Székelyhon, 2020. június (2. évfolyam, 102-122. szám)

2020-06-24 / 118. szám

AKTUÁLIS 2020. j­ú­n­iu­s 24., s­z­e­r­d­a­­tikoronavírus M­ihírek tívizsga Nem jár pénz a hazugságért Hamisak a koronavírus-járvány körüli, haszonszerzéssel kapcsolatos híresztelések Tiszta vizet öntött a pohárba a koronaví­rus-járvány körül terje­dő, haszonszerzéssel kapcsolatos álhírek kapcsán a Csíkszeredai kórház: határozottan cáfolják, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért vagy halotti bizonyítványo­kat hamisítana. A kór­házaknak nem fűződik anyagi érdekük ahhoz, hogy minél több ko­ronavírusos beteget ápoljanak. ISZLAI KATALIN >­­0: Ú­gy tűnik, se vége, se hossza a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos álhíreknek, a közösségi oldalakon rengeteg önjelölt „szakember” osztja meg véleményét a témában. A mosta­nában látott leggyakoribb felveté­sek a pénz körül forognak: sokan állítják, hogy egy bizonyos ös­­­szeget kaphat valaki azért, ha fel­___ tőzöttnek vallja magát (így növelve az esetek számát), mások szerint a családta­gok is pénzhez juthatnak abban az esetben, ha be­leegyeznek, hogy elhunyt szerettük halálokaként a ko­­ronavírus-fertőzést jelöljék meg. Ugyanakkor sokan a kórházakat gyanúsítják azzal, hogy a nagyobb támogatás reményében számolnak be egyre több fertőzöttről. A felso­rolt állítások közül egyiknek sincs valóságalapja a Csíkszeredai Me­gyei Sürgősségi Kórház képviselői szerint, és tényekkel alátámasztva azt is megosztották, hogy miért. Senkinek sem érdeke Mint Kiss Edit, az egészségügyi in­tézmény szóvivője megkeresésünkre elmondta, nem tudni, hogy az emlí­tett szóbeszédek honnan indulhat­tak, de nemcsak a romániai fertő­zések kapcsán beszéltek már erről, hanem még az olaszországi tömeges halálesetek idején is. A kórház veze­tősége viszont biztos abban, hogy az intézmény egyetlen orvosa sem koc­káztatná az állását, a szakmai meg­ítélését olyasmivel, mint amit ez­t is kórházba kell menniük két-három vagy esetenként négy hétre. Sokak­ra azonban nagy veszélyt jelenthet a fertőzés, a már krónikus alapbeteg­ségekkel rendelkezőknek az életét is veszélyezteti. Szabályozott finanszírozás Intézményi szinten ugyancsak nem áll érdekében senkinek a fertőzésszámok növelése: a kór­házaknak óriási kiadást­ jelentett a járványra való felkészülés, a az Egészségbiztosítási Pénztártól kapja a pénzt, ezt saját forrásból, illetve az intézményfenntartó Har­gita Megye Tanácsa támogatásából egészíti ki. Műszervásárlásra ese­tenként támogatást ad az Egészség­­ügyi Minisztérium. A sürgősségi betegellátó egység működését előre megállapított költségvetés alapján az Egészségügyi Minisztérium fi­nanszírozza. „Ha figyelembe ves­­­szük, hogy a járvány milyen leál­lást okozott a kórházaknak és hogy az összes kórházi osztályon, illetve szóbeszéd állít. „Határozottan cáfol­juk ezeket, azt is, hogy bárki pénzt adna a fertőzés megállapításáért, és azt is, hogy bárki halotti bizonyítvá­nyokat hamisítana” - szögezte le a szóvivő, majd bővebben is kifejtette, miért nincs alapja egyik pénz körül forgó álhírnek sem. Első körben arra tért ki, hogy a koronavírus-fertőzés senkinek sem jó, senkinek sem áll érdekében, ezért értelmetlen is len­ne pénzért cserébe fertőzöttnek val­lani magunkat. Hozzátette: a bete­gek többsége tünetmentes, de nekik tevékenység részben vagy egyes osztályokon teljesen felborult, átszervezések történtek, az alkal­mazottak kisebb-nagyobb mérték­ben beöltözve, védőfelszerelésben dolgoznak hosszú órákon át. A kórházaknak egyébként sem fűző­dik anyagi érdekük ahhoz, hogy minél több koronavírusos beteget ápoljanak. Az egészségügyi intéz­mények finanszírozása szigorúan szabályozott, a kórház az összes osztályra és a járóbeteg-rendelőre vonatkozó megvalósításai alapján a járóbeteg-rendelőben véghezvitt teljesítményen is alapul a finan­szírozás, akkor egyértelmű, hogy a minél több koronavírus-fertőzött nem előnyös anyagilag a kórházak­nak, a fertőzöttek ellátása ráadásul nagyon költséges is” - mutatott rá a szóvivő. Hozzátette: a korona­­vírus-fertőzötteket ellátó, velük kapcsolatba kerülő egészségügyi alkalmazottak valóban kaptak ve­szélyességi pótlékot a sürgősségi állapot idejére, ez azonban ország­szerte egységes volt, és nem válto­zott annak függvényében, hogy hol mennyi fertőzött volt. A halálok megállapítása A szóvivő arra is kitért, hogy a koro­­navírus-fertőzöttek nyilvántartása nem ad teret manipulációra. A fer­tőzést kimutató PCR-teszt a döntő: a tesztet elvégző laboratórium a pozi­tív eredményt közli az egészségügyi igazgatósággal, az pedig továbbítja az Egészségügyi Minisztériumnak. A haláleset megállapítása is szigo­rúan szabályozva van, jogszabá­lyok, belső rendszabályzat és nem utolsósorban az etikai előírások sza­vatolják, hogy az orvos a halálokot a valóságnak megfelelően jelöli meg. Az orvos nem konzultál erről a hoz­zátartozókkal, azt kell leírnia, amit lát, tapasztal. Abban az esetben, ha az elhalálozás a kórházban történik, az intézmény kiállít egy, a haláleset beálltát megállapító bizonylatot, amellyel a hozzátartozók a hely­hatóságoknál kiváltják a halotti bizonyítványt. A haláleset beálltát megállapító bizonylatot patológus szakorvos állítja ki, ő írja alá a kór­bonctani vizsgálat eredménye alap­ján. Meghatározott esetekben a hoz­zátartozók kérhetik a boncolás alóli felmentést, ebbe azonban bele kell egyeznie és alá kell írnia ezt a do­kumentumot a kezelőorvosnak vagy ügyeletes orvosnak, a kórbonctani osztályvezetőnek és az igazgató­ságnak is. Az Egészségügyi Minisz­térium idei, 570-es számú rendelete szerint az igazoltan koronavírus-fer­tőzött elhunytakat nem boncolják fel, és a jogszabályban megszabott speciális protokollt alkalmazzák a fertőzés gyanújával kórházba ke­rült, de a tesztelés elvégzése előtt elhunyt beteg esetében is. Kivételt képez, ha valaki esetében felmerül az erőszakos halál gyanúja, amikor nem ismert a halál oka, bűncselek­ményhez lehet köze. DINPIERI Koronavírus-fertőzött beteget szállítanak a Csíkszeredai kórház fertőző betegségeket kezelő osztályára. Nincs rá mód, hogy pénzért cserébe egészségesek is ide kerüljenek . FOTÓ:VERES NÁNDOR Követelményrendszerhez igazodó magyar nyelv és irodalom érettségi _ Hozzáférhető­, a követelményrendszerhez igazodó tételsort kaptak az érettségiző diákok a keddi magyar nyelv és irodalom vizsgán - értékelt megkeresésünkre Bíró Sára, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyar szakos tanára. BÍRÓ BLANKA A pedagógus kifejtette, aki ol­vasott, tanult, a járvány miatt kialakult „áldatlan helyzetet” is ki tudta használni, a követelményrend­szert komolyan vette, annak nem jelentett nehézséget a feladatsor. Az évek során az elvárásrendszer keve­set változott, tavalyhoz képest sem módosult lényegében a vizsgatétel, hiszen a tananyag ugyanaz maradt, mint ahogy a magyar irodalom is örök, szögezte le a pedagógus. Meglá­tása szerint az idei kérdések, felada­tok megfogalmazásai megmozgatták a diákok önálló gondolkodását. Egyértelmű elvárások Bíró Sára szerint az elvárások egyér­telműek voltak, szakmailag értékel­­­hető feladatokat kaptak az érettsé­gizők, az irodalmi művek ismeretéről, irodalomelméleti, stilisztikai tudásról kellett számot adniuk, mindarról, amit jó esetben felhalmoztak négy év alatt. A reál szakosoknak Csokonai Vitéz Mihály Köszöntő című versét kellett értelmezniük, egy, az eletestu­­domany.hu oldalon megjelent szöveg kapcsán kellett feladatokat megolda­niuk, a harmadik tételnél pedig egy választott mű alapján kellett A haza­­szeretet ábrázolása az irodalomban címmel kétoldalas értekezést írniuk. A humán szakosoknak Tóth Árpád Arany tó az égen című versét kellett értelmezniük, második fel­­adatként Láng Orsolyának , a Látó szépirodalmi folyó­irat blogján megjelent írása kapcsán oldottak meg fel­adatokat, végül pedig A ma­gányos ember magatartása az epikában címmel kétoldalas érte­kezést kellett írniuk a javasolt művek vagy saját olvasmány alapján. 7 Á

Next