Székesfehérvár és Vidéke, 1895. január-június (23. évfolyam, 1-78. szám)

1895-01-10 / 5. szám

XXIII-ik évfolyam. 5. szám. Csütörtök, 1895. január 10. Megjelen­hetenkint háromszor, minden kedden,csütörtökön és szombaton. Minden a lap szellemi részére vonatkozó köz­lemény, továbbá előfizetések, felszólamlások, hirdetések stb. ide intézendők. Egyes példányok 10 krajczárért '^XTreisa Nádor-utczai dohány­tőzsdéjében, Kotter Kossuth-utczai kereskedésében, a lap kihor­­dójánál és a szerkesztőségben kaphatók. TÁRSADALMI-, KÖZMÍVELŐDÉSI- ÉS SZÉPIRODALMI K­ÖZLÖNY.­­ Előfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lit. xincz könyv- Telefon (10. szám. kereskedésében. Telefon fi0. szám. “VId-élsen m.i3a.d.en posta.h.i-v-a.ta.ln.á.l­ ümntetésekre nézve a lap egy oldala (columna) 40 helyre van beosztva, egy hely bélyegdíjon kívül 70 kr. Többször hirdetők 30 százalék árleengedésben részesülnek. Előfizetési évra.2s : Egész évre .... 8 frt. — kr. Fél évre......................4 frt. — kr. Negyedévre .... 2 frt. — kr . „Nyílttériben egy sor 30 kr. Előfizetések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten, Hausenstein és Vogler (Jaulus Gyula) hirdetési irodájában : Dorottya-utcza 12. sz. — Goldberger A. hirdetési irodájában : Váczi-utcza 9. sz. — Bécsben: Hausenstein és Vogler (Otto Maas) hirdetési irodájában: I. Wallfischgaase Nr. 10. — Schalek Henrik hir­detési irodájában: Wolfzeile Hr. 11* Hirátttések m­íAayfeSfta­ssáj&iítsísiíír. ? Szerkesztőség és kiadó­hivatal: 23 al­vá­ros, Sas-utsza. Közigazgatási bizottsági ülés váro­sunknál. Székesfehérvár város közigazgatási bizottsága tegnap délelőtt 10 órakor tartó Fiáth Miklós báró főispán elnöklete alatt január havi rendes ülését az ülés nevezetesebb tárgyai a következők voltak: Az ülés tárgysorozatának megkezdése előtt Farkasdy Dezső kért szót, hogy a közigazga­tás keretébe tartozó ügyben interpelláre intézzen a pénzügyigazgatóság képviselőjéhez. Törvényen alapszik — úgymond — hogy a háztulajdonos, ha üresen álló lakása után adóleirásban akar részesülni, köteles ezen körülményt a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni, a­mely hivatva van a bejelentést tu­domásul venni s a bejelentett lakrészre az adóleirást eszközölni. Nem állítja szóló, hogy az adóleirás nem történik meg, de az tény, hogy többnyire hosszabb idő elteltével. Erre nézve konkrét eseteket tud fel­hozni. Szerinte ha a laküresedés május-augusztus negyedre történik, akkor az adóleírásnak már a következő, vagyis augusztus -novemberi negyedre meg kellene történni, de ez nem így van, hanem beveszik a féltől az egész évi adót s csak a jövő évben történik a leírás. Ez eljárást a közönségre sérelmesnek, a törvények értelmében pedig szabály­talannak tartja, miért is kéri a közigazgatási bizott­ságot, hogy utasítsa oda a pénzügyigazgatóság kép­viselőjét, miszerint hasson oda, hogy az illetékes közegek, a laküresedés esetén a leírás alá ke­rülő adóösszeget a következő évnegyedre írják le, ne pedig sokkal később. (Helyeslés.) Fiáth Miklós báró elnök megjegyzi, hogy az adóleírásnak a következő negyedévben kell történi és hiszi, hogy a helybeli pénzügy igazgatóság eszerint is jár el, a felszólaló által említett esetek­ben csak tévedés fordulhatott elő, melyre nézve a pénzügyigazgatóság bizonyára meg fogja adni a kellő felvilágosítást. Mersich Lajos mint a pénzügyigazgatóság képviselője kijelenti, hogy az adóleírás mindig a következő negyedre történik. Ellenkező eset csakis tévedés folytán merülhet fel, kért felszólalót, hozza tudomására az általa említett eseteket, hogy a kellő felvilágosítást megadhassa. Farkasdy Dezső kijelenti, hogy a fel­szólalás tárgyát képező eseteket tudomására fogja hozni a pénzügyigazgatóság képviselőjének. A bizottság ezután áttért a napirendre, Tóth István főjegyző jelentette, hogy a törvény értelmé­ben a folyó évre vonatkozólag néhány kisebb bi­zottság újra alakítandó lesz, és pedig először az árvaügyi felebbviteli bizottság, melynek elnöke a főispán, hivatalból tagjai az árvaszéki elnök (polgármester), főügyész, főjegyző. Kinevezett tagjai voltak: Madaras Lipót és Dieterich Szilárd rendes, és Tóth Aladár póttag; választottak: Kovács István és Farkasdy Dezső rendes, Liszits István póttag. A közigazgatási bizottság egyhangúlag újból a ré­gieket választotta meg. A fegyelmi választmány tagjai lettek: Madaras Lipót, Dieterich Szilárd, gróf Festetics Bennó, Zóbel Gyula rendes, Tóth Aladár és Quirini Gusztáv póttagok, vagyis a ré­giek újból egyhangúlag megválasztottak. A börtön­vizsgáló bizottság tagjai is a régiek maradtak és pedig: Tóth Aladár, dr Major Ferencz, Pálffy Ká­roly, Fittler Béla és Liszits István közig b. tagok. A bizottság megalakítása után Tóth István főjegyző jelentette, hogy Horváth Imre és neje felebbezése folytán a belügyminiszer az ez ügyre vonatkozó összes iratokat felkérte. Horváth köz­­tudomás szerint az ev. ref. temető melletti üres téren akar építkezni, a városi hatóság, valamint a közigazgatási bizottság azonban ezt nem engedte meg. Ez elutasító határozat ellen fellebbezett Hor­váth és neje a miniszterhez. Hirschler József helybeli lakost abbeli pana­szával, hogy cselédje után útadóval terhelték meg, az adófelszólamlási bizottsághoz utasította a mi­niszer. Élénk vitát keltett özv. Schlammadinger Józsefné úrnő abbeli panasza, hogy a szomszéd Számmer Imre-féle nyomda gázmotorja falrepedést idézett elő az ő házában levő egyik lakásban. A Számmer-féle nyomdában a gépeket ugyanis gá­z­­motor hajtja, a transmissiók a vizsgálat szerint alig 16 cm. falra vannak alkalmazva, minek következ­tében a szomszédos Schlammadinger házban levő azon lakás fala, melyik a gázmotor helyisége mellett van — megrepedezett. Özv. Schlammadinger Józsefné úrnő e miatt panaszt emelt Seidel Lajos rendőrfőkapitánynál, ki Winkler Vilmos főmérnökkel mint szakértővel megvizsgálta mind a két helyiséget, mely alkalommal a főmérnök megállapította, hogy a falrepedéseket az idézte elő, hogy a Számmer-féle gázmotor transmissió vékony falra vannak alkal­mazva és így megrongálják a szomszéd lakás falait. A főmérnök véleménye szerint a további rongálás­nak csak úgy lehetne elejét venni, ha a gázmotor helyiségében a szomszéd házra dűlő fal 16 cm, vastagság helyett 32 cm, vastagságú lenne. A fő­mérnök véleménye alapján Seidel Lajos főkapitány kötelezte Számmer Imrénét a szakértői vélemény alapján megjelölt vastagságú fal építésére. Ez intéz­kedést a tanács is helyben hagyta. A tanács hatá­rozata ellen özv. Szamm­er Im­réné a közigazgatás­hoz felebbezett. Az ügyhöz először Dieterich Szilárd szólt, ki tekintettel arra, hogy a gázmotor helyisége 9 év előtt épült, nem tartja ez ügyeit építkezési ügynek, hanem oly sérelemnek, melynél­ elbírálása a bíróság hatásköréhez tartozik. Néha: Szamm­er Imre építési engedély alapján épített és így ha 9 év után ez építkezésből folyólag bárkir­e jogsérelem hárul, az csak bírói úton dönthető el, miért is indítványozza, hogy a tanács határozatának feloldásával a kérdéses ügy a bírósághoz utasít­­tassék. Madaras Lipót ellenkező véleményben van az ügynél ugyanis jelezve, hogy a transmissió alkalmazása miatt a szomszéd épületben oly rongálás történt, mely veszélyes is lehet, ily esetben pedig a hatóságnak van joga, sőt kötelessége is intézkedni. Pártolja a tanács határozatát. Fittler Béla hozzájárul Dieterich indít­ványához , míg Havranek József polgármes­ter tekintettel arra, hogy a gázmotor, illetve a transmissiók működése a szomszéd házban, vagyis idegen vagyonban veszélyes rongálásokat idézett elő, melyekre nézve a hatóság intézkedését illetékesnek tartja — javasolja a tanács határozatának fentartá­­sát. F­­­a­s­k­á­r József a főmérnök véleményét olyannak tartja, mely biztos alapot nyújtott a ta­nács határozatára, miért is helybenhagyandónak véli a tanács határozatát Dr. Major Ferencz új szakértői szemlét indítványoz és pedig gépész­mér­nökkel. — Farkasdy Dezső elfogadja az új szemlére vonatkozó indítványt — de ezzel az állam­­építészeti hivatalt kívánja megbízni. Quirini Gusztáv feleslegesnek tartja az új szemlét, mivel az sem eredményezhetne mást, mint a minő a városi főmérnök véleménye. A vita befejezése után szava­zásra került az ügy, mikor is a többség a rendőrség, illetőleg a tanács intézkedését helybenhagyta. Dr. Major Ferencz tiszti főorvos közegész­ségügyi­ Mersich Lajos pénzügyigazgató helyet­tes adóügyi, nemkülönben K­­­r­i­n­i Gusztáv fő­mérnök jelentését ellenvetés nélkül tudomásul vette a bizottság. Tóth Aladár közig. biz. tag tekintetettel arra, hogy többször megtörtént már, miszerint a budapesti hírlapokat helytelen beosztás következtében más városba vitték el s igy csak nagy késéssel kaphatta meg a közönség, kéri a főmérnököt, hogy hasson oda, miszerint az ily rendetlenségek jövőre ne forduljanak elő. Quirini Gusztáv kijelenti, hogy ez iránt már más oldalról is létetett panasz, de orvoslás nem nyerhető, miután a baj a vasúti mozgó postán alkalmazott postatisztek csekély lét­száma miatt fordul elő. Több személyt alkalmazni pedig a mozgó posta szűk helyisége miatt nem lehet. A rendetlenség különben is csak az ünnepek alkalmával fordult elő, mikor köztudomás szerint nagy a forgalom. A postahivatalnokokra nem lehet panasz, mivel azok igen szorgalmasak. Havranek József kijelenti, hogy különösen mióta az új főnök van, alig lehet panasz a postára. Minden a legnagyobb rendben foly, a hivatalnokok bámulatra méltó buzgóságot fejtenek ki. Reggel 6 órától kezdve késő estig dolgoznak, csakhogy kielégíthessék a közönséget Ily hivatalnokok csak dicséretet érdemelnek. (Élénk helyeslés ) Ha hiba történik, az csakis a mozgó postán alkal­mazott tisztviselők csekély számának, vagy az ünnepi torlódásnak tudható be. Ez iránt tehát a kerületi igazgatóságnak kell intézkedni. A kir. tanfelügyelő és a kir. ügyész szokásos referádája után az ülés fél 12 órakor véget ért. Szerkesztővel értekezni lehet naponkint délelőtt 9-től 3 óráig. VÁMOSI és VIDÉKI HÍREK. — Áthelyezés, ő felsége a király Már­kus Dezső dr. szfehérvári kir. törvényszéki birónak a pestvidéki kir. törvényszékhez eddigi minőségében, saját kérelmére leendő áthelyezését megengedte. — Esküvő: Dr. Szabó Elemér m. kir. honvéd ezred-orvos Budapesten, f. hó 14-én vezeti Székesfehérvárott oltárhoz dr. S­z­e­n­­d­e­f­f­y József nyug. honvéd főtörzsorvos szép és kedes leányát C i 1 1 á t Az esketés ; d. e. 11 órakor fog a helybeli református templomban végbemenni. — Óvónő Választás. A „Székesfehérvári­­ belvárosi kisdedóvó-egylet* 1895. évi január hó 13. napján d. e. 11 órakor saját házában választmányi ülést tart, melynek tárgya az óvónő választás lesz. — Gyászhir. Őszinte részvéttel vesszük a hirt, hogy városunk egyik köztiszteletben és becsülésben álló polgára idősb Dörömbözy Ferencz tegnap este 8 órakor élete 80-ik évében elhunyt. A boldogultban Fortwingler Ferencz vármegyénk kitűnő pénztárosa apó­sát gyászolja. Legyen az elhunyt siri álma boldog és emléke örökre áldott! Övés fájdal­mát pedig enyhitse a közrészvél. A gyász­esetről a következő jelentést vettük: özvegy idősb Dörömbözy Ferenczné szül. Lengyel Klára, úgy alalk­ottak mély fájdalommal jelentik a felejthetlen férj, szeretett atya, após, nagyatya és testvér idősb Dörömbözy Ferencznek 1895. évi január hó 8-án­­este 8 órakor életének 80-ik, boldog házasságá­nak 50-ik évében történt elhunytét. A bol­dogult hült tetemes január hó 10-én d. u. 3 órakor fog Széchenyi­ utcza 25-ik számú házból az ev.­ref egyház szertartása szerint a családi sírboltban örök nyugalomra tétetni Székesfehérvár, 1895. január hó 9-én. Áldás és béke poraira! Gyermekek: Dörömbözy Ferencz, Dörömbözy Károly, Dörömbözy Erzsébet, Dörömbözy József, Dörömbözy Lidia. Nők: Fortwingler Ferencz, Stolcz Béla Menyek: Balog Julianna, Lengyel Lidia, Bardohány Gizella. Testvérek: Dörömbözy Mihály, Dörömbözy Katalin. Unokák: Döröm­bözy Pista, Dörömbözy Marcsa, Dörömbözy Imre, Dörömbözy Zsiga, Dörömbözy Feri, Börömbözy Julcsa, Dörömbözy Böske, ’Dö­römbözy Lidi, Dörömbözy Kari, Dörömbözy Lajos, Fortvingler Böske, Fortvingler Sándor, Fortvingler Pali, Fortvingler Jenő, Fortving­ler Pista, Dörömbözy Jóska, Dörömbözy Pista, Markus Margit, Markus Laczi, Markus Böske. — Jótékonyság. Krausz Mórné úrnő az erős tél beálltával az Izr. Nőegylet ki­adásainak fedezésére 10 forintot volt szives adományozni, a miért is ezúton is hálás köszönetét fejezi ki, az „Izr. Nőegylet” nevé­ben: Klein Józsefné elnök. — Buzát-t vagy kendert termeljenek; ez a kérdés most Polgárdin. Polgárdi község érdemes gazda közönsége mint leve­lezőnk jelenti, élénken veti-hányja ama kér­dést, hogy lemondjon-e a búza termelésről. A búzának oly csekély ára van, hogy a be­fektetett költségeket is alig adja vissza, ez ok bőven indokolja a termelési ág változta­tását,­­­ de bajos a változtatásba egyszerre bele­nyugodni , mivel az ősök által meg­jelölt utat­­- úgyszólva öröklött gazdálko­dási módszert nem lehet csak úgy könnyedén a sarokba dobni. A régi szokás áll most Polgárdin szembe egy anyagilag kecsegtető­nek mondható ajánlattal. Batthyány Géza gr. ugyanis ikervári birtokán egy kender fonó gyárat állított fel és a napokban felhívta a polgárdi-i gazdákat, hogy termeljenek neki kendert. Biztosítsanak legalább 100 hold kendertermelést 10 évre. A magot ingyen adja, ezenfelül minden méter­­mázsa kenderért, úgy miként a földből ki­nyitve van — fizet 2 frtot. A szakértők állítása szerint egy hold föld 40 —45 méter­mázsa kendert terem, mely esetben tehát 80 - 90 frt bevételre lenne kilátás holdan­ként. Az ajánlat minden esetre nagyon elő­nyös, — ennek dacára a polgárdis gazdák mégis mélyen gondolkoznak a felett, vájjon szakítsanak-e a ma már kevés jövedelmet nyújtó ősi rendszerrel? Ha a régi rendszer ma már nem alkalmas, kezdjenek ujjat. Száz holdas próba nem teszi tönkre polgárdi köz­ség érdemes gazdáit, még az esetben sem, ha a siker nem lenne valami fényes. Batthyány Géza gróf ajánlata minden es­etre olyan, mely a legkomolyabb megfontolásra érdemes. — Az „Ország-Világ” újévi száma tartalomban és kiállításban egyaránt az eddigi fényes kiállítást is felülmúlja. Mindjárt az uj borítékon találjuk Goró Lajos festőművészünk remek arczképét. E remek képhez méltán sorakozik Gorónak egy máso­dik eredeti rajza, valamint a szebbnél szebb és érde­kesnél érdekesebb képek egész sorozata. E számban kezdi meg az „Ország-Világ“ C­s­e n­g­e­y Gusztáv „Bálványképek* czímű regényét, továbbá elbeszélé­­­seket, novellákat, rajzokat, találunk Mah­omas Gizella bárónő, Sas Ede Halasi Viktor, Ador­ján Sándor stb. jeles íróink tollából. Verseket Prém Józseftől, Budai Lászlótól, Csornai Zoltántól és M­ó­r­i­c­z Jenőtől találunk. Úgy érte­sülünk, hogy az „Ország-Világ” előfizetői azok is, kik most fognak csak a lapra előfizetni, megkapják nemcsak a dúsgazdag karácsonyi diszszámot, de még megkapják újévi ajándékul Buday Lászlónak „ A reformátor” czímű diszkózésű és remek kiállítású regényét is. Ennek a regénynek egymaga bolti ára 3 korona. S ha tekintjük, hogy az „Ország-Világ“ előfizetési ára negyedévre csak 2 frt, úgy azt tapasz­taljuk, hogy az előfizetők sokkal többet kapnak, mint a­mennyi az előfizetési összegnek megfelel. Ezért a legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az „Ország-Világ“ kiadóhivatala Budapest , Hold u. 7. sz Mutatványszám ingyen. — Pórul járt nyulvadász. A tegnapi heti­vásárra bejött Fett István gánti lakos is s a baromfi piaczon egy nyulat árulgatott. A rendőrség azonban kiszimatolta, hogy a nyulat tőrrel fogták, miért is elkobozták azt, az árusítóját pedig bekísérték a rend­őrségre, hol azt vallotta, hogy a nyulat neki kedden este Neukunft Péter ugyancsak gánti lakos adta azon megbízással, hogy elárusítsa. A vizsgálat megindittatott s majd kiderül, ki volt az igazi nyulvadász ? 1895. január 10.

Next