Székesfehérvár és Vidéke, 1896. július-december (24. évfolyam, 77-154. szám)

1896-07-02 / 77. szám

Belföld.­ ­ Fejérváry Géza báró honvédelmi minisz­ter mai napon több heti tartózkodásra Karls­­badba utazott. Távolléte alatt a honvédelmi mi­nisztérium ügyeit örömön Dezső államtitkár fogja vezetni, ki a miniszter által csütörtöki napokon déli egy és két óra között tartani szokott kihall­gatásokat is ugyanazon időben tartja meg. — Jósika Samu báró a király személye körüli miniszter erdélyi birtokára utazott, ahonnan csak e hónap közepe felé fog visszatérni, hogy akkor a két kormány között folytatandó kiegye­zési tárgyalásoknál jelen lehessen. Külföld. — Liechtenstein herczeg föudvarmester. A bécsi udvarhoz közel álló körökben határozottan úgy tudják, hogy a király tegnap Liechtenstein Rudolf herczeg altábornagy főistálló-mestert, aki tudvalevőleg Hohenlohe herczeg halála óta mint főudvarmester-helyettes szerepelt, kine­vezte első főudvarmesternek. Liechtenstein herczeg azt a kérést intézte az uralkodóhoz, hagyja meg eddigi fő­istállómesteri állásában is, és a király a herczegnek ezt a kérését teljesítette. SZÉKESFEHÉRVÁR és VIDÉKE. Záróünnep a főreáliskolában. Saját tudósítónktól. Székesfehérvár július 2. A székesfehérvári főreáliskolában 29-én volt a záróünnep. A tornaterem tágas helyisége ez alkalommal a zsúfolásig megtelt többnyire szü­lőkből álló közönséggel s egyébb érdeklődőkkel. Bevezetésül az intézet dalos köre elénekelte a HÍREK. Határidő: Julius 4. A vízivárosi róm. kath. óvoda alakuló közgyűlése. Juli­u­s 6. Fehérvármegye rendkívüli köz­gyűlése. Julius 8. Székesfehérvár város közigazgatási bizottságának ülése. — Személyi hir. Kálmán Vincze a székesfehér­vári járás főszolgabirája 4 heti szabadságra ment. Sza­badságidejét Gleichenbergben tölti. — Új regényünk közlését a rendkí­vüli anyagtorlódás miatt, a jövő számunk­ban kezdjük meg. — A királyi pár utazása- A király ma dél­előtt a nyugati vasút külön vonatán utazott el Bécsből Ischlbe, ahol augusztus 24—25-ikéig marad. Augusztus végére visszatér a király Bécsbe. Akkorra várják ugyanis az orosz czári párnak látogatását. Később a gácsországi nagy hadgyakorlatokhoz megy a felség. A királyné ma utazott el Bajorországba Münchenen át, ahol rövid ideig marad, Hohenschwan­gau­b­e megy, ahol két hetet tölt, Hohen­­schwangauban van ezidő szerint a királyné fivére, Károly Tivadar dr. bajor herczeg is. A királyné később Ischlbe megy nyári tartózkodásra. 3 egyleti tagok által a hitelrészesek sorából válasz­tott tagokból áll. Biztosíték czéljából a bank saját tőkéjéből az igénybe vett hitelösszeg arányában fokozato­san 100.000 frtig növekedő tartalékalapot képez és azt a hitelegylet nyeresége egy részének át­engedésével gyarapítja. Az egyesület megalaku­lása ahoz a feltételhez van kötve, hogy legalább 30 hitelrészes legalább 200.000 frt engedélyezett hitellel lépjen az egyletbe. Miután már eddig 40 hitelrészes 854 000 frt. engedélyezett hitellel je­lentkezett az ország közbizalmat élvező gazdái sorából, a megalakulás teljes megnyugvással volt elhatározható. E szervezet által a hitelezett tőke veszélyez­tetését kizártnak kell tekinteni és ép ily való­színű, hogy a kamatláb annál állandóbb lesz, minthogy a tőke folyton biztos elhelyezést keres és jobb elhelyezést alig képes találni. Kétséget sem szenved, hogy a magyar mezőgazdák nagy számmal, sőt kivétel nélkül belépnek e hitel­egyletbe, mert a hiteligények gyors elintézését már a szervezet biztosítja és a visszafizetési módozatok olyanok, aminek kereskedőnek egy­­átalán nem engedélyeztetnek. A kamatláb ellen­ben oly mérsékelt, hogy csak kevés előkelő c­ég van, a­mely ily kamat mellet hitelt vehet igénybe. A mezőgazdasági hitel kérdését tehát töké­letesen és fényesen megoldottnak lehet tekinteni és ezzel az agrár­programm egyik legfontosabb pontja az agrárius urak legnagyobb sajnálatára egyszerűen elesik. Állandó választmányi ülés. — Saját tudósítónktól. — Székesfehérvár, 1896. julius 1. Fejér vármegye állandó választmányának mai ülésén F­­­á­t­h Miklós báró főispán elnökölt és jelen voltak: Huszár Ágoston alispán, Szűts Arthur megyei főjegyző, dr. Varga Zsigmond megyei főorvos, Quirini Gusztáv kir. főmérnök, Heinricz Lajos tiszti főügyész, Udvardy Sándor megyei főszámvevő, Károly János kanonok, Czi­­ráky Antal gróf, Nádasdy Tamás gróf, Wulner Pál, Kenessey Gyula és Vértessy József. Az ülés legfontosabb tárgya az alispán előterjesztése volt a megye közönsége által a megyei vic­inális vasutakra megszavazott és immár esedékessé vált 400,000 írtnak kifizetése, illetőleg az azt fedező kölcsönügyletnek megkötése tárgyában. 1895. február 5-én a köz­gyűlés névszerinti szavazással 400,000 frtot sza­vazott meg a helyi érdekű vasutakra és 1895. július 30-iki rendkívüli közgyűlésen elfogadta a legkedvezőbb ajánlatot a magyar kereskedelmi bank ajánlatát, a­mely 50 éven át kivetendő pót­adóval lett volna fedezve 4°/0-ás községi kötvé­nyekben. A bank ajánlata azonban, csak aug 31-ig szólt, a sárbogárdi vasút engedménye pe­dig csak folyó év június havában lett kiállítva és a hozzájárulás csak most válik ese­dékessé. A kereskedelmi bank azonban a ked­vezőtlen pénzügyi viszonyok következtében nem hajlandó korábbi ajánlatát meg­újítani. Az állandó választmány mai ülésén Huszár Ágoston alispán ismertetvén az ügy miben ál­lását, bemutatja a kereskedelmi bank újabb ajánlatát, a hazai első takarékpénztár ajánlatá­val együtt. Több pénzintézet, daczára a felszólításnak, ajánlatot nem tett. A két ajánlat közül a hazai takarékpénz­tár ajánlata figyelembe nem vehető, mert eleve kijelenti, hogy míg a megye határozata teljes jogerőre nem emelkedik, előleget adni nem hajlandó, pedig 200,000 frt néhány nap alatt esedékessé válhatik. A kereskedelmi bank mostani ajánlata jó­val kedvezőtlenebb a múlt évinél, a­meny­nyiben 5-45°/0-os törlesztést kíván, 6^COVo*08 helyett, 47*%-os, 100 frtos árfolyammal számí­tott községi kötvényekben. Hogy ez a kölcsön megköthető legyen, 50 éven át 1­ 70­0-os pótadó megajánlása válik szükségessé. Az állandó választmány véleménye az, mint­hogy más ajánlat nincs, fizetni pedig minden körülmények között kell, a vármegye közönsége a múlt évi júniusi hatá­rozat módosításával az 1.7°­C-os pótadót sza­vazza meg. Dunapentele és Ráczalmás községek 25—25.000 frtot szavaztak meg az adony-szabolcsi vasútra és a hazai első takarékpénztár kölcsön ajánlatát fogadták el. Az állandó választmány a községek határozatait jóváhagyni javasolja. F­e­l­c­s­u­t­h község a bicskei vasútra 5000 frtot szavazott meg, — B­o­d­a­j­k köz­ség kissebb adósságai törlesztésére 2000 frtot akar felvenni. M­o­ó­r község az árvatári ügyész tiszteletdiját 250 frtban, 1897-től kezdve 100 írtban állapította meg, B­i­cs­k­e község 3000 frtos köl­csönt kiván felvenni, M­o­ó­r község 1000 frtos milleniumi alapítványt tett, melynek kamatait 8, a magyar nyelv tanulásában legnagyobb ered­ményt elérő gyermek kapná, Felcsuth község beterjesztette pótköltségvetését,­­ az állandó választmány mindezen határozatokat helyben­hagyni javasolja. L­e­r­s­e­n Lajos és társainak felebbezését Sárosd község 2600 frtos kölcsöne ellen, a vá­lasztmány elutasítandónak véleményezi. Az ülés délelőtt 7:12-kor ért véget. Szózatot Dr. Kuthy József vezetése mellett. A Szózatot a közönség állva hallgatta meg. Ez után Müller Béla Vili­­k és Stern Izidor VIII-ik osztályos tanulók szavalatai követ­keztek. Az előbbi Arany János —­­Fiamnak“, — ez utóbbi pedig Petőfi Sándor „S­zülőföldem* czimű költeményét adta elő. A szavallatok után Dr. Kuthy József igazgató lépett az emelvényre és kiosz­totta az ösztöndíjakat és a jutalmakat. Ösztöndíjakat kaptak : Ferenczy János félét Tichy Gusztáv VIII. észt tanuló, Szombathy félét pedig S­o­l­y­o­m Dezső III. al osztály tanuló. A Madaras István nyug­táblai bíró által az igazgató rendelkezésére bocsátott 20 frankos­ aranyat a tanári kar Kiss István VII oszt. tanulónak ítélte oda. A Kuthy Márton kanonok által felaján­lott 4 aranyat és még két aranyat a következő tanulók kapták: Tóth Ferencz VIli. osztályú Roszkovich József V. oszt. tanuló Kuthy Ernő IV. Sólyom Károly és a) Fister Lajos II. a) ifj. Tóth László II. b) és Hatos Jenő I. a) oszt. tanulók. Az önképzőköri díjakat az illető szaktanárok Lengyel Aurél, VIII. oszt. Berényi Mór VII. Fleischmann Károly VIII. oszt. és­­Schwartz Endre VII. oszt. tanulóknak ítéltek oda. A Klökner József, Kubik Lőrincz és Singer Ede könyvkereskedők által küldött könyveket a következő tanulók nyerték el: Berényi Mór VII. Csekeő Lajos VII Schwarcz Endre VII. Müller Béla VII. Eislitzer Gyula VI oszt. Bergmann Hugó VII. oszt Schiffer Hugó, VII. K­r­e­i­s­z­­­e­r Győző, VII. Arnstein Kornél, V. Fischer Mór, V. Deutsch Lajos, V. Schönheim Lajos, V. Káldor Imre, IV. Re­it­ma­nn Nándor, IV. Reisfeld Lajos, III. b) Hoffmann Jenő, III. b) Laner Kornél, III. a) Berger Jenő, III. a) Fitler Béla, II. a) Steiner Sándor, II. a) Spitzer Gyula, II. a) és Wolf Pál, I oszt. tanulók. A jutalmak kiosztása után az igazgató szép beszédben jellemességre és igazi hazafiságra buz­dította a távozó ifjúságot. Az intézetet elhagyó ifjak nevében Tóth Ferencz VIII. oszt. búcsúzott el megható szép beszédben az igazgatótól és tanári kartól. Az ifjak ezek után az egyes tantermekbe vonultak, hol az osztályfőnökük kiosztották a tanulóknak ez évvégi bizonyítványokat.

Next