Székesfehérvár és Vidéke, 1891. július-december (19. évfolyam, 79-157. szám)

1891-12-03 / 145. szám

XIX-ik évfolyam 145. szám. Csütörtök, 1891. Deczember 3. Hegyelen hetenkint háromszor. Minden kedden,csütörtökön és szombaton Starkeeltőnég­ea kiadó-hivatal: Belváros, S»«­utca». Minden a­lap szellemi résedre vonatkozó köa­­lamely, további előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 k­ajesh­árt W«slasas südei­ntoiai dohány­ tózsdéjében, 3R«tt«x kasvárnya-ntonai kereskedésében, a lag ki» herdéiánál és a sserkesitdségben kaphatók. TÁRSADALMI-, KÖZMIVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI EZDZX-DIT"2\ N Előfizetések osv.közölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv« kereskedésében. m.laad.©aa tolass. é,X­ Mfrántisokro­sista a lap egy oláela («Diwan») 40 helyre vm beowtva; egy hely hályogai!»« itril H *«■; többször hirdetők 30 százalék árleengedényes récKSS&Xmek, Sierkan­téTel értekelni lehet naponkint félelőtt »-tél f1 éráig, 331dfiss«té»! Araré: Égési évre...................8 írt. — kr. Fél évre írt. — kr. Negyedévre , . . . * írt. — kr. A „Nyílttér“­&»« egy sor 88 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak Budapeteni Hausenstein és Vogler (Jaalas Gyula) hirdetési irodájában: Dorottya-utesa la. sí. — Goldberger A. hirdetési irodájában­­ Yáesi'u tesa 9. sí. — Bio­ben: Haasenstein et Tegits (Otto Maats) hirdetési irodája:M&­­ L WdfS«shs»Mr Mr. 10,­­ Sehalek M**rfk W dsten­ irodájában : WeUoeile tt311, Birk­efassh­eimStreitM« Létesítsü­nk mentő-egyesületet váró­ ,­sunkban. Lapunk folyó évi augusztus 11-én meg­jelent 96-ik számában részletesen foglalkoz­tunk e közhasznú és valóban igen humánus intézménynek városunkban leendő létesítésé­vel. Az általunk felvetett eszme minden szép és nemesért­ lelkesedni tudó dr. Major Fe­­rencz városi főorvos urnál élénk viszhangra talált s ma az áldásos intézmény létesithe­­tése érdekében az alább következő lelkes felhívást küldötte be közlés czéljából hozzánk. Midőn a lelkes sorokat készséggel bo­­csájtjuk olvasóink elé, azon reményben va­gyunk,hogy nemesen érző közönségünk magáévá téve a felhívásban jelzett humánus intéz­mény mielőbbi létesíthetésének eszméjét, tömegesen fog sorakozni a kibontott lobogó alá. Adja az Ég, hogy úgy legyen! Tiszti főorvosunknak a mentő egyesület megalakítása érdekében közrebocsájtott lel­kes felhívása a következő, mében előleges megbeszélés czéljából minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Székesfehérvárott., 1891. deczember 3. Dr. Major Ferencz, városi tiszti főorvos. F­e­s­ti­­­v­á­l. Nemzeti életünk rohamos fejlődése min­dig új és új kötelezettségeket ró úgy egye­sek mint a társadalomra, melyek elől, nem­csak, hogy el nem zárkózhatunk, de sőt ha­zafius kötelességünk azokat felismerve istá­­polni és mennyiben egyesített erőre van szükség, azt megteremteni általuk édes ha­zánkat a békében is testtel és lélekkel szol­gálni. Hogy mennyire átérzi mindezeket né­pünk, melyet a nemes érzés és gondolkodás oly szépen jellemez, mutatják a lefolyt pár évtized nagy alkotásai, melyek főleg az em­berbaráti szeretet terén századok mulasztá­sát töltötték be s immár bátran teljes ön­érzettel elmondhatjuk, hogy a cultur álla­mok sorában önnön erőnkből méltán és büsz­keséggel töltjük be helyünket. Hogy mennyit tett városunk e téren, eléggé bizonyítják jótékony intézeteink és egyesületeink, melyek vállvetve oda működ­nek, hogy a környezők számát gyengéd ke­zekkel mindinkább kevesbítsék. Nem teszek tán feleslegeset, ha a jóté­kony egyesületek számát szaporítani törek­szem és kiterjesztem figyelmemet azon sze­rencsétlenekre, kik a véletlentől sújtva, má­sok izgalmára sürgősen szorulnak, kiknek sokszor a segély perczeitől függ munkaké­pességük, de sőt életük, mely esetleg a csa­lád kétségbeesését, vagy tönkrejutását von­hatja maga után. Felhívom tehát a város nemesen érző közönségét sorakozzék a létesítéséhez egy mentő egyesületnek, mely a fővárosban oly áldásosan működik, s legutóbb Kolozsvárott szerveztetett. Előre is teljes tudatával vagyok annak, hogy ezen nemes irány meleg támogatása nem fog hiányozni, és a közel­jövőben már mint áldásosan működőt üdvözölhetjük vá­rosunkban. A nemes czél megoldásához nagy kö­zönségünk kipróbált jó indulata és áldozat­készségére számítva, kérem miszerint f. hó 6-án délelőtt 11 órakor a városház nagyter­­ ülbőtl és VEDEN­ HÜBEL 1891. Deczember 8. — A függetlenségi párt mozgalma. A helybeli függetlenségi párt által megindított mozgalom napról napra nagyobb mérveket ölt. Jövő vasárnap (dec. 6-án) tudvalevőleg a Függetlenségi Kör központi helyiségében (Kostyélik-féle vendéglő) leend­ő pártszer­vezkedési nagy értekezlet, melyen a belvárosi, palotavárosi és fóvárosi 100 tagú végrehajtó bizottság választatik meg — kedden (dec. 8-án) pedig az Aranysas vendéglőben gyűl­nek össze a függetlenségi polgárok a vízi­városi és két felsővárosi kerület 100 tagú végrehajtó bizottság megalakítására. Mindkét pártértekezlet előreláthatólag impozánsnak ígérkezik, annál is inkább, mert ma már nyílt titok, hogy a függetlenségi szavazók száma az 1887-ki névjegyzékhez képest rend­kívül megerősödött. — A városunk szeretett képviselőjének Gróf Károlyi Gábor fogadta­tására kiküldött rendező bizottság ezúton is felhívja ama hazafias polgárokat, kik lobo­gókkal, kocsikkal rendelkeznek, nemkülönben a bandérium díszét emelni óhajtják, legyenek szívesek ezt Id. Almásy Ferenc, Almásy János, Antal Ferenc, Arany András, Csizmadia József, Ifj. Fister János, Héjj József, Héjj Imre, Kováts Ferenc (vízi­városi) Pap Ignác és Vásárhelyi Szabó György polgártársainknál bejelenteni. — Érempályázat iparosok és munkásoknak. Az országos iparegyesület a hazai iparosoknak buzdítá­sára és szerzett érdemeik elismerésére több érem ki­adását határozta el. 1. Diszérmek oly iparosok részére, kik gyakorlati működésükkel a hazai ipar előmene­telét idézték elő; ezt az érmet az illető iparos műkö­désének jelentékeny voltához képest aranyban, ezüst­ben és bronzban adják ki; 2. diszérem oly iparosok részére, kik a rendszeres műves iparban (kézműves­ség) ipari jelességük által kitűnnek; ez érem lehet ezüst és bronz ; 3. diszérem oly iparosoknak, kik a kor igényeinek és a külfölddel való versenyképesség feltételeinek megfelelő ipartelepet (gyár, műhely) hoz­tak létre s annak helyes vezetése által versenyezni képesek. Az érmeket ezüstben és bronzban adják ki, a telep mérvéhez és a berendezés és üzem tökéle­tességéhez képest; 4. diszérem azok részére, kik ipa­rukat művészeti irányban fejlesztik, és e tekintetben figyelemre méltó sikert képesek felmutatni. A pályá­zat az igazgatósághoz 1891. évi deczember 31-ig nyújtandó be.­­ Az 1864-iki sorsjegyek mai húzása alkal­mával a főnyereményt (150,000 frtot) 2721 sorozat 93 szám, a 20,000 forintos nyereményt 3082 sorozat 33 szám, a 10,000 forintos nyereményt 574 sorozat 80 szám nyerte meg; nyertek továbbá 5—5000 frtot 1212 sorozat 93 szám, 2582 sorozat 3 szám, 2—2000 frtot 1418 sorozat 26 szám, 3188 sorozat 43 szám, 1—1000 frtot 469 sorozat 44 szám, 1888 sorozat 70 szám és 3362 sorozat 95 szám. Kihozták végül a következő sorozatszámokat: 245, 399, 469, 574, 736, 794, 829, 861, 1009, 1209, 1212, 1307, 1405, 1418, 1493, 1888, 2083, 2387, 2582, 2721, 2839, 3082, 3188, 3233, 3362, 3467 és 3583. — Előleges színházi jelentés. Alulírott igaz­gató tisztelettel értesitem a n. é. közönséget, misze­­­­rint előadásaim sorozatát a szab. kir. székesfehérvári r. színházban 1891. évi decz. 5-én megkezdem. Szin­társulatom teljes névsora. Műszaki személyzet: Ifj. Polgár Károly, igazgató és rendező. Sz. Németh József, rendező. Vedress Gyula, rendező. Znojemszky Gyula, karnagy. Lutz Károly, zenekar igazgató. Kövi E. Pál, ügyelő. Kertész Lajos, súgó. Beczkói József, festő. Sütő Imre, ruhatárnok. Witkovszky Imre, ruhatárnok. Jámbor Zsigmond színházi gond­nok, fődíszmester. Szabó István, Bognár Ferencz, Kasó Ferencz, díszítők. Abay Ádám, pénztáros. Kiss Mihály, színházi fodrász. Mikó Sándor, főszertárnok és szinlaposztó. Bencsics Lajos, Kelcsay János, segédei. Skopin Gyula, szereposztó. Glatz Vilmos, színházi szolga. Jámbor Zsigmondné, Özv. Ádám Dezsőné, Özv. Latzkovics F.-né, Honya Mari, Kuncz Mari, Latz Paulina, Fekete Erzsébet, Panyik Mathild, jegyszedők. A Működő személyzet névsora betűrend­ben. Nők: Bera Anna, Csigaházi F. Etel, Esztergomi Anna, Kézdi Juliska. Kaczér Nina. Kárpáthy Katicza. Kiss Juliska. Kovács Julia. Locsarekné Gizella. Póla Zsenni. Pataki Irma. Papp Cornelia. Salamon Gizella. Sulinka Mariska. Szentessy Vilma. Szilágyiné Mari. Szalai Ilona. Tordai Mariska. Vásárhelyi Róza. Férfiak: Beczkói József. Bóniss Lajos. Ferenczy József. Gulyás Mihály. Kövi Ede. Kertész Gyula. Kertész Lajos. Láng Lajos. Lendvay Ödön. Lovász Viktor. Markovics György. Mátrai József. Mezei Mihály. Sz. Németh József. Olasz György. Ifj. Polgár Károly. Sütő Imre. Tompa Kálmán. Vedress Gyula. Vendrei Ferencz, Witkovszky Imre, Znojemszky Gyula. Gyermekszereplők: Kövi Cornelka, Kövi Ju­liska, Mezei Jolanka. Zenekar: Graspointner Antal, Hubl Adolf, Kuncz Károly, Bacher Eduard, Pekarek József, Horna Antal, Lutz Károly, Pikál Szaniszló, Putz József, Horváth Lajos, Rotter József, Gleacsmann Gyula, Szava Jakab, Trakhans Ottó. Bérletek iránti szíves megkeresést az igazgatóság fogad el az elő­adások megkezdésekor a színházi irodában. A műsor darabjai közül kiemelem a következőket: Trobadrr, Stradella, Fekete domino, Sevillai borbély, Mártha, Paraszt becsület operák, Madarász, Király szöktetés, Katonás kisasszony, Tél és tavasz, Pekking rózsája operette újdonságok. Vegyes párok, Nagymama, Érdemjel, A megboldogult, A harag, Atyafiak, Aradi hősnők, Hun utódok, Haza, Nagy Galeotta, Apród, Valeni­nász, Pogány magyarok, Kendi Margit, Musotte, Király és pór, Postás Klári, Csiperke kalap, Árvalányhaj, Illés mester, Siroki románcz, Fenelányok, Színházi botrány, Jani és Juczi Jávor Mártha, Salon betyár, Schlesinger ne hagyd magad, Paraszt tromf népszinmű dráma és vígjátékok. Ezen kívü­l iparkodni fogok, hogy az idény alatt úgy a nemzeti, valamint a népszínházban sikert aratott minden újdonságok színre kerüljenek. Tisztelettel felkérem a volt bérlő uraságokat, páholyaik, illetve ülőhelyeik megtartása iránt rendelkezni szívesked­jenek. N. á. közönség! Teljes igyekezetemmel rajta leszek, hogy jól szervezett társulatommal és zene­karommal, valamint legváltozatosabb műsorommal a n. á. közönség igényeinek és ízlésének teljes mér­tékben megfeleljek. Magamat és társulatomat a n. é. közönség szíves jóindulatába ajánlom — mély tisz­telettel : ifj. Polgár Károly, igazgató. — Ruhakelméket egy teljes ruhának valót már 2 írtért, Franczia finom flanel­ Parge­­tokat, méterjét 28 krttól kezdve, Nyári könnyű selymeket (Pongis) féláron, Női kész kabátokat, schiffon, vászon asztalnemű, és más százféle itt fel nem sorolható, dús választékú női és férfi divat czikkeket, melyek karácsonyi és újévi ajándékoknak alkalmasak, ajánlanak a n. é. közönségnek megvételre Schlesinger L. utódai divat- és vászonkereskedők Székes- Fehérvárott. — Halálozás. Freud Mór zámolyi tekin­télyes kereskedő nov. hó 28-án élete 77. évében meghalt. Temetése nov. hó 29-dikén nagy részvét mellett ment végbe. A halottas háznál Taub Jakab lovasberényi kerületi rabbi tartott az elhunyt felett megható magyar beszédet. Legyen siri álma boldog. — Korán elhunyt ifjú. Araz a halál irtóztatón, kímélet nélkül szedi áldozatait a fiatalok és öregek sorából. Egy tehetséges, műveit s közszeretetben álló ifjú Hirschler Izidor, a Felmayer István és fiai festőgyár könyvelője szállt el ma az élők köréből, szüleinek, rokonainak és nagyszámú barátainak fáj­dalmára. A korán elhunyt ifjú temetése holnap dél­után 2 órakor lesz az elhunyt kórház-utc­a 2. szám alatti lakásából. Legyen álma boldog, szüleinek pe­dig adjon iti sebekre a közrészvét. H­írnok kerestetik Ercsi község jegyzői iro­dájában, hol bővebb felvilágosítások adatnak. — Javíthatatlanok. Bizony itt volna már az ideje, hogy ezt a sokat firtatott javító­intézetet fel­állítanánk. A rendőrségnek mindennap akad egypár madara, kit ha az egyik sorompón kikisér, a másikon visszajön. A rendőrség krónikájának majdnem min­den lapján ugyanazon neveket látjuk. De nem is csoda! Elfogják, leteszik néhány napra a dutyiba, a­minek senki sem örül jobban, mint a jómadár maga, kap enni és dolgozni sem kell, átalussza a a napot, éjét és csak enni nyitja fel szemeit, vagy hogy azon gondolkodjék, miféle stiklit lehetne ha kikerül hamarjában újra elkövetni. Nem az a baj, hogy kevés a rendőr, hanem hogy nincs elég ha­talma az elfogott csavargótól végkép megtisztítani a várost, ugyanazok veszik igénybe minden idejöhet, ha ma kieresztik, holnap újra tesznek valamit, újra elfogják, becsukják egypár napra, hogy kipihenje magát; Így megy ez aztán mindaddig, mig a csa­vargó maga meg nem unja a dolgot és elmegy más városba szerencsét próbálni. Mig ez a rendszer ural­kodik, addig még álmodni sem lehet arról, hogy városunk megtisztuljon. A rendőrhivatal mai hírei is azok a rég és oly sokszor megénekelt csavargók elfogatása, kik már többet látták a dutyi négy falát, mint a fényes napvilágot. Pázmándi Mária, Eszter­­gály András, Kovács Mihály és Nesztényi Györgyöt csavargás és garázdálkodás, Rosner Istvánt egy brünni illetőségű csavargót erőszakos koldulásért és a már annyiszor megénekelt Poleszák Mihályt, kinek leg­kedvesebb élvezete a pálinka égetés, de csak a saját gyomrában­ tartóztatta le tegnap a rendőrség és büntetésük kitöltése után a vidékiek eltolonczol­­tatnak. — Köszönet nyilvánítás. Mindazok, kik forrón szeretett fiam temetésén megjelenni, ravatalára koszorút helyezni, vagy kocsit küldeni szívesek voltak, s részvétükkel óhaj­tották enyhíteni fájdalmamat, fogadják ez után is a szerencsétlen atyának hálás köszö­netét. Báder Sándor: — Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy Bartos Gyula helybeli polgártársunkat és családját súlyos csapás érte, szeretett és köztiszteletben álló apósát hirtelen kiragadta körükből a halál. A boldogult Szántáról, (Bácsmegye) hol lakik, tegnapelőtt szere­tettel látogatására városunkba jött és itt szivszél­­hüdés érte. Legyen emléke örökre áldott, a mélyen sújtott család fájdalmát enyhitse a közrészvét. A gyász­eseményről a következő jelentést vettük: «Bartos Gyula és neje, úgy alalk­ottak a maguk, valamint összes rokonaik nevében is mélyen szomo­rodott szívvel jelentik felejthetlen apósa, édes­atyjuk,­­testvérjük, illetőleg rokonuknak Tőgl László­nak folyó évi deczember hó 2-án, életének 59-ik évében, szívszelhűdés következtében történt gyászos elhuny­tát. A boldogult hült tetemei folyó évi deczember hó 4-én, délulután 2 órakor fognak a «Feltámadási sirkertbe“ Bartos Gyula uz Öreg-utcza 20. számú lakásáról a róm. kath. egyház szertar­tásaival örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő Szén­­mise-áldozat pedig ugyan e hő 5-én fog a Felsővárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Székesfehérvár, 1891. évi deczember hó 3-án. Áldás poraira! A boldogult neje: Özvegy Tőgl Lászlóné, szül. Walkár Katalin. Gyermekei: Tőgl László, Tőgl Anna, Tőgl János, Tőgl Katicza férj. Bartos Gyuláné, Tőgl Béla, Tőgl Géza, Tőgl Albert, Tőgl Kálmán, Tőgl Juliska, Tőgl Mariska.­­ Testvérjei: özv. Nagy Alajosné szül. Tögl Juliánna,­­Tőgl János, Tőgl Gyula, Tőgl Karolina férj. Pemmer­­Józsefné. Unokái: Bartos Gyula, Bartos Lajoska.*

Next