Székesfehérvár és Vidéke, 1901. július-december (29. évfolyam, 75-155. szám)
1901-10-26 / 128. szám
SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKÉ, a melyeket J. Virág Béla a »Reggeli Újság« czikke után, személye ellen intézett. A tanuk: Mérő Lipót a »Telefon Hírmondó« igazgatója és Jannovics Pál voltak s ezek vallomása valamint a perbeszédek után a törvényszék Fényes Lászlót úgy a rágalmazás, mint a becsületsértés vádjának terhe és következményei alól fölmentette. Az indokolás kiemelte, hogy a revolver zsurnalisztika ellen való bármennyire is éles hangú czikk szolgálatot tett a közérdeknek s mert az inkriminált czikk lényegében valót tartalmazott, btk. 263. §-a alapján Fényes fölmenthető volt. J. Virág Béla az ítélet ellen fölebbezést jelentett be. A főtárgyalás másik anyagát Fényesnek a »Független Hírmondó« ellen írt czikk részlete képezte. A »Független Hírmondó « egy nyolcadoldalon megjelenő kőnyomatos újság, amelynek homlokán négyféle ár van kitüntetve, amely szerint a Független Hírmondó megrendelhető két koronáért is, de előfizetési ára — 600 korona. Az inkriminált czik logikai indokok alapján fejtegette, hogy ennek a kőnyomatosnak czélja — ismerve a kőnyomatos újságok viszonyait — sem lehet tiszta. E miatt Győrffy József és dr. Iszlay József, a «Független Hírmondó» társtulajdonosai indítottak sajtópert. Fényes már a vizsgálat során kijelentette s a főtárgyalás során ismételte a következőket: Győrfy urnak és társának kőnyomatosa, minden a sajtó viszonyokat alaposan ismerő objektíve emberben azt a véleményt keltené, aminek én kifejezést adtam. Ám czikkem megírása után, szavahihető kollégáimtól hallottam, hogy a jelzett körülmény Győrffy úrnak nem rosszhiszeműségében, hanem tényleg meglevő különcrködési, vagy jobban mondva nagyzási hajlamaiban leli magyarázatát. Ez okból, miuán czikkemben is jeleztem, hogy róla pozitive rosszat nem tudok, a Független Hírmondóról írt következtetéseimet sajnálom s Győrffy és Iszlay uraktól őszinte szívvel, önként bocsánatot kérek. A panaszosok erre visszavonták vádjukat, a törvényszék pedig beszüntette az eljárást. A Szent-György közkórház felügyeleti joga. Közöltük annak idején a városi közigazgatási bizottsághoz a belügyminisztériumnak amaz intézkedését, amely a kórház egy betegjének tovább ápoltatása ügyében a városi közigazgatási Bizottságot jelenti ki illetékesnek határozni, ezzel a vármegyei Szent-György közkórház fölött a város felügyeleti jogát mintegy elismervén. Tudósításunkhoz mindjárt hozzátettük, hogy valószínű, hogy a vármegyei közigazgatási bizottság helyett tévedésből intéztetett a leirat a városhoz. Vélekedésünk helyes volt, mert a belügyminiszter ilyen irányú helyreigazítását a városhoz meg is küldte. A kórház felügyeleti jogának tengeri kígyóként minduntalan felmerülő kérdése talán ezzel már meg lesz oldva. A ráczalmási választás epilógusa. Ismeretes dolog, hogy a ráczalmási képviselő választás gyilkossággal végződött s köztudomású dolog az is, hogy a nép izgatott dühét Csúcs István ráczalmási káplán idézte elő fanatikus tanításaival. A kir. ügyészség el is rendelte az előnyomozatot Csúcs István káplán ellen s mielőtt az véget érne, Károly János püspöki helynök Csúcs Istvánt most áthelyezte Nagy- Perkátára s viszont a nagyperkátai káplánt Lakatos Frigyest Ráczalmásra helyezte. Az áthelyezés ilyen módját sem az egyház, sem egyáltalán a közérdek szempontjából nem találjuk helyesnek. Ráczalmás és Nagy-Perkáta úgyszólván szomszédos községek s a szégyenletes választási harczban három káplán vitte a vezérszerepet Ráczalmáson: Csúcs István, Lakatos Frigyes és Kapitány Gyula. Kölcsönös áthelyezésük ugyan a püspökség részéről nyilvánvaló helytelenítése eljárásuknak, — s ezt mindenki közmegnyugvással veszi tudomásul, — ,ám de sem Ráczalmás sem Perkáta községek feldúlt társadalmi viszonyain nem fognak javítani. Mindkét helyre olyan fiatal segédlelkészt várt volna a plébániája a közvélemény, akik csak a vallás és nép ügyeivel törődnek, nem pedig eszközei egy politikai, a gyűlölettől elvakult pártnak. Az orthodox szr. hitközség szeptember havában Schlesinger Miksát választotta meg hitoktatónak. Ez ellen a hitközség volt elnöke Singer Ede felebbezést jelentett be a belügyminiszterhez. A minisztériumból most azzal érkezett le a felebbezés, hogy a választást az esetben, ha a választás a jogosult szavazók többségének nézetét fejezte ki, helybenhagyja, de ennek megvizsgálására Havranek József polgármestert küldi ki. — Nyilatkozat. Valóban kellemetlen reám, hogy Bilkei Ferencz káplán úr csekély személyemmel olyan sokat foglalkozik az általa nyomatás alá adott papirosokon. Ám miután az annyira lebecsmérelt liberalizmus-szülte sajtószabadság ehhez neki is jogot ad, eddig egyetlen egy ízben sem reflektáltam reá. Mindenki úgy írjon, ahogyan neki tetszik és a hogyan tud. Bilkei Ferencz úr vélemény nyilvánításai az én egyéni integritásomra igazán nincsenek befolyással. Ám miután legutóbb néhányszor jezsuita őszinteséggel arra biztat, hogy az ő burkolt alakban tett vélemény nyilvánításai miatt sajtópert indítsak ellene, szíves tudomására hozom, hogy kérelmét nem teljesítem. A »gavallér ember«-re szórja ugyanis gyanúsításait a káplán úr, márpedig e czimen igen sok ember indíthatna sajtópert a »Fejérmegyei Napló« czimű nyomtatvány ellen, csupán talán Bilkei Ferencz úr nem. A hozzám való dörgölődzést soha sem szerettem, ha pedig légy alkalmatlankodik körülöttem, nem fordulok a hatósághoz, hanem legyintek egyet a kezemmel. Ez után magam sem tehetek mást, mint a magam igénytelen személyére nézve is csatlakozni a Székesfehérvár és Vidéke »Tudomásul« czimű nyilatkozatának ama részéhez, mely szerint Bilkei Ferencz ur nyomtatványát, bármit írjon is, nem fogom figyelembe venni. Méltóztassék tovább tajtékzani, a hogyan tetszik. Székesfehérvár, 1901. október 26. Fényes László: Tűz. E hó 21-én Schweighart Vendel gánti lakosnak Fő-utcza 23. számú házánál levő pajtája eddig ismeretlen okból kigyuladt s a benne elhelyezve volt takarmánynyal együtt teljesen leégett. Biztosítva volt. A kár 300 korona. — A betegpénztár ügyéhez. Vettük és adjuk az alább következő felszólalást. Ez év tavaszán történt, hogy egy városi közgyűlésen Pollák Ármin városi b. tag erősen megtámadta az ipartestületi viszonyokat. Dr. Saára Gyula, ipartestületi biztos-helyettes felállt akkor és tiltakozván Pollák fölszólalása ellen, azt követelte, hogy az áttétessék az ipartestülethez, hogy azután az ipartestület a felszólaló ellen rágalmazási pert indíthasson. Most azután magában az ipartestületi betegpénztárban kiderült, hogy annak jegyzője fia részére illetéktelenül akart segélyt felvenni s az ott uralgó állapotok legkevésbé sem alkalmasak az iparosok körében az amúgy is kevéssé népszerű intézményt megkedveltetni, holott erre igen nagy szükség volna. Azt kérdezem hát dr. Saára Gyula úrtól, mint aki a vádakért akkor pert indított, most, hogy a vádak konkrét alakban igazolást nyertek, pert indít-e most a bizalommal visszaélt tisztviselő ellen, akinek, mint különben dr. Saára Gyula ügyvédi irodája vezetőjének is, tehát jogvégzett embernek, tudnia kellett volna cselekedetének minősítését? Ellenkező esetben klikk rendszer fennállását látnám az ipartestület mostani vezetésében. Egy iparos. — Anyakönyvi hírek. 1901. okt. 19-től okt. 26-ig. Született: 10 fiú, 11 leány. Ezekből törvényes fiú 14, leány 6, törvénytelen fiú 1, leány 5. Halva született: törvényes fiú 2, leány —, törvénytelen fiú —, leány —. Összesen: 26. Elhalt: 9 fi, 3 nő. Ezekből 5 éven aluli törvényes fiú 5, leány 1, törvénytelen fiú —, leány —, 5 éven felüli fiú, nő 3. Összesen : 13. E szerint a születés a halálozást 13-al múlja felül. Elhaltak: Kálmán Imre róm. kath., 1 hónapos, veleszületett gyengeség, Zámoly utcza 3. sz. — Orbán István róm. kath. czipészsegéd, 17 éves, öngyilkosság, Sóstó. — Vendég Erzsébet róm. kath. 24 éves, hasihagymász, Alsókirálysor 21. sz. — Özv. Kummer Ferenczné, szül. Fröschl Anna róm. kath. kisbirtokosnő 62 éves, szervi szívbaj, Olaj utcza 48. — Velegi József ev. ref., téglavető napszámos 61 éves, szivszélhüdés, Kecskeméti-utcza 18. sz. — Podhánszky József és Vig Mária halva született fia, Vásártér 30. sz. — Jani József, róm. kath., földm. napszámos, 30 éves hasihagymáz, Szent György-kórház. — Csáky Gyula és Pecz Mária halvaszületett fia, Salétrom-utcza 5. sz. — Nagy Gáborné szül. Decsy Anna róm. kath., 27 éves, idülő gerinczvelőlob, Mann-féle téglatelep. — Gazdag Imre róm. kath., fél órás, veleszületett gyengeség, Szeder-utcza 53. sz. — Müller József róm. kath., önálló peczér, 37 éves, szivszélhüdés, peczér-telep. — Khaut Ferencz, róm. kath., 3 hónapos, gyomor és bélhurut Zámoly-utcza 22. sz. — Lits Katalin róm. kath., 2 hónapos, tüdőlob, Zöldfa-utcza 8. sz. Kihirdetések: Schneider Bálint kovács-segéd és Bebesi Erzsébet Székesfehérvár. — Kertész Ferencz kőmives-segéd és Kalmánek Krisztina szakácsnő Székesfehérvár. — Halász István lakatos-segéd és Dudás Erzsébet szakácsnő Székesfehérvár. — Tálos József néptanító és Schreiber Antónia Ibolya Székesfehérvár. Kónya János német szücs-segéd és Palkovits Mária Székesfehérvár. — Ludas József kőmives-segéd és Bori Erzsébet Szfehérvár. Házasságkötés: A fentjelzett idő alatt házasságra lépett 3 pár. Kiadó lakás: Négy utczai szoba, előszoba s a szükséges mellékhelyiségekből álló emeleti lakás, február hó elsejére vagy május 1 -ére szarka-utcza 3-ik szám alatt kiadó. Az agglegény sorsa. Ahol a társasélet nem fejlődött ki teljes világában, az agglegénynek rossz dolga van. Amíg fiatal, csak megjárja valahogy, de ha megvénül és ha öreg korában szerelmes lesz . . . Akkor kezdődik csak a baj. A mi agglegényünk szerelmes. Szegény leányt szeret. Szegény leányt oltár elé vinni egy szegény agglegénynek kész veszedelem ! Mit tegyen ? Tanácskozik jó barátaival, gyógyító balzsamot keres szerelmes szívére. Mindhiába. A józan ész és barátai azt tanácsolják neki, hogy házassága által egy szegényből ne csináljon két koldust. Lelkének egyensúlya kezd inogni. Már-már lemondani készül az életről, midőn megjelen előtte szerető anyja képe, kinek ő az egyetlen kenyéradója, támasza. Előtte lebeg imádottjának szerelmes tekintete. A szív szeretete folyton harczban áll az ész józanságával és ismerősei úgy bánnak vele, mint akibe csak hálni jár a lélek. . . . Egy napon azután hivatalából sürgős ügyben kérették lakására. Két úr várta már. Minden bevezetés nélkül egy rakás pénzt olvastak le asztalára. Ellenértékűl csak a nyerő sorsjegyet kérték Török A. és Tsabankháza (Budapest, V., Váczi-körút 4-a.) kiküldöttei, akik azért jöttek, hogy a nagy nyereményt kifizessék. Anya és fiú örömkönnyezve, egymás nyakába borulnak és épp e pillanatba érkezik a most már szerencsés leányzó is. Az eljegyzésen a vendégek számtalan lelkes pohárköszöntőkben emlékeztek meg a szerencsét hozó bankházról és egyhangúlag hangoztatták a beszédek végén: Éljen a szerencsét hozó Török bankház!« — Belvárosban lakást kaphat takarításért magányos nő, Czim a kiadó hivatalban. — Érdekes Gusztáv Cillenek Hamburgból, mai számunkban megjelent ■Szerencse jelentése . Ezen ház a nyeremények azonnali s a legmélyebb discretió melletti kifizetések által oly jó hírnévre tett szert, hogy mi az ő mai hirdetésére mindenkinek figyelmét már ezen a helyen is felhívjuk. — Iskola-utcza 1. szám alatt feltétlenül tiszta, két utczai szoba előszobával konyha-, padlás és pinczével azonnal kiadó. Egy tanuló felvétetik Krén Ignátz vaskereskedésében. Lakás változtatás. Dr. Frerz Oszkár egyetemes orvostudor, kir. törvényszéki orvos október 28-ikától Sas-utcza 15. szám alatt 1. emeleten lakik. — Szigethi testvérek fűszer üzletében ezentúl minden vasárnap este is 68 óráig hideg (hús) felszeltek nagy választékban kaphatók.