Székelyföld, 1934 (4. évfolyam, 1-101. szám)
1934-01-01 / 1. szám
Târgul-Săcuesc. (Kézdivásárhely.) ELŐFIZETÉSI ÁRAK Ktsy hóra, gazdasági melléklettel vagy anélkül 20 Lei Negyedévre . „ 60 Lei anélkül . 50 . Félévre . . 120 . . . KO . Egész évre „ „ 240 . „ 200 . FELELŐS SZERKESZTŐ FÖLIDI ISTVÁN „Székely Népkiadóhiv. Sft-Gheorghe ARA 3 LEI IV. (XXVII.) évfolyam, 1. szám Hétfő, 1934 Január 1. Politikai, közgazdasági és társadalmi lap. Megjelenik minden csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség: Piaţa Regina Maria 23. (volt Zsigmond királytár) Kiadóhivatal: Turóczi Istvá . könyvkereskedés, Piaţa Regina Maria 24.' Uj határkőnél. Megint uj határkőhöz érkezünk. Az örök idő végtelen országutján szakaszokat jeleznek ezek a határkövek. Egymásután sorban feltűnő évek, melyek előtt gondolkozva áll meg az új örök vándora, a halandó ember, hogy Janus istenként kettős arccal tekintsen az elviharzott napokra és az eltakart titkoktól terhes jövendő elé. Az örökkévalóságban nem látszanak meg ezek az útjelző kövek, de a véges ember előtt, aki a tért és időt is csak korlátozva észékelheti, egy-egy jelentős életrészlet minden év, mely nyomot hagy az emlékezés számára és a vágyakon és reményeken ke■eresztül ígéretekkel teszi sejtelmessé az elkövetkezőt." Nincs talán ember, aki egy ilyen határkőhöz érkezve meg ne állana egy pilanatra. Megilletődve néz vissza a meghaladott útra, melyre boldog álmok rakott batyujával indult. Kedvező sorsváltozatnak mennyi biztató elképzelése, előre törő akarásoknak mennyi ösztönző energiája, messzevilágitó célkitűzések miyen harckész elhatározottsága, fellengző álmok, rajzó reménykedések milyen gazdagsága volt abban a dúsan tömött batyuban ! És most... Az uj határkőnél . . . Üres a batyui Valahol szörnyen megtépdeste az út és a szomorúan ásító nyílásokon át kihullott minden és elmaradozgatott a köves ufón. És csak a vándor ronggyá tépett saruja, feltöredezett vérző lába idézi a ráemlékezés viszszanéző tekintetét, sóhajos szomorúságát keserű kiábrándulások, elgázolt remények, meddő harcok bukásának gyászához. Mennyi drága illúzióval vagyunk ma szegényebbek, mint egy év előtt, mikor egy ilyen útjelzőtől bízó lélekkel tovább indultunk! . . De ember az ember. És azért ember az ember, hogy ezer csalódás, ezer kiábrándulás után se engedje magától elvétetni a jövendőbe vetett hitét, jobb sorsot követelő örök vágyakozását. Olyan az emberi szellem, mint Kürosz király hangyája, amit felfelé törésében százszor ver le sátra faláról a királyi kéz, de százegyedikszer is konok elszántsággal és meg nem törő akarással indul felfelé, hogy ösztönösen kitűzött célját elérje. A Járiszarc jövőbe néző fele az új útjelző kőnél a múlt léleksebző csalódásai után is ismét kigyul és rajta megint ébredő vágyak, elhatározott akarások nagy célkitűzések öntudata tükröződik! És az örökvándor, lábain még a meghaladott út vérző sebeivel, de lelkében uj várakozásokkal és uj elképzelésekkel indul tovább az uj médöldjelző Ur megálmádan célja felé. Mert a rém nyköődés és család is meg nem szűnő váltakozásában az örök emberi végzet inkárnádik ! Induljunk tehát mindannyian tovább! Egy hatalmas, láthatatlan kéz elfödte ugyan szemeink előtt az út további részét. De igéreteink vannak afeól, hogyha törhetetlen lelkierővel győzhetetlen intte, colta meg ! -------:---------- *................................ ...... nem ható reménységgel haladunk, előbbutóbb mégis csak beváltja a fukar élet azt, amivel eddig mindannyiunk adósa maradt. Ha megvan bennünk a kereszthordozáshoz mindig kész elhatározás, ha bizalmunk és hitünk nem rendül meg az emberi sorsok örök intéző hatalmában, ha el nem tékozoltuk a múltban egy boldogabb jövendőség alapépitő feltételeit, akkor a ránk zúduló nehéz próbákat is diadalmas erővel viseljük s Kálváriánk martiriuma elvezet egy jobb élet feltáruló aranykapujához. Az uj határkőnél ezeket a drága klenodiumokat rakjátok batyutokba és akkor tietek a jövőt Adjon a nép°k sorsán Őrködő nagy Isten mind maiunknak boldogabb uj esztendőt !.. — 1934. jan. 1. — Szabó Jenő. Nagy többséggel győztél. Dec. 22 én, pénteken, Jézus szíve napján este 10 órakor kaptam az Orsz Magyar Párt háromszéki tagozata páratlanul önfeláldozó és odaadó elnökének, báró Szerkereszthy Bélának, a fenti címmel kelt sürgönyét. Megvallom, meg voltam ideződve, nem csak a nehéz viszonyok közt kapott megbízólevélért, hanem elsősorban azért a tényért, hogy az én idősbb ren, székely testvéreim ebben a nagy hideg időben, a sok választási akadály és a nagy távolság— 12 választókörzet 8-ra apasztva — közben, a szerdai képviselőválasztás után sem fáradtak el és nem hangolódtak le, hanem megjelentek az urnánál, hitet tenni a székely becsű létről és reményről s megmutatni, hogy akit a székely szeret, az —érdemtelenül is bár, de — az meg van szeretve. Tudtam én azt, hogy az igy lesz, mert bár háromszéki körútunk alkalmából a más irányú elfoglaltság (vásár stb.), nagy hófúvások és a fiók Nemere miatt ezúttal ha kevesebben is voltak jelen pl. a szentgyörgyi és kézdivásárhelyi beszámolón és programbeszédeken, mégis eszembe jutott, amit más alkalommal is hallottam az én jószívű, eszes és bátor székely testvéreimtől, hogy: „Gyűlésre ugyan nem mehetünk, de a szavazásnál ott leszünk ! Azt is megvallom, hogy nem annyira magamért, mint inkább az ügyért, némileg aggódtam, mert a szerdai képviselőválasztáson kitűnt, hogy némely székely testvéreink betették a szélső nagyhhető és játékos pártok maszlagét, akik minden komolyabb hit és meggyőződés nélkül eldorádót és teljes mennyországot ígértek, mert nem kerül semmibe, bár tudták, hogy amit mondanak keresztülvihetetlen s egyedül az Orsz. Magyar Párt az, mely kisebbségi sorsunk közepette miniszterségre, hatalomra és így a maga számára vagyonra sem számítva, csak az igazat keresi, csak azt mondja és munkálja: Istent félve és saját szeretve, a mai legnehezebb kérdésekben, a közgazdaságiakban is. Épen azért alott az Orsz. Magyar Párt kivált az utóbbi, anyagilag nehéz években a politika és kultúra mellett elsősorban kivált közgazdasági programot, mert látta, hogy egyelőre itt a főbaj s még eddig úgy lett minden, amint azt a Magyar Párt előre megmondotta, úgy lesz most is, ahogy azt propagandabeszédeinkben kifejtettük. Az állam finanszoló közbelépte nélkül nincs konverzió, melynek az egymásrautaltság folytán mind a falura, mind pedig a városra egyaránt ki kell terjednie, akárhogy is forgatják a dolgot, végre is úgy lesz, ahogy a Magyar Párt ezt eddig is és most is kívánta és javasolta. A hiteléleteként való helyreállítása és józan, egészséges beindítása nélkül megszűnik min Naptárszükségletét beszerezheti Turóczi könyvkereskedésében.