Székelyföld, 2021 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2021-05-01 / 5. szám
1 136 Academica Transsylvanica A román szabadok lesüllyesztésébe a vallásos mozzanat is belejátszott. A román görögkeleti jobbágyok nagy előnye az volt, hogy nem fizettek egyházi tizedet. A parasztokat azért sem volt célszerű katalizálni, mert ez a tizedfizetés veszélyét vonta maga után, ez pedig felesleges nyugtalanságot gerjeszthetett volna köztük. 1456-ban, amikor Kapisztránt elfogta a térítési düh, egyik térítőtársa figyelmeztetett is arra, hogy a térítéshez szükség van a földesurak beleegyezésére. Másként fogalmazva, először a földesurakat kellett volna rávenni, hogy a paraszti többlettermék egy részét (tized formájában) engedjék át az egyháznak, márpedig a nemes szívesebben áldozta vérét, mintsem jövedelmeiről lemondott volna. Hunyadi a nyugalom érdekében maga mérsékelte a térítő buzgalmat, annál is inkább, mert amikor 1453-ban három temesi román kerületet kapott királyi adományként - mintegy 40 faluval -, az adományozást követően pedig az egyházak fölötti patronátusi jog is őt illette meg az említett kerületekben. De természetesen még jobban mérsékelték Kapisztránt az oszmánok, akik ostrom alá fogták Nándorfehérvárt. A harcos szerzetes a küzdelmek hevében a radikális türelmetlenségről radikális türelemre váltott, vagy legalábbis erre utalt, ahogyan híveit biztatta: „Kik minket a török ellen segíteni akarnak, azok a mi barátaink, rácok, szakadárok, oláhok, zsidók, eretnekek vagy akár pogányok is legyenek, kik e nehéz időben velünk harcolni akarnak, mi barátságban legyünk velük. Mert csak a török ellen kell most harcolnunk.”14 15 16 17 18 És a harcnak nem akart vége szakadni. Hunyadi János volt az egyetlen, aki a maga régiójának helyi elitjét ily nagy mértékben nemesítette. Az ő működését követő időszakban a románok nemesítésében fordulat következett be: Mátyás király már nem emelt fel a nemességbe közrendűeket, és közbenézeket sem, hanem a már ebből az alacsonynak számító sorból kiemelt nemeseket tüntette ki tisztségekkel és birtokadományokkal. A leveles kenézeket viszont nemesi diplomával jutalmazta. A király azzal is gyorsította a társadalmi polarizációt, hogy a megbízhatóan adózó szász városoknak 14 Pettkó Béla: Kapisztrán János levelezése a magyarokkal. Magyar Történelmi Tár, 1902. 194. 15 Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon. X. Pest, 1853. 405. 16 Kapisztrán Sz. János csodás győzelme Nándorfehérvárnál 1456. július hó 22-én. Tagliakocus János [...] levele nyomán. Ford. Krämer Bonifácz. Kolozsvár, 1907. 27. 17 Drágán: Nobilimea romaneascä, 340. 18 Ioan-Aurel Pop: Hunedoregtii. O familie europeana. Cluj-Napoca, 2020. 246.