Székesfehérvár és Vidéke, 1892. július-december (20. évfolyam, 79-158. szám)
1892-09-06 / 107. szám
kiültetett gyenge csemeték a hideg téli évszakon sokat szenvedtek, elfagytak, s hogy mdszár-tollnál is vékonyabb voltuk miatt nemesítésre még az idén sem voltak alkalmasak. A csontárok pedig, úgy jelentette Langer János vez. tanító úr, egészséges nemes gályák hiányában nem voltak olthatók. 6. Gyékény ipar. A gyékény ipart a zámoly utczai iskolánál a lefolyt tanévben is tanította Óváry Vargha Dániel vezető-tanító úr. A rendkívüli tanfolyamra: Malomhelyi Katalin, Matl Móric, Knithoffer Teréz, Kocsis Borbála IV. — Csokonai Imre, Balogh Gyula, Barabás György, Kocsis Mihály, Mikó Ferenc, Poler József, Ódor András, Róner István, Pommer Borbála, Osztotics Anna, Szabó Erzsébet, Viger Anna, Viniczai Móric, Lőke Róza V. és Nagy István. Verger Pál VI. tanfolyama, összesen 20 tanuló vétetett fel, akik az általuk készített sás-munkákat (kis szatyorokat) az ipariskolai tanulók f. é. pünkösdi kiállításán szinte bemutatták s több példányt el is adtak. Eszközökre és anyagra 20 irtot adtunk ki. Kivánatosnak tartanám, hogy a tanfolyamba felvett tanulók a jövőre is újból jelentkeznének felvételre, s igy ezen hasznos iparágban minél inkább kiképeznék magukat. Népünket a házi- ipar minden ága iránt felette közönyösnek ismerem. 7. M 6 h e s. A selyemutczai népiskola mellet felállított minta-méhesben Vida Dezső vezetőtanitó úr a lefolyt évben is dicséretes szorgalommal oktatta felvett 15 tanítványát. A méhészeti tanfolyam kezdő csoportja (I.) a következő tanulókból állott: Cser János, Laczkó László, Krammer Nándor, Tóth László, Varga Nándor, Vágnicz Lajos, Rozner Róza, Szűcs Mari, Paál Eleonóra, Metyko Anna, Szabó Ignácz és Király Magdolna magasabb osztályú tanulókból ; a haladó (II.) csoportot: Metykó István, Miskei József és Szibi József 6. tanfolyamú tanulók képezték, akik a tanfolyam bevégzéséről rendes méhészeti bizonyítványt is fognak nyerni. A tanulók kellő érdeklődés mellett szorgalmasan látogatták az elméleti és gyakorlati előadásokat s igy kellő eredményt is mutattak fel. Hinni akarom, hogy lankadatlan buzgóság mellett ezen hasznos intézmény felfog virágzani. 8. Iskolai takarékpénztárak. Midőn iskolai takarékpénztárunk állását a lefolyt évről elbírálandó vagyok s növekedését vagy hányatlását illetőleg az előző évvel összehasonlítom, nem a megtakarított s betett összeg nagyságát veszem alapul, hanem a betevők számát; s midőn ezt teszem, ámbár látom, hogy a lefolyt évben a betett összeg 75 írt 85 krral nagyobb, mint az előző évben, de mivel a betevők száma mindkét évben egy-formán 656, nem mondhatom, hogy az iskolai ta-karékpénztárak ügye nagyobb lendületet nyert volna. . A betevők száma lehet ugyan esetleges, mégis a mellett bizonyít, hogy a takarékosság erénye gyermekeinknél nem erősbödött, amelyet pedig, ha fiatal korukban megszoknának s második természetükké igyekeznének tenni, úgy maguknak, mint embertársaiknak csak javára szolgálnának. A jólét, a melyet munkásság és takarékosság által magunknak teremtünk, kihat a társadalomra is s nem egy jó esetben válik a szegények és nyomorultaknak valódi jó üdvforrásává. Szűk keretre szorítkozó évzáró jelen-ttésemben nem lehet célom az iskolai takarékpénz- tárak mellett czikkezni; legjobb meggyőződéseme egész hevével mondhatom el azonban, hogy népne-velői tisztünkből kifolyólag az iskolai takarékpénz-tárak megkedveltetésére nagyobb gondot kellene fordítani. A helvá fitanodánál, a tóvárosi-, az olaj-, zámoly- és öregutczai iskoláknál az isk. tkptári intézmény a lefolyt évben, az előzőhöz képest örvendetesen gyarapodott; a palotavárosi I. ker. iskoláná azonban feltűnően aláhanyatlott, mert mig ezer iskolánál az 189% tanévben 97 betevő 134 frt 40 krt takarított, a most lefolyt évben csak 51 betevő volt, tehát 46-tal kevesebb, a kik összesen 59 frt 27 krt takarítottak. VÁROSI és VIDÉKI ÉBEK. — Kinevezés, ő felsége a király, az igazságügy. »»Miniszter előterjesztésére Szászy Béla dr. méti jogakadémiai tanárt a székesfehérvá járásbírósághoz albiróvá nevezte ki. — Egyházi dir. Glázer József solymári plébánost Steiner Fülöp dr. megyés püspökünk tiszteletbeli esperessé nevezte ki. — A beiratások eredménye. Megélénkült városunk e hó első napjaiban. A szülők csoportosan hozták be a fiukat, s csak úgy hemzsegtek az utczák a piros pozsgás kivakácziózott gyermekektől. A beiratkozások ITM gimnáziumban, főreáliskolában és kereskedelmi akadémiában már befejeződtek. Beíratott a gimnáziumba összesen 327 tanuló, a főreáliskolába : I. A. osztályba 52, I. B. o. 52, II. A. o. 46, II. B. o. 46, III. A. o. 36, III. B. o. 32, IV. o. 51, V. o. 40, VI. o. 15, VII. o. 10. VIII. osztályba 11, összesen 391 tanuló. A kereskedelmi akadémiába: alsó osztályba 25, középsőbe 51, felső osztályba 28, összesen 104 tanuló. — Adományozás. Wertheim Hermanné urhölgynek, egyletünk alapitó elnökének, ki czéljainkat mindenkor híven támogató nagylelkűségével, pénztárunk javára 50 forintot adományozni kegyeskedett, leghálásb köszönetét nyilvánítja az „Szr. Krajczáregylet” nevében: Deutsch Ignáczné elnök. — Nem lesz siketnéma intézet. A városi közigazgatási bizottság augusztus hó 10-én tartott ülésén pártolólag terjesztette fel a miniszterhez Klein Gábor kérvényét siketnéma intézet nyithatása iránt. Klein Gábor intézetét már meg is nyitotta, de kénytelen lesz bezárni, mert a miniszter az intézet megnyitását nem engedte meg. Klein Gábor ugyanis nem bír siketnéma tanítói képesítéssel és ezért a miniszter kérvényét minden érdemleges tárgyalás nélkül visszautasította. — Megint Sund Mariska. A „M. H.* mai ■ számában a következőket olvassuk: Smi I . Mariska már néhány esztendő óta napirenden van, részint mint maturáns, részint mint egyetemi hallgató, részint mint klerikus kisasszony. De mindenképpen mint hányatott életű, exczentrikus nő, akin egyszerre mosolyogtunk és sajnálkoztunk. A sokat emlegetett kisasszony tizenhat esztendős volt mindössze, mikor az érettségi vizsgálatokat kitűnő sikerrel elvégezte. Az érett kisasszony ekkor, mint rendkívüli hallgató beiratkozotta budapesti egyetem bölcseleti és theológiai fakultására. Atyját szomorú sors érte. Elspekulálta minden vagyonát és öngyilkossá lett. Simli Mariska magára maradt. Elvégezte ugyan a tanári pályát, de nem talált katedrát. Az egyetemi kisasszony most, mint nekünk jelentik, Kisvárdán telepedett meg, ahol a klasszikus, az angol, franczia, olasz, és német nyelvek tanítására tanfolyamot nyit. Ez a békés és zajtalan foglalkozás kétségkívül csak előnyére fog válni a sokat emlegetett egyetemi kisasszonynak. — Kossuth Ünnepély. Mint értesülünk, holnap délelőtt 11 órakor rendkívüli tanácsülés lesz, melyen a Kossuth ünnepély módozatait végleg megállapítják. Mint halljuk, a kép leleplezésekor az ünnepi beszédet Tóth István városi főjegyző tartja meg. Fentartással közöljük ezt, mert nem akarjuk hinni, hogy Havranek József polgármester, a város első tisztviselője ezt másnak engedné át. Többször volt ugyan alkalmunk meggyőződni, hogy Tóth István főjegyző kitűnő szónok és így ha az ünnepi beszédet ő mondja el, akkor az retorice pompás lesz, de erkölcsileg nem, mert a mi nézetünk szerint a város ünnepén, annak első tisztviselője, a polgármester kötelessége a beszédet tartani. — Egy a helyi viszonyokkal ismerős — szolid magaviseletű fiatal ember, mint kihordó bolti szolga — és egy jó házból való fiú mint könyvkötő tanuló, Klökner Péter könyvkereskedésében azonnal felvétetik. — „Kedves Dániel bátyám!“ A mi magyar főherczegünknek, József főherczegnek ,jó szive nemcsak a czigányok iránt érdeklődik, hanem az alcsuthi szegény népnek is ő jó pártfogója, tanácsadója. A minapában az történt Alcsuthon, hogy egy öreg emberrel a fia rosszul bánt; az öreg arra eltűnt a faluból s hozzátartozói nem tudták, hova lett. A fiú megbánta tettét, de mit csináljon, kihez forduljon jó tanácsért, kihez, ha nem a főherczeghez! Úgy látszik, az öreg ember úgy húzta meg magát a Margitszigeten, hogy arról az ő fenséges uruk is tudott, mert a napokban a szegény ember levelet kapott, a melyet senki más, mint József főherczeg irt neki sajátkezüleg és „Kedves Dániel bátyáménak szólítva őt, tudatja vele, hogy a fiú jó útra akar térni; ő, a főherczeg le is hordta, de még a lelkére is beszélt s igy valószínűleg jó kerékvágásba zökkent a megbillent családi egyetértés. Képzelhető a „Dániel bátyám” büszkesége is, meghatottsága is, hogy neki az az áldott fenséges úr irt levelet, még pedig oly szépet! (M. H.) — Értesítés. Van szerencsém a n.é. szülőket és gyámokat tisztelettel értesíteni, hogy a polgári leányiskolával kapcsolatban felállítandó női ipariskolába a beírások f. é. szept. 15-ig meghosszabbittatnak. A városi f. iskolaszéktől nyert megbízásból a nőiipariskola czélját s szervezetét a helyi lapok f. évi aug. 2-iki számában ismertettem. De mennyiben tapasztalom, hogy az érdekelt szülők többje azon időben nem volt a városban s igy az uj intézmény ismertetése figyelmüket elkerülte, újból tisztelettel tudatom, hogy a női ipariskolában f. évi okt. 1-től heti 20 órai oktatás rendeztetik be, éspedig úgy, hogy nyolcz hónapon át a női ipar díszmunkáira hetenként 5, az első négy hónapban a fehéruhavarrás, szabás és rajzolásra heti 15, a következő öt hónapban a felső (színes) ruhavarrás, szabás és rajzolásra szinte 15 heti óra fordíttatik. A havi tandíj 4 frt s kilencz hónapra kötelező. A női ipariskola létesítésével a t. városi hatóság intelligentiánk egy igen régen táplált óhaját akarja teljesíteni, az iskolát azonban egyelőre csak úgy létesíti, ha legalább is 20 növendék jelentkezik felvételre. Kelt Székesfehérvárott, 1892. szept. 6-án. Góbér János György, igazgató. — szalinagazdák figyelmébe. — Nemsila Gyula városi pénzügyi tanácsos a következő hirdetményt bocsájtotta ki: Az 1892: XV. t. sz. 3. §-a értelmében azon szöllősgazdák, kik szeszes italok kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával nem foglalkoznak, abban a kedvezményben részesülnek, hogy saját termésű boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után italadó fejében 1893. évi január hó 1-ső napjától is csak a jelenleg még fennálló fogyasztási adónak megfelelő részt fizetik, vagyis Székesfehérvárott, mint 1. oszt községben: bor után 3 frt 50 krt, bormust és szőlőcsefre után 2 frt 52 krt hectoliterenként, akik ezen kedvezményt igénybe venni óhajtják, ez iránti igényeket minden év szeptember hó 15 napjáig, legkésőbb pedig a szüret megkezdéséig a város hőságánál bejelenteni kötelesek. Ennek folytán felhívom mindazon szellősgazdákat, kik a törvény eme kedvezményét 1893. év folyamára igénybe venni óhajtják, hogy ebbeli igényöket 1. évi szeptember hó 15-ik napjáig legkésőbb azonban a szüret megkezdéséig hivatalos helyiségemben annál bizonyosabban bejelentsék, mert akik ezen kedvezmény igénybevételét a kitűzött záros határidő alatt be nem jelentik, ezen kedvezménytől 1893. évre teljesen elesnek, s minden elfogyasztott bor hectoliterje után, az 1893. évi január hó 1-ső napján, az eddigi borfogyasztási és italmérési adó helyébe lépő bor-italadó egész mérvében vagyis 6 frt 35 krt tartoznak fizetni. A bejelentésnek magában kell foglalni a bejelentő nevét, lakását (utcza, házszám) a családtagok számát, a szöllőföld területét, (holdak vagy négyszögölekben) a házi fogyasztásban felhasznált bor évi átlagos mennyiségét hadtoliterekben, a folyó évi remélhető termést hectoliterekben, a házi fogyasztásra és nagyban vagy 56 litert tevő mennyiségben való eladásra szánt bormennyiséget hectoliterekben. Kelt Székesfehérvárott, 1892. évi szeptember hó 4-én. Nemsits Gyula, városi pénzügyi tanácsos. a Dunába fűlt Őrvezető. A Pécsre átvonuló 30. tüzérdivízió Ditrich nevű moóri születésű őrvezetője, fürdés közben a Dunába fűlt. Deutsch Béla budapesti önkéntes tüzér-őrmester ruhástul utána ugrott, de nem tudta kimenteni. A szerencsétlen őrvezető elsülyedt, mielőtt a derék önkéntes elérhette. — Mert nem „káfult.“ Sokan nem fogják tudni, hogy mi az a „káfult,“ pedig nagy szó az a férfiak életében, annyit tesz az magyarul, hogy felavatás. Mikor valaki háta mögött hagyta a 18-ik esztendőt, mikor a bajusz és szakál kezdi csiklandozni az arczot, akkor a fiatalnak kötelessége magát legénynyé kárulni. A káfulás abban áll, hogy az illető fiatal ember összehívja legény ismerőseit valamelyik korcsmába, és addigfizeti a bort, míg valamennyien az asztalalá kerülnek. Ezzel a murival belép a legények sorába és nem tekintik többé gyermeknek, szabad neki a többi legényekkel mulatni, a fonóba járni, udvarolni, kedvest tartani, s több más ehhez hasonló jogokat élvez. Viniczai Ferencz helybeli legény is elmúlt 18 esztendős, rajta volt a káfulás sora. A legények várták is már a káfulás idejét, mikor Viniczai egy szép napon azzal a rájuk nem épen kellemes hírrel lepte meg őket, hogy ő bizony nem háful, okosabb dolgokra is tudja ő fordítani a pénzét, mint lumpolásra, ő nem bánja, ha nem is avatják fel a legénynek,s neki nincs kidobni való pénze. Volt is azután forrongás a legények között. Eleinte el sem akarták neki hinni, nógatták, beszéltek neki, de hasztalan, Viniczai nem adta be a derekát. Más módhoz fordultak hát a legények, elkezdték kibeszélni, elmondták, hogy milyen pipogya fráter, hogy gyerek stb. más ilyen ékes dolgokat, csakhogy Viniczai rájuk sem bederintett, ami még jobban felboszantotta a legényeket, összeesküdtek tehát, hogy megfogják magukat boszulni. A boszut vasárnap végre is hajtották. Viniczai vasárnap délután a templomba akart menni. Krummer István nevű legény azonban az útját állta. Krummer durva szavakban vetette a szemére, hogy nem kárult be legénynek. Viniczai ki akart térni az útjából, de nem lehetett, mert ott termettek Krummer társai is, neki estek Viniczainak, és azt összevissza verték. Viniczai a rendőrséghez fordult segítségért, mely azután becitálta a legényeket. Az egyik legény erősen lamentált az ellen, hogy a rendőrség beleavatkozott a dologba, mert ők jogosan jártak el, mivel Viniczainak kötelessége lett volna legénynek bekárulni. A rendőrség hiába kereste a törvénynek azt a f-át, hogy minden legény tartozik bekáfulni, miért is a legények ellen megindította a vizsgálatot és a dutyi lakói közé fogja őket bekárulni. — Pórul járt vőlegény. Mégis csak ördöngös agy masina az a vasút, most meg már a vőlegények ellen esküdött. Csak nem régen irtuk meg, hogy egy vőlegény lemaradt a vonatról és mikor a már mozgó vonatra fel akart ugrani, a vonatot megállították a vőlegény urat pedig bekísérték a városházára. Ugyanez a história játszódott le vasárnap este a helybeli állomáson, csak a személyek mások. Városunk egyik szépségét látogatta meg a vőlegénye. A vőlegény vasárnap este haza akart utazni és a menyasszonya kikísérte az állomásra. A kalauz már elkiáltotta, hogy „mehett“, mikor a vőlegény mégegyszer megcsókolta bájos arájának a kezét. A vonat fütyölt, a fütty magához térítette az ábrándozó vőlegényt és rohant a vonatra. De már későn volt. A vonat már megindult, a vőlegény pedig felugrott rája. A vasutasok újra lengették a piros zászlót, a masina újra fütyölt a vonat megállt, a vőlegényt pedig szépen leszállították. A menyasszony szép szemeiben az öröm sugárzott a kis kalamitásra, de nem csoda, lerekedt vőlegénye akarva nem akarva, újra az ő körében volt. Visszafizette a masina, hogy az a másik menyasszony hiába várta a vőlegényét. A vőlegény sem haragudott valami nagyon, hogy itt felejtették, hogy tovább bámulhatja szép menyasszonyát, de a vasút igazgatóság nem fogta így fel a dolgot és a vőlegényt, ki mikor igazolta magát szabadon bocsájtották, de feljelentést tettek ellene a rendőrségnél, mert a mozgó vonatra felugrott. Mint értesülünk a vőlegény szives örömest megfizeti a büntetést, azt mondja, hogy megéri neki. — Razzia. A rendőrség vasárnap éjjel megint razziát tartott. Lépre került 9 csavargónő és 6 engedély nélküli koldus. A csavargónőket a Zichyligetben és a sóstón fogta össze a rendőrség. Ez a kitűnő fogás arra indította a rendőrséget, hogy minden éjjel razziát tartson. Örömmel konstatáljuk a rendőrség e tervét és hisszük, hogy ha azt erélyesen keresztül viszik, meg fog tisztulni a város a penészvárágtól* 1892. Szeptember 6. ›®po«a05CNrf».cofcoi-‘ p az ONO›J‡-a Cd n S3' K" E- ©* S» ® Q rt 9 N 4 —- — QO B —T1- 2. O ‡ - 3 S« ^ p t› «p o I SS 2. N m SO et- O _ i--» 5. O a „ ®, °° N *-•* “ PT W* QD Sr t"1 • 2t » sr B • • • • o grg'S b 8-®'3.o S S' CD * OD Cb ^ *4 B • • &•£*» ® g. ...........................• g*!................. • • s • ••••••••• N ________________________________________ ——____ ® 8 § g* « 05 h-t H L S5' eh erc Ch Oi nx 0' O 0 0t 05 05 R ^ ~• 05 OHHHO. 0HO5H £ 0 ©a JJ_______-------------------E----ss 1 1 1 1 5-1 si Sfgjf s 1 11 1 Sei ts » j* ----------------------------------------------------------^ P 00 -O 1-1 __ tt _ tű P it- _ ^ -a ea co — e* c* os » J « i_. 00 MOOW01«J®OU* " ffl \ —l. — sr to ----------------------------------------------------------------gg 8- • OS —.OJTOSOSOlt^tOtOtO J-* ^ jj ^ co Hoioo-JW-aHiii. • g _ __________________ Es 5 * H i SB> ÖS 05 M^-sJCDMl!ÖÜt^05 ct W |á ® CO HOOtOO^OCOCŰ < 5* -----------------------í £ sr 00 tootc505cocjtto-<io s* S 00 OOJOOOMMHif». ? 8 H.I I I 81 I él £ -------------------------------------r SS S I I I SS I ISI ?! jf I 1 ■ n. ■ ■ I ......... 1 -- CDs sp o-ö £ op M H m gp -o 6, < 01 » S. o # SS. ®> n 3 P PTJ5 tt? a PT P erJ2 S“ a>rr hd ® '-a ot n » so> 5 5. p PS cj"* J"L ^ M B ** B S' ^ ^ Sö Hd OQ ST S Cd g- g. Q£ S B » «- gx a> Pf PT 5 CaP- ^ • S ■ r*8“ 22-*a 2 ÍT 5 p • g s; S' ? M* o