Székesfehérvár és Vidéke, 1895. július-december (23. évfolyam, 79-156. szám)

1895-07-16 / 85. szám

Ha a zirczi apát ur e nyílt levelét, mely a ciszterczita rend belső ügyeibe való jogtalan beavatkozás vádja ellenében a me­gyés püspök úr rehabilitálására kissé elké­setten látott napvilágot — összehasonlítjuk az apát urnak dr. Molnár Samuhoz intézett famázus áthelyezési rendeletével, a két ok­mányban bizonyos ellentmondást látunk, melyre vonatkozólag észrevételeinket el nem hallgathatjuk Mindenek előtt különös az, hogy az apáti nyilatkozat leginkább azt hangsúlyozza, hogy dr. Molnár Samut „féltékenyen őrzött ősi jogai alapján“, „senki kedvéért fel nem adható apáti jogaiból kifolyólag“ helyezte át, azt „czélszerűnek és mellőzhetlennek“ találta. Holott senki sem állította az ellen­kezőt. Tudtunkkal a sajtó egyetlen orgá­numa, — mely az afférrel foglalkozott, — nem vitatta azt a badarságot, hogy az apát úrnak nem lett volna joga dr. Molnár Samut áthelyezni, és hogy az áthelyezést nem tartotta volna „czélszerűnek és mellőz­hetlennek.“ Az apáti jogokat senki sem firtatta Igenis kétségtelen joga volt az apát urnak dr. Molnár Samut áthelyezni, s még ha ezt minden motiválás nélkül teszi vala is, a föltétlen parancs előtt dr. Molnár Samu a szerzetesi obedienciánál fogva meghajolni köteles. Ámde nem ez volt a kérdés. Hanem az: micsoda külbefolyások és külbe­­avatkozások indították az apát ar ő nagyságát arra, hogy „féltéke­nyen őrzött“ ősi jogával éljen dr. Molnár Samuval szemben?­­ Tárgyi okoknál fogva tartotta-e „czélszerűnek,“ sőt „mellőzhetlennek“ dr. Molnár Samu át­helyezését ? vagy csupán mások informá­­cziója alapján, melynek valóságáról meggyőződve nem volt, é­s a­mely informáczió, a­mint helyes, ép úgy téves is lehetett? Ezekre a kérdésekre nem ad választ az apát úr nyílt levele. De megtaláljuk a fele­letet a dr. Molnár Samuhoz intézett áthe­lyezési rendeletben, az áthelyezés indokául felhozott következő passusban: „külső vise­lete már az 1898 — 94-iki iskolai évben is dif­kultáltatott a legfőbb egyházi ha­talom részéről“, „s a folyó 1894 — 95. iskolai év tartama alatt . . . ismételte a legfőbb egyházi hatalom ön­ellen kifogásait.“ E passus nem hagy fenn kétséget az iránt, hogy az apát ur, midőn dr. Molnár Samuval szemben „ősi“ jogával élt, voltaképen a „legfőbb egyházi hatalom“ részéről jövő kül­­befolyásnak engedett. Azért tartotta „czél­­szerűnek és mellőzhetlennek“ dr. Molnár Samu áthelyezését, mert a megyés püspök úr — készséggel föltesszük, hogy teljes jó­hiszeműséggel — őt úgy informálta. Hogy jogos vagy jogtalan volt-e ez az el nem tagadható külső beavatkozása a leg­főbb egyházi hatalomnak : nézetünk szerint attól függ, micsoda „viselkedése“ dr. Molnár Samunak diffikultáltatott a megyés püspök úr részéről? Erkölcsi vagy politikai magatartása-e? Mert míg az előbbi szem­pontból a beavatkozás talán menthető, addig a politikai üldözés az illegalitás bélyegét viseli. E kérdéseket nemcsak az apát úr nyílt levele, de az áthelyezési rendelet is teljes homályban hagyta. Pedig dr. Molnár Samunak elvitathatlan joga van: megtudni, mik az ellene emelt erkölcsi kifogások, mik a konkrét vádak, hogy ellenük védekezhes­sék. Egy embert nem lehet erkölcsileg agyon­ütni ismeretlen vádak alapján, a­nélkül, hogy a védelemre neki megfelelő mód és kellő alkalom nyuttatnék. Föl nem tételez­zük az apát úr általánosan ismert jogérze­­téről és igazságszeretetéről, hogy a konkrét vádakat ne közölte volna dr. Molnár Samu­val, ha erkölcsi viselkedése ellen egyáltalán i­­­y természetű kifogások emeltettek volna a legfőbb egyházi hatóság részéről. Ha pedig dr. Molnár Samunak politikai „viselkedése“ nem volt tetsző a püspöki aulában, a­mi illetékes oldalról tagadtatik ugyan, de a famózus áthelyezési rendelet e mellett szól, úgy dr. Molnár Samu egyene­sen politikai üldözés áldozata. Minthogy végül a nyílt levél tiltakozik azon föltevés ellen, mintha az áthelyezés „ propter bonum pacis“ történt volna , uta­lunk az áthelyezési rendelet félre nem ma­gyarázható szavaira: „nehogy szent ren­dünk érdekeit kitegyem a felség megrovásainak, esetleg a Kúria nem tetszésének, elhatároztam azt, hogy önt a bajai főgymnázium tanári karába osz­tom be a jövő 1895 - 96. iskolai évre“ ítélje meg az elfogulatlan olvasó, hogy ilyen motiválás mellett nem a megyés püspök úr informácziójának engedett-e az apát úr és nem a „propter bonum pacis“ elve alapján helyezte-e át dr Molnár Samut Bajára? Végül még egy megjegyzésünk van. A nyílt levél tapintatlanságnak nevezi dr. Molnár Samu eljárását. Azt kérd­jük, mit tett dr Molnár Samu? Közreadta az apát­árnak hozzá intézett, az ő személyét és tisztességét közelről érintő áthelyezési rendeletét, s mikor a sajtó kü­lönböző orgánumai vitatták az áthelyezés igazi indító okait, s már gyanúsító hangok is emelkedtek, hogy az áthelyezési okmány meg van hamisítva, nyilatkozatot tett közzé, melyben a kezei közt levő okmány közlött szövegét megerősítette s férfias nyíltsággal védelmezte becsületét az áthelyezési okmány­ban általánosságban jelzett, de konkrét, nem formulázott vádak ellenében. Nézetünk szerint ez nem tapintatlanság, hanem jogos önvédelem volt ama lappangó vádak ellenében, melyek méltatla­nul hurcoltak meg egy derék papot és tanárt, a­ki ilyen raeghurczolásra semmivel rá nem szolgált VÁROSI és VIDÉKI HÍREK. 1895. Julius 16 — Lobkovitz herceg városunkban. Lobkovitz Rudolf herceg a IV-ik hadtest parancsnoka vasár­nap este 9 órakor a gyorsvonattal városunkba ér­kezett a garnizon megszemlélésére. A pályaudvaron a tisztikar fogadta teljes díszben a hadtestparancs­nokot, a­ki a „Magyar Király“ szállodába hajtatott. Lobkovitz herczeg tegnap d. e. a lovasság fölött tartott szemlét, délután pedig a gyalogság és a vadászok lőgyakorlatait tekintette meg. Este tiszte­­lére a Magyar Királyban a tisztikar fényes banket­tet rendezett. Ma délelőtt a gyalogsági zászlóalj gyakorlatokat szemlélte meg, d. u. pedig a kórházat és a raktárakat, s mindenütt a tapasztaltak fölött legnagyobb elismerését fejezte ki. A hadtestparancs­nok kíséretében dr. Kotz vezérőrnagy és egy vezér­kari ezredes jöttek. A herceg ma este a 6 órai vonattal visszautazott Budapestre. — Eljegyzés. Városunk egyik ünnepelt szép­ségét, Márkus Antal helybeli ügyvéd és birtokos kedves és művelt leányát Irént — eljegyezte e hó 14- én vasárnap Mesterházi Nagy Iván magyar állam­­vasúti hivatalnok Budapestről. Áldás és boldogság legyen kísérője az uj jegyeseknek! — Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a m. kir. postatakarékpénz­tárnál Hampek Vincze kezelő tisztet, — Hampek Imre vármegyei árvapénztári könyvelő fiát — segédgondnokká nevezte ki — Kirándulás Siófokról a Balatonon. Pompás élvezetet szerzene a siófoki fürdő közönségnek egy a vendégekből megalakult vigalmi bizottság. E hó 17-én ugyanis kirándulást terveznek Siófokról az alsó Balatonra. Elindulás Siófokról reggel 7 órakor, s a somogyi partok mellett délre menve Keszthely az első állomás, hol a .Hullám a balatonparti szál­lodában ebéd lesz. Indulás Keszthelyről d. u. 3 óra­kor, négy órakor pedig Badacsonyban uzsonna, utánna fölmenet a hegytetőre, majd hajóra ülve a zalai parton visszatérés Siófokra. A hajón czigány zene lesz, úgyszinte hideg ételek és italok a hajón kaphatók lesznek. Jelentkezni lehet a fürdőigazgató­­nál és a gyógytárban. A kiránduló sportot kedvelő közönség figyelmébe ajánlhatjuk ez élvezetesnek ígérkező kéjutazást — Ifjúsági vigalom. A helybeli izr. ifjúság ! hó 20-án szombaton este a Lerf-féle „Rózsás kert­ben” nyári tánczvigalmat rendez A mulatság iránt nagy az érdeklődés s a rendező ifjúság is mindent elkövet a mulatság minél sikeresebbé tételében. Kezdete esti 1/29 órakor. — Községpénztárnok választása Nyéken. F. hó 15- én tartott Nyék-Pettend község Kálmán Vincze főszolgabiró elnöklete alatt rendkívüli tisztújító gyűlést. Ez alkalommal töltötték be az üresedésben levő községi pénztárnoki állást. A két kandidátus közül, kiket a képviselő testület ajánlott, közfel­kiáltással Sebők Miklóst választották meg. Az ekként megüresedett elöljárósági állást szintén közfelkiál­tással Faragó Jánossal töltötték be. A megválasz­tottak nyomban letették a hivatalos esküt. — Vasadi Balogh Lajos ev. ref. lelkész urat nőhivel igen szép meglepetésben része­sítették. Gyönyörű diszkötésben, gazdagon díszítve adtak át ajándékul egy zsoltárt. — Az elismeréshez mi is szivünkből hozzá­járulunk. — Rendkívüli megyei közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága a választott bizottsági tagok kilépő fele részének helyes betöltésére vonat­kozó intézkedés, — több fontos tárgy, de különösen a helyi érdekű vasutakra megszavazott hozzájárulási költség mikénti fedezése s a fedezetre szükséges pótadó mennyiségének meghatározása végett f. évi július hó 31-én d. e. 10 órakor a vármegyeház I-fő emeleti dísztermében rendkívüli bizottsági közgyűlés fog tartatni. Tárgysorozat: Alispáni előterjesztés az év végével a választott törvényhatósági bizottsági tagok fele kilépő része helyének választás útján leendő betöltésére vonatkozó intézkedések tárgyában. A megalakult Székesfehérvár—adony —Szabolcs—paksi helyi érdekű vasút igazgató választmányába két igazgató tanácsosi állásnak választás útján leendő betöltése. A helyi érdekű vasútvonalakra megszava­zott 600 illetve 400.000 frtnyi hozzájárulási összeg fedezetére vonatkozó kölcsön felvétele módozatainak megállapítása, illetve a fedezetre szolgáló pótadó mérvére vonatkozó küldöttségi előterjesztés. A m. kir. belügyminister tudatja, hogy az egyenes adó felszólamlási b­zottság helyettes elnökévé Vértessy József ügyvéd, bizottsági tagot nevezte ki. A keres­kedelemügyi ru. kir. minister tudatja, hogy Barcza Kálmán és f Szélessy Dánielnek a győr—Veszprém — dombóvári helyi érdekű vasút, Bakony-szt.-László állomásától a császári királyi szabadalmazott déli vasút Bodajk állomásáig, innét Csákvár—Alcsuth irányában a m. kir. államvasut Bicske állomásáig vezetendő helyiérdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta. József főherczeg a császári és királyi fensége a hozzá — fenséges unokája születése alkalmával küldött üdvkivánatokat megköszöni. József Ágost császári és királyi főherczeg a hozzá, — fenséges fia születése alkalmából küldött üdv­kivánatokat megköszöni. Gróf Zichy Jenő a hozzá születés napja alkalmából küldött üdvözletét megkö­szöni. A vármegye alispánja a járási mezőgazdasági bizottságok megalakítását kéri. A vármegye alispánja a­z. évi április, május és június havi pénztárvizsgá­­lati jegyzőkönyvet bemutatja. A vármegye alispánja jelenti, hogy az árvavármegyei tűzkárosultak javára a könyöradomány gyűjtést elrendelte. Ugyanaz jelenti hogy a Hunyadvármegyei vízkárosultak javára a könyöradománygyűjtést elrendelte. Ugyanaz jelenti, hogy a Szepes vármegyei Nedecz községi tűzkárosul­tak javára a könyöradománygyűjtést elrendelte. Ugyanaz jelenti, hogy a­­sopronvármegyei Kabold és felső-péterfai felhőszakadás által károsultak javára a könyöradománygyüjtést elrendelte Ugyanaz jelenti, hogy a Szolnok Doboka vármegyei Füzes-szt. Péter községi tűzkárosultak javára a könyöradománygyüj­tést elrendelte. Békés vármegye közönsége a képviselő választásra vonatkozó törvények módosítása iránt az országgyűlés képviselő­házához intézett feliratát pártolás végett megküldi. Trencsén vármegye közön­sége a m. kir. ministerelnökhöz a pápai nunciussal szemben tanúsított magatartásáért üdvözlő felirat intézését indítványozza. Zemplén vármegye közönsége a nyilvános betegápolási ügyeknek állami kezelés alá leendő vétele iránt a m kir. belügyminiszer úrhoz intézett feliratát pártolás végett megküldi. Az orszá­gos magyar kölcsönös biztosító szövetkezet ajánlata a megyei, községi és árva vagyon biztosítása iránt Az eperjesi Széchenyi kör tag és adománygyűjtés elrendelését kéri. A közegészségügyi választmány Pöldössy Zoltán moóri lakos gyógyszerésznek Bicskén felállítandó Il-ik gyógyszertár engedélyezése iránti kérvényét véleményes előterjesztésével beterjeszti. A közig. bizottság az átadó alap 1893. és 1894. évi számadását bemutatja. Az állandó választmány véle­ményes előterjesztésével bemutattatik. A kereskede­lemügyi m. kir. minister leirata a lovassági laktanya és moóri templom tervrajzainak az ezredéves kiállí­tásra leendő felküldése iránt. Alispáni előterjesztés a törvényhatósági közutakon előforduló közlekedési veszélyeknek elhárítása iránt alkotott szabályrendelet módosítása iránt. A természetben leszolgálandó útadó lerovás kiszámítása, kijelölése, teljesítése, ellenőrzése és felülvizsgálatáról alkotott szabályrendelet. „ A Magyarország vármegyéi és városai* szerkesztőségé­nek kérvénye a mű támogatása végett Az országos magyar színészegyesület kérvénye a vidéki színészet segélyezése iránt. Az adonyi árvapénztár 1894. évi számadása. Árvaszéki előterjesztés Rákász János árvatári adós tartozása tárgyában. Árvaszéki előter­jesztés Kiss András és István tartozása tárgyában Ugyanaz özv. Marton Ignáczné tartozása tárgyában. Ugyanaz Eisenhöffer Tamás tartozása tárgyában Ugyanaz Pátrovics Imre tartozása tárgyában Ugyanaz Ifj. Gazsó István tartozása tárgyában Ugyanaz Sörös János tartozása tárgyában. Ugyanaz Dallos Pál tartozása tárgyában. Ugyanaz Winkelman József tartozása tárgyában A Tarnóczy tűzoltó szer- és gépgyár részvénytársaság kérvénye a Tabajd község által kiállított kötelező jóváhagyása iránt. Csákvár község határozata a jegyzői lak felépítése és kölcsön felvétele iránt. Csákvár község 4000 frtos kölcsön­­ügye. Kápolnás-Nyék község határozata az utak mellett volt fák kiváltására vonatkozólag s az ellen Hubay György által közbevetett felebbezés. Kuti községnek a róm. kath. tanitó fizetésének felemelésére vonatkozó határozata. Guth­ Tamási községnek a róm. kath. tanitó fizetésének felemelésére vonatkozó hatá­rozata. Ráczkeresztur községnek a gazdák kovács­háza telekkönyveztetése iránti kérvénye. Ercsi község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Ercsi község határozata a Il-ik segédjegyző fizetésére vonatkozólag. Diósd község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt Bicske községnek pót­adó leírására vonatkozó határozata. Moór község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Moór községnek a községi írnok szorgalmi dijára vonatkozó határozata. Moór község kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása iránt. Adony köz­ség kérvénye egy adásvevési szerződés jóváhagyása és kölcsönfelvételének engedélyezése iránt. Marton­­vásár község kérvénye egy haszonbéri szerződés jóváhagyása iránt. Gánth és Kozma községek kérvé­nye melyben magukat a faiskola fentartásának kötelezettsége alól felmentetni kérik. Diósd község kérvénye egy törlési nyilatkozat jóváhagyása iránt Tácz község kérvénye a Tácz-szárhegyi útnak a vic­inális utak sorába leendő felvétele iránt. Czecze község kérvénye 400 frt kölcsön felvételének enge­délyezése iránt. Moha község határozata a Kalmár Mihály után felmerült ellátási dijak fedezése iránt. Bicske község határozata egy utcza-részlet átenge­dése iránt. Pákozd községnek a postahivatal fentar­­tására vonatkozó határozata. N.-Perkáta község legeltetési szabályrendelete. A vármegye alispánjá­nak Fusz Erzsébet ápolási dija tárgyában hozott határozata s az ellen Budapest főváros felebbezése. N.-Perkáta községnek, az írnok és végrehajtói állásra vonatkozó határozata. N.-Perkáta község kérvénye egy ajándékozási illetve adásvevési szerződés jóvá­hagyása iránt Dr. Kremniczky Ferencz járási orvos törvénye, úti átalányából helyettesének megtéritetni rendelt összeg elengedése iránt. Gánth és Kozma községeknek a nyomásos gazdálkodásra vonatkozó határozata. — Járvány a szarvasmarhák közt Zá­­molyon. Mint a hatóságnak jelentik, Zámolyon a szarvasmarha állományban a száj és köröm­fájás betegség járványosan fellépett. A ható­ság a szükséges óvintézkedéseket megtette a baj továbbterjedésének meggátolására . Világgá ment szégyenében. Korán kifejlődött az önérzet, ez a sokszor minden csekélységért fel­lobbanó emberi érzelem özv. Kulits Jánosné d.­pen­­telei lakosnő 11 éves István nevű fiában. A fiú ugyanis a nyári saisonban mint libapásztor volt alkalmazva Faragó János ottani gazdánál. Mint mondják gazdája a minap elpáholta a pásztorgye­reket, mivel néhány libát véletlenül egy elhaladó kocsi összetaposott. A fiú ezen meg nem érdemelt verés miatt annyira elkeseredett, hogy sebes futás­sal elinalt s a falun kívül úgy eltűnt, hogy a leg­szorgosabb kutatás dacára sem sikerült föltalálni. Édes­anyjának kérésére a hatóság elrendelte a fiú köröztetését. — Sertésvész megyénkben. A megye minden részéből folyton érkeznek a jelentések, a hol itt — hol amott kiütött járványos sertésvészről. Legutóbb az Ercsi községhez tartozó Göböljárás pusztán és Katalin majorban ütött ki a vész, s eddig 91 drb. sertés esett a járvány áldozatául. A vészt ide való­színűleg kóbor czigányok hurczolták be Tétény felől. Szolgaegyházán hasonlókép fellépett a járvány s eddig 43 db. sertés hullott el. Az óvintézkedések mindenütt a legnagyobb szigorral foganatosittattak, mindazonáltal csekély eredménynyel.­­ Fürdés közben lelte halaiét. Vígan lubicz­­kolt a napokban a patak hús vizében Szabó Kurgya István sárbogárdi lakos s elégedetten mondta magá­ban, hogy mig mások — persze a kik tehetik — százakat meg ezreket költenek fürdőre, ő ezt ingyen élvezi. Hanem az élvezete nem sokáig tartott. Egy­szerre csak elkezdett kapálózni, a levegőbe kapkodni. A többiek, a­kik közelében voltak, látták Szabó vergődését, de azt hitték, hogy csak tréfából csap­kodja a vizet. De egyszerre csak eltűnt a víz alatt , többet nem jött a felszínre. A közelben levők segítségére rohantak, de már csak hulláját emelték ki a vízből. A szerencsétlenül járt ember epilepsiá­­ban szenvedett s beszélni is csak néhány szót tu­dott. Fürdés közben valószínűleg rájött a rohama s úszni nem bírván, a vizben lelte halálát. A Dunába fűrt szabó segéd. Érden a napokban a Dunából egy hullát fogtak ki. A járási orvos már meg akarta vizsgálni, hogy azután eltemessék. Ekkor érkezett Budafokról egy körözvény, mely szerint ott Humbal Sándor szabósegéd az esti órák­ban a Dunában fürdött, de úszni nem birt s a viz besodorta a mélyebb helyre, a­hol aztán, mielőtt kimentették volna, nyomtalanul eltűnt. A vizsgá­latnál összehasonlították a talált hullát a körözvény­­ben levő személyleírással, és kitűnt, hogy teljesen megegyeznek, minek következtében a hullában Humbal Sándor eltűnt segédet ismerték föl. A sze­­rencsétlenül járt szabósegédet Érden helyezték el örök nyugalomra. — Seregélyesen tegnap volt az országos vásár. Oly sok rész lovat egy rakáson ritkán lehet látni, mint most volt Seregélyesen és elég jó ára volt, mig a marhának az ára olcsó volt. Szomorúan tapasztaltuk, hogy a koldusokra vonatkozó megyei szabályrendelet teljesen mellőzve van, mert annyi volt itt a torz nyomorék és ordításaikkal a lovakat annyira megbokrositották, hogy kocsikat fordítottak fel. — Egy jó házból való csinos külsejű fiú mint tanonc felvétetik Kreizler Sámuel s fia divat üzletében. — Elmaradt lövészeti gyakorlat. A honvédelmi minister és a IV. hadtest parancsnoksága értesíti vármegyénket, hogy a Leitha nevű monitor a hó 15., 16. és 17-ére tervezett lőgyakorlatai tekintettel a szorgos mezei munkálatokra, ezúttal a gyakorla­tokat Ercsi mellett nem fogja megtartani. A Leitha monitor jelenleg Mohács mellett horgonyoz.

Next