Székelyhon, 2020. május (2. évfolyam, 82-101. szám)
2020-05-13 / 89. szám
#betegápolás ttnéphagyomány tfegyház 2020. május 13., szerda aktuális e 3 Van pénz otthoni betegellátásra Az egészségbiztosítási pénztár elszámolja a többletköltségeket is A szerződésekben meghatározott összeghatártól függetlenül minden, otthoni betegápolásra vonatkozó egészségügyi szolgáltatás költségét elszámolja az egészségbiztosítási pénztár az intézménnyel szerződéses viszonyban álló szolgáltatókkal. Az intézkedés, amelyről a minap hoztak döntést, áprilisra is érvényes és azért fontos, mert a kórházak kiürítésével jelentősen megnőtt az otthoni betegápolásra szorulók száma. SZÉCHELY ISTVÁN A szerződésben meghatározott keretösszegeket meghaladó költségeket is elszámolja az egészségbiztosítási pénztár az otthoni betegápolást végző egészségügyi szolgáltatók számára. Az elszámolásra vonatkozó korlátozást a napokban, határozatban oldotta fel a kormány, lehetővé téve, hogy már az áprilisi többletköltségeket is elszámolhassák az említett szolgáltatók. Igény betegápolásra „Lévén, hogy igen sok beteg kikerült a kórházakból, megnőtt az igény az otthoni betegápolásra. Az otthoni betegápolás esetében viszont nem volt meg az a lehetőségünk, hogy ne csak annyit fizessünk ki, amennyit leszerződtünk, hanem annyit, amennyit megvalósítottak. Ez most újdonságként jelent meg” - számolt májusiakat is, dacára annak, hogy a hónap közepén a tervek szerint megszűnik a szükségállapot. A baj az - folytatta az otthoni betegápolást végző szolgáltatókkal való kapcsolattartás során szerzett tapasztalatok alapján -, hogy egyik sem mert sokkal több szolgáltatást elvégezni, mint amire a szerződés szerinti keretösszeg alapján lehetősége volt, mert attól tartottak, hogy nem Egyre több beteg van abban a helyzetben, hogy otthoni betegápolásra szorul, Csíkszeredában például a kórházi ágyaknak csak mintegy a 30 százaléka foglalt, így Duda Tihamér biztos benne, hogy májusban nőni fognak az otthoni betegápolásra elszámolt költségek. Ezt a szolgáltatást egyébként megyeszerte nagyrészt a Caritas végzi, illetve Maroshévízen van még egy hasonló egészségügyi szolgáltató, de a Székelyhonnak a vonatkozó szabályozás legfontosabb újdonságáról Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója, megjegyezve, hogy a módosításra vonatkozóan ők kérést is megfogalmaztak korábban. Hangsúlyozta, hogy az intézkedés már az áprilisi költségek elszámolását is érinti, és véleménye szerint a fogják megkapni a többletkiadások értékét. Márpedig az otthoni betegápolás aránya megugrott, hiszen a szükségállapot bevezetésekor ki kellett üríteni a kórházakat, csak a halaszthatatlan kezelésre beutalt, orvosi felügyeletre szoruló betegek, illetve az akut problémák miatt, sürgősségi ellátásra beutalt páciensek maradhattak a kórházakban. Lehet haszna is a rendkívüli helyzetnek Szintén újdonság, hogy a kormány határozatot fogadott el arra vonatkozóan, hogy év végéig kitolódjon az egészségügyi rendszer működését és a szolgáltatási palettát szabályozó éves egészségügyi keretszerződés érvényessége, illetve az országos egészségügyi programokra vonatkozó érvényben lévő szabályozás is. Duda Tihamér ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a járóbeteg-rendelések nem szűntek meg, de továbbra is online, illetve telefonon történnek azok a konzultációk, amelyek nem igényelnek személyes jelenlétet. Érvényben van ugyanakkor az a feloldás is, amelynek értelmében egészségügyi kártya hiányában is kiállíthatók, illetve kiválthatók a gyógyszerreceptek. Noha ezáltal könnyebbé válik a szolgáltatásokhoz való hozzáférés, a gyakorlatban mégis voltak akadozások, részben azért, mert a páciensek egy része „nem hiszi el, hogy egy telefonbeszélgetés jelenthet egy konzultációt, receptfelírást, küldőpapír kiállítást, mert megszokták, hogy személyen el kell menni az orvoshoz”. Másrészt az orvosi rendelők egy részében, gyógyszertárakban is ragaszkodtak a szükségállapot előtt megszokott gyakorlathoz a rendkívüli helyzet elején. Most viszont már - amint azt Duda Tihamértől megtudtuk - nem is nagyon vannak erre panaszok megyeszerte. „Ha más haszna nem is lesz ennek az egész helyzetnek, annyi igen, hogy most már látjuk, másként is tud működni a rendszer, és ha megteremtődik a megfelelő törvényes háttér, akkor már nem lesz szükség arra, hogy ha kell, ha nem, személyesen be kelljen menni mindenért. Másképp is meg lehet oldani. Ez természetesen nem vonatkozik egy orvosi vizsgálatra vagy receptfelírásra, mert normális esetben jó, ha az orvos találkozik a beteggel” - fogalmazott a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója. A kórházak kiürítése miatt megugrott az otthon ápolt betegek száma. Döntés született a többletköltségek rendezéséről / KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ FOTÓ: KRISTÓ RÓBERT RÖVIDEN Nagy jelek, titkok, csodák Fatimában Május 13-án emlékezik meg a római katolikus egyház a Szűzanya 1917-ben ezen a napon történt első fatimai jelenésének évfordulójáról. Erdélyben a bogárfalvi templomot ajánlották a fatimai Szűzanya védelmébe. Portugáliában, a Béke völgyében pásztorgyermekeknek, Lúcia Santosnak, Francisconak és Jacinta Martonak jelent meg a napnál ragyogóbb Asszony, imádságra buzdította őket, és kérve, hogy minden hónap 13-án térjenek vissza arra helyre. Az utolsó jelenésen, októberben, a napcsoda idején, hetvenezren voltak jelen. A jelenések során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre. Lúcia az 1940-es években püspöke utasítására írta le a titkokat. A harmadik titkot Lúcia nővér 1959-ben egy zárt borítékban eljuttatta XXIII. János pápának, aki nem tárta fel annak tartalmát. Nyilvánosságra hozataláról II. János Pál pápa határozott 2000-ben - ellene a Szent Péter téren 1981. május 13-án követték el a merényletet. Az őt megsebesítő lövedéket a fatimai Mária-szobor koronájában őrzik. A Szűzanya kérésének eleget téve 1984-ben felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének az emberiséget. A fatimai kegyhely krónikája 2020 első feléből két rendkívüli eseményt jegyez: a portugál püspökök március 25-én több ország mellett Romániát és Magyarországot is Jézus Szentséges Szívének és Szűz Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába helyezték, abban a nehéz helyzetben, amelyen átmennek ezek a nemzetek a Covid-19 világjárvány miatt. A vírus terjedésének megakadályozása érdekében a kegyhely történetében először marad el a május 13-ai zarándoklat. (Molnár Melinda) A Szervác-napi eső szárba szökkenti a gabonát Amennyiben ma Szervác fergeteges jégesőt kavar, bizonyosak lehetünk afelől, hogy igaza van a régiek megállapításnak: a májusi második fagyosszent évről-évre visszatér, és megbosszulja, hogy - magyar vidéken kelt legendája szerint - a Tisza közepén víz nélkül fulladt meg. Servatius, tongerni püspök MOLNÁR MELINDA Az viszont tény, hogy szőlőtermő vidékeken nem rosszindulatú szentként tartják számon: ha emléknapján kisüt a nap, az bő termést jelez. A május közepi fagyok sokszor nagy pusztítással járnak, ezért tűzgyújtással, füstöléssel érdemes védekezni a gyümölcsösökben, szőlőskertekben ilyenkor. Az átmeneti lehűlés miatt nem szokás vetni, palántázni ezen a jeles napon. A nap névadója Servatius, tongerni püspök az ariánusok fő ellenfele volt a 342-es szardikai zsinaton. Aztán egyike volt azoknak a főpapoknak, akik a 359-60-ban Riminiben tartott zsinaton, a császári hivatalnokok erőszakoskodása miatt, megszavazták azt a homályosan megfogalmazott tételt, miszerint „a Fiú csak hasonló az atyához, és nem egylényegű vele” - olvasható a Szentek lexikonában. Alakjához számos legendás történet kapcsolódik, köztük az is, hogy megjósolta a vandálok 406-os betörését. Ezért Nyugat-Európában nagy tiszteletnek örvendett. Jelképei: a kulcs, szélkakas a pásztorboton, sárkány, férfialak a lábainál, a facipő, szintén legendáriumának egy-egy tárgyi elemei. A néphit szerint a Szervác-víz láz ellen véd akkor, ha a május 13-ai ünnep nyolcadában isszák azt. €> 3 f**M °*v*a Fontos nap a néphiedelemben !, FOTÓ: SZÉKELYHON