Székesfehérvár és Vidéke, 1892. július-december (20. évfolyam, 79-158. szám)
1892-09-20 / 114. szám
Ünneplésünk imája az legyen: Áldja meg az latén! Legyen szabad hazánk! Kossuth Lajos éljen! 80 évvel ünnepeltük nevét és most 90-nel dicsőítjük lángold szerelmét, mert nincsen senkiben nagyobb szeretet, mint ki életét adja a hazáért. Az ő élete drágább áldozat mint a csatatér hőseié, mert bár nem találta golyó mint az aradi vértanukat, nem tűnt le lelke világa mint a döblingi legnagyobb Magyaré; s nem lett erkölcsi holttetem, mint a világosi árnyék alak, de meghalt szivében nem egyszer, de százszor, mert csalódott. S a legborzasztóbb fájdalom, Prométheusz lelki kínjai keserítik meg, hogy nem jöhet haza... hogy nem láthatja szabad, függetlennek hazáját, sőt a 90 évesnek az éj setéjében is lámpavilágnál nyugalom helyett írnia kell, hogy legyen holnapra kenyere. Igazán minden nap meghal, hogy el ne fogyhasson szerelme szülőföldje iránt. Kossuth életkói, édesanyai örökségként jelzik jelleme szilárdságát, végtelen honszerelmét, hogy erkölcsi lényét sem a börtön, sem a vérpad, sem a száműzetés meg nem változtatja, hanem milliók boldogításának munkáját végzi önzetlen szeretettel a simák partjáig. Apja fia lett, inkább hajta le fejét a függetlenség kemény kövére, mint a függés bársonyvánkosára ; most is ott van feje alatt ez a keménykő vánkosul és halálos sebet ütött volna rajta régen, ha meg nem védelmezi babérkoszorúval milliók hálája ... imája . . . Igaz, hogy a negyvennyolczadiki alkotmány nem egy kéz alkotása, de Kossuth hallhatatlan nevéhez fűződik mindörökre, a mi abban polgári szabadság, nemzeti nagyság, állami hatalom és függetlenség. Maga a haza bölcse is megjelen ma, hogy a 90 éves nemes és dicsőnek koszorút fonjon igazságérzetével ,1848. nélkül a fejlődő eszmék hatalma elseperte volna alkotmányunkat, de a történelem feljegyezte a gondviselésszerű férfiú nevét, akinek érdeme, hogy a korszellemet ernyedetlen erélylyel és szeretettel a közjóra áldásossá tette. Kossuth ezen műve fenn fog maradni még nemzetünk él és hazánk áll és ahhoz örök hála lesz csatolva.* És midőn a sorvasztó szél minden szabadságot elsepert, a magyar becsületért vívott harcban az ezeréves nemzeti erényt egy férfiú védte meg a halhatatlan honvédekkel: Kossuth Lajos. Egyet dobbantott lábával és légiók álltak talpra; üres volt a kincstár és az áldozatkészségben versenyre kelt az ara gyűrűje, a gazdagok gyémántjaival. A szabadságharcz után élő tiltakozásul maradt a magyar haza állami létének eltiprása ellen Isten s világ előtt. Mily magasztos a szónoklat erejében, megolvasztja még az angol flegma jégcsapját is, sőt lávaömlesztő vulkánná gyújtja fel az amerikai rideg számító keblét, így Olympus magaslatáról teszi a magyar szabadságot az emberiség közkincsévé. Egy más pillanatban Ujhelyen lecsendesíti a fellázított kedélyeket. Kossuth Lajos a dicsőség templomában magasabb helyet foglal el minden hősöknél, mert ő az egyedüli polgár, kiben a személyes nagyság, az üldözött érdem és az alkotmányos szabadság egyesül. Az irigyek csikorogtak ellene, de Európa úgy mint Amerika szabad népei mint királyt diadallal ünnepelték. Kitűnő államférfiú a nemzeti közérzület vezetésében, méltó az országos kultuszra, nemzeti tartozás és szívből jövő hála, hogy szálljon az égből áldás reája. Emeld fel fejedet, szívedet, ne szégyeld, hogy őt szereted, ő haza a atyja! Ezred éves ünnep, száz év illik ahhoz, ki meg- teremte maga egy századot! Legfőbb vágya nem teljesült, csókolni az édes szülő haza földet, sírodba vánkosul elhordjuk e e porokat tehozzád! Örvendeni nem tud, ámde nagyot dobban szives hazafi fájdalom nyilalja kebelét, a mint zokogás hat fülébe messze honából. Az önző világban nem látják a vérző szivet s a béna honvéd mankójának nincs a tőzsdén keletű, de ő a legnagyobb honszeretet nem hagyhatja árván ezt a vérrel szentelt földet. — Éhező agghonvédek istápolására az ő szegény zsebéből jön az első segélyfillér — menház építéshez fönséges sorokkal — Deák ravatalát cyprussal diszité fel a halhatatlan. Elpusztult Szegednek fiaitól küldi az adományt és a jótanácsot. Emke perzselyébe leteszi fillérét milliókat érő reszkető kézzel irt sorokkal. Élj! irj, beszólj s virrassz ! Emeld fel jobb karod, lásd meg néped hazánk szebb hajnalát; fogadd nemes érzetünk szivünkből s add vissza áldásoddal az imát! Háromszinü nemzeti lobogónk, úgy harci indulónk is hármas legyen: Hunyady, Rákóczy és Kossuth! Ősi erényünk vitézség, szabadság s akit ma ünneplünk széles e hazában, te írtad szivünkbe: éljen a független Magyarország! Cholera. n. M. t. Szerkesztő ur! Lapjának 108. és 109-ik száma cholera elleni óvintézkedéssel foglalkozik. Közügyről s még hozzá lap utján közlött közegészségi ügyről lévén szó — mint szakember és helyi adózó lakos, kérek becses lapjában helyez (e lapnak 95. számában megjelent közleményemnek folytatásként!) hozzászólhatásra és pedig: 1-szer. „A költséges betegszállitó kocsi“, mint gyorsszállitó — rázása miatt — ártalmas! — mint lépésben szállító pedig késedelmes cholerabetegekre nézve. Inkább hordszereket. 2- szor. „A vasúti állomáson cholerakórházat létesíteni* szerencsétlen gondolat, olyan helyen t. i. hol éjjel nappal annyiféle vonat közlekedik. „A lovasberényi után tervezett kórház“ pedig, ha csakugyan ragályosnak tartatik a cholera, (?) az ottani lakosság érdekében szinte nem létesülhet, mert ha cholerabeteget a felső és vizivárosból a sóstón tervezett kórházba a belvároson keresztül szállítani is tiltatik, akkor a lovasberényi utón lakó szegényebb sorsúak is kíméletet és hatósági oltalmat érdemelnek szintúgy, mint a belvárosiak. — ha pedig gondoltatik, hogy a cholerakórház a szegényebb sorsúaknak nem árt, akkor a cholerabetegeknek a városon átszállítása az úriosztálynak sem árthat. 3- szor. „A desinfíciáló kocsit illletve.* Hát kocsiszámra fogna ez teljesittetni ? midőn tudjuk, hogy a szokásos desinfilciáló szerek méreganyagúak és sehol sem felelnek meg a várakozásnak, ezt a carbolizálásra nézve a budapesti choleraértekezlet különösen hangsúlyozta. (Egyetértés szept. 11.) hol egyúttal olvasható, hogy Budapesten óriási értékű ártatlan bőrszállítmány (a környéknek iszonyú elbüdösítésére) elégettetett. — Attól lehet tartani, hogy ha ezen penetráns — fojtó szagu — szerek kocsiszámra pazaroltatnak, városunk a (tüdőket veszélyesitő) carbolizálás által általános ispitállyá fog elfajulni. 4- szer. „A vasúti inspectios orvos* ne az egészséges utazókat kábítsa el fojtó természetű á 1- 1 sóagos desinficiensével, inkább arra ügyeljen, hogy az esetleg útközben beteggé lett utazó emberbarátias ápolás alá helyeztessék. 5- ször. Hogy miként vésetik „a vasúti és lovasberény úti kórházak betegeinek élelmezése a szegény intézetből elláttatni ?“ az nincs közölve. Lakosságunk megnyugvására megengedhetőnek vélem, kimondhatni miszerint, a cholera nem ragályos , sem széthordható! Ezen betegség a világ minden részén az ottani idő és az azonidejű tápszerek viszonyai közt fejlődik. Ki gyomrát romlatlan , mérsékelt táplálékkal, tüdőit tiszta, (nem dohos, ködös, sem carbolizált) levegővel; külbőrét az időhöz alkalmazott ruházattal gondosan ápolja, az magát mindenkor és mindenütt choleramentesnek tekintheti. Egyébként a jelenlegi időnek eső általi meghűlésével a levegő is tisztulván és azon körülménynél fogva, hogy a nyári férges gyümölcs fogytán van, nálunk a cholerától tartani alig lehet már. Ismétlem: fővédelmet igényelnek, a gyomortüdőt! és külbőt! A szétágazó véleményű budapesti értekezleten legújabban némely szállítmányok elégetése hozatott javaslatba, (amint fentebb említem teljesittetett is) következetességből tehát minden pénzes levél is — miután a papiros szinte ragályvivőnek tartatik — értékkülönbség nélkül rendre elégetendő volna. Fog-e a budapesti cholera értekezlet arra vállalkozni ? ? Zárólag említem: miként az 1831-ki nagy cholerában az egészséges természetű szappan főzési gőz és elöntött lúg az akkori forró levegőre és egyéb, akkor nagyban divatozott tisztátlansági ártalmakra legjobb desinficiensnek bizonyult !!! míg ma az egészségtelen szagú carbolizálás sokkal ártalmasabb annnál, amit vele ártalmatlaníthatni vélnek. Az 1848. 55. és 66-ik évi cholerajárványkor a gondos hatóság bennünket kellő számban dij mellett, városrészenként osztott el szegények gyógyítására, gyógyszer ingyen adatvan: Isten áldása kísérte a hatóságnak ebbeli atyaias intézkedését; a baj t. i. rövid idő alatt (legcsekélyebb halálozás mellett) minden lárma, desinfectiós kényszer, tüzipusztítás, rémületes drága kórházak és az ártatlan betegeknek (e lapok 111-ik száma szerinti) inhumánus elzáratása nélkül — ragályosnak épen nem bizonyulva! — teljesen megszűnt. Közmegnyugvásra azonban főkellékül szolgálna: a rémületes hírlapi choleralármának elcsen-H tori I na a Álba, 13/9. 92. Dr. S c h a 1 1 e r. fílOSI és VIDÉKI SBEK. 1892. Szeptember 20. — A városunkban épített lovaslaktanya elnevezéséhez. Fejér vármegye bizottsági tagjai folyó hó 17-én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy József főherczeg öcs. és kir. fenségét fel fogja kérni, hogy engedje meg, miszerint a lovassági laktanya az ő nevéről neveztessék el. Az erre vonatkozó kérelmet dr. Fiáth Miklós főispánunk vezetése alatt dr. Steiner Fülöp megyés püspökünk, gróf Cziráky Antal, gr. Eszterházy Miklós Móricz, Sárközy Aurél alispán, Szüts Jenő főszolgabíró urakból álló küldöttség fogja ő fenségénél előterjeszteni. Főispánunk tegnap táviratilag lett értesítve, hogy ő fensége folyó hó 22-én délelőtt fogadja a küldöttséget s meghívja ebédre. — Templomszentelés Moóron. Dr. Steiner Fülöp megyés püspökünk László főherczeggel szombaton délelőtt és 11 órakor Tecsről városunkba érkezett. Délután a főherczeg Alcsuthra, a püspök pedig Moórra ment. A moóri határnál egy körmenet várta a püspököt, ki a menettel gyalog ment a templomba. Itt a mártírok ereklyéjét a templomon kívül egy sátorba vitték. A sátor előtt a püspök és a papság zsolozsmát énekelt. Mikor a püspök elment, a hívők tovább folytatták egész éjjel az ájtatos éneket. Vasárnap reggel 8 órakor a püspök felszentelte a „Magyar” templomot, azután szent beszédet tartott, végül ünnepi misét szolgáltatott. Este 7 órakor visszajött Székesfehérvárra. Hétfőn reggel 9 órakor pedig visszautazott Tecsre. Steiner Fülöp dr. megyés püspökünk az újonnan felszentelt templom számára beszerzendő orgona költségéhez 100 frtot adományozott. — Kik pályáznak a sárbogárdi aljárásbirói állásra. Mint értesülünk az üresedésben levő sárbogárdi aljárásbirói állásra megyénkből ketten pályáznak, u. m. Námesy Ferencz dr. és Végh Lajos dr. sárbogárdi gyakorló ügyvéd. — A verseny vége. A Palotavárosi olvasókör által rendezett tekeverseny csütörtök és vasárnap befejeztetik. — Közgyűlés vármegyénknél. A törvényhatósági bizottság T. tagjainak ! Szabályrendeletünk értelmében i. é. október 3-án a vármegyeház első emeleti dísztermében d. e. 10 órakor rendes évnegyedes közgyűlés fog tartatni, melyre, a midőn a törvényhatósági bizottság t. tagjait tisztelettel meghívom, és az 1893. évi rendes és rendkívüli költségelőirányzatot mellékelem, tudatom, miszerint a házipénztárban mutatkozó hiány fedezete végett pótadó kivetésének kérdése fog tárgyaltatni. Székesfehérvár, 1892. Szeptember hó 15-én. Sárközy Aurél, Fehérvármegye alispánja. Tárgysorozat: Alispáni jelentés a vármegyei közigazgatás állapotáról. Árvaszéki elnöki jelentés az árvaszék működéséről. József Ágoston főherczeg ő csász. és kir. fenségének távirati válasza a hozzá nagykorusittatása alkalmából, a vármegye alispánja által intézett üdvözlő táviratra. Főispán ur ő Méltósága a f. é. szeptember hó 17-én megtartott számonkérőszék jegyzőkönyvét átteszi. A vármegyei közigazgatási bizottság a közigazgatás összes ágazatairól a f. é. első felére vonatkozólag, a magy. kir. ministerelnökhöz intézett jelentésének egy példányát bemutatja. A vármegyei igazolási választmány a legtöbb adófizető bizottsági tagok 1893. évi névjegyzékét, tudomásvétel végett bemutatja. A vármegye alispánja Csákberény község szervezeti szabályrendeletét a jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett bemutatja. A vármegye alispánja az 1890. évi I. t. sz. 53. §. képest, a községi közdűlő utak és az azokon levő műtárgyakra vonatkozólag jelent. A vármegye alispánja jelenti, hogy a vaáli járás főszolgabiráját, az 1891. évi pénzes napló számadására nézve felmentette. A vármegye alispánja a f. évi márczius, április, május, junius, julius, augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvet bemutatja. A vármegye alispánja jelenti, hogy a Komárom megyei Martos, Udvarhely megye sósfalvi, Csikvármegye gyergyóremetei károsultak javára a könyöradománygyűjtést elrendelte. Náltsága magy. kir. belügyminiszter urnak a vármegyei bizottsági tagok számának meghatározására és a választó kerületek beosztására vonatkozó leirata, úgy az Árvaszéknél rendszeresittetni tervezett rendes ülnöki állásra vonatkozólag. Lukács Béla magy. kir. kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetését tudatja. Nagyméltóságu vall, és közokt. miniszter ur az Orsova közelében a Cserna vize mellett ő csász. és kir. apostoli felsége által emelt kápolna és környezete fentartási költségeire a vármegye területén gyűjtés elrendelését javasolja. Bars vármegye közönsége az Alsó-Ausztriai helytartóság rendeletével szemben követendő eljárás országos állatvásárok szervezése és országos állategészségügyi kártalanítási alap létesítése tárgyában az Országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Brassóvármegye közönsége a szegény árvák átadójának mérséklése tárgyában az Országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Abaúj- Torna vármegye közönsége tudatja, hogy Puszta- Vendég község neve Gagy-Vendégre változtattatott. Szepssvármegye közönsége a megváltoztatott községneveket tudatja. Nógrádvármegye közönsége a vármegyék székhelyein egységes középiskolák felállítása tárgyában a vallás- és közokt. ügyi magy. kir. miniszter Úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye a fogyasztási adó átalány összegek megállapítására nézve fennálló eljárási mód megváltoztatása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Torontál vármegye közönsége az adóbehajtások körül felmerülő visszás helyzetek megszüntetése iránt a magy. kir. pénzügyminiszter Úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Zólyomvármegye közönsége a regale-kártalanitási művelet alkalmával az 1888. évi XXXVI. t. sz. 10. §. értelmében levont és az államkincstár részéről visszatartott törvényhatósági és községi pótadó öszszegek kiszolgáltatása elrendelése iránt az Országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Nagyvárad város közönsége a, ,Nagy-Várad a török foglalás korában közttt munkát megküldi. Az állandó választmány véleményes előterjesztésével bemutattatik: A vármegye 1893-ik évi költségvetése. A vármegye 1893-ik évi rendkívüli költségvetése. Számvevői előterjesztés a tiszti nyugdij-alap javára 1893. évre kivetendő pótadóra vonatkozólag. Ugyanaz a laktanya építési költsége fedezésére. Ugyanaz a nyilvános betegápolási alap költségei fedezésére. Az 1893—1894. évi átadó előirányzat. Belügyminiszteri leirat az ebtartásra vonatkozó szabályrendeletre. Árvaszéki előterjesztés a kamat kulcsnak 1892. év első felére leendő megállapítása iránt. Árvaszéki előterjesztés Tárnok község tartozása továbbá, a Csörgeiféle, Szalay István, Lovasberény községnek árvatári követelések, Keszler Márton örökségi kiutalványozása, a Tóth János elleni árverési, alsó Juhász István Szekeres Pál néhai Gosztinszky Antal hagyatékra Borovszky Márton, adósa Triszenkan György, Goszdics Jeros, Ruppert Mihály tartozása tárgyában. Alispáni előterjesztés az ifj. Rózsa Ferenczczel megkötött adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Czecze község képviselő-testületének tűzoltósági költség kivetésére vonatkozó határozata. Soóskut község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt. Aba község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Vereb község építészeti szabályrendelete. Iváncsa község képviselő-testületének tüzi-fecskendő beszerzésére vonatkozó határozata. Diósd község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt. Velencze község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Pátka község kérvénye a székesfejérvári-lovasberényi törvényhatósági közút 11—12 kilométer szakaszából kiindulva, Pátka község felé vezető útnak a vicinális utak sorába leendő felvétele iránt. Adony község képviselő-testületének határozata a községi írnok fizetésének felemelése és a törvénybiró fizetésének megállapítása iránt. Tabajd község képviselő-testületének határozata a Szer Jánosné szülésznőnek adandó ingyen lakásra vonatkozólag. Moór község képviselő-testületének egy magánkórház létesítése iránti határozata. Nádasd-Ladány község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Nagy-Perkáta község képviselő-testületének egy írnok végrehajtói állás szervezésére vonatkozó határozata. Szabadbattyán község képviselő-testületének a községi legelő telekkönyvvezetése iránti határozata. Csősz község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Alap község határozata a községi hajdú és kisbiró fizetésének felemelése iránt. Duna-Pentele község képviselő-testületének az italmérési jog kártalanítására szolgáló kötvény beváltására vonatkozó határozata. Bicske község képviselő-testületének kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Sukoró község építészeti szabályrendelete. Rácz Almás község képviselő-testületének a szülésznők fizetésének felemelésére vonatkozó határozata. Kuldó község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt. Csoór község képviselő testületének a szülésznő fizetésének felemelése iránti határozata. Sárbogárd község „István-hegyi szőlő” rendszabályzata. Ercsi község képviselő-testületének a vágóhídi szabályrendelet módosítására vonatkozó határozata. Vértes-Boglár község építészeti szabályrendelete. Magyar-Almás, Veleg, Bakony-Sárkány, Isztimér, Kati, Balinka, Guth-Tamási és Csákvár községek tűzrendészeti szabályrendelete. Csurgó község tűzrendészet szabályrendelete. Ettek község képviselő-testtületnek a községi orvos fizetésének felemelésére vonatkozó határozata. Csákberény község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Adony község képviselő-testületének határozata a Herold Lajos és özv. Heller Ferencznétől beszedett községi pótadóra vonatkozólag. Tordas község képviselő-testületének határozata a Kalkó Márton és társaival kötött örök haszonbéri szerződésre vonatkozólag. Moór község képviselő-testületének kérvénye a moór-császári útnak a vicinális utak sorába leendő felvétele iránt. Zámoly község kérvénye a lovasberényi közegészségügyi kör megváltoztatása iránt. Moór község képviselő-testületének a fogyasztási adók mikénti kezelése tárgyában hozott határozata. Tabajd községnek a községi faiskolára vonatkozó határozata. Ercsi község képviselő-testületének határozta két utca részlet eladására vonatkozólag. Gánth nagyközségnek kis községgé leendő átalakulási ügye. Kápolnás-Nyék község képviselő-testületének behajthatlanná vált községi pótadók leírására és fogyasztási adók kezelésére vonatkozó határozata. Vértes-Boglár, Alcsuth, Sukoró, Sár-Egres, Vereb, Martonvásár község tűzrendészeti szabályrendelete. Duna-Adony község határozata a husvágatási biztos dijainak megállapítása iránt. Tácz község építkezési szabályrendelete. Aba község kérvénye az aba-sárosdi útnak a vicinális utak sorába leendő felvétele iránt. Iváncsa község kérvénye a temetőtől az ottani állam-utig terjedő útnak a vicinális utak közé leendő felvtele iránt. Polgárdi község javított szolgálati szabályrendelete. — Kútba ugrott. Pálfy Györgyné zámolyi lakosnő e hó légén éjjeli 12 órakor a község kútjába, az úgynevezett bika kútba ugrott. Egy bicskei tojásszedő a kutból lovait akarta itatni, és legnagyobb meglepetésére jajveszéklést hallott a kutból. A tojásszedő azonnal értesítette a falu bakterjét, ki azután többek segítségével kihúzta a szegény asszonyt. Hogy mi vezette a szerencsétlen asszonyt a végzetes tettre, azt nem tudni, mert az asszonyt eszméletlen állapotban húzták ki, és az ugrás által szenvedett sérülések által reggelre meghalt. — Végtárgyalások. A székesfehérvári kir. törvényszék előtt legközelebb a következő bűnügyi végtárgyalások fognak megtartatni. 1892. szeptember 21-én 1499. Szabó János, hat. ell. erőszak, bűnt: 1687. Móker Gáspár, szem. szab. megsért. véts: 1892. szeptember 24-én 1463. Szabó Gábor lopás véts : 1770. Weiland József hat. ell. erősz ,bünt: 1800. Tóth Mihály közokir. hamis. bűnt. 1809. özv. Raschek Antalné hamis vád bűnt: 1892. Szeptember 28-án 1881. öreg Karla József uzsora vétség. 1775. K. Tóth József hamis eskü bűnt: 1892. Október 1-én. 1500. Fáris Éva lopás bűnt. 1942. Papp György lopás bűnt. 2327. Hibácskó György lopás bűnt: 1892. okt. 8-án. 1916. Horváth István és társa zsarolás véts. 2040. Apró Mihály lopás bűnt.