Székesfehérvár és Vidéke, 1896. január-június (24. évfolyam, 1-76. szám)

1896-06-25 / 74. szám

XXIV-ik évfolyam. 74. szám. Csütörtök, 1896. junius 25. Előfizetési árak: 1. Egész évre frt. Fél évre..........................••4 frt. Negyed évre........................................2 frt. Egyes szám ára 8 kr. Kapható a 8*1 var tőzsdék­ben. Kiadó hivatal: Klökner Péter cs. és kir. udvari könyv­­kereskedése Székesfehérvárat, hova az előfizetések küldendők és a hói a hirdetések felvétetnek. Telefon 11. sz. ~ ‘ ^ -......... ■ 1­0 ■ POLITIKAI LAP.. • • f ■-f"f W-. « • '■***&(*** -I rsks'avt *ins­e ,»rfe **■£„• __ Szerkesztői hivatalos órák mindennap 9—il-ig. --------------• 1. ''.1 A telefon száma: 47. ^--------------------­Szerkesztőség: Sas-uteza 12. sz, hova a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. 3ST sromd­a: Csitári E. és társa nyomdája, Sas-uteza, hova a lap szétküldésére vonatkozó felszólamlások intézendők. Telefon 60. sz. ,, „ s­írat I­­ ., 4 i Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton este. *• *'u.'Wj!r''umwuwu,u. S « * A czukoradó. Székesfehérvár, június 28. Ha valaki egy fakcziózus ellenzék mi­voltát és karakterisztikumát tüzetesen körtül­­írni akarná, a magyar képviselőház legújabb czukoradó vitáját kellene tanulmányoznia. Mindenki az agrárius és a mezőgazdasági érdekek kép­vselőjének pózában tetszelgett és beszédét egyszerűen az ablakból kifelé mondta el, hogy otthon a legegyszerűbb vá­lasztó is meghallja és megértse. Nemsokára következnek a beszámoló beszédek, a­mikor mindenkinek a választói elé kell lépni, hogy számot adjon működésé­ről és akkor minden képviselő szeretne egy nagy tettel, egy szép beszéddel, vagy leg­alább a kormány ellen intézett egy heves támadással előállni, hogy erkölcsi jogát öltve magára fennen hirdethesse: »Küzdöttem a nép javáért». Belátható idő alatt itt lesznek az uj választások és akkorra gondoskodni kell némi pathos­ról, melynek segélyével el lehet hi­tetni a választókkal, hogy érdekeit képviselte a tisztelt honatya, a mennyiben egyik vagy másik javaslatnál támadta a kormányt. A választók bizalmát még a legutolsó perc­­­ben is igazolni kell. Németország vámháborúban van Fran­­cziaországgal, mely a legmesszebb menő ked­vezményeket adja czukorgyártásának, hogy biztosítsa számára az angol piac­ot. Ez arra indítja a német birodalmat, hogy ha­sonló czélokat kövessen és hogy a kiviteli prémiumot a czukor után tetemesen felemelje. A kiviteli prémiumok nem képezik­ ugyan legépületesebb témáját a nemzetgaz­­dászatnak, de számolni kell velük, mint adott pozitív tényezőkkel. Az osztrák czukor­ipar­­nak hathatós támogatásra van szüksége a német prémiumemeléssel szemben, és sokkal nagyobb támogatásra szorul a szépen indult magyar czukor­ipar. Semmikép sincs kizárva, sőt valószínű, hogy a német kiviteli pré­mium felemelése által a német czukor­ipar Magyarországon és a Balkán államaiban ver­senyképes lehetne, ha a két kormány a ma­gyar és az osztrák ipart egyenlő nagy mér­tékben nem támogatta volna. Hogy azonban a magyar mezőgazdaság­ból és különösen a magyar czukorrépa ter­melésből mi lenne, ha a gyárak kénytelenek lennének üzemüket megszorítani, hogy a vá­lasztók mint mondtak volna ahhoz, hogy ha a kormány közönye folytán a répa ára 90 krajczárról 40 krajczárra sülyed méter már zsánkint, erről nem beszéltek az ellenzéki kérkedő urak és erre nem is gondoltak. Egy­szerűen az volt a szándékuk, hogy port hint­senek a választók szemébe és hogy kijelent­hessék, hogy a nemzet nagyobb megterhelése ellen frontot csináltak ők, a dicsők, mert a czukorfogyasztási adó emelése ellen sza­vaztak. Az emelés kilónkint 2 krajczárra rúg és egész Magyarországra nézve alig tesz többet 600.000 forintnál. Magyarországon évenkint és fejenkint 5 kiló czukorfogyasztás esik. Ezt az árak bölcsen kiszámították. De azt elfelejtették m­ondani, hogy a mezőgaz­dasággal foglalkozó lakosság évi átlagban alig egy kiló czukrot fogyaszt és hogy e szerint az adóemelés rá nézve alig tesz két­­ krajczart egy évre. Elfeledték kijelenteni,­ hogy a nagyobb városok és különösen a fő­város 10 kilónál több évi átlaggal participál és hogy e szerint a mezőgazdasággal foglal­kozókat az adóemelés alig érinti. De hát egy kissé meg akarták eztrogatni a vidéki választók szakállát és­­ ez volt a czélja az egész fakeiózus ellenzésnek. Politikailag érett férfiak az ily csúnya üzelmek iránt nem fogékonyak. Észreveszik a szándékot és elkedvetlenednek. A­mily habozás nélkül be kell ezt ismerni, oly nyíl­tan és fenntartás nélkül el kell ismerni a pénzügyminiszter magatartását is, a­ki őszintén és nyíltan, becsületesen be­vallotta, hogy a czukoradó kérdésében Ausztria által évtizedek óta meg lettünk rövidítve, hogy azonban ezen a visszás állapoton immár véglegesen segítve lesz. Vészkiáltás! Jókai ír­ó r t& 1. Uraim! Szőlősgazdák! Talpra valameny­­nyien! Itt az uj ellenség! Nyakunkon a sző­lőm oly! ‘i’nvív.%- ^ .u. A filokszéránál, peronoszporánál gono­szabb féregé mert ez a virágzó szőlőfürtöket emészti el. *'••• * \ Vy-fjpA --•**­A kecskeméti, halasi szőlők már tele vannak Velői Az idei gyönyörűen ígérkező téridősnek felét már lepuhatitották!­ Egész hazánkban el vannak már­ terjedve. Nálam is pusztítanak. 1 * ^ Észre lehet venni a jelenlétüket arról,­ hogy a Virágzó szőlők fürtéin barna guban­­czok támadlnak s azokkal együtt a virágzás után minden­­ szem­ lepereg, az­ üres csutka marad ott. . . . Hernyója e pokolbeli féregnek olyan apró, mint­ a tojásból kikelt selyembogár, alig lehet rátalálni. Ha a fészkét ujjaink közt szétmorzsoljuk, ragadós lesz­­az ujj hegye, mint az enyvtől felfölt •*& ` *.‚k* Felét már elpusztította az idei termé­sünknek, de még a másik felét is el fogja pusztítani, mert most átalakul pilléré, az ismét lerakja a petét a szőlőfürtök kocsá­­nyaira s hat hét múlva már az uj ivadék szőlőmoly a zöld fürtöket fogja lerágni. Ezen a veszedelmen rögtön segíteni kell, még pedig teljes egyetértéssel, egy­szerre minden szőlősgazdának, mert a moly­­pille repül! A védekezés először is abban áll, hogy kvaszsziaforgács és szappanfőzettel beperme­tezzük jól a virágzó vagy el­virágzott fürtö­ket. Ez a kukaczot megöli s a szőlőfürtnek nem árt még. Azután pedig a molypillék kiirtásához fogunk. A mélypille nappal alszik a levél alatt, csak éjjel jön elé. Ennek az elpusz­títása végett éjszaka tüzet kell rakatnunk száraz venyigéből a szőlőutakon annak a lángjába a mélypillék belerohannak. Hogy még biztosabban a tűzhöz legye­nek csallogatva, ezt kell tennünk. Egy szem aszalt szilvát belemártunk almaszeszbe (kap­ható minden droguistánál), azt a tűz közelé­ben fölakasztjuk czérnára. Ennek az­ illa­tára mind oda csábulnak a molypillók s a tűzbe rohannak. »­­ •­­Ezzel a védekezéssel siessetek szőlős­gazdák, mert ha az idén el nem pusztít­játok a szőlőmolyokat­, esztendőre nem szü­­retelték" egy hold szőlőről" egy veder bort! Székesfehérvár rendes közgyűlése. «feM «-*S«ártí­­vdorítő»kt.% -g fa , . . , , Székesfehérvár, június 25. A nagy nyári melegben meglehetősen gyéren gyűltek össze a városi képviselők, hogy lemorzsol­­gassák a hosszú tárgysorozatnak külömböző pontjait. Mikor 9 órakor báró Fiáth Miklós főispán a közgyűlést megnyitotta, alig üldögélt 36 városatya a hosszú asztalok körül, úgy hogy a határozatképes­ség meglehetősen veszedelemben, forgott Pedig ebben a nagy nyári unalomban akadt egy pár érdekes és pikáns falat, olyan gurmandok számára, akiknek van érzékük az efele csemegék iránt, így például mindjárt a napirend előtt Pénzes Imre, a rettenetes, keményen beinterpellálta Seidl főkapitányt, holnyi disznószállás-ügyek miatt. A derék 48-as néptribun, kinek a hangja úgy recseg, mint egy barczi trombita, az oláht megszé­gyenítő természetességgel konstatálta, hogy micsoda büdösség van az alsókirálysori Mann-féle disznó­­szállás körül, melynek szomszédságában van az ő portája is, a egyúttal erélyesen követelte, hogy ezeket az illatokat minél előbb szüntessék be, ha másképen nem lehet, hát hatósági uton. Egyúttal leálc­ázta a gyepmestert is, aki szerinte, ahelyett, hogy kötelességszerűleg elhordaná onnan a trágyát, érthetetlen bőkezűséggel még új bö­dösségeket szál­lít oda. Ezen az illatáron azután Seidl főkapitány és M­a­j­o­r főorvos összekü­lömböztek. A főkapitány mélabusan beismerte, hogy a disznótrágya és a Bouquet des Fleurs között határo­zottan nagy, elvi differencziák vannak, de hát a disznó­hizlalás­i ipar, a így a belőle származó illat is haszon. Ennek ellenében Major főorvos bekonstatálta, hogy azok a disznók ott csak az ő saját felelősé­gükre bízhatnak, mert ő neki, mint tiszti főorvos­nak a többször, említett disznók hivatalos leírásáról semmi tudomása sincs. (Képzelhetni a konsternácziót a „bakonyi urasági nehéz“ körökben, mikor megtudták, hogy ők hivatalos jóváhagyás nélkül bíztak meg.) Pénzes Imre nem­ vette tudomásu­l Seidl válfu­­p'f v 5*­­ j v V't,' * ■ szát és ugyancsak megijesztette a hatóságot azzal, hogy ő majd intézkedni fog a budapesti állat, egészségügyi szakosztály révén. Hogy Pénzes Imre valahogy ne intézkedjen Seid,­hamarosan kirukkolt, hogy ezen disznókérdés elintézésére a közgyűlés nem illetékes, és ígérte, hogy tőle telhetőleg, mint eddig, úgy ezután is fel fog ügyelni a sertés szállásokra. Elnöklő főispán a szavazást elrendelte s a fő­kapitány válaszát 28 szóval 25 ellenében a köz­gyűlés tudomásul vette. Ezután Havranek József polgármester szólalt fel, ugyancsak a sertésszállások ügyében s indítványa köv­ekeztében a közgyűlés megbízta a városi egészségügyi bizottságot, hogy a sertés­szállásokat vizsgálja meg Dr. R­é­d­e­y József, Katlcs Gyula városi ír­nokká történt kinevezése tárgyában beadott inter- s­pellácziójától elállt. Következett a napirend. A korcsmák, sörházak és pálinka-mérésekről szóló szabályrendeletre vonatkozó tanácsi előterjesz­tést tudomásul vették. • Élénk eszmecsere fejlődött ki a budai-út és apácza-utcza aszfaltozásának kérdése felett. S­a­y­­Ferencz kifogásolta a tervezetet, mert az a nevezett utczák alapcsatornázására nem terjeszkedik ki, így pedig nem lehet utczát építeni. K­ö­v­es­s­y István pedig zárt ajánlat kiírását kívánta, mert így a mun­kálatok talán kevesebbe kerülnének. Vavranek polgármester alapos érvekkel tel­jesen megdönti Say és Kövessy észrevételeit és a közgyűlés a tanács előterjesztését nagy többséggé elfogadta, egyúttal megbízta Seidel Lajos, Say Ferencz és Pénzes Imre bizottsági tagokat, hogy az építésre, melyet már a legközelebb meg fognak kezdeni, felügyeljenek. • . . .Most már tehát nincs többé akadály azon tö­rekvés árában, hogy Székesfehérvár város legnagyobb forgalmú útvonala, a vasúti állomástól a városba vezető út aszfaltozva legyen. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a Vörös ökör épület egy része nyilvános árverésen 4800 frtért kelt el A megmaradt részt a Szarka-utcza kiszélesí­tésére használják fel s ez utczarendezési ügyet az augusztusi közgyűlésen fogják tárgyalni. Megbízták a polgármestert, Kremsperger­stvánt és S­a­á­r­a Gyulát, hogy a 665.000 frtos kölcsön konvertálására vonatkozó okiratot a közön­ség nevében írják alá. A székesegyház tetőzetének javítását a város az eddigi gyakorlattól eltérőleg házilag eszközölteti és az építésnél való felügyelettel megbízza a főmér­nököt, R­i­g­­­e­r Jánost és Endel Józsefet. Pénzes Imrét nyugtalan vére — szakmájabeli kérdésről lévén szó — nem hagyta nyugodni s szi­gorú felügyeletet kért, mert a toronyépítés nagyon borsos volt. „Csak egyet mondok, fejezte be nagy­­bölcsen mondókáját. (Tóth Arthur közbeszól: Rövid, de velős.) A városi tanácsnak Gőbel János György igaz­gatónak a tanítástól való felmentése tárgyában tett előterjesztését addig nem tárgyalják, míg az iskola­szék újabb határozata be nem érkezik. Már harmadízben volt ma napirendre tűzve a városi téglatelep eladásának kérdése, de még most sem tudtak a városatyák dűlőre jutni. A vitában Kovács István, Berregi József, Knittl­­h­o­f­f­e­r János, Lassits István, továbbá Hav­ranek polgármester és Seidl főkapitány vettek részt. A sok beszédnek az lett a vége, hogy egy bízott jót küldöttek ki a téglatelepet megvizsgálni és utasították a tanácsot újabb árverés tartására, de felhatalmazták, hogy ha ez újabb árverésen nem akadna oly vevő, ki a Mann által megajánlott 7500 írtnál többet igérné, úgy kösse meg Mannal a szerződést. A Szent-Ferencz rendű szerzetnek a szokásos két boglya széna-alamizsnát kiadják. Kihirdették az 1896. évi VII., VIII., IX., X, XI., XII. és XIII. törvény­czikkeket. A székesfehérvár-sárbogárdi vasút építése oly el­haladott állapotban van, hogy a szerződés értel­mében esedékes 2-ik részlet már kifizetendő. A köz­gyűlés kiutalványozott a részvénytársaság javára 25.000 frtot, de egyúttal megbízta a polgármestert, hogy intézkedjen, hogy a vasúttársaság a székes­­fehérvári földtulajdonosokkal a kisajátítást illetőleg végre már egyezkedjen ki. Köszönetet szavazott a közgyűlés mindazon hatóságok, testületek, körök és magánosoknak, kik megjelenésük, vagy más módon a május 12-én tar­tott milleniumi ünnep fényét emelték, elsősorban pedig Fejér vármegyének, melynek székházában az ün­nep lefolyt. Az iskolaszéknek a pápai gazdasági szaktan­­folyamra egy székesfehérvári tanító kiküldése tár­gyában kelt előterjesztését elfogadták. Végül két indítványt tárgyaltak. Mindkettőt bőven ismertettük lapunkban. R­a­k­á­­­s indítványát, egy szénkénegraktár felállítása tárgyában, nem fogadták el, hanem a polgármester indítványára össze fogják írni, hogy mily mennyiségű szénkénegre van szükség s ezt tudva fognak intézkedni. Almássy és társai indítványa következtében a tűz­rendészeti szabályrendelet ez évben még hatályon kívül helyez­tetett, s csak a jövő évben lép érvénybe. Az e kérdésnél kifejlődött nagy vitában részt­vettek : Seidl főkapitány, Major főorvos, Pénzes Imre, Berregi József és Havranek József polgármester. Az ülés 1/g12 kor véget ért. Belföld. — Az instrukc­iók. Bécsből táviratozza tudó­sítónk, hogy az ottani illetékes körökben igen kelle­metlen hatást tettek a római kongregáczió instruk­­c­iói, amelyek a Vaterland révén jutottak el a magyar klérushoz, de egyúttal arról is meg vannak győződve, hogy ez a kérdés mihamarabb lekerül a napirendről s semmi következménye sem lesz. Annál is kevésbbé, mert Tali­an­i, az új nunczius mindent el fog követni, hogy ápolja és fentartsa a jó viszonyt Magyarországga­­.

Next