Székelyhon, 2021. szeptember (3. évfolyam, 168-189. szám)

2021-09-23 / 184. szám

-­ Miért van szükség kisebbségi törvényre? - Tőkés László tanulmánya #B0 -> Kun Árpád György kolozsvári szobrászművész sajátos absztrakt alkotásairól 2021. SZEPTEMBER 23. XXXI. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM www.erdelyinaplo.ro Erdélyi Napló VI. BÁTHORY FEST A SZILÁGYSÁGI KISVÁROSBAN: ÁGYÚDÖRGÉS ZAJA TÖRTE MEG A CSENDET Egy letűnt világ feltámasztása Szilágysomlyón Kolozsvár felől érkezve, né­hány kilométerrel Zilah után, a Meszes dombjairól lelátni egy völgybe, ahol súlyos vértekben függetlenségükért és megmaradásukért küzdöt­tek egykoron Báthory István csapatai. A fejedelem emlékét ma is hűen őrzik az ott élők. NÁNÓ CSABA Z­ilahtól Szatmárnémeti irá­nyába takaros falvak sora­koznak, itt található pél­dául Perecseny, amely a jó ízű hagyma birodalmaként ismert. Ám ha utazunk még egy keveset északi irányba, egy „valódi biro­dalom” kellős közepén kötünk ki. Ugyanis Báthory István, Er­dély fejedelme és Lengyelország királya Somlyó várában született 1533. szeptember 25-én. Bölcsője itt ringott a Kraszna-parti telepü­lésen, a Meszes aljában, ahol a 16. században már állt a Báthory csa­lád vára. Miután az 1600-as évek derekán Nagyvárad török kézre került, a Somlyói vár végvárként működött, és a fejedelem zsoldo­sai laktak benne. A környéket a helybéliek ma is Báthory-biroda­­lomként emlegetik. A megyeszékhelytől 25 km­­re fekvő Szilágysomlyót 770 éve, 1251-ben említik először az írott források. Száz évvel később, 1351- ben már a település Báthory-vár­­ként ismert. A Szilágyság hegyei, fenyvesei között elterülő kisváros lakosainak a történelmi hagya­ték megőrzése egyformán fontos nemzetiségtől függetlenül. Itt a gyerekeket arra nevelik, hogy mi­előbb tisztában legyenek azzal, milyen örökséget kell felvállalni­uk, ha nagyok lesznek. Báthory István emléke szinte kódolva van Szilágysomlyó lakosaiban. Bár a románoknak is fontos a feje­delem emlékének ápolása, a mi szempontunkból sajnálatos, hogy akárcsak a térség többi települése esetében, Szilágysomlyón is na­gyon csökken a magyarok száma: a csaknem 15 ezres kisváros lakos­ságának már csak a 21 százalékát teszik ki. Pedig 1910-ben a város 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1992-ben társköz­ségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt. Nagyot fordult itt is a nemzetiségi elosz­lás kereke... Az idei év több szempontból is jelentős az itt élők számára, hiszen amellett, hogy 770 éves az első írásos emlék, 450 éve, 1571- ben választották Báthory Istvánt Erdély fejedelmévé, 445 éve, 1576-ban tette le a lengyel királyi esküt a Wawelben, és 440 éve, 1581-ben alapította akadémiáját Kolozsváron. Költöző turulmadár A Báthory-vár és a várudvaron található melléképületek állaga a századok folyamán folyamatosan romlott, számos épület hiány­zik már. A kommunizmus idején Szilágysomlyó legjelentősebb műemlékegyüttesének területén vendéglő és nyárikert működött, gyakorlatilag senkit sem érdekelt a vár és a birtok sorsa. A rendszer­­váltás után a helyi értelmiség által 1992-ben létesített Báthory István Alapítvány egyik céljának jelölte meg a vár megőrzését, és anyagi­lag, munkával is hozzájárult ah­hoz, hogy 2006-ban elkezdődhet­tek az állagmegóvási munkálatok, illetve a várudvar és vár teljes ré­gészeti feltárása. A négy évszáza­dos Báthory-vár felújítására már elkészültek a tervek, de pénzfor­rás még nem akadt ennek megva­­. Az idei év több szem­pontból is jelentős az itt élők számára, hiszen amellett, hogy 770 éves az első írásos emlék, 450 éve, 1571-ben választották Báthory Istvánt Erdély fejedelmévé, 445 éve, 1576-ban tette le a lengyel királyi esküt, és 440 éve, 1581-ben alapította aka­démiáját Kolozsváron. lósítására. A Báthory István Ala­pítvány egyik céljának jelölte meg a vár megőrzését, és a befektetett munkának köszönhető, hogy a vár állaga nem romlik tovább. A kertbe állították fel annak idején a turulmadaras emlékosz­lopot az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak em­lékére. Az emlékmű körülbelül öt méter magasságú volt. Tetején turulmadár állt. Négy oldalán, az első világháború 64 szilágysom­­lyói hősi halottjának emléktábláit helyezték el. Az 1950-es években az emlékmű szomorú sorsra ju­tott, eltüntették róla a turulszob­rot. Az emléktáblákat is eltávolí­tották, helyükre mások kerültek. 1990 után ismét átalakították, román függetlenségi emlékmű lett belőle, a turulmadarat pedig beépítették az egyik helybéli há­zának alapjába. Hatévnyi utánajá­rás után végre sikerült kiharcolni, hogy az emlékoszlop visszakapja eredeti formáját, lekerüljön róla a kereszt, és az a döntés született, hogy vár udvaráról áthelyezik a református templommal szemben kialakított díszhelyre. Erdei János tanár, helytörténész, az emlékosz­lop helyreállításának kezdemé­nyezője lapunknak elmondta: a költöztetés hatalmas munkát igé­nyelt, a kőből rakott oszlopot a da­rabjaira bontották, majd új helyén ismét összerakták. Tetejére vis­­­szakerült a turulmadár, így ismét méltó emléket állít a hősöknek. folytatás a oldalon FOTÓK: NÁNÓ CSABA A fesztiválra kilátogatók számára külön élményt jelentett a lovasok bemutatója Harcosok gyülekezete a vár tövében

Next