Székesfehérvár és Vidéke, 1902. január-június (30. évfolyam, 1-76. szám)

1902-03-26 / 36. szám

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS VIDÉKÉR­e hivatkozott. Megválasztották egyházi gondnoknak Jónás Sándort, iskolai gondnoknak Botos Józse­fet és ellenőrnek Csapó Istvánt egyhangúlag.­­ A presbyteri választások azonban nem mentek már ily simán, mert az esperes azt akarta, hogy a kisorsoltakat újra válaszszák meg. Ezt a hívek ellenezvén, iszonyú zaj tört ki és a templomba nem illő, itt nem reprodukálható kifejezéseket kiabáltak az esperes felé, végre is az új presby­­tereket megválasztották. Eddig a tudósítás, a­melyik világosan bi­zonyítja, hogy melyik közlemény áll ellentétben az igazsággal és mint ilyent, melyiket illethetik a segédlelkész ur jelzői. — Tánczvigalom Ercsin. Az ercsii izr. ifjúság f. hó 23-án fényesen sikerült tánczvigal­­mat rendezett, melynek 150 korona tiszta jöve­delmét jótékony czélra fordították. Az első négyest 40 pár tánczolta. Felülfizettek-. Hermann Ignácz és Medák Géza 6—6 kor., Adelsberg Zsigmond 5 kor., Dzsaja Ambrus, Huba Jenő, Stern Lajos 4 4 kor., Ländler Miksa, Roth Jakab 3—3 kor., Böhm Emil, Deutsch Adolf, Deutsch Ármin, Deutsch Ernő, Brust Oszkár, Fischer Mór, Roth Ede, Spitzer Adolf, Stern Gábor, ifj. Spitzer Manó, Stern Henrik 2—2 kor., Heidekker József, Bernst Sándor, Spitzer Manó 1—1 koronát. Jelen voltak­. Adelsberg Zsigmondné, (Sz.-Csép), özv. Deutsch Józsefné, Brust Simonné, Brust Sándorné (Bpest), Érdi Lipótné, Farkas Mátyásné (Sz.-Ujfalu), Farkas Kál­mánná (Gyúró), Bleyer Andrásné (V.-Pereg), Kálmán Gyuláné, Kohn Józsefné, özv. Kohn Adolfné (N.­Perkáta), Medák Gézáné, Roth Jakabné, Spitzer Manóné, Spitzer Sándorné, Spitzer Gáborné, Süszmann Ferenczné, Tauber Adolfné (Bpest), Stern Henrikné, Weisz Márkusné (R.­Keresztur) asszonyok­, és Böhm Rita és Vilma, Deutsch Frida, Deutsch Iron, Deutsch Irén és Lujza, Flesch Helén (Apatin), Friedmann Czeczilia, Holczwéber Czeczilia (Bpest), Kohn Czeczil (N.­Perkáta), Lőw Nettus (Vácz), Róth Teréz (Bpest), Rosenthal Stefánia, Spitzer Hermin és Frida, Weisz Malvin, Weisz Róza és Ilona (R.­Keresztur) leányok. — Az érdemek elismerése. A Kruntler­­féle vendéglőben 23-án este fél 8 órakor a szé­kesfehérvári iparos ifjúsági önképző­­kör részéről kitüntető és valóban elismerésre méltó megtisz­teltetésben részesült Boross Sándor az iparos ifjúsági önképző­kör elnöke. Boross már rég időktől fogva az ipartestület alelnöke is és ilyen minőségben szerzett érdemeiért is városszerte nagy hálára kötelezte maga iránt az iparosokat, a midőn mindenkor azok jogos érdekeiért har­­czolva több üdvös és czélszerű intézkedéssel segítette elő az iparosok boldogulhatását. Boross az ő egyenes, részrehajlatlan felfogásával minden­kor ott foglalt állást, a­hol az iparosokra a közjó háramolhatott s nem puszta szavakkal tett eleget, hanem tettekkel is munkálkodott a közjó elő­mozdításáért. Sohasem kereste a népszerűséget, de az mégis melléje szegődött, mint a­hogy az ilyen embereknél az természetes következmény szokott lenni. Sokszor belenyúlt az iparos ügyek­ben oly darázsfészkekbe, melyek másokat talán visszariasztottak volna és soha nem volt tekin­tettel arra, a­midőn ezzel az iparosoknak vélt szolgálatot teljesíteni, akárha népszerűségének egy részét koc­káztatta is cselekedetével. A leg­utóbb múlt ipartestületi elnök­választásnál is megnyilatkozott az ő önzetlensége, csak 25 szó­val maradt kisebbségben Say Ferenczczel szem­ben s annak daczára, hogy éveken keresztül volt már az iparhatóságnak alelnöke s ilykép előre praedestinálva lett volna az elnöki állásra, nem duzzogott, nem panaszkodott, hanem meg­tartotta alelnöki állását, mert tudta és érezte azt, hogy városa iparosainak szüksége van az ő tu­dására, munkásságára. Most az iparos ifjúság rótta le háláját el­nöke iránt. Életnagyságú mellképet festetvén róla, meghitta őt annak leleplezésére. Az ünnepély szép motívumokban volt gazdag. Rajniss Mátyás tb. elnök kezdte meg azzal, hogy hazánk ipará­nak fejlődését szellemes felolvasásban ismertette annak kezdetétől a mai napig. A közönség nagy figyelemmel hallgatván végig az értekezést, a kör igazgatója, Békefi István üdvözölte pathetikus és költői hasonlatokban gazdag ünnepi beszédjével. Fel-felájuló éljenzés és taps kisérte e poetikus beszédnek minden egyes momentumát, amidőn is szónok az önképző­kört egy oly anyához hason­lítja, melynek két iker-gyermeke van: a szeretet és gyűlölet. Egymás ellen helvén már-már a gyűlölet győzedelmeskedik, ha meg nem jelenik az atya, Boross Sándor (lelkes, hosszantartó éljenzés), a ki vaskezével rendet tartván, a szeretetnek ad igazságot. Szép és felemelő szavak kíséretében ismertette szónok Boross Sándor elévülhettem érdemeit s kéri őt az eddigiek szellemében való tovább haladásra. A beszéd az elnök élte­tésével ért véget. Ezután az ünnepelt Boross Sándor állott fel szólásra és keresetlen, de annál szívhezszólóbb szavakkal köszönte meg a ritka és nem várt kitüntetést, buzdítván a kör tagjait az együttes testvéri szeretetre és munkálkodásra. A sikerült ünnepély végeztével társasvacso­rán maradtak még az egybegyűltek s a beállott kellemes hangulat csak késő este engedte őket szétoszolni. Mulatság Czeczén. A czeczei ifjúság e hó 22-én igen sikerült tánczmulatságot rende­zett Török János földbirtokos kastélyában, ki termett a jótékony czél érdekében ingyen bocsá­totta rendelkezésre s melyért ezúton is köszö­netet mond a rendezőség. A vig kedélyű társaság jól és kellemesen töltötte az estét és a ropogós csárdást nem virradtig, hanem a reggeli órákig járta a fiatalság. A 150 koronányi tiszta jövede­lemből alapot vet a rendezőség egy izraelita halottas kocsi beszerzésére. Jelen voltak­. Fleischner Lipótné (Vajta), Goldschmied Adolfné, Goldschmied Józsefné (Sár-Szent-Lőrincz), Grü­n­­wald Lajosné, Grün Vilmosné, Haan Jenőné, Mészöly Ignáczné (Pia Egres), Pick Gézáné, Róth Ferenczné, Stärk Lajosné, Strasser Fülöpné, Talapa Antalné, Tauszig Ber­­nátné stb. asszonyok­, Engel Szerén, Fleischner Hermin (Vajta), Haan Jolán és Haan Helén (Sár Egres), Hübscher Szerén, Stärk Juliska, Strasser Vilma, Tauszig Giza stb. leányok. Felülfizettek­. Engel Nándor (Bpest) 17 kor.; Grün­­wald Lajos, Haan Jenő 10—10 kor.; Fleischner Lipót (Vajta) 7 kor.; Stark Lajos, Kolotsits József, Balogh Lázár 6—6 kor.; Fürst Jakab és fiai (Bpest), Farkas Zsigmond (D.­Adony) 5­5 kor.; Rósner Jenő (Bpest), Haan Béla (Erdőkü­rt), Weisz Sándor (Mászlony), Klein Lajos (II. Dorog), özv. Rósner Józsefné, Strasser Fülöp 4—4 kor.; Katzburg Fülöp (Bpest), ifj. Nagler Testvérek (Bpest), Brust Dávid (Bpest), Laczkó és Popper (Budapest) Lőwen­­berger és Pfeifer (Bécs), Farkas Ferencz (Bpest), Lichter Gyula 3—3 kor. ; Strasser Béla (Dföldvár) 2 kor. 50 f.; Deutsch és Rosenzweig (Bpest), Stauber Sándor (Dföldvár), Lukács Sándor (Szfehérvár), Szenes Károly (Bpest), Kardos Árming (Bpest), Dr. Lőwy Márk (Szfehérvár), Lichter Béla (Bpest), Lőwy Ignáczné (Simontornya), Kolozsits Károly (Simontornya), Mészöly Ignácz (P. Egres), Berger Pál (Eger), Strausz Ignátz (Sár-Szt.-Miklós), Stärk Dezső, Strasser Jenő, Török Jenő, Heszky Ignácz, Strasser Sán­dor, Goldsmied József (Sár-Szt.-Lőrincz), Pesthy László 2—2 kor.: Taub P. (Bpest), Stärk Ferencz (Bpest), Simon Miksa (Bpest), Guttman Simon (Óföldvár), Weiszberg Mór (Bpest), Pongrácz Samu (Zágráb), Herczeg Ignácz (Szfehérvár), Lőwy Mari (Simontornya), Weltner Manó (NI. Dorog) 1.50—1.50 kor.; Bauer Antalné, Grün Vilmos, Hübscher Márkusz, Goldschmied Adolf, Engel Albert 1—1 kor.; Demeter Gyula, Haan Gyula (S. Egres), Haan Jolán, Haan Helén, Funk Ignácz, Nagy Lajos, Gubacsi Imre, Hübscher Béla, Goldschmied Albert, Friedman Miksa, Engel Izidor (Dombóvár), Schwarcz Soma (Óföldvár), ifj. Hermann János, Tóth Sándor, Müller Jakab (Szegzárd), Wohl Aladár (Szegzárd), Sprinzfeld állomásfőnök 50—50 fillért. — Gyanús öngyilkosság. Horváth János bicskei gazdaember, kinek felesége két év előtt halt el, annak idején hasonnevű fiához költözkö­dött. A családi életet sohasem lehetett közöttük példásnak mondani s különösen azon okból, mert a fiának oly annyira férhetetlen természete volt, hogy nem átallotta öreg, gyámoltalan atyját embertelen módon ütlegelni. Az öreg Horváth Istvánt ezen embertelen bánásmód végre is annyira elkeserítette, hogy e hó 20-án felakasztotta ma­gát s mire megtalálták már meghalt. Az öngyil­kosság rendkívül gyanússá lett azon körülmé­nyeknél fogva, hogy ifj. Horváth János a tényállás felvételénél oly annyira zavarodott feleleteket adott, hogy a hatóság nem is tudott rajta eligazodni, ehez járult még az, hogy másnap reggelre a fiún az őrültség tört ki s pedig oly veszedelmes mó­don, hogy a gyermekágyban fekvő feleségét annyira ütlegelte, hogy ennek életben maradásá­hoz sincs remény. A vizsgálat az eset ilyen stá­diumában tovább folyik. — Az iparos-ifjak tánczvigalma. Az iparos-ifjak önképző­ köre márczius 30-án Kuntler­­féle vendéglő összes helyiségeiben (Palotai­ utcza 33. szám alatt) húsvét első napján saját pénztára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Kezdete 8 órakor: Belépti­ díj személyjegy 80 fillér, család­jegy 1 kor. 20 fillér. A rendezőség tagjai: Boross Sándor, elnök. Weiler Zsigmond, jegyző. Stummer Károly, pénztárnok. Kohári József, v. b. elnök. Rózsa Antal, ellenőr. Hrutka Béla, tánczrendező. Szubin Antal, háznagy. Rendezők : Belencsák Mihály, Biró István, Grócz Kálmán, Jakab Ferencz, Knithoffer Ferencz, Kováts József, Orbán István, Weiler Miksa. — Szerencsétlenség a velenczei tavon. Hollósi Mihály 38 éves, pákozdi halász a most folyó velenczei tavi vadászatnál mint csónakos volt felfogadva. Szombaton a szerencsés vadá­szoktól a szokottnál több borravalót kapott, a­mit az­nap délután el is ivott a velenczei­­Rózsa csárdádban. Hat óra tájban távozott el innen, a korcsmáros állítása szerint, meglehetősen ittas állapotban és csónakra ült, hogy a tavon keresz­tül hazamegy. Halász azonban nem érkezett meg övéihez, de az üres csónakját és csáklyafáját a sukorói részen levő tisztáson vasárnap délelőtt meglelték. A szerencsétlen útközben bizonyára kifordult a csónakból és az ittasságában magával tehetetlen ember belefult a vizbe. Még vasárnap próbálták felkutatni holttestét a sukorói és a pákozdi részen de eredménytelenül.­­ A vármegyei közigi bizottság ápri­lis havi ülését a szokástól eltérően, a hó első keddjén, azaz 1-én tartja; ugyane napon ülésezik a megyei árvaházi bizottság is. — Halálozás. Mészöly László, Fejér vár­megye volt árvaszéki ülnöke, nyugalmazott szolgabírája, tegnap délelőtt 10 órakor Sárbogár­­don 78 éves korában elhunyt. Nagy és kiterjedt rokonság gyászolja az elhaltat, ki hosszú éveken keresztül állott a közügy szolgálatában. Holnap délután 2 órakor teszik örök nyugalomra holt­testét a sárbogárdi családi sírboltba.­­ A megyei tisztviselők fizetésren­dezése tárgyában a legutóbbi közgyűlés hozott határozatot V. Balogh Lajos biz. tag megfelebbezte. A miniszter a felebbezést elutasította és jóvá­hagyta a közgyűlési határozatot, mely szerint az árvatári pótadó 8 r n.°],-a a tisztviselők fizetésének javítására fordíttassék. A jóváhagyás értelmében a tisztviselők ma már meg is kapták az elmúlt három hónapi pótlékot.­­ A színügyi bizottság holnap délelőtt 11 órakor ülést tart, melynek tárgya a most Budapesten levő oberammergaui passiójáték-tár­­sulat directorának abbeli kérelme, hogy a városi színházban a húsvéti ünnepek alkalmával egy pár estén át a társulat passio-előadásokat tart­hasson. — Kinevezés. A belügyminiszer Ercsiben Brandt István segédjegyzőt helyettes anyakönyv­vezetővé nevezte ki. — Robinsonok a Bakonyban. Megírtuk mi is egyik februári számunkban, hogy Heller István, Pilz Károly és Horák József budai pol­gári iskolai tanulók elhatározták, hogy rablóban­dát szerveznek s elmennek a Bakonyba. A vállalat finanszirozása czéljából meglopták szüleiket s el is utaztak Székesfehérvárig, a ahol a vásártéri Rausnitzer-féle vendéglőben egy istállóban meg­húzták magukat, itt azonban rájuk ütött a rend­őrség, elfogták és hazaszállították őket. Az ifjú Robinsonokat törvény elé állították s a napokban tárgyalták a perüket. A tárgyalás során az elnök fölmutatta a rablóbanda »szerszámait«. Egy be­rozsdásodott revolvert és egy üvegeseknél használt kalapácsot. — Hát ezzel a kalapácscsal, — kérdé az elnök, — mit akartak mivelni? Pilz Károly: Kérem szépen elnök úr, mi barlangban akartunk lakni és azt be kellett ven-

Next