Székelyhon, 2020. április (2. évfolyam, 62-81. szám)
2020-04-20 / 73. szám
IV C SAJTÓHISTORIKUM 2020. ÁPRILIS 20., HÉTFŐ Székelyföldön is rengeteg áldozata volt a pusztító járványnak A vírus neve: spanyolnátha Pusztít a spanyolnátha A spanyolnátha a 20. század legpusztítóbb járványainak egyike volt. A „kitörési pont” Kansas-ban lehetett 1918 tavaszán. Fort Riley-ba amerikai katonákat vonultattak be Európába szállításuk előtt, az első megbetegedést követő csapatmozgások felgyorsították a vírus terjedését a kontinensek között. (...) A semleges Spanyolország nem vett részt az első világháborúban, így ott a sajtót nem korlátozta a cenzúra, és ezért világszerte először onnan érkeztek tömegesen hírek a járványról. (E ténytől függetlenül a spanyol nátha kifejezést - mint az alább olvasható A kolozsvári vasútiak gőzfürdője című cikkből kiderül - már a 19. században is használták - szerk. http://ELSOVH.HU megj.) (...) A vírus több hullámban pusztított, áldozatainak számát tízmilliókra becsülik, de az 50-100 milliós becslések is gyakoriak. Ami az első világháború végén kitörő „eredeti” fertőzést illeti, az angolszász források szerint előbb 1918 tavaszán és kora nyarán, majd szeptember-októberben és végül 1919 januárjában volt egy-egy nagyobb gyilkos hullám. (...) Magyarországon a második hullám volt rendkívül súlyos. (...) A vírus sajátossága az volt, hogy nem az idősebbek, hanem a 20-40 év közötti korosztályok körében pusztított a legjobban. Védőmaszkokat viselő rendőrsor Seattle utcáin 1918-ban FORRÁS: LINER.HU Terjed a spanyolbetegség A spanyol betegség megyeszerte olyan mértékben elterjedt, mely - noha itt bennt a városban, ha apadóban van is - szükségessé tette, hogy a város összes iskolái e hó végéig továbbra is zárva tartassanak. A betegség - amint erről Mezey dr. főorvos kg. biz. jelentésében beszámol - olyan rohamosan és tömegesen lépett fel a községek nagyobb részében, hogy a betegeknek nagyobb része rendes orvosi gyógykezelésben sem részesülhet és egyes községekben, mint például Zetelakán, igen sok halálesetet okoz. A járványos baj rohamos terjedésének megakadályozása UDVARHELYI HÍRADÓ 1918. NOVEMBER 17. végett szükségessé vált, hogy az iskolák egy részét megyeszerte bezárják, mert a tanulók felénél is több hiányzott. Növeli a bajt az orvos hiány s az egyetlen mihez a járvány megszűntének reményét fűzhetjük, a tél beállta, melyre most már a havazás megkezdtével, komoly kilátásaink lehetnek. 9MIHMM DR.WANDER B* WAN DER GYÓGYSZER És TÁPSZERGYÁR R.T. A kolozsvári vasútiak gőzfürdője Ebben a gőzfürdőben minden volna, csak az nincs, amire legnagyobb szükség van: viz. Kádfürdőt e miatt nem is lehetne venni, mert meleg viz a fürdőben annyi sincs, a mivel borotválkozás előtt az arczot megnedvesitsék. A fürdő helyiségek hidegek. Még a gőzfürdőben is kevéssel áll o-on felül a hőmérő, a gőz szinte megfagy. Úgy látszik az egész helyiséget muszka temperaturára rendezik, és sütik, hogy divatozzon a spanyol nátha, azért az egész helyiség valóságos nátha fészek. Pedig ezt a fürdőt egészségügyi szempontból építették s még sem szolgálja azt a BUDAPEST Orvosi hetilap 1920. MÁRCIUS 7. Ellenzék 1892. FEBRUÁR 20. czélt, a melyért épült. (Ezen újságcikkből tehát az derül ki, hogy már jóval az első világháború előtt használták Erdélyben a spanyol nátha kifejezést! - szerk. megj.) Bort a betegeknek Az új járvány napról-napra szedi áldozatait. A frontokról 10—14 napig nyitott vasúti kocsikban utazott katonáink betegen, elcsigázva érkeznek haza. E sok betegnek, mint gyógyszerre, borra volna szüksége egészsége helyreállítására, orvosaink rendelik is, de hozzátartozóik hiába futkosnak fűhöz-fához, a hatóság a borkimérését abszolúte eltiltotta. Azt hisszük, hogy a miniszteri Székely nép 1918. NOVEMBER 23. intézkedés nem azt célozza, hogy a betegek, gyógyeszközök hiányában minél tömegesen pusztuljanak el, hanem azt, hogy ittas garázdálkodók ne zavarják a közrendet. Ezért felhívjuk az alispán figyelmét arra, hogy orvosi rendeletre a bor kiadását engedélyezze. Kézdivásárhely gyásza Megdöbbenéssel, osztatlan részvéttel fogadta közönségünk a szomorú hírt, hogy Kézdivásárhely derék fiatal polgármestere, Séra Gyula rövid szenvedés után spanyol influenzában tegnapelőtt váratlanul elhunyt. A kiváló vezetőtisztviselő lelkes ambícióval, rajongó szeretettel fogott szülővárosa újjáteremtése Székely nép 1918. OKTÓBER 19. hez s az az egy év, amit a polgármesteri székben töltött, megmutatta, hogy méltó volt a belehelyezett bizalomra. Korai, tragikus elhunyta csak fájdalmasabbá teszi városa veszteségét. Ady Endre meghalt 8 ÓRAI ÚJSÁG 1919. JANUÁR 28. Utolsó nyilvános szereplése néhány hét előtt a Vörösmarthy Akadémia alakuló ülésén volt, amelyen a társaság elnökévé választották. Ady Endrét, akit a forradalom izgalmas ágyba döntöttek és rendkívül legyöngült, felesége három hét előtt szanatóriumba helyezte el. Dr Jakab László, a Ligetszanatórium igazgató főorvosa, munkatársunk kérdésére kijelentette, hogy Ady Endrét néhány hét előtt egy spanyolnátha szerű influenza lepte meg, amely tüdőgyulladással komplikálódott. Apa és leánya halála Székely nép 1918. NOVEMBER 30. Tragikus körülmények közt halt meg Szász Imre levélhordó és Piroska leánya. Apa és leánya egy napon haltak meg e hó 28-án. Temetésük ma délután megy végbe. A tragikus kettős haláleset általános részvétet kelt. A spanyolbetegségtől ha óvakodni akarsz, senkivel ne fogj kezet és ne csókolidj! Az oldalt összeállította: Kápolnási Zsolt Ferenc Kiadja a Príma Press Kft. ISSN: 2066-5059 Szerkesztő: Széchely István