Székelyhon, 2022. június (4. évfolyam, 102-121. szám)

2022-06-27 / 118. szám

8 ^ AKTUÁLIS 2022. JÚNIUS 27., HÉTFŐ #Európai Unió #Moldova Meletek Sok időbe telik a csatlakozás Magyarország támogatja az uniós integrációt, Moszkva figyelmeztet Az Európai Unió tagországainak veze­­tő­i megállapodtak a hétvégén Ukrajna és Moldova tagjelölt stá­tuszának megadásáról. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint még sok időnek kell eltel­nie a csatlakozásáig, ugyanakkor a Moldovai Köztársaság esetében a románosítási törek­vések felgyorsítására, az egyesülési retorika mellőzésére számít Bukarest és Chisinau­­ részéről. PATAKY ISTVÁN A tagjelölti státus ellenére éve­kig elhúzódhat a Moldovai Köztársaság európai uniós csatlakozása, de a most kezdődő folyamat így is nagyon hasznos le­het az országnak, mivel felgyorsul­hatnak a reformok - mondta meg­keresésünkre Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető elemzője. Az EU tagországainak vezetői a brüsszeli csúcson megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának meg­adásáról. „A tagjelöltség nem biz­tosít automatikus jogot a Moldovai Köztársaság uniós csatlakozására. A tagjelölt országnak a csatlakozási folyamat során be kell bizonyíta­nia, hogy megfelel a feltételeknek (jogállamiság, piacgazdaság, admi­nisztráció, emberi jogok) és képes felvenni az uniós tagsággal járó jo­gokat, valamint teljesíteni az abból fakadó kötelezettségeket. Moldova esetében alapvető reformokra van szükség például az infrastrukturá­lis és igazgatási képességek terüle­tén, valamint harmonizálnia kell az uniós joganyagokkal, normákkal a hazait” - vázolta fel a teendőket a korábban Magyarország chis inaui nagykövetségének első beosztottja­ként szolgáló elemző. Megkérdeztük a szakértőtől, mennyiben változhat Moldova vi­szonya a „testvéri” államnak tekin­tett Romániával, s a tagjelöltséggel végleg lekerül-e a napirendről a két ország egyesülésének kérdése. Ba­rabás T. János arra emlékeztetett: az EU vezető államai nem fogadnak be olyan országot, amelynek megoldat­lan jogi, nemzeti, biztonsági gondjai vannak szomszédaival. „Ezért Buka­rest és Chisinau várhatóan mellőzi az egyesülési retorikát, bár a témát aligha engedik el a szélsőséges pár­tok, csoportok. Arra számítok, hogy a román hatóságok felgyorsítják az ed­digi színfalak mögötti, féltitkos romá­­nosítást Moldovában, például tanul­mányi ösztöndíjak, médiatámogatás formájában vagy titkosszolgálati esz­közökkel” - mondta a KKI elemzője. Megjegyezte: Magyarország alapvető érdeke, hogy béke, demokrácia és jó­lét legyen régiónkban, érvényesülje­nek az EU értékei, ezért hibásak azok a bukaresti elképzelések, hogy Bu­dapest eleve ellenez minden román nemzetpolitikai törekvést. Annak kapcsán, hogy a román médiában az uniós vezetők egyezte­tése előtt olyan információk jelentek meg, miszerint a magyar kormány azzal akarja megakadályozni Ukraj­na és Moldova tagjelöltségét, hogy Bosznia-Hercegovina, valamint Grúzia számára is ugyanazt követe­li. Barabás T. János leszögezte: Ma­gyarországnak problémamentes, jó viszonya van Moldovával, a kétoldalú kereskedelem tavaly százmillió euró körül volt, sikeres az OTP moldovai bankja. „Orbán Viktor miniszterelnök az EU-egyeztetés előtti telefonbeszél­getés során biztosította az ukrán, illet­ve a moldovai elnököt támogatásáról országaik tagjelöltségét illetően. A szavazás ennek megfelelően zajlott. Magyarország kiemelten támogatja mindkét ország nyugati integrációját, ezt bizonyítja a számtalan magyar segély és a politikai lobbitevékeny­ség. Budapest ugyanakkor kifejezte óhaját, hogy az uniós integrációban a Balkánt sem szabad elfelejteni. Min­den más hír dezinformáció” - szögez­te le Barabás T. János. Moszkva reagált Moszkva az eddigi fenyegető és harcias nyilatkozataihoz képest visszafogottan reagált Ukrajna és Moldova tagjelölt státusának meg­adásáról. A moszkvai kül­ügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova azt mond­ta, negatív következményei lesznek annak, hogy az EU jóváhagyta Ukrajna és Moldova tagjelöltségét. A szóvivő az orosz befolyási övezetbe való beavatkozási kísér­letnek nevezte a brüsszeli döntést. Zaharova szerint azzal, hogy az EU kiterjeszkedik a volt szovjet tagál­lamokra, „feláldozza demokratikus ideáljait a féktelen terjeszkedés és szomszédainak politikai és gazda­sági rabigába döntése oltárán”. Az Európai Unió tagországainak vezetői megállapodtak Ukrajna és Moldova tagjelölt státuszának megadásáról . FORRÁS: MTI Középkori leletek kerültek elő az iskola udvarán­ ­ A nyilvánosságnak is bemutatták a Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskolánál végzett régészeti ásatás ered­ményét. A feltárás során középkori leletekre bukkantak. K­özel egy éve, hogy a Csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola udvarára tervezett, süllyesztett tor­naterem építését abba kellett hagyni, ugyanis az eleve régészeti felügyelet­tel zajló kivitelezés során kerámia­törmelékek kerültek elő, amelyek további feltárást tettek indokolttá, így a különböző hatósági engedélyezése­ket és egyéb bürokratikus lépéseket követően tavaly augusztusban láttak hozzá a régészeti kutatáshoz. Dar­vas Lóránt, a Csíki Székely Múzeum régésze vezette az ásatást tucatnyi emberrel, akik részben a múzeum munkatársai, illetve régészetet vég­zett hallgatók voltak, a gépi földmun­kákat pedig az egyik helyi építőipari cég segítségével végezték el. „A több mint 15 ezer négyzetméteres felületet három szakaszra osztva tártuk fel, hatalmas mennyiségű földet mozgat­tunk meg. Egészen a szűzföldig, azaz ember által nem bolygatott rétegekig forgattuk fel a talajt, mivel lejtős a terület helyenként 2,6 méter mélyre is leástunk” - osztotta meg Darvas. A régésztől megtudtuk, hogy a lelet­mentő ásatás során ötven tárgyat tár­tak fel, főként 14., illetve 16. századi­akat. „Egyrészt konyhai kerámiákat, amelyeket egykoron főzéshez hasz­náltak, másrészt asztali kerámiákat, kancsókat, poharakat találtunk. Ezek jó minőségű, festett, akkoriban luxuscikknek számító háztartási tár­gyak lehettek. Többségük az agyag­kitermelő, szemétgödrökből került elő eltörve, teljesen, ép példányt nem kaptunk, azonban vannak olyan tárgyak, amelyek kiegészíthetők a restaurálás során” - részletezte a szakember. Hozzátette, ezekről a fes­tett kerámiákról egyes szakemberek feltételezik, hogy szász városokban készülhettek, azonban ezzel kapcso­latban kevés a bizony­íték. A kerámia­törmelékek mellett különböző közép­kori fémtárgyakat is találtak. Martonfalva házai Szintén fontos eredménye a kutatás­nak, hogy sikerült három lakóház részleteit is feltárni, amelyeknek épí­tése a 14. illetve 16. századra datálha­tó. „Jól el lehetett különíteni az épít­­­kezési fázisokat, az egyik 14. század első felében épülő lakóház maradvá­nyai arra utalnak, hogy talpgerendás ház volt. A második ház kétosztatú, felszínre épülő ház volt a 14. század második feléből, a harmadik ház ke­mencével ellátott, többosztatú ház volt, amely a 15. század végére, a­ 16. század elejére keltezhető”- magya­rázta Darvas. Tőle tudjuk, hogy ezek a házak az egykori Martonfalva ré­szeit képezték, a településről a legko­rábbi írásos források a 16. századtól vannak. „Feltételeztük, hogy ezen a helyszínen középkori leleteket talá­lunk, ez a hipotézisünk be is bizonyosodott” - mondta a régész. Hozzáfűzte, tavaly november végére lezárult az ásatás, dokumentáltak minden leletet, amelyeket a restaurálás után kiállítanak majd a múzeumban. A feltárás eredményét a Múzeumok éjszakája rendezvényen, szombaton a nyilvánosság előtt is bemutatta Csíkszeredában a kutatás vezetője. Barabás Hajnal Georgia és a balkáni országok még várnak Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnö­ke szerint a tagjelölti státusz megadása „döntő lépést jelent” Ukrajnának és Moldovának az EU felé vezető útján. Hozzátette, a tagállami vezetők úgy döntöttek, elismerik Georgia (Grúzia) európai perspektíváját és készek a tagjelölt státusz megadására, amint Tbiliszi foglalkozni kezd a megkövetelt prioritásokkal. Közben a bolgár parlament visszavonta az Észak-Macedó­­nia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót, s ez megnyitja a lehe­tőséget arra, hogy az EU rövid időn belül európai utat nyisson a két ország előtt. Szófia mindazonáltal feltételül szabta egyebek mellett, hogy Szkopje garantálja alkotmányosan az Észak-Macedóniában élő bolgárok jogait.

Next