Székesfehérvár és Vidéke, 1901. július-december (29. évfolyam, 75-155. szám)

1901-10-26 / 128. szám

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKÉ,­­ a melyeket J. Virág Béla a »Reggeli Újság« czikke után, személye ellen intézett. A tanuk: Mérő Lipót a »Telefon Hírmondó« igazgatója és Jannovics Pál voltak s ezek vallomása valamint a perbeszédek után a törvényszék Fényes Lászlót úgy a rágalmazás, mint a becsületsértés vádjának terhe és következményei alól fölmentette. Az indokolás kiemelte, hogy a revolver zsurnalisz­tika ellen való bármennyire is éles hangú czikk szolgálatot tett a közérdeknek s mert az inkri­minált czikk lényegében valót tartalmazott, btk. 263. §-a alapján Fényes fölmenthető volt. J. Vi­rág Béla az ítélet ellen fölebbezést jelentett be. A főtárgyalás másik anyagát Fényesnek a »Független Hírmondó« ellen írt czikk részlete képezte. A »Független Hírmondó « egy nyolc­ad­­oldalon megjelenő kőnyomatos újság, a­melynek homlokán négyféle ár van kitüntetve, a­mely szerint a Független Hírmondó megrendelhető két koronáért is, de előfizetési ára — 600 korona. Az inkriminált czik logikai indokok alapján fej­tegette, hogy ennek a kőnyomatosnak czélja — ismerve a kőnyomatos újságok viszonyait — sem lehet tiszta. E miatt Győrffy József és dr. Iszlay József, a «Független Hírmondó» társtulaj­donosai indítottak sajtópert. Fényes már a vizs­gálat során kijelentette s a főtárgyalás során ismételte a következőket: Győrfy urnak és társának kőnyomatosa, minden a sajtó viszonyokat alaposan ismerő objektíve emberben azt a­ véleményt keltené, a­minek én kifejezést adtam. Ám czikkem megírása után, szavahihető kollégáimtól hal­lottam, hogy a jelzett körülmény Győrffy úrnak nem rossz­hiszeműségében, hanem tényleg meglevő különcrködési, vagy jobban mondva nagyzási hajlamaiban leli magyaráza­tát. Ez okból, miuán czikkemben is jeleztem, hogy róla pozitive rosszat nem tudok, a Füg­getlen Hírmondóról írt következtetéseimet saj­nálom s Győrffy és Iszlay uraktól őszinte szívvel, önként bocsánatot kérek. A panaszosok erre vissza­vonták vádjukat, a törvényszék pedig beszüntette az eljárást. A Szent-György közkórház felügye­leti joga. Közöltük annak idején a városi köz­­igazgatási bizottsághoz a belügyminisztériumnak amaz intézkedését, a­mely a kórház egy beteg­jének tovább ápoltatása ügyében a városi köz­­igazgatási Bizottságot jelenti ki illetékesnek határozni, ezzel a vármegyei Szent-György köz­kórház fölött a város felügyeleti jogát mintegy elismervén. Tudósításunkhoz mindjárt hozzá­tet­tük, hogy valószínű, hogy a vármegyei közigaz­gatási bizottság helyett tévedésből intéztetett a leirat a városhoz. Vélekedésünk helyes volt, mert a belügyminiszter ilyen irányú helyre­igazítását a városhoz meg is küldte. A kórház felügyeleti jogának tengeri kígyóként minduntalan felmerülő kérdése talán ezzel már meg lesz oldva. A ráczalmási választás epilógusa. Ismeretes dolog, hogy a ráczalmási képviselő választás gyilkossággal végződött s köztudomású dolog az is, hogy a nép izgatott dühét Csúcs István ráczalmási káplán idézte elő fanatikus tanításaival. A kir. ügyészség el is rendelte az előnyomozatot Csúcs István káplán ellen s mi­előtt az véget érne, Károly János püspöki hely­­nök Csúcs Istvánt most áthelyezte Nagy- Perkátára s viszont a nagyperkátai káplánt Lakatos Frigyest Ráczalmásra helyezte. Az áthelyezés ilyen módját sem az egyház, sem egyáltalán a közérdek szempontjából nem találjuk helyesnek. Ráczalmás és Nagy-Perkáta úgyszólván szomszédos községek s a szégyen­letes választási harczban három káplán vitte a vezérszerepet Ráczalmáson: Csúcs István, Laka­tos Frigyes és Kapitány Gyula. Kölcsönös áthe­lyezésük ugyan a püspökség részéről nyilván­való helytelenítése eljárásuknak, — s ezt mindenki közmegnyugvással veszi tudomásul, — ,ám de sem Ráczalmás sem Perkáta községek feldúlt társadalmi viszonyain nem fognak javítani. Mind­két helyre olyan fiatal segédlelkészt várt volna a plébániája a közvélemény, a­kik csak a vallás és nép ügyeivel törődnek, nem pedig eszközei egy politikai, a gyűlölettől elvakult pártnak.­­ Az orthodox szr. hitközség szep­tember havában Schlesinger Miksát választotta meg hitoktatónak. Ez ellen a hitközség volt elnöke Singer Ede felebbezést jelentett be a bel­ügyminiszterhez. A minisztériumból most azzal érkezett le a felebbezés, hogy a választást az esetben, ha a választás a jogosult szavazók több­ségének nézetét fejezte ki, helybenhagyja, de ennek megvizsgálására Havranek József polgár­­mestert küldi ki. — Nyilatkozat. Valóban kellemetlen reám, hogy Bilkei Ferencz káplán úr csekély szemé­lyemmel olyan sokat foglalkozik az általa nyo­matás alá adott papirosokon. Ám miután az annyira lebecsmérelt liberalizmus-szülte sajtó­­szabadság ehhez neki is jogot ad, eddig egyet­len egy ízben sem reflektáltam reá. Mindenki úgy írjon, a­hogyan neki tetszik és a hogyan tud. Bilkei Ferencz úr vélemény nyilvánításai az én­ egyéni integritásomra igazán nincsenek be­folyással. Ám miután legutóbb néhányszor je­zsuita őszinteséggel arra biztat, hogy az ő bur­kolt alakban tett vélemény nyilvánításai miatt sajtópert indítsak ellene, szíves tudomására ho­zom, hogy kérelmét nem teljesítem. A »gavallér ember«-re szórja ugyanis gyanúsításait a káplán úr, már­pedig e czimen igen sok ember indít­hatna sajtópert a »Fejérmegyei Napló« czimű nyomtatvány ellen, csupán talán Bilkei Ferencz úr nem. A hozzám való dörgölődzést soha sem szerettem, ha pedig légy alkalmatlankodik körü­löttem, nem fordulok a hatósághoz, hanem le­gyintek egyet a kezemmel. Ez után magam sem tehetek mást, mint a magam igénytelen szemé­lyére nézve is csatlakozni a Székesfehérvár és Vidéke »Tudomásul« czimű nyilatkozatának ama részéhez, mely szerint Bilkei Ferencz ur nyom­tatványát, bármit írjon is, nem fogom figyelembe venni. Méltóztassék tovább tajtékzani, a hogyan tetszik. Székesfehérvár, 1901. október 26. Fényes László: Tűz. E hó 21-én Schweighart Vendel gánti lakosnak Fő-utcza 23. számú házánál levő pajtája eddig ismeretlen okból kigyuladt s a benne elhelyezve volt takarmánynyal együtt teljesen leégett. Biztosítva volt. A kár 300 korona. — A betegpénztár ügyéhez. Vettük és adjuk az alább következő felszólalást. Ez év tavaszán történt, hogy egy városi közgyűlésen Pollák Ármin városi b. tag erősen megtámadta az ipartestületi viszonyokat. Dr. Saára Gyula, ipartestületi biztos-helyettes fel­állt akkor és tiltakozván Pollák fölszólalása ellen, azt követelte, hogy az áttétessék az ipartestülethez, hogy azután az ipartestület a felszólaló ellen rágalmazási pert indíthasson. Most azután magában az ipartestületi beteg­pénztárban kiderült, hogy annak jegyzője fia részére illetéktelenül akart segélyt felvenni s az ott uralgó állapotok legkevésbé sem alkal­masak az iparosok körében az amúgy is kevéssé népszerű intézményt megkedveltetni, holott erre igen nagy szükség volna. Azt kérdezem hát dr. Saára Gyula úrtól, mint a­ki a vádakért akkor pert indított, most, hogy a vádak konkrét alakban igazolást nyertek, pert indít-e most a bizalommal visszaélt tisztviselő ellen, a­kinek, mint különben dr. Saára Gyula ügy­védi irodája vezetőjének is, tehát jogvégzett embernek, tudnia kellett volna cselekedetének minősítését? Ellenkező esetben klikk rendszer fennállását látnám az ipartestület mostani ve­zetésében. Egy iparos. — Anyakönyvi hírek. 1901. okt. 19-től okt. 26-ig. Született: 10 fiú, 11 leány. Ezekből törvényes fiú 14, le­ány 6, törvénytelen fiú 1, leány 5. Halva született: tör­vényes fiú 2, leány —, törvénytelen fiú —, leány —. Összesen: 26. Elhalt: 9 fi, 3 nő. Ezekből 5 éven aluli törvényes fiú 5, leány 1, törvénytelen fiú —, leány —, 5 éven fe­lüli fi­ú, nő 3. Összesen : 13. E szerint a születés a halá­lozást 13-al múlja felül. Elhaltak: Kálmán Imre róm. kath., 1 hónapos, vele­született gyengeség, Zámoly­ utcza 3. sz. — Orbán István róm­. kath. czipészsegéd, 17 éves, öngyilkosság, Sóstó. — Vendég Erzsébet róm. kath. 24 éves, hasihagymász, Alsó­királysor 21. sz. — Özv. Kummer Ferenczné, szül. Fröschl Anna róm. kath. kisbirtokosnő 62 éves, szervi szívbaj, Olaj­ utcza 48. — Velegi József ev. ref., téglavető napszá­mos 61 éves, szivszélhüdés, Kecskeméti-utcza 18. sz. — Podhánszky József és Vig Mária halva született fia, Vásár­tér 30. sz. — Jani József, róm. kath., földm. napszámos, 30 éves hasihagymáz, Szent György-kórház. — Csáky Gyula és Pecz Mária halvaszületett fia, Salétrom-utcza 5. sz. — Nagy Gáborné szül. Decsy Anna róm. kath., 27 éves, idülő gerinczvelőlob, Mann-féle téglatelep. — Gaz­dag Imre róm. kath., fél órás, veleszületett gyengeség, Szeder-utcza 53. sz. — Müller József róm. kath., önálló peczér, 37 éves, szivszélhüdés, peczér-telep. — Khaut Ferencz, róm. kath., 3 hónapos, gyomor és bélhurut Zámoly-utcza 22. sz. — Lits Katalin róm. kath., 2 hónapos, tüdőlob, Zöldfa-utcza 8. sz. Kihirdetések: Schneider Bálint kovács-segéd és Bebesi Erzsébet Székesfehérvár. — Kertész Ferencz kő­­mives-segéd és Kalmánek Krisztina szakácsnő Székesfehér­vár. — Halász István lakatos-segéd és Dudás Erzsébet szakácsnő Székesfehérvár. — Tálos József néptanító és Schreiber Antónia­ Ibolya Székesfehérvár. Kónya János német szücs-segéd és Palkovits Mária Székesfehérvár. — Ludas József kőmives-segéd és Bori Erzsébet Szfehérvár. Házasságkötés: A fentjelzett idő alatt házasságra lépett 3 pár. Kiadó lakás: Négy utczai szoba, elő­szoba s a szükséges mellék­helyiségekből álló emeleti lakás, február hó elsejére vagy május 1 -ére szarka-utcza 3-ik szám alatt kiadó. Az agglegény sorsa. Ahol a társasélet nem fejlődött ki teljes világában, az agglegénynek rossz dolga van. Amíg fiatal, csak megjárja valahogy, de ha megvénül és ha öreg korában szerelmes lesz . . . Akkor kezdődik csak a baj. A mi agglegényünk szerelmes. Szegény leányt szeret. Szegény leányt oltár elé vinni egy szegény agg­legénynek kész veszedelem ! Mit tegyen ? Tanácskozik jó barátaival, gyógyító balzsamot keres szerelmes szívére. Mindhiába. A józan ész és barátai azt tanácsolják neki, hogy házassága által egy szegényből ne csináljon két koldust. Lelkének egyensúlya kezd inogni. Már-már le­mondani készül az életről, midőn megjelen előtte szerető anyja képe, kinek ő az egyetlen kenyéradója, támasza. Előtte lebeg imádottjának szerelmes tekintete. A szív szeretete folyton harczban áll az ész józanságával és is­merősei úgy bánnak vele, mint a­kibe csak hálni jár a lélek. . . . Egy napon azután hivatalából sürgős ügyben kérették lakására. Két úr várta már. Minden bevezetés nélkül egy rakás pénzt olvastak le asztalára. Ellenértékűl csak a nyerő sorsjegyet kérték Török A. és Tsa­bankháza (Budapest, V., Váczi-körút 4-a.) kiküldöttei, akik azért jöt­tek, hogy a nagy nyereményt kifizessék. Anya és fiú öröm­könnyezve, egymás nyakába borulnak és épp e pillanatba érkezik a most már szerencsés leányzó is. Az eljegyzésen a vendégek számtalan lelkes pohárköszöntőkben emlékez­tek meg a szerencsét hozó bankházról és egyhangúlag hangoztatták a beszédek végén: Éljen a szerencsét hozó Török bankház!« — Belvárosban lakást kaphat takarítás­ért magányos nő, Czim a kiadó hivatalban. — Érdekes Gusztáv Cillenek Hamburgból, mai számunkban megjelent ■Szerencse­ jelentése . Ezen ház a nyeremények azonnali s a legmélyebb discretió melletti kifizetések által oly jó hírnévre tett szert, hogy mi az ő mai hirdetésére mindenkinek figyelmét már ezen a helyen is felhívjuk. — Iskola-utcza 1. szám alatt feltétlenül tiszta, két utczai szoba előszobával konyha-, padlás és pinczével azonnal kiadó. Egy tanuló felvétetik Krén Ignátz vas­kereskedésében. Lakás változtatás. Dr. Frerz Oszkár egyetemes orvostudor, kir. törvényszéki orvos október 28-ikától Sas-utcza 15. szám alatt 1. eme­leten lakik. — Szigethi testvérek fűszer üzletében ezentúl minden vasárnap este is 6­8 óráig hi­deg (hús) felszeltek nagy választékban kaphatók.

Next