Székelyföld, 2021 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2021-05-01 / 5. szám

KÖZÉP-EURÓPAI PORTRÉ - MISKOLCZY AMBRUS - dr. Székely András Bertalan beszélgetése prof. em. dr. Miskolczy Ambrus történésszel.­­ - Professzor úr élete első tizenhét évét Erdélyben élte. Milyen családba született Marosvásárhelyen, milyen benyomások érték gyermek- és ifjúkorá­ban? Többnemzetiségű világba érkezett annak idején, kérem, a rövid visszaemlékezésben térjen ki az ezzel kapcsolatos korabeli emlékeire is. - Orvosgyerek vagyok, mint Dosztojevszkij. Igaz, Dosztojevszkij apját agyonverték jobbágyai, az én atyai őseim viszont parasztok voltak, vadparasztok. Az első világháborúban többen elestek, többeket kitün­tettek közülük. Apámat is kitüntették, de igazán méltó emléket az a besúgó állított neki, aki szépen megírta, hogy „gondolkodását sok kozmopolita vonás jellemzi”. És ráadásul „ideológiai és főleg politikai fejlődését fékezi grófnő felesége és annak kisajátított földbirtokos rokonai, akik problémáikkal környezeti hatást gyakorolnak­ rá. A fej­lődés abban rejlett, hogy apám Pavlovot is tanította, de a rivális Bechterew képe is ott függött a falon, akiről azonban nem tudták, hogy Sztálint paranoiásnak tartotta, mint különben apám is.­ Viszont a magyar egyetem megmaradásában azért a szovjet diktátornak némi szerepe csak lehetett, nem is beszélve a Magyar Autonóm Tartomány felállításáról. Ezt én akkor nem tudtam, de ösztönösen éreztem, mert az óvodában az egyetlen szimpatikus arc a Sztáliné volt a falon. Miután nem bírtam a közösséget, kivettek az óvodából, de amúgy is inkább az utcagyerekek körében éreztem jól magam. Akkoriban különben az a marosvásárhelyi világ, amiről beszélünk, annyira nem volt többnemzetiségű, hiszen még a románok is magyarul beszéltek. Valamikor 1963-64 körül jött a fordulat: akkor az iskolákat megtömték olténiai káderekkel, aztán jött a fő­ostyán, a diktátor, és­ ­ Az interjú az ELTE BTK Román Filológiai Tanszékének műhelyében, a 128 151. sz. NKFI-pályázat keretében készült. 2 Vladimir Bechterew orosz orvos (1857-1927). Szentpétervárott az elmegyógyászat tanára volt, és azt követően hunyt el, hogy megvizsgálta és állítólag paranoiával diagnosztizálta Sztálint. Halála a szóbeszéd szerint az általa felállított diagnózissal állt összefüggésben.

Next