Székelyföld, 1932 (2. évfolyam, 1-101. szám)
1932-10-16 / 81. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hóra ....................................... Negyedévre . ................................. Félévre . t . ................................ Egész évre............................................ 20 Lei 60 . 120 . 240 , FELELŐS SZERKESZTŐ: FÖLDI ISTVÁN Székely Nemzeti Muzeum Sfr.Gheorghe Attil 3 KEJ Târguljacuesc. (Kézdivásárhely.)___________ II. (XXV.) évfolyam. 81. szám Vasárnap, 1932. október 16. Politikai, közgazdasági és társadalmi lap. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség: Piata Regina Maria 23. (volt Zsigmond király tér) Kiadóhivatal: Turóczi István könyvkereskedés Piata Regina Maria 24. — Telefonszám 7. Egy fiatal székely festőművész sikere Magyarországon. Magyarországon, Kőszeg városában nemrégen országos ünnepségeket rendeztek, mely alkalommal felelevenítették a régi, dicsőséges múltat, Kőszeg népének a törökök ellen vívott hősi harcát. A jubiláris ünnepségen nagy feltűnést keltett egy hatalmas, történelmi kép: „Kőszeg ostroma”, melyet Altorjai Csoboth Ferenc, fiatal székely festőművész festett. Az egyik magyarországi lap következőkben ismerteti a képet és alkotóját: „Azon 400 éves események emlékeinek egyikét, melyeket a jubiláló Kőszeg országos keretek között ünnepel meg, felejthetetlenül és meglepő hatással eleveníti fel Altorjai Csoboth Ferenc festőművész nemrég elkészült festményében. A fiatal festőművész Kőszeg ostromának azt a mozzanatát örökíti meg, amikor a maroknyi védősereg végső erőfeszítéssel visszaveri az utolsó rohamot. A robbantott résen át beözönlő török sereg már már birtokába veszi az egész várat. E tragikus pillanatban a belső várba beszorult védősereg, élén Jurisich Miklós várkapitánnyal, elszántan a legvégsőkre, a nők, aggok és gyermekek kétségbeesett orditásától felhevülve rohannak a rés felé, magukkal ragadva a hosszú ostromtól kimerült harcosokat, kik arcukon a győzniakarással oly elszánt és mindent elsöprő rohamra indulnak, hogy az egetverő orditástól megrémült törökök eszeveszett babonás félelemmel menekülnek a már csaknem elfoglalt várból. Legenda szerint egy lángpallossal feltűnő lovag fokozta meg rémületüket. Ma, amikor oly kevesen próbálkoznak történelmi eseménynek megfestésével, a fiatalok közül A. Csoboth Ferenc vállalkozik egy olyan historikus esemény megfestésére, ami nemcsak Kőszegre, hanem egész Magyarországra vonatkozik. Elmélyedéssel és szeretettel van megkomponálva képének minden alakja. Ha nézzük a kép egyes alakjait, mind annak a cselekménynek a kifejezői, amit mondani akart. Látjuk a kétségbeesett anyát, aki féltve szorítja magához kis gyermekét, az előrerohantából visszaforduló nőt, ki Magyarország Védasszonyához fohászkodik segítségért, Apponyi alakját, ki egyik kezében karddal, a másik kezében Szűz Máriás zászlóval lelkesítő vezér. Előtte hatalmas lendülettel előretörő polgár alakja, mögötte spártai keményarcú magyar nő, aki fájdalmát visszafojtva, elesett férjének felragadt kardjával tör előre. Ezek mind kifejezői azon eseményeknek, melyek 400 éve lejátszódtak. Az előtérben levő törököket, akik kevés ellenállással, arcukon a legendás lovagtól való rémülettel menekülnek a résen át. Háttérben még folyik a harc, a kereszt diadalt arat a félholdon. Jurisichnak, mint vezér, a hősök kapuján át kirohanást vezérel, hogy a városból is kiűzze az ellent. A. Csoboth Ferenc, aki Erdélyben, Torja községben 1906 ban született, középiskoláit a kézdivásárhelyi főgimnáziumban végezte, 1924-ben Gyárfás Elemérnek, majd Révész Imrének volt tanítványa. 1930-ban végezte a képzőművészeti főiskolát, ahol Glatz Oszkárnak volt legkedvesebb növendéke. A túlszerény festőművész e kitűnő alkotása a Várban, a történelmi kiállításon van elhelyezve. * A festőművész Kőszegen tartózkodik még egy jó darabig. Felhívjuk a rendkívül szerény festőművészre, aki, mint arcképfestő is elsőrendűt nyújt, városunk közönségének figyelmét.“ Talán fölösleges is nekünk bővebb kommentárt fűzni fenti cikkhez, hiszen abban meg van magyarázva minden. Megtudjuk, hogy Csoboth Ferenc torjai fiú, hogy Kézdivásárhelyen járt középiskolában és örömmel vesszük tudomásul, hogy dicsőséget hozott a székely névre. Csak tovább, bátran előre! Isten segedelme legyen a munkán ! A múzeumokról általában és a mi múzeumunkról. Irta és felolvasta az Erzsébet Árvaház 1932. június 1 ld iki estélyén: Dr. I. DIÉNES ÖDÖN. Reámutattam arra, hogy a világhírű nagykülföldi, valamint a magyar és székely múzeumok mikből állanak, miket foglalnak magukba. Látható ebből a vázlatos felsorolásból, hogy a múzeumok célja a tudás, a művelődés terjesztése. A szép, a hasznos, a gyönyörködtető és tanulságos tárgyak állandó kiállítása és tárháza a múzeum. Következik ebből, hogy minél több helyen van, minél többféle múzeum, a közönségnek annál több alkalma van az ezirányu művelődés megszerzésére, mit e kultúrintézményekben találhat meg. A művelt országokban alig van már város, hol kisebb nagyobb múzeum ne lenne s Magyarországon is különböző helyeken megközelíti a százat. Arra kellett nekünk is törekednünk, kik szivünkön hordozzuk városunk előhaladását, hogy nálunk se hiányozzék ez az intézmény. Megértette ennek az eszmének a fontosságát a Kézdivásárhelyi Kaszinó, ime már majdnem 9 évtizedes kulturális egyesület, midőn a 80 éves fennállásakor tartott jubiláris díszközgyűlésén, 1922. karácsonykor, indítványomra elhatátározta, hogy városunkban is múzeumot létesít és már akkor e célra pénzalap gyűjtését kezdette meg, melyet évről-évre gyarapított. Nemsokára azonban a Kaszinó működését a hatóság betiltotta, helyiségeit a katonaság elrekvirálta és újból csak 1928 óta folytathatja működését, így a múzeum létesítésére a kezdő lépések csak 1929-ben történhettek meg s azóta, aránylag rövid idő alatt, eljutottunk odáig, hogy ma már van városunkban is múzeum s már csak rövid idő választ el attól, hogy a múzeum berendezését és 3 évi kitartó munka és propaganda folytán a közönség önkéntes adakozásából eddig összegyűlt, a mai napig már 7000 darabot meghaladó tárgyak elrendeztessenek, illetve a folyamatban levő rendezés befejeztessék és ünnepélyesen a nyilvánosságnak átadassanak. Múzeumunkat, mint általában szokás, öt főcsoportba osztottuk. Súlyt fektetünk elsősorban a helyi vonatkozású tárgyakra. Az első csoportba tartoznak a régiségek, pénz- és éremgyűjtemény és történelmi tárgyak. Ebbe a csoportba tartozik az arckép és fényképgyűjteményünk városunk és vidékünk közéletében szerepet játszott egyénekről. Erre különösen felhívjuk a közönség figyelmét. A kormány tisztviselői leépítéssel akar az ország pénzügyi helyzetén segíteni. Románia pénzügyi nehézségeinek megoldására kormánypárti kezdeményezésre megszavazták az úgynevezett pénzügyi intézkedésekről szóló törvényt, melynek egyik bekezdése a törvénytelenül kinevezett tisztviselőkkel foglalkozik. A Dimineaţa szerint az új pénzügyi intézkedésekről szóló törvény hatálybalépése következtében a pénzügyminiszter átiratot intézett az összes minisztériumokhoz, kérve, állítsák össze sürgősen azoknak a tisztviselőknek a névsorát, akiket 1924. óta neveztek ki az államhoz. A listákat speciális bizottságok fogják felülvizsgálni és az összes törvénytelenül vagy szabálytalanul történt kinevezéseket megsemmisítik. Kérdés azonban, mit tekintenek törvénytelen kinevezésnek és hol vannak azok a kritériumok, amelyek abban a tekintetben irányadók lesznek. A lap szerint a tisztviselői státumukat kell elővenni és azok szerint eljárni, nehogy különböző protekciók érvényesüljenek majd, ha már ez az operáció feltétlenül szükséges. A Kézdivásárhelyi Múzeum nyitva van és díjtalanul megtekinthető az Erzsébet Amaházban minden csütörtökön d. e. 11—1 óráig és vasárnap d. u. 3—5 óráig.