Székesfehérvár és Vidéke, 1889. július-december (17. évfolyam, 79-149. szám)

1889-09-21 / 114. szám

VÁROSI és VIDÉKI BIBÉK. Szeptember 21. 1889. — Mikor lesz a fehérvári hegyen a Szüret ? A szüret határidejének megállapítása czéljából ma délelőtt 10 órakor városunknál Havranek József polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlés tartatott, melyen egy­hangúlag elhatároztatott, hogy a fehérvári hegyen a szüret megkezdésére jövő hétfő vagyis folyó évi szeptember 23-ika tűzetik ki. Hétfőn tehát szabad a szüret. A szüret határnapjául a szőlőhegyi bizottmány, mint már megírtuk folyó hó 26-át tűzte ki — a közgyűlés azonban tekintettel arra, hogy a rosz időjárás no meg más is nagyon is pusz­títja a szőlőt — a szőlőhegyi bizottmány által javasolt határnapot mellőzte s 23-ára tűzte ki, mi nagyon bölcsen van. A szüret tehát szabad! — de tessék előbb a hegy­költséget megfizetni s a szüreti bárczát ki­váltani, mert ezen kellékek nélkül még az öreg hegy­kerülők is betilthatják a szüre­telést. — Érdekes miniszeri rendelet. Lapnak nagyra­­becsült olvasói között számos tanítót és tanügybará­­tot levén szerencsések leírni, érdekes dolog gyanánt felemlítjük a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter azon legújabb rendeletét, mely szerint a leányiskoláknál a) a heti óraterv úgy készítendő, hogy minden tanító minden iskolanap tanítson, hogy így heti órái egyenletesen legyenek elosztva; s b) hogy minden tanító minden iskolanap a tanítás kezdetére az iskolában legyen, még azon esetben is, ha különben első órája nem is volna. Akarják hinni, hogy így leend ez városi polgári leányiskolánknál is. — Árvatár vizsgálat. Az adonyi önálló árva­tár kezelését, mint lapunkat értesítik, folyó hó 19-én Tassy Béla árvaszéki elnök, Heinrich Lajos főügyész, Fortringler Ferencz főpénztárnok és Nagy Ödön számvevő urakból álló bizottság megvizsgálta és azt legszebb rendben találta. — Beküldetett. Van szerencsénk Székes­­fehérvár és Fejérmegye n. é. közönségét tu­dósítani, miszerint dr. Jaeger Gusztáv tanár urnak egyedül czégünk részére adott enge­délye alapján gyártott és az ő rendszerével teljesen megegyező normál gyapju-áruk el­­­adásával. Székesfehérvár és Fejér megye részére kizárólagosan Schlesinger L. utódai divat­­áruc­éget bíztak meg, hol tehát valódi Jae­­ger-féle normál gyapju-áruk eredeti gyári árainkon kaphatók. — Nevezett czég kívá­natra készséggel küld eredeti árjegyzéket és dr. Jaeger tanár rendszerét ismertető füze­tet. Mély tisztelettel: W. Benger Söhne, Bregenz-ben. — Hymen, numuam­ liguia neigDeu toren,oo bőrkereskedő folyó hó 17-én váltott jegyet Stern Henrik kisasszonynyal, Stern Ábrahám pöstyéni ke­reskedő kedves és művelt lelkű leányával. Tartós boldogság kísérje a kötendő frigyet! — Helyreigazítás. A »Fehérmegyei tanítótes­tület 2­I. évi szept. 18-án tartott nagygyűléséről lapunk múlt számában röviden megemlékezvén, többek közt azt mondtuk, hogy »nagyobb vitát egyedül Szabadi K. ügye keltett, kit rész viselete miatt az országos tanítói árvaházból eltávolitani akar az intézet igazgatósága, mi ellen többen külö­nösen Kócsi Mayer Gyula igen alapos érvekkel til­takozott.* — Illetékes helyről vett értesítés után referádónkat ezennel oda igazítjuk, hogy nem arról volt szó, hogy az árvaházi igazgatóság Szabadi Kálmánt el akarja távolítani az országos tanítói árvaházból, hanem, hogy a tanítói árvaház árvák­­atyja egy a tanítótestület elnökéhez intézett levelé­ben a fiú kevésbé kielégítő magaviselete miatt panaszkodik. Ezen elszomorító panaszra a központi erdőből, kiállt az útszélre, a­hol Sándort szokta várni, és várt, várt — hiába! Ha szóltak hozzá, nem válaszolt, ha beszéltek hozzá, néma maradt. Nézte a földet, mintha sírját keresné, boldogságá­nak eme sötét bölcsőjét, vagy a távolba meredt tekintetével s nézte a semmiséget, mely elnyelte üdvét. Hiába nézett, hiába szóltak hozzá, ő nem látott, nem hallott többé; a szenvedések hatalma erőt vett az ész, a lélek működésén. Némán, egy­kedvűen tépegette az útszélen ruháját s midőn már a legapróbb foszlányokra tépte azt s akadtak szánó emberek, a kik más ruhát aggattak rá, eltűrte némán és újra tépegetni kezdte azt is. Várt, várt hamvazó szerdától húshagyó keddig. Az emberek megúnták a kérdezősködést, miután választ nem nyerhettek tőle s később már némán haladtak el mellette, vagy csak annyit mondtak egy sóhaj kísé­retében : »Szegény czigány leány !* Nagy napok jöttek. A szabadság isten-szikrája minden kebelben lángra gyúlt; tengerré vált a hon­szeretet, mely öndagályától emelkedett s nem ismert hatalmat, mely korlátok közé szorítsa. Küzdött az elnyomatás ellen utolsó csepp véréig, harczolt a szabadságért véglehejletéig, — védte a hont és annak szent jogait haláláig mindenki; »mind ott voltak egymás mellett, a fiú és édes apja.* Istenek harcza volt az alvilággal, mely nagy áldozatokat követelt. A harcz tüzében találjuk Sándort is, az áldo­zatok között gyászoltuk őt is. Elesett, nem tudja senki hol ? Egyik itt látta harczolni, másik ott szólt vele, látták mindenütt, beszéltek vele sokan, de bizottság azzal a javaslattal járult a nagygyűlés elé, hivassák fel az árva fiú anyja, hasson a maga s budapesti rokonai részéről s utján akként a gyer­mekre, hogy ez jövőre magát jobban viselje; azon esetre pedig, ha a fiú viseletében nem ja­vulna, lévén az árvaház nem javitóház egyrészt, másrészt pedig lévén akárhány tanítói árva, kik a tanítótestület jótékonyságára, illetőnél inkább mél­tók, nehogy esetleg egy napon maga az árvaházi bizottság hívja fel a tanítótestületet egy másik árvá­nak felküldésére, egy éven túl fosztassék meg ne­vezett az alapítvány élvezetétől. A központi bizott­ság ezen javaslatát a nagygyűlés elfogadta s hatá­rozatra emelte, é­s ez így nagyon bölcsen s oko­san van. A központi bizottság ezen javaslata által minden nagyobb bajnak elejét akarta venni; el akarja érni azt, hogy az anya s rokonok az árva iránt többet érdeklődjenek ; a fiú magába szálljon s igyekezzék az őt eltartó egyesületnek nagyobb becsületére s örömére lenni. — A szőnyegen forgó panaszszal szemben azt határozni, hogy a 8 éves fiú tanköteles éveinek befejezéséig a tanítói árva­házban hagyatik, nagy tapintatlanság s hiba lett volna. — A hadgyakorlatok befejeztettek. Az idei őszi nagy hadgyakorlatok már véget értek s a szabadságolt katonák elszéledtek a szélrózsa minden irányába. Tegnap csak úgy hemzsegtek utczáinkon a diszegyenruhában lévő katonatisztek, kik e napon váltak meg ismét egy időre az egyenruhától. — Hány iparos tanoncz van városunkban? Az 1884. évi ipartörvény 77. czikke értelmében az ipar­hatóság köteles lévén az iskolai év kezdete előtt két héttel a tényleg tanviszonyban álló tanonczok jegyzékét a kir. tanfelügyelőséghez beküldeni, mint értesülünk, 408 iparos tanoncz van bejelentve. — Betörés. Kaiser János jómódú acsai zsellér házába — mint lapunknak Ácsáról írják — az abla­kon keresztül ismeretlen tettesek f. hó 16-án virra­dóra behatoltak, s a szobában talált fehérneműt és egyébb tárgyakat magukkal vive — távoztak. A csendőrség a legszorgalmasabb kutatás után sem tudott eddig még a tettesek nyomára jönni. — Kukoriczára fájt a foga. Németh Ist­ván helybeli honpolgárnak kedvencz étkei közé tartozott a sült kukoricza. De ki tehet róla, hogy ily rossz idők járnak manapság fölöttünk, hogy még kukoriczára sem tellik a pénzből. Eleget küzdött szegény (saját hi­teles állítása szerint) a vágy leküzdésével, de végre is az győzte le őt, s Németh most a duttyiban fájlalja, minek nyúlt az idegen kukoriczához. — Filoxéra jelen­léte constatáltatott Csősz község szőllő területén. A szőllő zár alá helyeztetett. — Marhavásárok betiltása. A szarvas mon­­div­ívumn­ k­­ifeljezett szsij­tis körömfájás tovaterjedésének meggátlása czél­jából a vármegye alispánja a marha­vásárok megtartását az egész megyében betiltotta. — Kik akarnak vizsgázni az erdészetből ? A földművelésügyi m. kir. minisztérium a következő hirdetményt bocsájtotta — az erdőöri szakvizsgák tárgyában — közre: Az erdőöri szakvizsgák a folyó évi október hó 21-én és az erre következő napokon Buda­pesten, Pozsonyban, Beszterczebányán, Mis­­kolczon, Kassán, Mármarosszigeten, Debre­­czenben, Kolozsvárt, Brassóban, Nagy-Szeben­­ben, Temesvártt, Zomborban, Pécsett és Szombathelyen a vármegye házában délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és folytatólag megtartatni. Fölhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hite­les bizonyítványokkal felszerelt folyamodvá­nyaikat, a vizsgák székhelyére nézve illeté­kes kir. erdőfelügyelőhöz nyújtsák be, hogy hova lett, nem tudja senki. Évtizedek múltak el, midőn egy csalóka remény azt sejteté, hogy él, a hir lázba hozott mindenkit s eljutott Mirkáig. Midőn azt kiáltották fülébe: »Sándor­ól !* az élő­halott megrázkódott, mintha mély álomból ébredt volna fel, felugrott ülőhelyzetéből, arcza kigyúrt­­a a pir, mely arczába szökött, a láz szine volt, az élénkség, a mely szemeiben fölvillant, a láz heve volt,­­ a rugékonyság, melylyel fölugrott, a láz izgatottsága volt. Ekkor szólalt meg először annyi év után fel­kiáltva mohón­ ,Hol ?* de a magyarázat alatt re­ményt vesztve, tagadólag rázta meg fejét s leült. Ez egyetlen szava volt hosszú-hosszu évtizedek után ,hol?* s aztán ismét elnémult, s folytatta tovább egyhangú foglalkozását, tovább tépdeste ruháját. Ma is ott ül, ma is néma, ma is úgy játszogat foszlányaival. Sokan megkísértették őt jóléttel körülvenni ; önkénytelenül engedett, de mihelyt szerét ejthette, ismét visszaszökött az útszélre, oda honnan Sándorét várta. Mit neki jólét ? a lelki veszteséget az anyag nem pótolhatja soha! Hiába gondolták, hogy az egyetlen kiejtett szócska után majd beszélni fog, ma is némán ül ott, mint négy évtizeddel előbb, csakhogy a bogár­haj megőszült, a tüzes szemekből kihalt a remény, a szép arc­ot megszántotta az idő. Minden elmúlt, csak egy maradt meg, a mellette elhaladók sóhaja: „Szegény czigány leány!* Vedress Gyula. — Közgyűlés vármegyénknél. A vár­megyei bizottság T. tagjának! Szabályrende­letünk értelmében folyó évi október hó 7-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház nagy­termében rendes bizottsági közgyűlés fog tartatni, melyre a bizottság T. tagjait meg­hívni, — egyidejűleg a tárgysorozatot, s a vármegye 1890-ik évi költségelőirányzatát mellékelni, szerencsém van. — Székesfehérvár, 1889. évi szept. 17-én. Sárközy Aurél, Fejérvármegye alispánja. — Tárgysorozat: 1. Az elhalálozás folytán üresedésbe jött adonyi főszolgabírói, s esetleg egyéb meg­üresedő állásoknak választás utjáni betöl­tése. 2. Alispáni jelentés a közigazgatás ál­lapotáról. 3. József Főherczeg Ő csász. kir. Fensége köszönő távirata a hozzá házasságá­nak 25 éves évfordulója alkalmával intézett üdvözlő feliratra. 3Va. Főispán ur 351. számú átirata, melylyel a f. évi sept. 10 én tar­tott számonkérőszéki ülés jegyzőkönyvét be­mutatja. 4. Áávaszéki elnöki jelentés az ár­vaszék működéséről. 5. A vármegyei közigaz­gatási bizottság a közigazgatás valamennyi ágazatáról 1889. év i-ső felére szerkesztett, s a m. kir. ministerelnökhöz felterjesztett féléves jelentését bemutatja. 6. A vármegyei választott bizottsági tagok fele része f. év végével kilépvén, ez uj választások iránti in­tézkedés megtétele. 7. Gróf Teleki Géza ő nagyméltósága m. kir. belügyministerré lett kineveztetését tudatja. 8. A közmunka- és közlekedési m. kir. minister tudatja, hogy gr. Batthyány Gézának a m. kir. államvasutak bicskei állomásából kiindulva a m. kir. állam­vasutak kaposvári állomásába vezetendő helyi érdekű vasútvonalra kiadott előmunkálati en­gedélyt egy évre meghosszabbította. 9. A közmunka- és közlekedési m. kir. miniszer tudatja, hogy Bakos Gábor vállalkozónak Sá­­rosdtól—Dunaföldvárig, innét Szobig, végül Keszthelytől—Veszprémig vezetendő helyi ér­dekű vasútvonalra az előmunkálati enge­délyt megadta. 10. A kereskedelemügyi m. kir. miniszer tudatja, hogy a Lévy Bernát­ vállalkozónak, Szolgaegyházától a Dunaföld­várig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra megadott előmunkálati engedélyt egy évre meghoszszabbította. 11. A kereskedelemügyi m. kir. minister úr tudatja, hogy „Zichy- Falva“ vasúti állomás nevét „Szent-Mihály- Zichyfalvára* változtatta át. 12. A vármegye alispánja az éves cselédek szegődési idejének szabályozása tárgyában alkotott szabályren­deletre vonatkozólag leérkezett belügyminis­­teri leiratot bemutatja. 13. Ugyan az a vár­megye szervezetére vonatkozó, kormányilag ott arrnV\Aljri*OM.<lolotolj bciAlitatja< 14.. Ugyan az a kéményseprési díjakra vonatkozó kormányilag jóváhagyott szabályrendeletet bemutatja. 15. Ugyan az jelenti, hogy a szaári tüzkárosultak javára a könyöradomány gyűjtést elrendelte. 16. Ugyan az jelenti, hogy Veszprém vármegye alispánjának meg­keresése folytán a Bakony magyar és német szt. László tüzkárosultjai javára a könyör­­adomány-gyűjtést elrendelte. 17—21. Ugyan az a folyó évi április, május, junius, julius, augusztus havi pénztári vizsgálati jegyző­könyveket bemutatja. 22. Ugyan az jelenti, hogy a sárbogárdi járás főszolgabiráját az 1887. és 1888. évi pénzes napló számadására nézve felmentette. 24. Ugyan az jelenti, hogy a néhai Ritter István volt fszbiró 1887. évi pénzes napló számadására nézve a felment­vény megadatott. 26 — 32. A vármegye alis­pánja Tácz, Nadap, Pákozd, Inota, Káp,-Nyék, Aba, Csoór község szabályrendeletét jóvá­hagyás végett bemutatja. 33. Alispáni jelen­tés a szfehérvár-bicskei vasútvonal közigaz­gatási bejárására nézve a minisz­­te irat értel­mében tett intézkedéseiről. 34. Zemplén vár­­megye közönsége a vármegyei tisztviselők fizetésének felemelése tárgyában az ország­gyűlés képviselőházához és a m. kir. bel­ügyminiszter úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. 35. Nagyvárad város közön­sége a nagyváradi kir. jogakadémia, illetve a vidéki jogakadémiák korszerű fejlesztése tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. 36. Bereg vármegye közönsége a magyar honfoglalás ezredéves ünnepének megtartása tárgyában az ország kormányához intézett feliratát pártolás végett megküldi. 37. Fo­­garasvármegye alispánja az árvapénzeknek a községi elöljárók által az árvaszékekhez posta­­viteldíjmentes elküldése tárgyában a közmunka és közlekedési m. kir. miniszer úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. 38. Ungvár­­megye közönsége az országgyűlés képviselő­házához intézett azon feliratát, hogy a vár­megyei tisztviselőknek nyugdíjalap járulékok­kal terhelt fizetésére is kiterjesztessék a le­vonás idejének azon adómentességi kedvez­mény, melyet az állami tisztviselők élveznek, a pártolás végett megküldi. 39. Zólyom vár­­megye közönsége a váltóképesség korlátozása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. 40. Torda r. tanácsú város tanácsa, a város monographiáját megküldi. 4. A Fehér-Ke­reszt. egyesület 4-ik jelentését megküldi s taggyűjtést kér. Az állandó választmány véle­­ményes előterjesztésével bemutattatik. 42. A m. kir. belügyminiszer úrnak, az árvaszék­nél alkalmazandó közigazgatási gyakornok fizetése felemelése tárgyában intézett leirata. 43. A m. kir. belügyminister leirata a köz­ségi pénzkezelési szabályrendeletre vonatko­zólag. 44. A m. kir. belügyminister leirata a vármegyei tűzrendészeti szabályrendeletre vonatkozólag. 45. A m. kir. belügyminister leirata a kutyatartásra vonatkozólag alko­tandó szabályrendelet tárgyában. 46. A m. kir. belügyminister leirata a külföldiek nyil­vántartása tárgyában al­kötött vármegyei sza­bályrendeletre. 47. A vármegye 1890. évi költségelőirányzata. 48. A vármegye 1890. évi útfentartási költségelőirányzata. 49. A vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgasze­mélyzet nyugdíj­ alapjára 1890. évre esendő pótadó megszavazása. 50. A lovassági lak­tanya építési költségeire 1890. évre esendő pótadó megszavazása. 51. A vármegyei jegyzői nyugdij-alapra 1890. évre esendő pótadó meg­szavazása. 52. A vármegyei betegápolási pót­adó 1890. évre leendő megszavazása. 53. A m. kir. belügyminister úr leirata Kovács Sándor főszolgabírónak az utóállitások alkal­mával felmerült napidijai megtérítése iránt beadott kérvényére. 54. A közkórházi vá­lasztmány előterjesztése a Szüts Mihály adós tartozása leírása tárgyában. 55. Néhai Ritter István volt főszolgabíró özvegyének kérvénye férje évnegyedes halálozási illetménye kiutal­ványozása iránt. 56. Árvaszéki előterjesztés két ideiglenes leirónak az árvapénztári tarta­lék-alap terhére 1890. évre leendő engedé­lyezése iránt. 57. Árvaszéki előterjesztés az árvapénztári kamatkulcsnak 1889. év e-ső felére leendő megállapítása iránt. 58. Özv. Vinter Andrásné sz. Stollár Borbála kamat kiutalványozási kérvénye. 59. Árvaszéki elő­terjesztés Klein Márton ercsi-i árvatári adós tartozási ügyében. 60. A vármegyei nyug­díj-választmány előterjesztése Pribék Károly írnok nyugdíjaztatása iránt beadott kérvé­nyére. 61. Ugyanannak előterjesztése Nagy Kálmán fszbiró és Borosa Imre járási írnok kérvénye tárgyában. 62. Hasonló előterjesztés Mészöly László szolgabiró kérvényére. 63—64. Hasonló előterjesztés Rónai János, Kelemen Péter vármegyei szolgák kérvényére. 65. A tiszti nyugdíj-választmány előterjesztése a nyugdíj-szabályrendelet módosítása tárgyá­ban. 66 — 69. A moóri, bicskei, adonyi, lo­­vasberényi gyámpénztár 1888. évi számadása. 70. Kir. tanfelügyelő előterjesztése a siket­ia£z3o.ai gyermekoly iokolánl ados­tá­g J­övUd­-II. 71—73. Csoór, Sóskút, Pusztazámor községek 1890. évi költségelőirányzata. 74. Batta köz­ség 1889. évi pótköltségvetése. 75. Lovasbe­­rény község határozata a közvágóhíd miként leendő felépítése iránt. 76. Moór község ha­tározata a vadászbérlet hova fordítása iránt. 77.Machlup Adolf és társai felszólamlása Mány község pótköltségvetése ellen. 78. Szaár község határozata a szülésznői fizetés megállapítása tárgyában. 79. Moór község kérvénye a gróf Lamberg Henrikkel kötött csereszerződés jó­váhagyása iránt. 80. Pázmánd község hatá­rozata a szülésznői fizetés felemelése iránt. 81. A moór-vajasi iskolaépület átíratására vonatkozó nyilatkozat. 82. Bodmér község határozata egy tűzi fecskendő beszerzésére vo­natkozólag. 83. Gyúró község kérvénye egy csereszerződés jóváhagyása iránt. 84. Nagy- Perkáta község kérvénye egy törlési nyilat­kozat jóváhagyásáért. 85. Buder József feleb­­bezése Moór község képviselőtestületének a fogyasztási adójutalék felosztása tárgyában hozott határozata ellen. 86. Czecze község felebbezése az 1889. évi költségvetésére ho­zott számvevőszéki határozat ellen. 87. Érd község kérvénye egy adásvevési szerződés jó­váhagyása iránt. 88. Seregélyes község köz­­vágóhidi szabályrendelete. 89. I­agy-Perkáta község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóvá­hagyása iránt. 90—94. Lovasberény, Mány, Ercsi, Seregélyes és Adony községek szabály­rendelete. 95. Közegészségügyi választmány határozata a sóskúti fiók gyógyszertár enge­délyezése tárgyában. 96. Számvevőszék véle­­ményes jelentésével több község pénztári számadása bemutattatik. 97. Sigora Lajos pol­­gárdi állatorvos oklevele kihirdetés végett be­mutattatik. — Székesfejérvár, 1889. szep­tember 17-én. Kiadta: Szüts Arthur s. k., Fej­ér vármegye főjegyzője. — A dunántúli ref. egyházkerület gyűlése most van folyamatban Léván. A gyűlés egyik legérdeke­sebb tárgya a püspöki jelentés volt. A jelentésben föl van említve, hogy Polgárdin, Vilonyán és Kis- Kovácsiban az unitarizmus erősen terjed. Eme nem éppen kellemes ténynyel szemben örömmel említi föl a jelentés, hogy több helyen templomépítkezések vannak folyamatban, mi a vallás erkölcsi élet fel­lendülésére mutat. A jelentés tudomásul vétele után elhatároztatott, hogy a jövő évi közgyűlés augusztus hóban Székesfehérvárott fog megtartatni. A gyű­lésen városunkból Molnár Béla ügyvéd van jelen , kire a közgyűlés egyik jegyzői tisztséget is reá ruházta.

Next