Székelyhon, 2020. május (2. évfolyam, 82-101. szám)

2020-05-13 / 89. szám

#betegápolás ttnéphagyomány tfegyház 2020. m­á­j­u­s 13., s­z­e­r­d­a a­k­t­u­á­l­i­s e 3 Van pénz otthoni betegellátásra Az egészségbiztosítási pénztár elszámolja a többletköltségeket is A szerződésekben meghatározott ös­­­szeghatártól függet­lenül minden, otthoni betegápolásra vonat­kozó egészségügyi szolgáltatás költ­ségét elszámolja az egészségbiztosítási pénztár az intézmén­­nyel szerződéses viszonyban álló szolgáltatókkal. Az intézkedés, amelyről a minap hoztak dön­tést, áprilisra is érvé­nyes és azért fontos, mert a kórházak ki­ürítésével jelentősen megnőtt az otthoni betegápolásra szoru­lók száma. SZÉCHELY ISTVÁN A szerződésben meghatározott keretösszegeket meghaladó költségeket is elszámolja az egészségbiztosítási pénztár az ottho­ni betegápolást végző egészségügyi szolgáltatók számára. Az elszámo­lásra vonatkozó korlátozást a na­pokban, határozatban oldotta fel a kormány, lehetővé téve, hogy már az áprilisi többletköltségeket is elszá­molhassák az említett szolgáltatók. Igény betegápolásra „Lévén, hogy igen sok beteg kikerült a kórházakból, megnőtt az igény az otthoni betegápolásra. Az otthoni betegápolás esetében viszont nem volt meg az a lehetőségünk, hogy ne csak annyit fizessünk ki, amen­­­nyit leszerződtünk, hanem annyit, amennyit megvalósítottak. Ez most újdonságként jelent meg” - számolt májusiakat is, dacára annak, hogy a hónap közepén a tervek szerint megszűnik a szükségállapot. A baj az - folytatta az otthoni betegápo­lást végző szolgáltatókkal való kap­csolattartás során szerzett tapasz­talatok alapján -, hogy egyik sem mert sokkal több szolgáltatást elvé­gezni, mint amire a szerződés sze­rinti keretösszeg alapján lehetősége volt, mert attól tartottak, hogy nem Egyre több beteg van abban a hely­zetben, hogy otthoni betegápolásra szorul, Csíkszeredában például a kór­házi ágyaknak csak mintegy a 30 szá­zaléka foglalt, így Duda Tihamér biztos benne, hogy májusban nőni fognak az otthoni betegápolásra elszámolt költ­ségek. Ezt a szolgáltatást egyébként megyeszerte nagyrészt a Caritas végzi, illetve Maroshévízen van még egy ha­sonló egészségügyi szolgáltató, de a Székelyhonnak a vonatkozó szabályozás legfontosabb újdon­ságáról Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, megjegyezve, hogy a módosításra vonatkozóan ők ké­rést is megfogalmaztak korábban. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés már az áprilisi költségek elszámolá­sát is érinti, és véleménye szerint a fogják megkapni a többletkiadások értékét. Márpedig az otthoni beteg­ápolás aránya megugrott, hiszen a szükségállapot bevezetésekor ki kellett üríteni a kórházakat, csak a halaszthatatlan kezelésre beutalt, orvosi felügyeletre szoruló betegek, illetve az akut problémák miatt, sür­gősségi ellátásra beutalt páciensek maradhattak a kórházakban. Lehet haszna is a rendkívüli helyzetnek Szintén újdonság, hogy a kormány határozatot fogadott el arra vonatko­zóan, hogy év végéig kitolódjon az egészségügyi rendszer működését és a szolgáltatási palettát szabályo­zó éves egészségügyi keretszerződés érvényessége, illetve az országos egészségügyi programokra vonat­kozó érvényben lévő szabályozás is. Duda Tihamér ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra, hogy a járóbe­teg-rendelések nem szűntek meg, de továbbra is online, illetve telefonon történnek azok a konzultációk, ame­lyek nem igényelnek személyes jelen­létet. Érvényben van ugyanakkor az a feloldás is, amelynek értelmében egészségügyi kártya hiányában is kiállíthatók, illetve kiváltha­tók a gyógyszerreceptek. No­ha ezáltal könnyebbé válik a szolgáltatásokhoz való hoz­záférés, a gyakorlatban mégis voltak akadozások, részben azért, mert a páciensek egy része „nem hiszi el, hogy egy telefonbeszélgetés jelenthet egy konzultációt, receptfelírást, küldőpa­pír kiállítást, mert megszokták, hogy személyen el kell menni az orvoshoz”. Másrészt az orvosi rendelők egy ré­szében, gyógyszertárakban is ragasz­kodtak a szükségállapot előtt megszo­kott gyakorlathoz a rendkívüli helyzet elején. Most viszont már - amint azt Duda Tihamértől megtudtuk - nem is nagyon vannak erre panaszok me­gyeszerte. „Ha más haszna nem is lesz ennek az egész helyzetnek, annyi igen, hogy most már látjuk, másként is tud működni a rendszer, és ha meg­teremtődik a megfelelő törvényes hát­tér, akkor már nem lesz szükség arra, hogy ha kell, ha nem, személyesen be kelljen menni mindenért. Másképp is meg lehet oldani. Ez természetesen nem vonatkozik egy orvosi vizsgálat­ra vagy receptfelírásra, mert normá­lis esetben jó, ha az orvos találkozik a beteggel” - fogalmazott a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. A kórházak kiürítése miatt megugrott az otthon ápolt betegek száma. Döntés született a többletköltségek rendezéséről / KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ FOTÓ: KRISTÓ RÓBERT RÖVIDEN Nagy jelek, titkok, csodák Fatimában Május 13-án emlékezik meg a római katolikus egyház a Szűzanya 1917-ben ezen a napon történt első fatimai jelenésének évfordulójáról. Erdélyben a bogárfalvi templomot ajánlották a fatimai Szűzanya védelmébe. Portu­gáliában, a Béke völgyében pásztorgyermekeknek, Lúcia Santosnak, Francisconak és Jacinta Martonak jelent meg a napnál ragyogóbb Asszony, imádságra buzdította őket, és kérve, hogy minden hónap 13-án térjenek vissza arra helyre. Az utolsó jelenésen, októberben, a napcsoda idején, hetvenezren voltak jelen. A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Lúcia az 1940-es években püspöke utasítására írta le a titkokat. A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben egy zárt borítékban el­juttatta XXIII. János pápának, aki nem tárta fel annak tartalmát. Nyilvános­ságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben - ellene a Szent Péter téren 1981. május 13-án követték el a merényletet. Az őt megsebesítő lövedéket a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik. A Szűzanya kéré­sének eleget téve 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget. A fatimai kegyhely krónikája 2020 első feléből két rendkívüli eseményt jegyez: a portugál püspökök március 25-én több ország mellett Romániát és Magyarországot is Jézus Szentséges Szívének és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába helyezték, abban a nehéz helyzetben, amelyen átmennek ezek a nemzetek a Covid-19 világjárvány miatt. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében a kegyhely történetében elő­ször marad el a május 13-ai zarándoklat. (Molnár Melinda) A Szervác-napi eső szárba szökkenti a gabonát Amennyiben ma Szervác fergeteges jégesőt kavar, bizonyosak lehetünk afelől, hogy igaza van a régiek meg­állapításnak: a májusi második fagyosszent évről-évre visszatér, és megbosszulja, hogy - magyar vidéken kelt legendája szerint - a Tisza közepén víz nélkül fulladt meg. Servatius, tongerni püspök MOLNÁR MELINDA A­z viszont tény, hogy szőlőtermő vidékeken nem rosszindulatú szentként tartják számon: ha em­léknapján kisüt a nap, az bő termést jelez. A május közepi fagyok sok­szor nagy pusztítással járnak, ezért tűzgyújtással, füstöléssel érdemes védekezni a gyümölcsösökben, sző­lőskertekben ilyenkor. Az átmeneti lehűlés miatt nem szokás vetni, pa­­lántázni ezen a jeles napon. A nap névadója Servatius, tongerni püspök az ariánusok fő ellenfele volt a 342-es szardikai zsinaton. Aztán egyike volt azoknak a főpapoknak, akik a 359-60-ban Riminiben tartott zsinaton, a császári hivatalnokok erő­szakoskodása miatt, megszavazták azt a homályosan megfogalmazott tételt, miszerint „a Fiú csak hasonló az atyá­hoz, és nem egylényegű vele” - olvas­ható a Szentek lexikonában. Alakjához számos legendás történet kapcsolódik, köztük az is, hogy megjósolta a vandá­lok 406-os betörését. Ezért Nyugat-Eu­rópában nagy tiszteletnek örvendett. Jelképei: a kulcs, szélkakas a pásztor­boton, sárkány, férfialak a lábainál, a facipő, szintén legendáriumának egy-egy tárgyi elemei. A néphit sze­­­­­rint a Szervác-víz láz ellen véd akkor, ha a május 13-ai ünnep nyolca­dában isszák azt. €> 3 f**M °*v*a Fontos nap a néphiedelemben !, FOTÓ: SZÉKELYHON

Next