Székelyhon, 2019. február (1. évfolyam, 21-40. szám)

2019-02-07 / 25. szám

Zs. 2019. február 7. fókusz A PARTIUMI ÉRTÉKTÁR „KELLÉKEI”: TÁJHÁZAK, TEMPLOMOK, LABDARÚGÓCSAPAT ÉS VERZÁS LEPÉNY Erdélyi hungarikumok: a mérték az érték A Magyar Országgyűlés 2012 áprilisában fogadta el a hun­­garikumokról szóló törvényt, amely az értéktárak pirami­sának a csúcsa. A 2015-ös törvénymódosítás célja pedig az volt, hogy a határokon kívüli magyarok is csatla­kozhassanak az értékgyűjtő mozgalomhoz.­ ­­ SÜTŐ ÉVA A törvénymódosítás eredmé­nyeként lendületet kapott a határon túli helyi és táj­egységi értéktárak kialakítása. A törvény nem akarja megszabni a közösségeknek, mit tartsanak értéknek. Az adott település bi­zottsága döntheti el, mi kerül fel egy értéklistára, amelyből akár hungarikum is lehet. A magyar­lakta horvátországi települések­től kezdve Kárpátaljáig minden elszakított területen megalakul­tak az értéktárbizottságok. A tör­ténészek, helytörténészek és más szakemberek késztetést éreztek arra, hogy agrár- és élelmiszer­­gazdaság, ipari és műszaki meg­oldások, természeti környezet, egészség és életmód, kulturális örökség, turizmus és vendéglá­tás, épített környezet és sport kategóriákban összegyűjtsenek mindent, ami magyar örökség­nek számíthat, és amellyel gya­rapítani lehet a hungarikumok számát. Életre kelt mozgalom A magyar földművelésügyi mi­nisztérium (ma agrárminiszté­rium) megbízásából 2015-ben a Kriza János Néprajzi Társaság vállalta fel az Erdélyi Értéktár létrehozását Hegedűs Csilla el­nökletével. Ennek legfontosabb feladata a magyar nemzeti érték­feltáró és értékmegőrző mozga­lom széleskörűvé tétele, megszer­vezése és szakmai felügyelete. A Kriza János Néprajzi Társaság keretében létrejött értéktár után a Partiumban is elkezdtek sza­porodni a kezdeményezések. A legjelentősebbek a Bihar és a Szatmár megyei értéktárak, de nagy- és kisvárosi szinten is bein­dult a gyűjtőmozgalom. A tavaly megalakult Bihar Megyei Magyar Értéktárbizottság vezetője Dukrét Géza, a Partiu­­mi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke. Bi­harban máris három különleges­séggel számol a megyei értékek tárháza: a nagyváradi várral, a Sebes-Körös szurdokvölgyével és Révi-szorossal, valamint a siteri Árpád-kori református műemlék templommal. Nagyváradon a Magyar Polgári Egyesület elnöke, Nagy József Bar­na és Fleisz János egyetemi tanár, az EMKE alelnöke foglalkozik a város értékeinek számbavételével. A két civil szervezet közremű­ködésével december elején hun­garikumnapot tartottak Nagyvá­radon, amelyet a magyarországi agrárminisztérium hungarikum­­bizottsága is támogatott. A ren­dezvényt a Partiumi Keresztény Egyetemen tartották, ahol három kiállítás is bemutatásra került. A Budapestről érkezett tárlat a hungarikumokat mutatta be kü­­> Érmeséken 2000 óta több helytörténész, illetve a magyar kultu­rális örökség számos elkötelezett­je tette rá e mozgalomra az életét, tevékenységét, lönböző tárgyak, szórólapok, plakátok segítségével. A Debre­cenből érkezett kiállítás egyrészt a debreceni értéktárat ismertette, másrészt különböző viseleteken keresztül azt a civil hagyományt, ami a múlt értékeire, hagyomá­nyaira építve a mai korban is használható öltözékeket tette közszemlére. A megjelenített da­rabok a jellegzetes polgári, illet­ve egyházi palástokból kínáltak ízelítőt. A harmadik kiállítást a Ma­gyar Polgári Egyesület készíttet­te. Ez harmincöt színes tablón szemléltette a hetven hungariku­­mot. A Magyar Polgári Egyesület elnöke a Nagyváradi Magyar Ér­téktárat is bemutatta. Nagyvárad kapcsán Nagy József Barna ko­ordinálásával több mint száz ér­téket tartalmazó értéktár készült el. A Fleisz János történész se­gítségével összeállított tár olyan értékeket tartalmaz, mint például a Nagyváradi AC labdarúgócsa­pat, amely első vidéki csapatként nyert magyar bajnokságot, de szerepelnek benne a termálfor­rások és az egykori nagyváradi nulladik délkör is. A tájházaktól az értéktárakig Az értéktárakhoz képest a tájhá­zak népi építészeti értékű épü­letekben, a helyben összegyűj­tött és megőrzött tárgyakkal egy adott település vagy kistáj hagyo­mányos tárgyi kultúráját jelenítik meg. Berendezésük a településen élők életmódját, lakáskultúráját egy meghatározott időszakra és társadalmi helyzetre vonatkozó­an szemlélteti. A tájház a hozzá kapcsolódó portán műhelyeket, gazdasági épületeket vagy egy­szerűbb ipari létesítményeket is bemutathat. A Partiumban ezen értékőrző létesítmények váltak az értéktármozgalmak alapköveivé. Érmelléken 2000 óta több helytörténész, illetve a magyar kulturális örökség számos elköte­lezettje tette rá e mozgalomra az életét, tevékenységét. Az Érmel­­léki Értéktár - ahol „a mérték az érték” - megalapítása is ilyen lé­tesítményhez kötődik, mégpedig a Kéri Gáspár alapította gálospetri tájházhoz. Hasonló maradandó értékekből a bihardiószegi Szabó József gyűjtött össze egy kötetre va­­lót, amelynek bemutatóját a Parti­umi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szervezte. A tájházakhoz kapcsolódó tágabb értéktárakhoz visszaka­nyarodva a Partium északi terüle­tein is létrejöttek e közkincseket számon tartó lajstromok. Nagy­bányán a Teleki Magyar Házban már 2016-ban megalakult a helyi értéktártestület. Az alakuló ülés során felmerült javaslatok alap­ján összeállították a nagybányai értékek listáját is, amelynek sorát a város szülöttének, Tersánszky Józsi Jenőnek az életműve indít­ja, majd következik a verzás - tú­róval, zöld kaporral és hagyma­szárral töltött - lepény, az ásító torony, a nagybányai fazekasság és egyéb közkincs. A megyei ér­téktárban a nagybányai művész­telep és festőiskola kapott helyet, amely a modern magyar festé­szetet elindító mozgalom volt. A művésztelep 1902-től szabad iskolává alakult, ahol az új ma­gyar festőgeneráció szinte min­den jelentős alakja megfordult, így méltán érdemli ki a megyei értéktárbeli helyét. Partium legészakibb terüle­tein, Máramaros megyében sem hagynak veszendőbe menni sem­mit. A felsővisói római katolikus templom, a máramarosszigeti Borromeo Szent Károly-temp­­lom, a rónaszéki római katolikus templom és Kálvária szintén az építészeti örökségünket gaz­dagítja. Délen a monumentális aradi Szabadság-szobor tartozik többek között a megőrzendő ér­tékeink közé. Épített örökségünk ékességeinek és szellemi hagya­tékainknak számbavételét sze­rencsére még nem sajátította ki a politika, bár itt-ott már ebben a mozgalomban is kezdenek kör­vonalazódni a határok, amelyek általában minden értékes kez­deményezést megbélyegeznek. Remélhetőleg a politikum nem telepszik rá oly mértékben, hogy ártson e nemes törekvésnek. Számos­ menti értékek A nagyváradi hungarikumnapo­­kon a szatmárnémeti Babos Krisz­tina, a Szatmári Gazdák Egyesü­letének elnöke is előadást tartott a 2017 őszén megalakult Szat­márnémeti Értéktárról. A munkát koordináló bizottság tagjai Balog István János jogász, Bessenyei Gedő István dramaturg, Csóká­­si-Budaházi Attila közgazdász, Hégető Levente állatorvos, Kris­tóf Mihály testnevelő tanár, Lei­­her Leonóra fogorvos, Márk-Nagy János ökológus, Mátyás Erika ze­netanár, Muhi Sándor rajztanár, az Erdélyi Magyar Értéktárbizott­ság tagja, Nagy Orbán színész, valamint Szilágyi Ottó Loránd bábszínész, illetve Babos Kriszti­na biológus, aki a bizottság elnö­ki tisztségét is betölti. Babos Krisztina tájékoztatott arról, hogy az elmúlt esztendő­ben a Szatmárnémeti Értéktá­rába bekerült többek között a véndiák-találkozó, a szatmári szí­ves-babos bukó galamb, az egy­kori Viktória szálló épülete, az Iparos Otthon, a Zárdatemplom és a Kálvária-templom is. A megyei értéktár közkincse többek között a halmi református templom, a szatmári szecesszió mint építészeti stílus, a refor­mátus Láncos templom, az egri középkori református templom, illetve Petőfi Sándor emlékezete Erdődön és Kohón. A legfrissebb beemelt megyei építészeti érték a Pannónia szálló, amely Szatmár­németi jelképes épülete, a sze­cessziós építészet műremeke. FOTÓ: BABOS KRISZTINA A szatmárnémeti értékek egyik listázott épülete, a Zárdatemplom Az Érmelléki Értéktár különlegessége, a szalacsi négylyukú híd, amely az Ér-patakon épült az 1800-as években

Next