Székelyföld, 1932 (2. évfolyam, 1-101. szám)

1932-10-13 / 80. szám

■ ■ 2. oldal a) 50 százalékos vasúti kedvezményt élvez H­áromszék—Udvarhely—Csik—Brassó megyék te­rületén a lakóhelytől Kézdivásárhelyig és vissza útvonalon. b) a kiállítást díjmentesen megtekintheti; c) a kiállítás napján vám- és taxamentesen keresheti fel a várost; d) 50 százalékos kedvezménnyel lakhat ok­tóber 15 és 16-án az Európa és Central szállo­dákban; e) 25 százalékos kedvezménnyel étkezhetik okt. 15 és 16-án az Európa és Central vendég­lőkben. Hasonló kedvezményt élvez a többi kis­vendéglőkben is; f) kedvezményes áron szerezheti be ipari tárgyakbani szükségleteit az Általános Ipartestület tagjainál; g) október 15—20 között a Múzeumot in­gyen tekintheti meg az Árvaház épületében; h) október 16 és 29-ike közötti két hétben (olcsósági hó) kedvezményes áron vásárolhat az alábbi keresked­sekben: Fűszer, vásáruk: Ifj. Bándy István, fűszer , vasáruk: Bene Albert. Divat-, rörösáruk: Dávid Antal. Divatáruk: ifj. Divid István. Divat-, rörös­­áruk: Fejér Mária. Ékszer, arany-ezüst: Gruber Adolf utóda és Klein Zsigmond. Drogéria: Ko­vács Árpád. Divat-, rörösáruk: Politzer Lajos. Füszer, vasáruk: Szép Ödön. Divat, vörösáruk: Szikszai Béla. Fűszer, vasáruk: Ugray Lajos. Fű­szer, csemegeáruk : Vajda József. Divat, vörösáruk Wertán Dezső. Fűszer, vasáruk: Jancsó F. Lajos. A vásárigazolvány ára 10 lej és az másra át nem ruházható, ellenben a tulajdonos bár­mikor megtekintheti vele az összes kiállítási he­lyiségeket anélkül, hogy bármilyen más belépti­­díj krt fizetne. Helybelieknek, akik a kiállítást meg akarják tekinteni, szintén be kell szerezzék fenti igazolványt a kiállítási irodában. (* Kovásznál orvosi dír. Dr. Horovitz Ernő kovásznai orvos, rendelőjét november 1 én Piaţa Regele Ferdinand 15 szám alá (volt Dénes Lajos­­féle ház) helyezi át. ­ A múzeumokról általában és a mi múzeumunkról. Irt­ is felolvas!* a*Erzsébet Árvaház 1932. június 1­­.iki estélyén: Dr. I. DIÉNES ÖDÖN. 2 Csak aki már járt múzeumban, az tudja értékelni azt a sok, a tudomány és művelődés szempontjából értékes kincset, mely ott fel van halmozva. Nem akarom sorra venni a világvárosok múzeumait, — erre e rövid felolvasás keretében nincs is tér, — de felemlítem, hogy a hozzánk legközelebb élő Magyarország fővárosában, Bu­dapesten, egész sora van ezen intézményeknek. Legfőbb ezek közül a Magyar Nemzeti Múzeum, melyet 1802 ben Széchenyi Ferenc gróf alapított s melynek több osztálya van. Régiségtára meg­ismertet a legrégibb őskortól kezdve, az emberi művelődés fokozataival. Nagyon tanulságosak az őskori, népvándorláskori, a középkori leletek, esz­közök, fegyverek, stb. Termész­rajzi osztályában gyönyörködve tanulja a szemlélő, — mert min­den szemlélet tanulás, — a föld összes állatait, ásványait, növényeit. Könyvtárában több, mint egymillió kötet van, számos kéziratos kötettel, uni­kumokkal. Van ezenkívül több nagy könyvtár Budapesten. Az egyetemi könyvtárban is majd­nem egymillió, az Akadémiai, a Fővárosi könyv­tárakban szintén többszázezer kötet van. A Nemzeti Múzeum képtári osztálya a Ma­gyar Tud. Akadémiában volt Országos képtárral egyesítve, e század elején fejlesztetett önálló Szép­művészeti Múzeummá, mely a városligetben gyö­nyörű palotában van elhelyezve, hol a festőmű­vészet, grafika és szobrászat remekei gyönyör­ködtetik a nézőt és szolgálnak a tanulmányozók tanulási vágyának kielégítésére. Bőr palotában van elhelyezve a Néprajzi Múzeum, hol nemcsak ma­gyar, hanem ázsiai etnográfiai tárgyaknak oly hal­maza található, amilyen kevés európai múzeum­ban van. Vannak ezenkívül Budapesten iparmű­vészeti, mezőgazd­a­sági, közlekedési, földtani, tech­nológiai múzeumok és külön nevezetesség az aquincumi m­úzeum, hol az óbudai római telep régiségei vannak a helyszínén e célra épített ház­ban elhelyezve. Magyarország minden jelentős városában van múzeum, ezek közül híresek a szegedi Du­­gomovics, a Debreceni Déry, — a sümegi Dar­­nay — és a szentesi múzeum, mely utóbbi fő­kép népvándorláskorabeli leletekben igen gazdag. Erdélyben legnevezetesebb Kolozsváron az Erdélyi Múzeum Egylet múzeuma, mely a kolozs­vári egyetem örökbérletében van. Van ott még ezenkívül több intézet, igy a Mátyás király szülő­házában levő néprajzi, mely a Kárpát egyesületi múzeumok. Van még Erdélyben több híres és értékes gyűjtemény, így a nagyszebeni Bruckenthal Mú­zeum, melyben páratlan szépségű festmények van­nak, a Dévai Múzeum, melynek főrésze a római korbeli ásatási tárgyak, a segesvári, brassói, Bar­­casági Szász Múzeum, a besztercei múzeum, az udvarhelyi agyagipari múzeum. Említésre méltó a Nagyenyedi Bethlen Kollégium muzeális gyűj­teménye és nag­y könyvtára. Marosvásárhelyen a­­Teleki téka“ csak muzeális értékű könyvtárt ké­pez, most e könyvtár a XVIII. század régi álla­potában, gyarapítás nélkül maradt. Pár éve ala­pították a Csíki Székely Múzeumot, mely most van kibontakozóban és főleg egyházi emlékekben, néprajzi tárgyakban máris szép gyűjteményt hozott össze. Legvégére hagytam az erdélyi múzeumok felsorolásában — van ugyan még több helyen is a felsoroltaknál — a Székely Nemzeti Múzeumot, mely megyénkben, Sepsiszentgyörgyön van s mely félszázados fennállása óta valóban értékes mú­zeummá fejlődött s röviddel a világháború előtt ép tett gyönyörű, székely stilü palotában adatott át a nyilvánosságnak. Egy nemeslelkü székely úrnő a városunkban, a református temetőben nyugvó néhai b. e. Cserey Jánosné Zathureszky Emilia alapításának köszönheti ezt a székelység, de elsősorban Sepsiszentgyörgy város, melynek kulturális nívóját nagyban emeli e múzeum ott­­léte, melyet alapítója előbb városunknak szánt, de aztán különféle okokból mégis a megye szék­helyére helyezett. Az általa 1879 ben adományo­zott 8779 drb. tárgy — legnagyobbrészt érem, pénz és régiség — volt az alapja annak a kiter­jedt múzeumnak, mely a 3 év előtti félszázados jubileumkor már 273 500 darabra emelkedett, gyö­nyörű fejlődésről téve tanúságot. És noha itt van a szomszédvárosban e szé­kely intézmény, mégis sokan vannak, kik soha e múzeum­ értékeiben, ritkaságaiban nem gyönyör­ködhettek, kiknek nem volt alkalmuk annak meg­­te­intésére. Pedig valóban érdemes e múzeum gyűjte­ményeit megtekinteni,aki Sepsiszentgyörgyön meg­fordul, ajánlom, ne mulassza el azt. Régiségtárá­ban a múlt századok emlékei, régi székely vonat­­kozású tárgyai teszik érdekessé és tanulságossá a múzeumba belépő sétáját. Különféle régiségek, fegyverek, órák, templomi relikviák, házi tárgyak száz meg száz változata köti le a figyelmet. Az őskori telepek ásatásából, főkép az erősdi őskori telepről, de megyénk különböző más helyeiről is nyert tárgyak közt több van elsőrangú. Megis­mertet e rész az őskori ember primitív eszközei­­vel, életmódjával. A természetrajzi, a néprajzi osztály tárgyai és a képtár töltik el sok és vál­tozatos tárgyaikkal az emeletet. De legnagyobb terjedelmű, illetve mennyiségű a könyvtár és le­véltár, melyben 200 ezeret felülmúló tárgy van. (Folyt. kőv.) A nemzetközi uzsora terrorja. A Népszövetség pénzügyi bizottsága tetszetős név alatt működő nemzetközi uzso­rás szövetkezet Románia anyagi ügyeinek felülvizsgálására kiküldött szakértőinek jelen­tése alapján olyan feltételeket szabott az or­szág pénzügyeinek rendbehozására, ame­lyeknek teljesítése a legteljesebb anarchia rászabadítását jelentené az országra. Negyven­ezernyi tisztviselőnek az utcára dobása, a megmaradt páriáknak az inkasszó arányában leendő fizetése, a fogyasztást adók feleme­lése, a petróleum elkótyavetyélése és né­hány nemzetközi uzsoravigécnek az ország nyakára ültetése éppen elegendő ahoz, hogy az ország valósággal feladja állami lé­tét és középkori uzsorakalmárok kezére adja oda mindenét. Az ország lakossága nyakig úszik az adósságokban, a gazdák adósságaik miatt nem tudnak megfelelő gazdálkodást kifejteni, az ipart, kereskedelmet agyonnyomorítják a közterhek, de a külföld Népszövetség cím alatt tömörült uzsorás szövetkezete nem en­ged, az ő papíron kiszámított hasznának be kell folynia az utolsó irániig, mert különben pusztulásra ítél mindannyiunkat. Hogy azok az évekkel ezelőtt nyújtott kölcsönök a változott viszonyok alatt meny­nyit veszítettek értékükből, hogy azok vissza­fizetése a beállott értékeltolódás miatt milyen égbekiáltó uzsoraüzletet jelent, ezzel ők nem törődnek. A fontos számukra csak a minél nagyobb haszon biztosítása. Valóban itt volna a legfőbb ideje hogy az ilyen módon agyonnyomorított államok egyszer már észretérnének és a további fi­zetések beszüntetésének kilátásba helyezése mellett követeljék az összes tartozások re­­valorizálását. 1932. október 13. Rövid hűek. A parlament rendkívüli ülésszakát ki­rályi kézirattal hétfőn este bezárták. Magyarországon a Gömbös-kormány hatályon kívül helyezi a statáriumot. A politikai élet legnagyobb szenzációja, hogy Vajda miniszterelnök felkérésére Ti­­tulescu elfogadta a külügyminiszterséget. Turnu-Severin mellett egy faluban hamispénzgyárat lepleztek le. Tizenkét millió értékű hamis ezer lejest gyártottak. A le­leplezésükre kirendelt karhatalomra a banda tagjai többször rálőttek. Az új konverziós törvényt hosszas vita után vasárnap este a szenátus is meg­szavazta. --- # A szilágymegyei Kásapatak község ha­tárában Kalinkó János 12 éves tót fiú agyonverte Paluka Adolf 4 éves kis­fiút. A gyilkosságot bevallotta és azzal védekezett, hogy tettét erős felindulásában azért követte el, mert a kis Paluka Adolf nem akart se­gédkezni a marhák összeterelésénél. Az el­vetemült fiút javítóintézetbe küldték. A gyergyószentmiklósi pótvásárt, melyet október 12., 13., 14. és 15 re hirdettek, közbejött akadályok miatt bizonytalan időre elhalasztották. A besszarábiai határon Ciorba Ionel granicsár-főhadnagy észrevette, hogy a Dnyeszteren egy orosz tiszt úsztat át ló­háton. A két tiszt kölcsönösen egymásra tüzelt, de az orosz mégis elérte a parton levő erdőt. Hosszas keresés után akadtak rá. Semmi felvilágosítást nem hajlandó ad­ni

Next