Székesfehérvár és Vidéke, 1892. július-december (20. évfolyam, 79-158. szám)

1892-09-20 / 114. szám

Ünneplésünk imája az legyen: Áldja meg az latén! Legyen szabad hazánk! Kossuth Lajos éljen! 80 évvel ünnepeltük nevét és most 90-nel di­csőítjük lángold szerelmét, mert nincsen senkiben nagyobb szeretet, mint ki életét adja a hazáért. Az ő élete drágább áldozat mint a csatatér hőseié, mert bár nem találta golyó mint az aradi vértanu­kat, nem tűnt le lelke világa mint a döblingi leg­nagyobb Magyaré; s nem lett erkölcsi holttetem, mint a világosi árnyék alak, de meghalt szivében nem egyszer, de százszor, mert csa­lódott. S a legborzasztóbb fájdalom, Prométheusz lelki kínjai keserítik meg, hogy nem jöhet haza... hogy nem láthatja szabad, függetlennek hazáját, sőt a 90 évesnek az éj setéjében is lámpavilágnál nyu­galom helyett írnia kell, hogy legyen holnapra kenyere. Igazán minden nap meghal, hogy el ne fogyhasson szerelme szülőföldje iránt. Kossuth életk­ói, édes­anyai örökségként jelzik jelleme szilárdságát, végtelen honszerelmét, hogy erkölcsi lényét sem a börtön, sem a vérpad, sem a száműzetés meg nem változtatja, hanem milliók bol­­dogításának munkáját végzi önzetlen szeretettel a simák partjáig. Apja fia lett, inkább hajta le fejét a függetlenség kemény kövére, mint a függés bár­sonyvánkosára ; most is ott van feje alatt ez a keménykő vánkosul és halálos sebet ütött volna rajta régen, ha meg nem védelmezi babérkoszorúval milliók hálája ... imája . . . Igaz, hogy a negyvennyolczadiki alkotmány nem egy kéz alkotása, de Kossuth hallhatatlan ne­véhez fűződik mindörökre, a mi abban polgári sza­badság, nemzeti nagyság, állami hatalom és függet­lenség. Maga a haza bölcse is megjelen ma, hogy a 90 éves nemes és dicsőnek koszorút fonjon igazság­érzetével­­ ,1848. nélkül a fejlődő eszmék hatalma else­perte volna alkotmányunkat, de a történelem fel­jegyezte a gondviselésszerű férfiú nevét, a­kinek ér­deme, hogy a korszellemet ernyedetlen erélylyel és szeretettel a közjóra áldásossá tette. Kossuth ezen műve fenn fog maradni még nemzetünk él és ha­zánk áll és ahhoz örök hála lesz csatolva.* És midőn a sorvasztó szél minden szabadságot elsepert, a magyar becsületért vívott harcban az ezeréves nemzeti erényt egy férfiú védte meg a hal­hatatlan honvédekkel: Kossuth Lajos. Egyet dob­bantott lábával és légiók álltak talpra; üres volt a kincstár és az áldozatkészségben versenyre kelt az ara gyűrűje, a gazdagok gyémántjaival. A szabadságharcz után élő tiltakozásul maradt a magyar haza állami létének eltiprása ellen Isten s világ előtt. Mily magasztos a szónoklat erejében, megolvasztja még az angol flegma jégcsapját is, sőt lávaömlesztő vulkánná gyújtja fel az amerikai rideg számító keblét, így Olympus magaslatáról teszi a magyar szabadságot az emberiség közkincsévé. Egy más pillanatban Ujhelyen lecsendesíti a fellázított kedélyeket. Kossuth Lajos a dicsőség templomában maga­sabb helyet foglal el minden hősöknél, mert ő az egyedüli polgár, kiben a személyes nagyság, az ül­dözött érdem és az alkotmányos szabadság egyesül. Az irigyek csikorogtak ellene, de Európa úgy mint Amerika szabad népei mint királyt diadallal ünne­pelték. Kitűnő államférfiú a nemzeti közérzület veze­tésében, méltó az országos kultuszra, nemzeti tarto­zás és szívből jövő hála, hogy szálljon az égből áldás reája. Emeld fel fejedet, szívedet, ne szégyeld, hogy őt szereted, ő haza a atyja! Ezred éves ünnep, száz év illik ahhoz, ki meg-­­ teremte maga egy századot! Legfőbb vágya nem teljesült, csókolni az édes szülő haza földet, sírodba vánkosul elhordjuk e e porokat tehozzád! Örvendeni nem tud, ámde na­gyot dobban szive­s hazafi fájdalom nyilalja kebe­lét, a mint zokogás hat fülébe messze honából. Az önző világban nem látják a vérző szivet s a béna honvéd mankójának nincs a tőzsdén keletű, de ő a legnagyobb honszeretet nem hagyhatja árván ezt a vérrel szentelt földet. — Éhező agg­honvédek istápolására az ő sze­gény zsebéből jön az első segély­fillér — menház építéshez fönséges sorokkal — Deák ravatalát cyprussal diszité fel a halhatatlan. Elpusztult Szegednek fiaitól küldi az adományt és a jótanácsot. Emke perzselyébe leteszi fillérét milliókat érő reszkető kézzel irt sorokkal. Élj! irj, beszólj s virrassz ! Emeld fel jobb karod, lásd meg néped hazánk szebb hajnalát; fogadd nemes érzetünk szi­vünkből s add vissza áldásoddal az imát! Háromszinü nemzeti lobogónk, úgy harci in­dulónk is hármas legyen: Hunyady, Rákóczy és Kossuth! Ősi erényünk vitézség, szabadság s a­kit ma ünneplünk széles e hazában, te írtad szivünkbe: éljen a független Magyarország! Cholera. n­. M. t. Szerkesztő ur! Lapjának 108. és 109-ik száma cholera elleni óvintézkedéssel foglalkozik. Közügyről s még hozzá lap utján közlött közegész­­ségi ügyről lévén szó — mint szakember és helyi adózó lakos, kérek becses lapjában helyez (e lapnak 95. számában megjelent közleményemnek folytatás­ként!) hozzászólhatásra és pedig: 1-szer. „A költséges betegszállitó kocsi“, mint gyorsszállitó — rázása miatt — ártalmas! — mint lépésben szállító pedig késedelmes cholerabetegekre nézve. Inkább hordszereket. 2- szor. „A vasúti állomáson cholerakórházat létesíteni* szerencsétlen gondolat, olyan helyen t. i. hol éjjel nappal annyiféle vonat közlekedik.­­ „A lovasberényi után tervezett kórház“ pedig, ha csak­ugyan ragályosnak tartatik a cholera, (?) az ottani lakosság érdekében szinte nem létesülhet, mert ha cholerabeteget a felső és vizivárosból a sóstón ter­vezett kórházba a belvároson keresztül szállítani is tiltatik, akkor a lovas­­berényi utón lakó szegényebb sorsúak is kíméletet és hatósági oltalmat érdemelnek szintúgy, mint a belvárosiak. — ha pedig gondoltatik, hogy a cho­­lerakórház a szegényebb sorsúaknak nem árt, akkor a cholerabetegeknek a városon átszállítása az úri­­osztálynak sem árthat. 3- szor. „A desinfíciáló kocsit illletve.* Hát kocsiszámra fogna ez teljesittetni ? midőn tudjuk, hogy a szokásos desinfilciáló szerek méreganyagúak és sehol sem felelnek meg a várakozásnak, ezt a carbolizálásra nézve a budapesti choleraértekezlet különösen hangsúlyozta. (Egyetértés szept. 11.) hol egyúttal olvasható, hogy Budapesten óriási értékű ártatlan bőrszállítmány (a környéknek iszonyú el­­büdösítésére) elégettetett. — Attól lehet tartani, hogy ha ezen penetráns — fojtó szagu — szerek kocsiszámra pazaroltatnak, városunk a (tüdőket ve­­szélyesitő) carbolizálás által általános ispi­­tállyá fog elfajulni. 4- szer. „A vasúti inspectios orvos* ne az egészséges utazókat kábítsa el fojtó természetű á 1- 1 s­­­ó­­­a­g­o­s desinficiensével, inkább arra ügyel­jen, hogy az esetleg útközben beteggé lett utazó emberbarátias ápolás alá helyeztessék. 5- ször. Hogy miként vésetik „a vasúti és lovas­­berény úti kórházak betegeinek élelmezése a szegény intézetből elláttatni ?“ az nincs közölve. Lakosságunk megnyugvására megengedhetőnek vélem, kimondhatni miszerint, a cholera nem ragá­lyos , sem széthordható! Ezen betegség a világ min­den részén az ottani idő és az azonidejű tápszerek viszonyai közt fejlődik. Ki gyomrát romlatlan , mérsékelt táplálékkal, tüdőit tiszta, (nem dohos, ködös, sem carbolizált) levegővel; külbőrét az idő­höz alkalmazott ruházattal gondosan ápolja, az magát mindenkor és mindenütt choleramentesnek tekintheti. Egyébként a jelenlegi időnek eső általi meg­hűlésével a levegő is tisztulván és azon körülmény­nél fogva, hogy a nyári­­ férges gyümölcs fogytán van, nálunk a cholerától tartani alig lehet már. Ismétlem: fővédelmet igényelnek, a gyomor­­­tüdőt! és külbőt! A szétágazó véleményű budapesti értekezleten legújabban némely szállítmányok elégetése hozatott javaslatba, (amint fentebb említem teljesittetett is) következetességből tehát minden pénzes levél is — miután a papiros szinte ragályvivőnek tartatik — értékkülönbség nélkül rendre elégetendő volna. Fog-e a budapesti cholera értekezlet arra vállal­kozni ? ? Zárólag említem: miként az 1831-ki nagy cho­­lerában az egészséges természetű szappan fő­zési gőz és elöntött lúg az akkori forró levegőre és egyéb, akkor nagyban divatozott tisz­­tátlansági ártalmakra legjobb desinficiensnek bizo­nyult !!! míg ma az egészségtelen szagú carbolizálás sokkal ártalmasabb annnál, a­mit vele ártalmat­laníthatni vélnek. Az 1848. 55. és 66-ik évi cholerajárványkor a gondos hatóság bennünket kellő számban dij mellett, városrészenként osztott el szegények gyógyítására, gyógyszer ingyen adatvan: Isten áldása kísérte a hatóságnak ebbeli atyaias intézkedését; a baj t. i. rövid idő alatt (legcsekélyebb halálozás mellett) minden lárma, desinfectiós kényszer, tüzipusztítás, rémületes drága kórházak és az ártatlan betegeknek (e lapok 111-ik száma szerinti) inhumánus elzára­­tása nélkül — ragályosnak épen nem bizonyulva! — teljesen megszűnt. Közmegnyugvásra azonban főkellékül szol­gálna: a rémületes hírlapi c­holeralármának elcsen-H t­ori I na a Álba, 13/9. 92. Dr. S c h a 1 1 e r. fílOSI és VIDÉKI S­BEK. 1892. Szeptember 20. — A városunkban épített lovaslaktanya elnevezéséhez. Fejér vármegye bizottsági tag­jai folyó hó 17-én tartott rendkívüli köz­gyűlésén elhatározta, hogy József főherczeg ö­cs. és kir. fenségét fel fogja kérni, hogy engedje meg, miszerint a lovassági laktanya az ő nevéről neveztessék el. Az erre vonat­kozó kérelmet dr. Fiáth Miklós főispánunk vezetése alatt dr. Steiner Fülöp megyés püspökünk, gróf Cziráky Antal, gr. Esz­­terházy Miklós Móricz, Sárközy Aurél alispán, Szüts Jenő főszolgabíró urakból álló küldöttség fogja ő fenségénél előter­jeszteni. Főispánunk tegnap táviratilag lett értesítve, hogy ő fensége folyó hó 22-én délelőtt fogadja a küldöttséget s meghívja ebédre. — Templomszentelés Moóron. Dr. Stei­ner Fülöp megyés püspökünk László fő­­herczeggel szombaton délelőtt és 11 órakor Tecsről városunkba érkezett. Délután a fő­­herczeg Alcsuthra, a püspök pedig Moórra ment. A moóri határnál egy körmenet várta a püspököt, ki a menettel gyalog ment a templomba. Itt a mártírok ereklyéjét a templomon kívül egy sátorba vitték. A sá­tor előtt a püspök és a papság zsolozsmát énekelt. Mikor a püspök elment, a hívők tovább folytatták egész éjjel az ájtatos éne­ket. Vasárnap reggel 8 órakor a püspök felszentelte a „Magyar” templomot, azután szent beszédet tartott, végül ünnepi misét szolgáltatott. Este 7 órakor visszajött Szé­kesfehérvárra. Hétfőn reggel 9 órakor pedig visszautazott Tecsre. Steiner Fülöp dr. me­gyés püspökünk az újonnan felszentelt templom számára beszerzendő orgona költ­ségéhez 100 frtot adományozott. — Kik pályáznak a sárbogárdi aljárás­­birói állásra. Mint értesülünk az üresedés­ben levő sárbogárdi aljárásbirói állásra me­gyénkből ketten pályáznak, u. m. Námesy Ferencz dr. és V­é­g­h Lajos dr. sárbogárdi gyakorló ügyvéd. — A verseny vége. A Palotavárosi ol­vasókör által rendezett tekeverseny csütör­tök és vasárnap befejeztetik. — Közgyűlés vármegyénknél. A törvényhatósági bizottság T. tagjainak ! Szabályrendeletünk értelmében i. é. október 3-án a vármegyeház első emeleti dísz­termében d. e. 10 órakor rendes évnegyedes közgyűlés fog tartatni, melyre, a midőn a törvényhatósági bi­zottság t. tagjait tisztelettel meghívom, és az 1893. évi rendes és rendkívüli költségelőirányzatot mellé­kelem, tudatom, miszerint a házipénztárban mutat­kozó hiány fedezete végett pótadó kivetésének kérdése fog tárgyaltatni. Székesfehérvár, 1892. Szeptember hó 15-én. Sárközy Aurél, Fehérvármegye alispánja. Tárgysorozat: Alispáni jelentés a vármegyei közigaz­gatás állapotáról. Árvaszéki elnöki jelentés az árvaszék működéséről. József Ágoston főherczeg ő csász. és kir. fenségének távirati válasza a hozzá nagykorusit­­tatása alkalmából, a vármegye alispánja által intézett üdvözlő táviratra. Főispán ur ő Méltósága a f. é. szeptember hó 17-én megtartott számonkérőszék jegy­zőkönyvét átteszi. A vármegyei közigazgatási bizottság a közigazgatás összes ágazatairól a f. é. első felére vonatkozólag, a magy. kir. minister­elnökhöz intézett jelentésének egy példányát bemutatja. A vármegyei igazolási választmány a legtöbb adófizető bizottsági tagok 1893. évi névjegyzékét, tudomásvétel végett bemutatja. A vármegye alispánja Csákberény község szervezeti szabályrendeletét a jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett bemutatja. A vármegye alis­pánja az 1890. évi I. t. sz. 53. §. képest, a községi közdűlő utak és az azokon levő műtárgyakra vonat­kozólag jelent. A vármegye alispánja jelenti, hogy a vaáli járás főszolgabiráját, az 1891. évi pénzes napló számadására nézve felmentette. A vármegye alispánja a f. évi márczius, április, május, junius, julius, augusztus havi pénztárvizsgálati jegyzőkönyvet bemutatja. A vármegye alispánja jelenti, hogy a Komárom megyei Martos, Udvar­hely megye sósfalvi, Csikvármegye gyergyóremetei károsultak javára a könyöradománygyűjtést elrendelte. Náltsága magy. kir. belügyminiszter urnak a vármegyei bizottsági tagok számának meghatározására és a választó ke­rületek beosztására vonatkozó leirata, úgy az Árva­széknél rendszeresittetni tervezett rendes ülnöki ál­lásra vonatkozólag. Lukács Béla magy. kir. kereske­delemügyi miniszterré történt kineveztetését tudatja. Nagyméltóságu vall, és közokt. miniszter ur az Or­sova közelében a Cserna vize mellett ő csász. és kir. apostoli felsége által emelt kápolna és környezete fentartási költségeire a vármegye területén gyűjtés elrendelését javasolja. Bars vármegye közönsége az Alsó-Ausztriai helytartóság rendeletével szemben kö­vetendő eljárás országos állatvásárok szervezése és országos állategészségügyi kártalanítási alap létesí­tése tárgyában az Országgyűlés képviselő­házához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Brassóvár­­megye közönsége a szegény árvák átadójának mér­séklése tárgyában az Országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Abaúj- Torna vármegye közönsége tudatja, hogy Puszta- Vendég község neve Gagy-Vendégre változtattatott. Szepssvármegye közönsége a megváltoztatott község­neveket tudatja. Nógrádvármegye közönsége a vár­megyék székhelyein egységes középiskolák felállítása tárgyában a vallás- és közokt. ügyi magy. kir. mi­niszter Úrhoz intézett feliratát pártolás végett meg­küldi. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye a fogyasz­tási adó átalány összegek megállapítására nézve fenn­álló eljárási mód megváltoztatása tárgyában az országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pár­tolás végett megküldi. Torontál vármegye közönsége az adóbehajtások körül felmerülő visszás helyzetek megszüntetése iránt a magy. kir. pénzügyminiszter Úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Zólyomvármegye közönsége a regale-kártalanitási művelet alkalmával az 1888. évi XXXVI. t. sz. 10. §. értelmében levont és az államkincstár részéről visszatartott törvényhatósági és községi pótadó ösz­­szegek kiszolgáltatása elrendelése iránt az Országgyűlés képviselőházához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Nagyvárad város közönsége a, ,Nagy-Várad a török foglalás korában k­özt­tt munkát megküldi. Az állandó választmány véleményes előterjesztésével bemutattatik: A vármegye 1893-ik évi költségvetése. A vármegye 1893-ik évi rendkívüli költségvetése. Számvevői előterjesztés a tiszti nyugdij-alap javára 1893. évre kivetendő pótadóra vonatkozólag. Ugyanaz a laktanya építési költsége fedezésére. Ugyanaz a nyilvános betegápolási alap költségei fedezésére. Az 1893—1894. évi átadó előirányzat. Belügyminiszteri leirat az ebtartásra vonatkozó szabályrendeletre. Ár­vaszéki előterjesztés a kamat kulcsnak 1892. év első felére leendő megállapítása iránt. Árvaszéki előter­jesztés Tárnok község tartozása továbbá, a Csörgei­­féle, Szalay István, Lovasberény községnek árvatári követelések, Keszler Márton örökségi kiutalványo­zása, a Tóth János elleni árverési, alsó Juhász István Szekeres Pál néhai Gosztinszky Antal hagyatékr­a Borovszky Márton, adós­a Triszenkan György, Goszdics Jeros, Ruppert Mihály tartozása tárgyában. Alispáni előterjesztés az ifj. Rózsa Ferenczczel megkötött adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Czecze község képviselő-testületének tűzoltósági költség kivetésére vonatkozó határozata. Soóskut község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt. Aba község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Vereb község építészeti szabályrendelete. Iváncsa község képviselő-testületének tüzi-fecskendő beszerzésére vo­natkozó határozata. Diósd község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt. Velencze község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Pátka község kérvénye a székesfejérvári-lovasberényi törvény­hatósági közút 11—12 kilométer szakaszából kiin­dulva, Pátka község felé vezető útnak a vicinális utak sorába leendő felvétele iránt. Adony község képviselő-testületének határozata a községi írnok fize­tésének felemelése és a törvénybiró fizetésének meg­állapítása iránt. Tabajd község képviselő-testületének határozata a Szer Jánosné szülésznőnek adandó ingyen lakásra vonatkozólag. Moór község képviselő-testüle­tének egy magánkórház létesítése iránti határozata. Nádasd-Ladány község kérvénye egy adásvevési szer­ződés jóváhagyása iránt. Nagy-Perkáta község kép­viselő-testületének egy írnok végrehajtói állás szer­vezésére vonatkozó határozata. Szabadbattyán község képviselő-testületének a községi legelő telekkönyvve­zetése iránti határozata. Csősz közsé­g kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Alap község határozata a községi hajdú és kisbiró fizetésének fel­emelése iránt. Duna-Pentele község képviselő-testü­letének az italmérési jog kártalanítására szolgáló kötvény beváltására vonatkozó határozata. Bicske község képviselő-testületének kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Sukoró község építészeti szabályrendelete. Rácz­ Almás község képviselő-testü­letének a szülésznők fizetésének felemelésére vonat­kozó határozata. Kuldó község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt. Csoór község képviselő testületének a szülésznő fizetésének felemelése iránti határozata. Sárbogárd község „István-hegyi szőlő” rendszabályzata. Ercsi község képviselő-testületének a vágóhídi szabályrendelet módosítására vonatkozó határozata. Vértes-Boglár község építészeti szabály­rendelete. Magyar-Almás, Veleg, Bakony-Sárkány, Isztimér, Kati, Balinka, Guth-Tamási és Csákvár községek tűzrendészeti szabályrendelete. Csurgó község tűzrendészet szabályrendelete. Ettek község kép­­viselő-testtületnek a községi orvos fizetésének fele­melésére vonatkozó határozata. Csákberény község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Adony község képviselő-testületének határozata a Herold Lajos és özv. Heller Ferencznétől beszedett községi pótadóra vonatkozólag. Tordas község kép­­viselő-testületének határozata a Kalkó Márton és társaival kötött örök haszonbéri szerződésre vonatko­zólag. Moór község képviselő-testületének kérvénye a moór-császári útnak a vicinális utak sorába leendő felvétele iránt. Zámoly község kérvénye a lovasbe­­rényi közegészségügyi kör megváltoztatása iránt. Moór község képviselő-testületének a fogyasztási adók mi­kénti kezelése tárgyában hozott határozata. Tabajd községnek a községi faiskolára vonatkozó határozata. Ercsi község képviselő-testületének határozta két utca részlet eladására vonatkozólag. Gánth nagyközségnek kis községgé leendő átalakulási ügye. Kápolnás-Nyék község képviselő-testületének behajthatlanná vált községi pótadók leírására és fogyasztási adók kezelé­sére vonatkozó határozata. Vértes-Boglár, Alcsuth, Sukoró, Sár-Egres, Vereb, Martonvásár község tűz­rendészeti szabályrendelete. Duna-Adony község ha­tározata a husvágatási biztos dijainak megállapítása iránt. Tácz község építkezési szabályrendelete. Aba község kérvénye az aba-sárosdi útnak a vicinális utak sorába leendő felvétele iránt. Iváncsa község kérvénye a temetőtől az ottani állam-utig terjedő útnak a vicinális utak közé leendő felvtele iránt. Pol­­gárdi község javított szolgálati szabályrendelete. — Kútba ugrott. Pálfy Györgyné zá­moly­i lakosnő e hó légén éjjeli 12 órakor a község kútjába, az úgynevezett bika kútba ugrott. Egy bicskei tojásszedő a kutból lovait akarta itatni, és legnagyobb meglepe­tésére jajveszéklést hallott a kutból. A to­jásszedő azonnal értesítette a falu bakter­jét, ki azután többek segítségével kihúzta a szegény asszonyt. Hogy mi vezette a sze­rencsétlen asszonyt a végzetes tettre, azt nem tudni, mert az asszonyt eszméletlen állapotban húzták ki, és az ugrás által szen­vedett sérülések által reggelre meghalt. — Végtárgyalások. A székesfehérvári kir. tör­vényszék előtt legközelebb a következő bűnügyi vég­­tárgyalások fognak megtartatni. 1892. szeptember 21-én 1499. Szabó János, hat. ell. erőszak, bűnt: 1687. Móker Gáspár, szem. szab. megsért. véts: 1892. szeptember 24-én 1463. Szabó Gábor lopás véts : 1770. Weiland József hat. ell. erősz ,bünt: 1800. Tóth Mihály közokir. hamis. bűnt. 1809. özv. Raschek Antalné hamis vád bűnt: 1892. Szeptember 28-án 1881. öreg Karla József uzsora vétség. 1775. K. Tóth József hamis eskü bűnt: 1892. Október 1-én. 1500. Fáris Éva lopás bűnt. 1942. Papp György lopás bűnt. 2327. Hibácskó György lopás bűnt: 1892. okt. 8-án. 1916. Horváth István és társa zsarolás véts. 2040. Apró Mihály lopás bűnt.

Next