Székesfehérvár és Vidéke, 1888 (16. évfolyam, 24-158. szám)
1888-09-18 / 113. szám
— Tulajdonost cserélt. A városunkban régóta fenálló és előnyösen ismert Szekerák és Hornyánszky-féle üzlet, néhai Szekerák Vincze elhalálozása folytán az őt illető rész megvételével teljesen Hornyánszky Ágoston birtokába került, ki azt értesülésünk szerint a napokban adta el kulcsra Szlavik J. borsodmegyei illetőségű fiatal kereskedőnek. Az új tulajdonos huzamos ideig volt alkalmazva Kertész Tódor fővárosi kereskedő üzletében. A fiatal kereskedő törekvő és szorgalmas egyénnek látszik, miért is reméljük, hogy az üzlet az ő vezetése alatt is meg fogja tartani régi jó hirnevét. — Áthelyezés. Heltay Jenő, a moóri járás derék szolgabirója a 430. sz. alatt kelt főispáni rendelettel a fehérvári járás szolgabiróságához helyeztetett át hasonló minőségben. Uj hivatalát az október 1-én tartandó közgyűlés után foglalja el. — Öngyilkosság. Megdöbbentő hir jutott el hozzánk. Megyénk egyik legtiszteltebb községi jegyzőjének, id. Valper Józsefnek a fia, Valper Sándor, déli vasúti forgalmi tiszt Keszthelyen, tegnap, folyó hó 17-én, egy forgópisztolylyal agyonlőtte magát. Hogy mi vitte a boldogtalan ifjút — akinek eljegyzését egy kedves szép hölgygyel, csak nemrégiben, vagyis f. évi július 31-diki 92-ik számunkban közöltük, — a végzetes tettre, a mai napig nem tudjuk. Az öngyilkossá lett ifjú hullájának Szabad-Batthyánba leendő szállítására nézve a mélyen sújtott család táviratilag kért engedélyt megyénk alispáni hivatalától, mely az engedélyt meg is adta. — A székesfehérvári kölcsönös népsegélyzőegylet közgyűlése. A székesfehérvári kölcsönös népsegélyző-egylet folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor fogja közgyűlését a városháza nagytermében megtartani. A gyűlés legérdekesebb pontját kétségkívül az új igazgató-választás fogja képezni, mert Pongrác Gyula, ki a tagok bizalmából e tisztséget több idő óta viselte, elfoglaltsága miatt igazgatói hivataláról lemond. Az igazgatói állás betöltésére, hallomásunk szerint, négy egyén van kandidálva, név szerint: Vajmár Ferenc, Tóth István, Kovács Károly és Havranek Antal. A tagoknak érdekében áll, hogy olyan igazgatót válaszszanak, ki erélyessége és a népsegélyző egylet ügyeinek tapintatos vezetése által, a többi tisztviselőkkel együtt, hathatósan mozdíthassa elő az egylet felvirágoztatását. Ennélfogva az egylet tagjai, félre téve minden mellékes érdeket, törekedjenek olyan tisztviselőt választani, ki az egylet érdekeit egész odaadással és buzgósággal fogja képviselni. — Ismét a filloxéra. Úgy látszik, hogy ez a szomorú hírre vergődött pusztító féreg rövid idő múlva megyénk egész területét ellepi. Naponként jön hatóságunkhoz jelentés, hogy e szőlőirtó rovar megyénk különböző vidékein újból fenyegetőleg terjeszkedik. Legutóbb Sárbogárd és Dunapentele községekből veszünk tudósítást a filloxera terjedéséről. Az óvintézkedések megtéteznek ugyan, de hiába, mert e filloxera-járványnál is beteljesedik ama köz- mondás, hogy a halál ellen nincs orvosság !“ Bizony ez ellen eddigelé még nincs, s mire talán lenne, addigra már aligha lesz szőlő. — TŰZ Zámolyon. Folyó hó 14-én, délután 2 órakor Zámolyon, Szabó János sertés óla, eddig ismeretlen okból kigyulladt, s elégett. Szerencse, hogy az ól a házaktól elszigetelve volt, s igy a nagyobb veszélyt könnyen megakadályozhatták. — A helybeli főreáliskola önképző körének alakuló gyűlése. A helybeli főreáliskola önképzőköre folyó hó 16-án délelőtt 9 órakor tartotta megalakuló gyűlését. Dr. Benedek Albert tanár, a kör elnöke hatásos beszéd kíséretében nyitotta meg a gyűlést s utána Fehér József, VIII. oszt. tanuló, a kör alelnöke meleg szavakkal buzdította a tagokat munkásságra s további miheztartás végett felolvasta az alapszabályokat. Ezután a tisztviselőket választották meg. Főjegyző: Révész Tivadar VIII. oszt. tanuló; aljegyző: Rosenfeld Béla VII. oszt. tanuló; pénztárnok: Berger Árpád VIII. oszt. tanuló és ellenőr: Horváth Lajos VII. oszt. tanuló. A gyűlésen, mint vendégek jelen voltak: dr. Kuthy József igazgató, a kör védnöke, Stofán Győző és dr. Halász Ignácz tanárok. — Elveszett tárlat. Halász István falubattyáni lakos, a székesfehérvári bertalani vásáron vett fehérszőrü, fennálló szarvú, 8 éves, fejős, hát és jobb csípőjére hibás, bélyegtelen tehénről egy ismeretlen, mint eladó s Halász István, mint vevő nevére kiállított marhatárlatot a Székesfehérvár— urhidai után elvesztette. Székesfehérvár, 88. szept. 5. Szolgabiró. — Tisztelettel tudósítjuk a n. é. hölgyvilágot, hogy meglepő szép újdonságaink, divatkelmék-, diszitmények-, felöltők-, szőnyegek- és pargetokból megérkeztek és kérjük, hogy ezeknek szolid és jutányos árairól, valamint gazdag és minden célszerű fajtát magába foglaló választékáról meggyőződést szerezni és becses látogatásával szerencséltetni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel Schlesinger L utódai. — Tűzoltóink nagy gyakorlata. Vasárnap d. u. 2 órakor az önkénytes tűzoltó-egylet nagy gyakorlatot fog tartani az őrtanya udvarán, mely gyakorlatra az érdeklődő közönség ezúttal meghivatik. Gyakorlat után támadás lesz valamelyik városrészben, melyre a tűzoltó-egylet parancsnoksága a következő feladás megoldását tűzte ki: erős éjszaknyugati szél mellett egyik utczában kigyul egy ház, s a tűzveszély az egész sor házat fenyegeti, ebből kifolyólag támadás és védelmi munkálatok. — A sült kukoricza, mint csábitó. Egy szép napon Lencsés János, a mint kukoriczaföldjén az isteni áldást nézte, észrevette, hogy bizony sok cséve eltűnt a szárakról s hogy ha ez állapot igy tart, hát az áldásból alighanem átok lesz. A csőszt vette hát elő, ki a rendőrségnél bejelentette a tetteseket Sumits György és Ferencz, Egyed András, Viniczai György és Kovács András személyében. A négy első váltig erősítette, hogy ő még nyersen se látta Lencsés kukoriczáját, hát még sütve; azonban Kovács töredelmesen bevallotta, hogy a mint Langmáhr moharját gyűjtögették, egy-két darab cséve is belekeveredett e moharba s a megsütött kukoricából valamennyien jó étvágygyal ettek. Kovács vallomása után Bambek rhadnagy szembesítette a tolvajokat és keresztkérdéseivel anynyira megzavarta őket, hogy végre alázatosan beismerték, hogy a sült kukoriczában nekik is volt részük. Sumits Györgyért és Ferencért édesapjuk, Viniczai Györgyért pedig édesanyja kezességet vállalván, a kukoriczasütők szabadlábra helyeztettek, de megérdemlett büntetésüket nem fogják elkerülni. rideg szavak: ,Esto fidelis usque ad mortem, et dabo tibi coronam vitae*. (Vőlegények és menyasszonyok emlékkönyvébe alkalmas jelige.) Most is mintegy százig való ember dolgozik ott: fest, követ farag, földet talicskáz stb. Egy év bele telik míg készen lesz, hanem akkor aztán csakugyan semmiféle halandónak, még a főispánnak sem lesz olyan szép háza Pécsen, mint az Úristennek. Ezzel szemben milyen egyszerű az egyesült protestánsok temploma akert-utczákban, mintha puritán módon tüntetnének azzal, hogy ők nem czifrasággal, hanem „lélekben és igazságban” imádják az Istent. Szép a Széchenyi téren levő belvárosi templom is óriási kupolájával. Eredetileg török moschea volt. A kéttornyú lyceum templom a Király utczában. A városháza is ékes tornyos épület, a tetejében lakó őr boldogan pöfékelve bámul alá magas állásáról a Széchenyi térre. Mivel pedig nemcsak szentek szobrának él az ember s mivel 28 foknyi augusztusi meleg van, annálfogva betérünk ide a Benczenleitner czukrászdájába egy jeges kávéra. Nem is bánjuk meg, mert ime ott van egy rózsaarczú szőke leány, kinek kezéből a jeges kávé is hevít. Tekintetében, mozdulataiban még az elkésett gyermekkor árulja el magát. Mély, kék szemei szeliden fénylők és bársonyosak, mint a havasokon nyíló genciána. Hogy szót váltunk vele, oly finom pir borítja el arczát, amilyen a rózsa belső levele. Útitársam, — aki pedig már kiérdemült családapa — bevallá, hogy mikor a kávé kiszolgálás alkalmával kezük (úgy intézvén a dolgot) összeért, hát egész valójában bizonyos villanyütést érzett. No hát ég veled te szép czukrászleány, nehogy megigézz itt bennünket, mert még sok nézni valónk van, így például meg kell látogatnunk a Tetyét is, mely legkedvesebb kiránduló helye a pécsieknek. Közvetlen a város fölött egy tévés fe esik ez, hanem azért 1 forint 50 krért visz fel oda a bérkocsi. Ott meggyőződhetünk róla, hogy bizony nem jó lónak lenni, főleg fiáker lónak. A szegény állat majd a lelkét (a páráját) fújja ki, míg fölkapaszkodik. Hanem a kilátás innen meg is ér 1 frt 50 krt. Messze a Dráva felé kalandozhat a szem a síkon, meg visszatér ide a szőllőktől körülvett fensíkra. Itt ered a Tetye forrása a hegyoldalban, innen vezetik a városban levő közkutakba. Kitűnő forrásvíz, mit nem adna érte Budapest városa ? És oly bő a vize, hogy lenn a városban valami 16 különféle malmot hajt. A fensik élén egy rég elpusztult épületnek falai meredeznek az ég felé. — Lehetett az kolostor, lehetett kéjlak, ki tudja azt most már ? Fű nőtte be környékét, a szél játszik kergetősdit a kopár falak közt, melyek úgy nyúlnak fel a kék levegőbe, mint óriási felkiáltó jelek régmúlt századokból. Mindenesetre érdekes rom, hanem a költőiséget, melybe szemlélése elringat rögtön lerontja az, ami mellette végzi napi prózai munkáját: egy keményítő gyár. Egy jóképű kapus elkezdi magyarázni, hogy az (a rom) kétezer esztendővel ezelőtt épült, püspöki palota volt, (igazán ?) hanem egyszer a török elfoglalta. Egy kegyetlen rabló, Ferhád basa lakott benne. Annak volt 14 felesége, egyik szebb mint a másik. Mikor éppen a 15-ik asszonyt rabolta Szent-Dienesről, az otthon maradt feleségei összebeszéltek a komparadzsikkal (tüzérek) s a kastély ágyúit a visszatérő basára irányozták. Ő aztán mérgében felgyújtatá a kastélyt, elégett az mindenestől, elveszett ő maga is. — így volt. (Folyt, köv.) — Hol az óra? Egy vidéki úriember előtt úgy látszik örökre titok fog maradni, hogy hová tűnt el órája. Az óra eltűnése annál rejtélyesebb, mert az eltűnés helyén sem sipisták, sem pedig más országosan ismert zsebtolvajok nem voltak jelen. Az eset a következő. Egy vidéki úri ember folyó hó 13-án kocsin haza igyekezett városunkból. Az egyik sorompóhoz közel eső csárdába a kocsis behajtott, hogy lovait megitassa. A kocsin ülő úri ember fel akarva használni az itatásnál eltelő időt, bement a csárdába egy kis kevertre. A csárdában négy fehérvári polgár csendes politizálás közben fogyasztotta a hegy levét. Hogy — hogy sem a vidéki úri ember s a négy polgár összeszólalkodott, minek vége az lett, hogy a vidéki úri ember nem a saját lábain s jószántából került ki az utczára. A kellemetlen eltávolítás után a vidéki úriember kocsira ült s hazafelé igyekezett. Útközben azonban azt vette észre, hogy az összekoczanás következtében nyakkendője s a 29 forintot érő órája hiányzik, miért is visszatérve jelentést tett a vele történtekről rendőrségünknél, mely a nyomozást azonnal megkezdte. A nyakkendő a nyomozás következtében a helyszínen csakhamar megkerült, az óra azonban nem. Az érdekelt felek a rendőrség által kihallgattatván azt adják elő, hogy köztük az illető úriember garázda fellépése következtében volt ugyan czivakodás , de ők semmit sem vettek el tőle. A nyakkendő is a dulakodás közben eshetett le. Hogy volt-e az illetőnél óra vagy sem, azt ők nem tudják. Ha volt, azt oly helyen veszthette el, hol ők jelen nem voltak. Nem szorultak ők senkinek a pénzére vagy órájára. Nekik, mint békés polgároknak legkevésbbé volt szándékuk az illető úriembert bántani, az bántotta s sértegette őket s hogy a további kellemetlenségnek elejét vegyék, egyszerűen „ki akólbólitották” abból a szobából, hol ők voltak. E vallomás után biz batos lesz megtudni hova tűnt el az óra? Hiába, csak mindig igaz marad az a mondás, „hogy zsörtölődő asszonynak meg pityókos embernek legjobb hely az ágy, ott hamar meggyógyulnak.* — Kellemetlen leletre bukkant Hrabetz József budapesti lakos, kereskedő segéd. — Ugyanis e hó 9-én Érd község határában, a Duna partján sétált, s ott egy a viz által kivetett mezítelen férfi hullára bukkant. A hulla nyakára erős zsineggel egy kő volt kötve, s a teste össze-vissza volt verve. Ez esetet az illető a budapesti rendőrségnél jelentette be, mely megyénk hatóságát kereste meg a nyomozás megindítása végett. — Ismeretlen tartózkodást tegyenek. A »Rendőri Közlöny tegnapi számában a következőket olvassuk: Gróf György kihágási Ügyben II. fokú ítélettel 4 forint pénzbüntetésben, ennek behajthatlansága esetén 24 órai elzárásban marasztalt, moóri születésű, 28 éves, róm. kath. vallásu, nőtlen állapotú, bérkocsis, ismeretlen helyen tartózkodván, nyomozandó, siker esetén e hivatal azonnal értesítendő. Budapest, 88. szept. 10. II. ker. kapitányság. — Roth József kihágási ügyben III. fokú ítélettel 4árt pénzbüntetésben, ennek behajthatlansága esetén 24 órai elzárásban marasztalt ercsűi születésű, 27 éves, róm. kath. vallásu, nőtlen,tkvezető, ismeretlen helyen tartózkodván, nyomozandó, siker esetén e hivatal azonnal értesítendő. Budapest, 88. szept. 10. II. ker. kapitányság. — Gregor Mihály kihágási ügyben jogerős ítélettel járt pénzbüntetésben, ennek behajthatlansága esetén 6 órai elzárásban marasztalt bicskei születésű, 38 éves, róm. kath. vallásu, nőtlen állapotú, kocsis, ismeretlen helyen tartózkodván, nyomozandó, siker esetén e hivatal azonnal értesítendő. Budapest, 88. szept. 7. II. ker. kapitányság. — Hatósági élet. A vármegyei bizottság valamennyi T. tagjának! Szabályrendeletünk szerint f. évi október hó 1-én, reggel 10 órakor, a vármegyei székház dísztermében rendes bizottsági közgyűlés fog tartatni, — van szerencsém arra a törvényhatósági bizottság érdemes tagjait — az 1889. évi megyei költségelőirányzat csatolása mellett, tisztelettel meghívni. Székesfehérvár, 1888. szept. 15. Sárközy Aurél, Fejérvármegye alispánja. — Tárgysorozat: 1. A Barnaffi Balázs szolgabiró elhalálozása folytán üresedésben levő szolgabirói állásnak választás útján leendő betöltése. 2. A vármegye alispánjának jelentése a közigazgatás állapotáról és időközben történt intézkedésekről. 3. Korb Mihály bizottsági tag indítványa a vármegyei szabályrendeleteknek egy kötetben összegyűjtve leendő kiadása iránt. 4. Árvaszéki elnöki jelentés a vármegyei árvaszék működéséről. 5. Főispán ur ő méltósága átirata, mellyel Heltay Jenő moóri járási szolgabirónak a székesfehérvári járásba tett áthelyezését tudatja. 6. Főispán ur ő méltósága átirata, melyben Botka Vilmos tb. főügyész állásáról tett leköszönését tudatja. 7. A vármegyei közigazgatási bizottság jelentése, melylyel a közigazgatás összes ágairól a m. kir. miniszerelnök úrhoz felterjesztett jelentések másodpéldányát bemutatja. 8. Az igazolási választmány a vármegyei legtöbb adótfizető bizottsági tagok 1889. évre összeállított névjegyzékét bemutatja. 9. A vármegye alispánja az árvaszék szervezetéről alkotott s miniszerileg jóváhagyott szabályrendeletet bemutatja. 10. A vármegye alispánja a f. évi junius havi pénztárvizsgálat jegyzőkönyvét bemutatja. 11. A vármegye alispánja a f. évi julius havi pénztárvizsgálat jegyzőkönyvét bemutatja. 12. A vármegye alispánja a f. évi augusztus havi pénztárvizsgálat jegyzőkönyvét bemutatja. 13. A vármegye alispánja jelenti, hogy a bodajki róm. kath. szülöttek anyakönyve Horváth Antalra vonatkozó tételének kiigazítását elrendelte. 14. Ugyanaz jelenti, hogy a nagylángi róm. kath. szülöttek anyakönyve Jankovics Évára vonatkozó tételének kiigazítását elrendelte. 15. Ugyanaz jelenti, hogy a kat. szt.-péteri izr. szülöttek anyakönyve Singer Máriára vonatkozó tételének kiigazítását elrendelte. 16. A m. kir. belügyminister 34012. sz. leirata a levéltári selejtezésnél követendő eljárásról. 17. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási m. kir. minister halotti levele. 18. Barsvármegye közönségének átirata, melylyel az idegen hangzású helyneveknek meg-, illetve visszamagyarositását tudatja. — 19. Versecz város közönségének átirata a legutóbbi vihar károsultjai javára eszközlendő könyör-adomány gyűjtés iránt. — Az állandó választmány véleményes előterjesztésével bemutattatok. 20. A vármegyei 1889. évi költségelőirányzat. 21. A nyilvános betegápolási alap 1889. évi pótadójának megállapítására vonatkozó számvevői előterjesztés. 22 A tiszti nyugdíjalap 1889. évi pótadójának megállapítására vonatkozó számvevői előterjesztés. 23. A lovassági laktanya építési alap 1889. évi pótadójának megállapítására vonatkozó számvevői előterjesztés. 24. A laktanya építésre kiküldött bizottság előterjesztése, a részletes építési tervek elkészítésére beérkezett ajánlatokra vonatkozólag. 25. A központi árvaletéti pénztár 1886. évi számadása. 26. A központi árvapénztár 1887. évi számadása. 27. A központi árvaletétpénztár 1887. évi számadása. 28. A moóri árvapénztár 1887. évi számadása. 29. Az adonyi árvapénztár 1887. évi számadása. 30. Moór község képviselő testületének kérvénye az ottani árvapénztári tartalékalapnak visszafizetendő 1200 írtnak elengedése iránt. 31. A felvidéki magyar közmivelődési egyesület megkeresése, hogy a vármegye 100 írttal alapitó tagul lépjen be. 32. Pozsony szab. kir. város átirata, melylyel a közigazgatási bíróságok felállítása iránt az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. 33. A vármegyei és községi tisztviselőkre kirótt fegyelmi és birság pénzek hova fordítására vonatkozó szabályrendelet. 34. A vándorczigányok kóborlásának megakadályozását czélzó szabályrendelet. 35. Az utak mellékeinek befásítását és az ültetvények fentartását czélzó szabályrendelet. 36. A községi éjjeli őrség szervezése és szabályozása tárgyában alkotott szabályrendelet. 37. A m. kir. belügyminiszer által a tűzrendészetre vonatkozólag kiadott kormányrendelet. 38. Polgárdi község kérvénye, melyben magát a székesfehérvári állatorvosi körletbe áttétetni kéri. 39. A vármegyei árvaszék előterjesztése a néhai Szűcs András hagyatéka tárgyában Boross Mihály által beadott kérvényre vonatkozólag. 40. Árvaszéki előterjesztés Fecsök Mihály árvatári adós tartozásának az árvapénztári tartalékalap terhére leendő átvétele iránt. 41. Felcsuth-Ó-Barok község 1888. évi pótköltség előirányzata. 42. Nagyperkáta község 1888. évi pótköltség előirányzata. 43. Tabajd község által kiállított törlési nyilatkozat. 44 Gyúró községnek a korcsmaház bérbeadására vonatkozó haszonbéri szerződése. 45. Isztimér község által bemutatott 7 drb. adás-vevési szerződés. 46. Ráczalmás község által bemutatott adás-vevési szerződés. 47. Sóskút község kérvénye a községház bérbeadásának engedélyezése iránt. 48. Nagy-Perkáta község határozata dr. Fáy Márk orvos fizetésének megállapítása iránt. 49. Kühner Hermina és társai kérvénye a Velencze községgel kötött adás-vevési szerződés jóváhagyása iránt. 50. Lovasberény község kérvénye egy csereszerződés jóváhagyása iránt. 51. Vértessy György fellebbezése a Moór községi állatorvosi választás ellen. 52. A pázmándi róm. kath. szülöttek anyakönyvének kiigazítása. 53. A kajászó-szentpéteri izraelita szülöttek anyakönyvének kiigazítása. 54. A csőszi izraelita szülöttek anyakönyvének kiigazítása. 55. Bruck Ferencz nagyperkátai körorvos tudori oklevele. Székesfehérvár, szeptember 15. 1888. Kiadta: Szüts Arthur, Fejérvármegye főjegyzője. — Honvédeink hazaérkezése Devecserből. A Devecserben, József főherczeg jelenlétében és Jelentsik Vincze altábornagy vezénylete alatt megtartott nagy hadi gyakorlatról ma délután 4 órakor érkezett vissza a 712 főből álló honvédcsapat. Veszprémig gyalog jöttek, onnan pedig a vonat hozta őket Fehérvárra. Katonáink, bár elfáradva, mégis a legjobb egészségben mehetnek szerető családjuk körébe.