkor gépfegyverrel, mannlicherrel, halálgázzal, vagy legrosszabb esetben egy jó doronggal szereld fel magad“ — fogja mondani a kézdivásárhelyi bédekkel. És nem alaptalanul. Az elszaporodott háziállatoktól nem lehet az uton járni kockázat nélkül. Ez a kockázat a testi épségre értendő s igy nem mondhatni, hogy esetleg nagy üzleti haszonnal jár. Ugyanis a pajzán ebecskék valóságos falkákat alakítanak és úgy cserkésznek a városban. Ha elvetemült gonosz emberekre találnak, akik este mernek járkálni, akkor nem válogatnak, hanem testének könnyebb módszerrel megközelíthető részeit birtokukba veszik és bizony vidáman harapdálják azt. Igazán szükséges volna egy szigorú ebzárlat, utóvégre az emberek nem éppen a kutyák miatt vannak! Felhívjuk illetékesek figyelmét erre és kérjük a kutyák ellenőrzését, de nemcsak a főtéren, hanem a többi uccákban is. Aki kutyát tart, az tudja is azt vagy saját udvarán tartani, vagy ha levegőzni akar a Fines, akkor tessék szájkosarat tenni rá és pórázon vezetni! Ez más városokban is igy van és az nem lesz baj, ha a kutyusokat csak egy cseppet korlátozni fogjuk szabadságukban! Eddig a kutyafalkák jelszava bizonyosan ez volt: Viribus unitis. Az emberek jelszava ez legyen: Szájkosár és póráz! Hirdetéseket kiköt a Székely Újság No. G. 3364/1932, Publicațiune de licitație. Subsemnatul portărel delegat prin acesta publică că in baza deciziunii No. 3364/1932 a judecătorie de ocol Tg.-Săcuesc în favorul recamantului Max Koha & Co. firma inreg. repr. prin advocatul Dr. Dávid István pentru Incassarea creanței de 6643 Lei ți acc. se fixează termen de licitație pe ziua 30 iunie 1932 orele 4 pm. la fața locului în Tg.Săcuesc Str. Piața Regina Marina No. 27, unde se vor vinde prin licitație publică judiciară 63 metri broderie de cipcă, 23 metri broderie de cipcă, 1 pânzătură de broderie [Kelim], 1 pânzătură de broderie [Mozaic], 1 pânzătură de broderie [Góbiéin] 1 pânzătură de broderie [Kelim], 1 pânzătură de broderie [Góbiéin] 10 pânzătură de broderie [Góbiein] 4 pânzătură de broderie [Góbiein], 43 păsări de dame diferite în valoare de 13.960 Lei. In caz de nevoie și sub prețul de estimare. Târgu-Săcuesc 1 iunie 1932. Const. C. Goga porterel de elgat. Arany éremmel kitüntetve!f Ae SaoI női és férfi ruhákat, pliszírozást különböző tisztít és test mintákban készít, posztókat ványol, fest és présel többféle minőségben, női- és férfi kiizzadt filz-kalapokat tisztít anélkül, hogy formáját elveszítené, a legjutányosabb árban. — B. tudomásra hozom, hogy műhelyemet német gyártmányú gyapjufésülőkkel kibővítettem. Ravine RnUive«« târgul-sácuescu anus uuiaiZSaJ kézdivásárhely. Tipografi« »MINERVA« nyomda Târgul-Sacuesci Kézdivásárhely.) 1932. 1T Arany éremmel kitüntetve 1