Székelyhon, 2019. február (1. évfolyam, 21-40. szám)
2019-02-07 / 25. szám
Zs. 2019. február 7. fókusz A PARTIUMI ÉRTÉKTÁR „KELLÉKEI”: TÁJHÁZAK, TEMPLOMOK, LABDARÚGÓCSAPAT ÉS VERZÁS LEPÉNY Erdélyi hungarikumok: a mérték az érték A Magyar Országgyűlés 2012 áprilisában fogadta el a hungarikumokról szóló törvényt, amely az értéktárak piramisának a csúcsa. A 2015-ös törvénymódosítás célja pedig az volt, hogy a határokon kívüli magyarok is csatlakozhassanak az értékgyűjtő mozgalomhoz. SÜTŐ ÉVA A törvénymódosítás eredményeként lendületet kapott a határon túli helyi és tájegységi értéktárak kialakítása. A törvény nem akarja megszabni a közösségeknek, mit tartsanak értéknek. Az adott település bizottsága döntheti el, mi kerül fel egy értéklistára, amelyből akár hungarikum is lehet. A magyarlakta horvátországi településektől kezdve Kárpátaljáig minden elszakított területen megalakultak az értéktárbizottságok. A történészek, helytörténészek és más szakemberek késztetést éreztek arra, hogy agrár- és élelmiszergazdaság, ipari és műszaki megoldások, természeti környezet, egészség és életmód, kulturális örökség, turizmus és vendéglátás, épített környezet és sport kategóriákban összegyűjtsenek mindent, ami magyar örökségnek számíthat, és amellyel gyarapítani lehet a hungarikumok számát. Életre kelt mozgalom A magyar földművelésügyi minisztérium (ma agrárminisztérium) megbízásából 2015-ben a Kriza János Néprajzi Társaság vállalta fel az Erdélyi Értéktár létrehozását Hegedűs Csilla elnökletével. Ennek legfontosabb feladata a magyar nemzeti értékfeltáró és értékmegőrző mozgalom széleskörűvé tétele, megszervezése és szakmai felügyelete. A Kriza János Néprajzi Társaság keretében létrejött értéktár után a Partiumban is elkezdtek szaporodni a kezdeményezések. A legjelentősebbek a Bihar és a Szatmár megyei értéktárak, de nagy- és kisvárosi szinten is beindult a gyűjtőmozgalom. A tavaly megalakult Bihar Megyei Magyar Értéktárbizottság vezetője Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke. Biharban máris három különlegességgel számol a megyei értékek tárháza: a nagyváradi várral, a Sebes-Körös szurdokvölgyével és Révi-szorossal, valamint a siteri Árpád-kori református műemlék templommal. Nagyváradon a Magyar Polgári Egyesület elnöke, Nagy József Barna és Fleisz János egyetemi tanár, az EMKE alelnöke foglalkozik a város értékeinek számbavételével. A két civil szervezet közreműködésével december elején hungarikumnapot tartottak Nagyváradon, amelyet a magyarországi agrárminisztérium hungarikumbizottsága is támogatott. A rendezvényt a Partiumi Keresztény Egyetemen tartották, ahol három kiállítás is bemutatásra került. A Budapestről érkezett tárlat a hungarikumokat mutatta be kü> Érmeséken 2000 óta több helytörténész, illetve a magyar kulturális örökség számos elkötelezettje tette rá e mozgalomra az életét, tevékenységét, lönböző tárgyak, szórólapok, plakátok segítségével. A Debrecenből érkezett kiállítás egyrészt a debreceni értéktárat ismertette, másrészt különböző viseleteken keresztül azt a civil hagyományt, ami a múlt értékeire, hagyományaira építve a mai korban is használható öltözékeket tette közszemlére. A megjelenített darabok a jellegzetes polgári, illetve egyházi palástokból kínáltak ízelítőt. A harmadik kiállítást a Magyar Polgári Egyesület készíttette. Ez harmincöt színes tablón szemléltette a hetven hungarikumot. A Magyar Polgári Egyesület elnöke a Nagyváradi Magyar Értéktárat is bemutatta. Nagyvárad kapcsán Nagy József Barna koordinálásával több mint száz értéket tartalmazó értéktár készült el. A Fleisz János történész segítségével összeállított tár olyan értékeket tartalmaz, mint például a Nagyváradi AC labdarúgócsapat, amely első vidéki csapatként nyert magyar bajnokságot, de szerepelnek benne a termálforrások és az egykori nagyváradi nulladik délkör is. A tájházaktól az értéktárakig Az értéktárakhoz képest a tájházak népi építészeti értékű épületekben, a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal egy adott település vagy kistáj hagyományos tárgyi kultúráját jelenítik meg. Berendezésük a településen élők életmódját, lakáskultúráját egy meghatározott időszakra és társadalmi helyzetre vonatkozóan szemlélteti. A tájház a hozzá kapcsolódó portán műhelyeket, gazdasági épületeket vagy egyszerűbb ipari létesítményeket is bemutathat. A Partiumban ezen értékőrző létesítmények váltak az értéktármozgalmak alapköveivé. Érmelléken 2000 óta több helytörténész, illetve a magyar kulturális örökség számos elkötelezettje tette rá e mozgalomra az életét, tevékenységét. Az Érmelléki Értéktár - ahol „a mérték az érték” - megalapítása is ilyen létesítményhez kötődik, mégpedig a Kéri Gáspár alapította gálospetri tájházhoz. Hasonló maradandó értékekből a bihardiószegi Szabó József gyűjtött össze egy kötetre valót, amelynek bemutatóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezte. A tájházakhoz kapcsolódó tágabb értéktárakhoz visszakanyarodva a Partium északi területein is létrejöttek e közkincseket számon tartó lajstromok. Nagybányán a Teleki Magyar Házban már 2016-ban megalakult a helyi értéktártestület. Az alakuló ülés során felmerült javaslatok alapján összeállították a nagybányai értékek listáját is, amelynek sorát a város szülöttének, Tersánszky Józsi Jenőnek az életműve indítja, majd következik a verzás - túróval, zöld kaporral és hagymaszárral töltött - lepény, az ásító torony, a nagybányai fazekasság és egyéb közkincs. A megyei értéktárban a nagybányai művésztelep és festőiskola kapott helyet, amely a modern magyar festészetet elindító mozgalom volt. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új magyar festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult, így méltán érdemli ki a megyei értéktárbeli helyét. Partium legészakibb területein, Máramaros megyében sem hagynak veszendőbe menni semmit. A felsővisói római katolikus templom, a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly-templom, a rónaszéki római katolikus templom és Kálvária szintén az építészeti örökségünket gazdagítja. Délen a monumentális aradi Szabadság-szobor tartozik többek között a megőrzendő értékeink közé. Épített örökségünk ékességeinek és szellemi hagyatékainknak számbavételét szerencsére még nem sajátította ki a politika, bár itt-ott már ebben a mozgalomban is kezdenek körvonalazódni a határok, amelyek általában minden értékes kezdeményezést megbélyegeznek. Remélhetőleg a politikum nem telepszik rá oly mértékben, hogy ártson e nemes törekvésnek. Számos menti értékek A nagyváradi hungarikumnapokon a szatmárnémeti Babos Krisztina, a Szatmári Gazdák Egyesületének elnöke is előadást tartott a 2017 őszén megalakult Szatmárnémeti Értéktárról. A munkát koordináló bizottság tagjai Balog István János jogász, Bessenyei Gedő István dramaturg, Csókási-Budaházi Attila közgazdász, Hégető Levente állatorvos, Kristóf Mihály testnevelő tanár, Leiher Leonóra fogorvos, Márk-Nagy János ökológus, Mátyás Erika zenetanár, Muhi Sándor rajztanár, az Erdélyi Magyar Értéktárbizottság tagja, Nagy Orbán színész, valamint Szilágyi Ottó Loránd bábszínész, illetve Babos Krisztina biológus, aki a bizottság elnöki tisztségét is betölti. Babos Krisztina tájékoztatott arról, hogy az elmúlt esztendőben a Szatmárnémeti Értéktárába bekerült többek között a véndiák-találkozó, a szatmári szíves-babos bukó galamb, az egykori Viktória szálló épülete, az Iparos Otthon, a Zárdatemplom és a Kálvária-templom is. A megyei értéktár közkincse többek között a halmi református templom, a szatmári szecesszió mint építészeti stílus, a református Láncos templom, az egri középkori református templom, illetve Petőfi Sándor emlékezete Erdődön és Kohón. A legfrissebb beemelt megyei építészeti érték a Pannónia szálló, amely Szatmárnémeti jelképes épülete, a szecessziós építészet műremeke. FOTÓ: BABOS KRISZTINA A szatmárnémeti értékek egyik listázott épülete, a Zárdatemplom Az Érmelléki Értéktár különlegessége, a szalacsi négylyukú híd, amely az Ér-patakon épült az 1800-as években