Székelyföld, 1937 (7. évfolyam, 1-47. szám)
1937-01-03 / 1. szám
&fel.8 LII. VII. (XXX) évfolyam, 1. szám Târgul-Sucuesc (Kézdivásárhely) Vasárnap, 1937 január 3 Politikai, közgazdasági és társadalmi hetilap ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre — — — — — — — — — 35 Lej Félévre -------- - 70. Egészévre _ — — — — — — — — 149 . FELELŐS SZERKESZTŐ: FÖLDI ISTVÁN Szerkesztőség! Piate Regina Maria 23. Kiadóhivatal: Turóczi könyvkereskedés. Piata Regina Maria 27. Boldog új évet... Tizenkettőt üt az óra, kondul a harang s a virrasztó emberek kebléből hangos sóhajtás tör elő. — Ez is elmúlt, menjen a többi uán. Aztán kigörbölyödnek az arcok, valami távoli remény nagyszerű mosolya hatalmába keril egy pillanatra, valami, csak minden uj esztendő első percében tapasztalt különös érzés megdobogtatja a sziveket s már nagy örvendezéssel, csordultig telt jó lélekkel mondjuk egymásnak : Boldog új évet . . . S nemcsak mondjuk. Abban a pillanatban, amikor ezt a hérero sablonos szót kiejtjük a szájunkon, tényleg érezzük is, várjuk is, szinte követeljük azt, hogy az új év, melynek kapujában Várakozásteljesen, de mégis bátortalanul állunk, szebb, jobb, hasznosabb, örömteljesebb legyen az elmúlt évnél. Várjuk, hogy valami rendkívüli erő egyik napról a másikra belecsipeszkedjen az életünk, a sok, sok millió ember mindegyikének életébe s egyszerre nagyot fordítva, mindenkit pont a teljes boldogság kellős közepébe röpítsen. Balga reménység. Vájjon elképzelhető-e az, hogy a gazdag pont ma unja meg tétlen vagyonát s szétosztja azt a szegények között ? Vájjon elképzelhető-e, hogy a gazda verejtékén kereső spekuláns bellér pont ma átváltozzon szerény haszonra dolgozó becsületes kereskedővé? Vájjon elképzelhető ez hogy a lelketlen terrorista pont ma vezeklő bűnösnek térjen át? Vájjon lehetségese, hogy a hadiszer gyáros pont ma kapa, kasza, traktor és más békés, az emberiség haladását célzó eszközök gyártását vezesse be és váljon azok, akik abból élnek, hogy gyűlöletet, haragot, gyalázatot, megvetést, háborút szítanak a népek és nemzetek között, le tudnak-e mondani beteges szenvedélyükről pont ezen a napon, amikor ők is boldog, de a maguk elgondolása szerinti boldog új évet kívánnak s amikor az ők részükről ez a kívánság éppen azt az óhajt fejezi ki, hogy még több legyen a haszontalan vagyon, még zsírosabb legyen a becstelen kereset utáni haszon, még több ártatlan vér ömöljön és még nagyobb legyen a gyűlöletszülte nyomor, melyen egyesek kitűnően tudnak karriert, pénzt, élvezetet szerezni. Boldog új évet ... Tova repült, üres szavak maradnak mostanában s akik lélekből kívánják, azok sajnos nem állhatnak mindazokon a fontos posztokon, ahonnan meg is lehetne a boldogságot valósítani. Azért ne érjük be pusztán a kívánságokkal. Ne higyyük, hogy ez terülj-terülj asztalkám, hogy ezt elég ha csak kívánjuk s már meg is lesz menten, hanem dolgozzunk, fáradozzunk, küsködjünk, hogy a kívánság végre meg is valósulhasson. Legyünk mindannyian igazságosak, legyünk Istent félők, legyünk szorgalmasak és összetartók s legyen erő, merészség közöttünk leküzdeni, kiküszöbölni, ha kell, megvetni és kiközösíteni azokat, akik nem a milliók, nem a becsületesen dolgozók és nem a lélekből jobb új évet kívánókkal, hanem ellenük s csak a maguk önző érdekeiért dolgoznak. Ha valaha, úgy most, — amikor uj borzalmak felé sodorják a világot, — teljesen indokolt, sőt szükséges, hogy mindazok, akik békét, nyugodt, becsületes életet kívánnak összetartsanak s Istentől kapott erejüknek teljes megfeszítésével dolgozzanak azért, hogy ha nem is Szilveszter estéről új évre virradólag, ha nem is egyik évről a másikra, de évek alatt, tényleg valóra válhasson a boldog, nyugodt, megelégedett új esztendő, mely után minden becsületes ember vágyakozik. Iorga mondta: A kisebbségek jóléte az állam érdeke is. A mostani, gyűlölettől tajtékzó időkben, amikor sok kicsi ember úgy akar feltűnő lenni, hogy valósággal köpi magából a gyűlölet nyálát, amikor megrögzött kapzsik a náluknál gyöngébbek odalba rúgásával akarják elterelni a figyelmet nem éppen egyenes cselekedeteikről, jól esik hallani azt, hogy igazi komoly ember, elismert és nagyrabecsült tudós felülemelkedve a divatos sovinizmuson, elismerőleg nyilatkozik olyan népekről is, akiknek egyetlen bűnük az, hogy kisebbségek. A bucurus'ni .Balkan Press“ című kőnyomatos lap dec. 26 iki kelettel Jorga Miklós egyetemi tanár volt miniszterelnök cikkét közli. A cikk címe ez: „A kisebbségek jóléte az állam érdeke is.” Szövege a következő: — A mai modern Románia államéletének talán legnagyobb problémája a kisebbségi kérdés. A mi népünk évszázadokon keresztül súlyos történelmi igazságtalanságok áldozata volt, amelyet tizenhét évvel ezelőtt tett jóvá Európa. Most a mi országunkban élnek nagy számmal idegen népek, akikkel szemben a legteljesebb jóindulat és nemzeti türelmesség álláspontjára kell helyezkednünk. Én is nacionalista, mondhatnám patrióta vagyok, de semmi sem áll tőlem távolabb, mint a soviniszta gyűlölködés. A kisebbségeket teljes jogú állampolgárokként óhajtom tekinteni és a sors szerencsés ajándékának tekintem a kitűnő és munkás népkisebbségeket, amelyek hazám földjén élnek évszázadok óta és munkájuk verejtékével dolgoznak a közös haza boldogulásáért, akárcsak a többségi román nép. Ezek a népkisebbségek friss színeket jelentenek a természet eme gazdag festőpalettáján, aminek az Úristen Romániát megalkotta. — Adjuk meg a lét és fejlődés teljes szabadságát minden népkisebbségnek, mert így lassan maguktól jönnek rá arra az igazságra, hogy ez az ország az ő boldogulásuknak is igazi hazája lehet. Sokan vannak máris a józan ítélőképességű magyarok körében, akik ezt őszintén elismerik. — Ideálom a nemzeti állam, amelyben egyedül a kultúra által biztosított igazi béke szelleme uralkodik! Vidéki levél. Igen tisztelt Szerkesztő Ur ! Kérem szíveskedjék lapjában egy kis helyet adni hálás köszönetemnek: A galád kezek által okozott tüzeset miatt engem ért anyagi veszteség idején a kézdi-orbai róm. kát. esperesi kerület Főtisztelendő papsága, az Ur Jézus születése napjának évfordulója alkalmával, áldozatos, krisztusi lelkületétül áthatva, egy tetemes összeggel sietett szomorú helyzetemben megvigasztalni, felsegíteni. Mindenki szabad javaival, oda teszi, ahová akarja. Ma, mikor ezerfelé kell erszényét megnyissa tehetsége szerint mindenki, akkor e nem várt kiadásra csak egy forrás nyithatik meg: az isteni szeretet forrása, mely szent hitünk alapja. A jótett önmagában hordja dicséretét, jutalmát. Letörülni a könnyet, vigasztalni a szomorút, bátorítani a csüggedőt, ez a hitnek igazi gyakorlása, mely ez alkalommal oly szépen bebizonyult. Fogadja tehát ismételten esp. kerületünk főtisztelendő papsága egyen-egyenkint hálás köszönetemet szeretetadományáért. Örömteljes boldog uj esztendőt kíván a fennkölt lelkületű főtisztelendő papságnak. Lemnia—Lemhény, 1936. dec. 27. Péterffy Árpád, kántor-tanító. Hirdessen a Székelyföldben