Székesfehérvár és Vidéke, 1895. január-június (23. évfolyam, 1-78. szám)

1895-03-12 / 31. szám

nok és bizalmi férfiak, úgy a közgyűlési ki­küldöttek közül, még a távol községekből is megjelentek, mégis a közgyűlés megtartható nem volt, mert a közgyűlési kiküldötteknek­­ a törvény és alapszabályokban követelt , 70-ad része nem jelent meg, a­minek ter-­­­mészetbeni oka a rész utakban keresendő. A közgyűlés újabb határidejéül 1895. évi márczius hó 24-ének d. e. 10 órája tűzetett­­ ki a városház nagy termébe. A közgyűlésen elnöklő Seidel Lajos ur, városi főkapitány, mint e-ső fokú iparhatóság, sajnálatát fejezte ki, hogy bár a vidékről oly szép számban jelentek meg, a közgyűlés mindennek da­czára meg nem tartható, javaslatba hozta azonban, hogy az ülés alakuljon át értekez­letté, a­mi meg is történvén. Dr. Saára Gyula úr, a kerületi segélypénztár igazgató titkára által egybeállított jelentés olvastatott fel, a­mely jelentés magába öleli a segélypénztár megalakulásának eseményeit, a segélypénztár működésére bénítólag ható körülményeket, s megjelöli a módokat és eszközöket, melyek­kel ezen bajokon segíthetni vélnek; — majd pedig ismerteti a jelentés az igazgatóság eddigi működését és nevezetesebb alkotásait.­­ Ezen, dr. Saára Gyula titkár által kiváló gonddal összeállított jelentést a jelenlevők élénk éljenzéssel fogadták, majd pedig Seidel Lajos városi főkapitány úr emelt szót, s örömének ad kifejezést, hogy a kerületi be­­tegsegélyző pénztár oly szakavatott vezér­­férfiút nyert meg ügyének dr. Saára Gyula urban, a­ki nemcsak a segélypénztár ügyeit látja el minden kívánalomnak megfelelőleg, de annak előbbre vitelén is a legnagyobb szakavatottsággal munkálkodik. Ezek után az értekezlet bezáratott.­­ Dr. Saára Gyula úr jelentését lapunkban közölni fogjuk. Re­méljük, hogy a 1. márczius hó 24-én tartandó közgyűlésen a közgyűlési kiküldöttek impo­záns számban fognak megjelenni. — Közigazgatási bizottsági ülés vármegyénknél. Fej­ér vármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt tartó márczius havi rendes ülését Fiáth Miklós báró főispán elnöklete alatt. Elnöklő főispán bejelentette, hogy Festetics Bernó gróf kir. tanfelügyelő dr. Varga Zsigmond tiszti főorvos és Kenessey Gyula b. tag kimentették elmaradásukat. Az ülés említésre méltó tárgyai a következők voltak: Kálmán Vincze a szfehérvári járás főszolgabirája jelentette vármegyénk alispánjának, hogy egyes községek lakosága túl­­mértékben szoríttatnak a közutakon a hó kihányá­­nyására. Huszár Ágoston alispán kéri a kérvényt magának kiadatni, hogy vizsgálatot tarthasson ez ügyben és érdemleges javaslatot terjeszthessen a bi­zottság elé. Q­u­i­r­­­n­­ Gusztávnak egyelőre az a megjegyzése ez ügyben, hogy a munkások nem hány­ják a havat, hanem csak turkálnak. Kenessey Kálmán véleménye szerint a hóhányásra a szegény nép túlságosan van igénybe véve, míg a nagyobb gazdaságok nem teljesítenek ily munkát. M e s­z-­­ e n y Bencze válaszolva Quirini főmérnök meg­jegyzésére kijelenti, hogy az illető munkások nem turkálnak, hanem alaposan dolgoznak és pedig nem is egy alkalommal, mert hisz e télen is csak 7-szer lettek az illető munkások a Budapest szfehérvári útvonalra hóhányásra kirendelve. Elnöklő főispán megjegyzi, hogy jelen esetben csak arról lehet szó, mikor rendelhető ki a közerő. A törvény szerint csak akkor, ha veszély van — jelen esetben csak a közlekedési akadályról van szó. A főmérnök úr azért veszi igénybe az ingyenes közmunkát, hogy takaré­­koskodjék. Leghelyesebb lenne a megyei utón megyei állami úton pedig állami pénzen eszközölni a közle­kedési akadályok elhárítását. Dietrich Zsigmond tapasztalatból mondhatja úgymond, hogy ingyenes közmunka nem ér semmit. Éjjel befújja az utat a hó másnap délelőtt 11 órakor kidobolják, hogy menjenek havat hányni — délre kiérnek a helyszí­nére és egy keveset dolgozva délután 2 óra felé elmennek haza — a nélkül, hogy a kivánt eredmény meg lenne. Szerinte is az ingyenes munkát mindenütt­ mellőzni kellene. Molnár Béla tapasztalatba mondhatja, hogy a kirendelt közmunka­erő dolgozik, csakhogy rosszul van beosztva, mivel ha a Pázmán­­diakat lerendelik Nyékre, alig marad idejük arra, hogy megfeszített munkával is pár kilométer utat, megszabadítsanak az akadálytól. Helyesli elnöklő főispán megjegyzését. A vita befejeztetvén, Kálmán Vincze főszolgabíró jelentésére kiadatott az alispán­nak véleményes jelentés czéljából. Isztimér és Lovas­­serény községek abbeli kérvényük, hogy községük­ben csendőrörs rendszeresittessék pártolólag terjeszti fel a bizottság a belügyminiszerhez. Szüts Artur főjegyző felolvasta a közgyűlés átiratát, melyben tudatja, hogy Zichy Jenő gróf, Kégl György és Meszleny Bencze bizottsági tagok lemondottak a közigazgatási bizottságban viselt tagsági állásukról. A lemondást sajnálattal vette tudomásul a bizottság Olvastatott az anyakönyvi kerületek beosztására és az anyakönyvek vezetésére vonatkozó javaslat. A bizottság csekély módosítással egyhangúlag elfo­gadta a javaslatot, melyet lapunk más helyén köt­ünk. A vármegyei utakra nézve a törzskönyv elké­szítésével Radnay József bízatott meg és pedig kilométerenként 25 forinttal. — E munkálat körülbelül 30 ezer forintba kerül a megyének. — Kempelen Imre jogi képviselője a gaja patakon levő rét malomra vonatkozólag vizjogi tekintetben fe­­lebbezést adott be az alispáni határozat ellen. A rendkívüli terjedelmes ügy előadója Németh Imre tb. főjegyző volt, ki a fellebbezés pontait egymás után oly szakértelem és alapossággal c­áfolta meg, hogy a bizottság zajosan megéljenezte és egyhangú­­ag elfogadta amaz indítványát, hogy a felebbezés utasíttassék el. Az ügy világos és szabatos elő­adásáért elismerést szavazott a bizottság Németh Imre főjegyzőnek. Egy kellemetlen incidens is tör­tént. Szüts Arthur főjegyző ugyanis előadta, hogy Pillitz Lajos panaszt adott be cselédjének a szolgálatból való röktöni kilépése miatt. Huszár Ágoston főszolgabíró intézkedett első fokúlag ez ügyben. Az ügy másod fokban az alispán elé került. Az alispáni szék akkor üresedésben lévén ő mint alispáni helyettes megváltoztató ítéletet hozott. Az ítéletet azonban tévedésből nem ő vele, hanem az időközben alispánná választott Huszár Ágoston jelen­­egi alispánnal íratták alá minek következtében az az eset állt elő, hogy Huszár Ágoston főszolgabíró által hozott ítéletet Huszár Ágoston alispán meg­változtatta. A fennt jelzett tévedés következtében az érdekelt felek felebbezést adtak be, melynek kü­lönösen hangsúlyozzák az ugyanazon egy személytől eredő két ítélet közti különbséget. Kéri a bizottságot érdemi elbírálás végett az ügyet visszaadni az alis­pánnak. Meszleny Bencze hivatkozva arra, hogy az ily ügyek hosszadalmas elintézése miatt sok kellemetlenségnek vannak a gazdák kitéve A kér­déses cseléd elbocsájtási bizonyítvány nélkül ment el és igy a törvények értelmében helytelenül fogad­ták fel másutt. Az első határozat teljesen helyes és oly indokon nyugszik, melyek koreet megállják helyüket. A második határozat által — mely az elsőt feloldja oly hosszúra nyújtazik az ügy elinté­zése, hogy lehetetlenné válik a végrehajtás. Huszár Ágoston szerint az ügy hosszas elhúzódásának a törvények curans intézkedései az oka Szüts Artur Meszleny Bence megjegyzéseit a feloldó határozatra vonatkozólag qualifikálhatlannak nevezi, miután el­ítéli a feloldó határozatot a nélkül, hogy indokait ismerné. Meszleny Bence kijelenti, hogy qualifikál­­hatlan megjegyzés legkevésbé sem illik az ő meg­jegyzésére.­­ Egyébiránt ha az ügy érdemileg tárgyalva lesz, ki fogja mutatni, hogy meg­jegyzése alapos volt. — Ez incidens után a bizottság elhatározta, hogy az ügy érdemleges határozathoza­tal végett adassák ki az alispánnak. Az idő előre haladása miatt az ülés folytatása délután 3 órára határoztatott. — Gyászhir. Súlyos csapás érte mint őszinte részvéttel értesülünk vármegyénk községi jegyzői karának egyik kiváló tagját Kutassy Endre e nyéki jegyzőt és családját. A kérlelhetlen halál ifjú korá­ban folyó hó 9-én kiragadva szerető szülői karjai­ból szép reményekre jogosító egyetlen fiát Kutassy Nándort a helybeli kereskedelmi akadémia első osztályú tanulóját. A súlyos gyászeset nemcsak a köztiszteletben álló szülőket rendíte meg, hanem a kereskedelmi akadémia tanulóit is fájdalmasan érinté, a­mennyiben egyik legszorgalmasabb példás viseletű tanuló társukat, ki valódi példány­képük volt, ra­gadta ki körükből a sorvasztó halál. A boldogult a kereskedelmi akadémia egyik kivál­ó dísze volt, minek méltó dokumentálása volt amaz őszinte rész­vét, mellyel úgy a derék tanári kar, mint a tanuló ifjúság a szülők fájdalmában szívvel részt vett és a korán elhunyt ifjú temetésén tettes is kifejezést adott. A derék ifjú végtisztesség tételénél, mely f. hó 11-én délután 4 órakor Nyék község lakosságá­nak impozáns részvéte mellett ment végbe Pék János és Vértes József keresk. akadémiai tanárok vezetése alatt megjelent a keresk. akadémia tanulóinak kül­döttsége is, és pedig osztálytársai közül 11-en, a n-ik osztályból ketten, és Ill­ikből hárman. A derék ifjúnak koporsóját tanuló társainak két remek ko­szorúja borította. Az első osztály koszorújának fehér szalagján a következő felírás volt: Felejthetlen bará­tunknak, a II. és III. osztály koszorújának szallag­ján: Elvesztett pályatársunknak. A temetés alkal­mával a simai Olveczky János az önképzőkör al­­elnöke rendkívül szép és megható beszédben búcsú­­­­zott el szeretett pályatársuktól, majd Pék János tanár az elhunyt ifjú osztály főnöke és Vértessy József tanár lépett a bánattól megtört szülőkhöz és könnyekig megható részvételies szavakkal tolmácsol­ták saját, valamint a tanári kar őszinte részvétét a titánő fiú, jeles tanuló elhunyta felett. Legyen ál­dott a korán elhunyt derék ifjú emléke és a béke nemzője virasszon áldólag drága porhüvelye felett! A mélyen sújtott család fájdalmát pedig enyhítse némileg ama tudat, hogy igen sokan szívvel osztoz­nak mély bánatukban. — Szégyeneben felakasztotta magát. Önérzetes lelkületűnek adta tanujelét Miakits Mátyás 27 éves ercsi-i születésű hentes­egény. Budapesten dolgozott hosszabb ideig, de az utóbbi időben a helyéből kiállott, s egy ideig még nagy nyomor közt tengette ott életét. Hazamenni eleinte nem akart, mert azt hitte, anyjának terhére lesz, de végre is a szükség kényszerítő szavának engedelmeskednie kellett, s e hó 6-án haza­ment Ercsibe anyjához özv. Miakits Mátyás­­néhoz. Hazatértekor anyja kissé megdor­gálta, mit az önérzetes fiú annyira szivére vett, hogy elkeseredve a rosz fogadtatás fölött, kiment a fás kamrába, s ott felakasz­totta magát. Holttestét hosszas keresés után csak késő este találták meg, de már akkorra a másvilágra jutott az önérzetes legény. — Lopásért elitélt váltó őr. A m. kir. államvasutak Budapest keleti­ pályaudvarán volt alkalmazva mint váltó-őr Ladányi István seregélyesi illetőségű napszámos, s a raktá­rak közelében lévén, onnan néhány szál fé­nyű deszkát és egy bádogkanna fitneiszt, mintegy 50—60 frt értékben elcsent. De nyomára jöttek a tolvajlásnak s a házmo­tozáskor mindent megtaláltak nála. A bpesti kir. törvényszék lopás miatt Ladányit 1 havi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre ítélte. Ez ítéletet a felsőbb bíróságok is megerősítették. — Betörés a szőlőhegyen. Ma reggel virradóra Pápay Nándornak, a kereskedelmi bank vezérigazgatójának a budai­ út mentén levő hajlékát ismeretlen tettesek feltörték. A betörők garázdálkodását igazolja ama kö­rülmény, hogy a bútorokat össze-vissza for­gatták, szóval a legnagyobb rendetlenségben hagyták, s a pinczében és présházban tete­mes károkat okoztak. A vizsgálat titokban folyik, s remélhető, hogy a tettesek, mert valószínűleg többen voltak, mielőbb kézre fognak kerülni. Anyakönyvi kerületek beosztása Fejér­megyében. A mai nap tartott közigazgatási bizottsági ülésen osztattak be az anyakönyvi kerületek és je­löltettek ki az anyakönyvvezetők. A tervezet szerint Fejér megye 80 anyakönyvi kerületet képez és pedig 61 község mint önálló anyakönyvi kerület szerepel, 19 kerület pedig mint csoportosított kerület van felvéve. Ez utóbbiaknál 2 —­3 község bir kerületi jelleggel s mint ilyennek egy kerületi központja van, a­hol az anyakönyvvezető székel, úgy azonban, hogy az illető anyakönyvvezető tartozik időnként községeit meglátogatni, s az anyakönyvi bejegyzé­seket eszközölni. Az anyakönyvvezetők javadalmazá­sát illetőleg a bizottság nagyon fukarnak bizonyult, szigorúan szem előtt tartván az erre vonatkozó rideg paragrafusokat. A következőkben közöljük a tervezetet eme rövid előrebocsátással. Az első község neve mindig az anyakönyvi kerület székhelyét jelzi, a mellette zárjelekben levő szám a kerületben összpontosított , községek száma, mellette találja az olvasó a kerü­­­­let lakosságának számát, ezután következik az anya­könyvvezető, zárjelben a helyettes anyakövvezet­ő neve, majd az esetleg helyettesül szolgáló szomszéd­­ anyakönyvi kerületek székhelye zárjelben, végül az anyakönyvvezető, illetőleg a helyettes anyakönyv­vezető esetleges tiszteletdíja. I. Székesfej­érvári járás:­­ A b a (1), 3316. Huszár János j., (Sár-Keresz­­tur). Csoór (1), 1639, Pentz Gyula j., (Iszka-Szt.­­György). Csősz (1), 992, egyelőre Csizmadia Sán­dor soponyai jegyző, 50 frt. Fal­u-B­a­t­t­y­á­n (1), 1055, Miklós Béla j., (Szabad-Battyán). Füle (1), 1079, Gróf Pál j., (Polgárdi). Gárdony (1), 2194, Balogh Zsigmond j., (Velencze). I­n­o­t­a (1), 965, Nagy Gyula (Csoór). 100 frt. I­s­z­k­a-S­zent- György (1), 1382, Brandt János j., (Csoór). III. Adonyi járás. B­a­t­t­a (1) 1134, Kovács Lajos (Érd). Duna- Pentele (1) 3637, Szép Antal (Rácz-Almás). Ercsi (1) 5670, Komáromy József (R.-Keresztur). Érd (1) 3367, Lehóczky István (Batta). Ván­csa (1) 1795, egyelőre Szatori Gyula adonyi jegyző 100 frt. Rác­z-A­l­m­á­s (1) 3603, Führer Sándor (D.-Pentele). Rác­z-K­eresztur (1) 1625, Kor­­niss István (Ercsi). A­d­o­n­y (2) 5472, Szatori Gyula (Iváncsa). Nagy-Perkáta (7) 4454, Vértesy Venczel (R.-Almás). B­a­r­a­c­s (2) 1513, Forster Adalbert biró (D.-Pentele) 100 frt. IV. Sárbogárdi járás: C­z­e­c­z­e (1), 3154, Dunai József (Vajta) Herczegfalva (1) 7380, Vajda Gyula (Duna- Pentele). I­g­a­r (1), 1463, Mészöly János (Sár-Eg­res). Kálóz (1) 4196, Szabó István (Soponya). N­a­g­y-L­o­ó­k (1) 2174, Perzsa Ferencz (Sár- Keresztur). Sárbogárd (1) 4484, Salamon György (Sár-Szent-Miklós). Sár-S­zent-Mi­kl­ó­s (1) 2614, Szabó Sándor (Sárbogárd). V­aj­t­a (1) 1123, Máder Béla (Czecze). Alap (2) 1513, Árvai Zoltán (Sár-Szent-Miklós) 100 frt. S­á­r - Ke­re­s­z­t­u­r (2) 8427, Csapó Ádám (Aba). Sár- Egres (2) 1862, Vida Lajos (Igar). S­á­r­o­s­d (2) 2759, Molnár Károly (Sárkeresztur). V. Vaáli járás. Ácsa (1), 2573, Bencsik József. Baracska (1), 1915, Kovács István (Martonvásár). Bicske (1), 6037, Zeli János adószedő (Mány). Vértes- Boglár (1), 1175, Kulcsár Lajos (Szaár). C­s­a­b­d­i (1), 1194, Cseh Elek (Bicske). D­i­ó­s­d (1), 858, Fusz József (Tárnok). K­a­j­á­s­z­ó-S­zen­t­ P­éter (1), 1346, Molnár Imre (Vaál). Martonvásár (1), 2100,Kreutziger Lőrincz (Baracska). Mány (1), 2595, Molnár Lajos (Bicske). P­á­z­m­á­n­d (1), 1661, Blauhorn Jenő (Vereb), 100 frt. Tárnok (1), 2215, Lau­turner Ignácz (Sóskút). Tabajd (1), 1519, Balogh Gyula (Vaál). Tordas (1), 1242, Puskás János (Gyúró). V­a­á­l (1), 3011, Fábián János (Kajászó Szent­ Péter). Vereb (1) 1117, Szüts Károly (Pázmánd). A­­­c­s­u­t­h (2) 2346, Vörös­marty Mihály (Felcsuth). S­z­a­á­r (2) 1744, Gerőfi Gyula (Vértes-Boglár). F­elcsuth (2) 2030, Hajós­­ József (Alcsuth) 150 frt. Gyúró (2), 1501, Mezei Károly (Tordas) 50 frt. E­t­t­y­e­k (2) 3239, Brig­­yecz Lajos (Sóskút). S­ó­s­k­u­t (2) 2906, Váradi Mihály (Ettyek). Keresztes (1), 1218, Babay Dezső (Moha), Hovasberény (1), 3609, Heiszler Győző j., (Pátka). Moha (1), 630, Somogyi Gyula j., (Ke­resztes). N­a­d a­p (1), 666, Schwartz Fülöp (Sukoró) 50 frt Nyék Pettend (1), 1758, Kutassy Mindre j., (Velencze). Pákozd (1), 2564, Ke­menczky József j, (Sukoró). Pátka (1), 2323, egyelőre Heiszler Győző lovasberényi jegyző 100 frt. .P­o­­­g­á­r­d­i (1), 3454, Schweiger Ferencz (Füle). S­z­a­b­a­d-B­a­tt­y­á­n (1), 174­­, Walper József j., Falu-Battyán). Sukoró (1), 953, Pap János 50­­rt. Seregélyes (1), 4020, egyelőre Molnár Károly sárosdi jegyző, 100 frt. Tácz (1), 1553, ifj. Walper József j., (Csősz). S­o­p­o­n­y­a (2), 2667, Csizmadia Sándor j., (Csősz), 100 frt. Z­á­m­o­l­y fi), 2244, Helmstreit György (Pátka). N-Ladány ( 3), 2865, Hunyady Mihály (Füle). Szent-Mihály 2), 2499, egyelőre Walper József, szabad-battyáni jegyző, 100 frt. II. Moóri jár­ás. Bakon­y-S­á­r­k­á­n­y (1), 969, Göde Elemér (Moór), 100 frt. C­s­á­k­v­á­r (1), 4756, Szabó Sánd­i­or (Vértes-Boglár), 100 frt. Csákberény (1), 1.757, Andocsi Ferencz (Csókakeő) Csókakeő 11), 740, Heltay Imre (Bodajk), 100 frt. Csurgó fi), 1831, Szabó Antal (Bodajk), 50 frt. Magyar­ Almás (1), 1057, Ujlaky Kálmán (Keresztes), Moór (1) 9291, Turmayer Gyula, (Wächter Fe­rencz), Ondód (1), 2131, Orsonits Imre (Moór), V­e­r­e­g (1), 986, Stockinger József (Moór), 100 frt. G­á­n­t­h (2), 1­92, Pártényi Kálmán (Csákberény), Bodajk (2), 2513, Polczer Ferencz (Csurgó), Isztimér (4), 3197, Stolmár Márton, (Sárkány Benedek), 50 frt. Üzlet­tudósítás. Sertések: fiatal könnyű 28—30 kr. kilója, fiatal nehéz 32—33 kr. kilója élő súlyban. Búza.............................100 kg 6.— 6.20 Rozs.............................100 kg 5.10 5.20 Árpa.............................100 kg 6.10 6.20 Zab.............................100 kg 5.50 5.60 Kukoricza.....................100 kg 5.80 6.­ Bab.............................100 kg 8.50 8.60 Felelős szerkesztő és laptulajdonos CSITÁRI G. EMIL. J ' f pl Székesfehérvár, Belpiacz, sajátház. Alapittatott 1842-ik évben. Újdonságok a tavaszi idényre! Női ruhakelmék a legegyszerűbbtől a legfinomabbig, remek választékban. Franczia és angol 130 cm. széles szövetek! gplk­* Valódi selyemből készült Pongis ruhákra és Blouseokra 75 krtól kezdve. Női Confectiók nagy választékban! — Gallérkák már 2 írttól kezdve! Legolcsóbb szabott árak! — Készpénzfizetés mellett 57# leszámítás! Mintákat szívesen és bérmentve.

Next